Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 31. A Központi Statisztikai Hivatal j&lentóso A gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről 1986-ban a termelés a számítottnál mér­sékeltebben, a belföldi felhasználás a ter­vezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítmé­nyét kifejező bruttó hazai termék volu­mene — előzetes, részben becsült adatok alapján — kb. 1 százalékkal volt nagyobb az 1985. évinél, az anyagi ágak nettó tel­jesítményét tükröző nemzeti jövedelem pedig mintegy 0,5 százalékkal nőtt, értéke megközelítette a 880 milliárd forintot. A fő termelőágazatok — ipar, építőipar, me­zőgazdaság — egyike sem érte el a terve­zett termelés-növekedési ütemet. Az ex­port kissé elmaradt az 1985. évitől, ugyan­akkor a behozatal nőtt, a cserearány szá­mottevően romlott. A külkereskedelmi egyenleg passzív lett. A cserearány-rom­lással korrigált nemzeti jövedelem keve­sebb volt az előző évinél. A külkereskede­lemben keletkezett behozatali többletet az idegenforgalom és a szolgáltatások aktí­vuma valamelyest mérsékelte. A konverti­bilis adósságállomány nőtt, a rubelelszámo­lású. a nemzetközi megállapodásokkal összhangban, csökkent. A külgazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott. A nemzeti jövedelem belföldi felhaszná­lásának volumene körülbelül 3 százalék­kel emelkedett, értéke a termelésnél na­gyobb, 895 milliárd forint volt. Mind a fo­gyasztás, mind a felhalmozás meghaladta az 1985. évit és a tervben előirányzottat. A felhalmozást alakító tényezők közül a népgazdasági beruházások összege 258 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron 7 százalékos növekedést jelent és összeha­sonlító áron is meghaladta az 1985. évit. Vállalati beruházásokra 123 milliárd fo­rintot fordítottak, 9 százalékkal többet, mint az előző évben. A növekedés jóval nagyobb, mint amit a terv előirányzott. A központi beruházásokra kifizetett összeg kevesebb, a tanácsi beruházásoké több volt, mint 1985-ben. A lakosság és a ma­gánszektor beruházása számottevően emel­kedett és mintegy 54 milliárd forintot tett ki. A szocialista szervek beruházásain be­lül jeienősebben a nem rubelelszámolású import gépek, valamint a hazai gyártású gépek beszerzése emelkedett. Az üzembe helyezett beruházások némileg gyorsabban nőttek, mint a beruházások pénzügyi tel­jesítése, a befejezetlen beruházások állo­mánya az előző évihez hasonlóan nőtt. A népgazdaság állóeszközállománya gyarapo­Az 1986. évi gazdasági teljesítmények fö mutatói dott, az anyagi ágakban valamivel nagyobb menéKben, mint a termelés. lUati-űun az aktív keresők száma 28 ezer tövei, 0,6 százalékkal csökkent es az év vé­gén 4 865 000 volt. Az anyagi ágakban 1,3 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban körülbelül 2 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. A ter­melékenység emelkedése megközelítette a 2 százalékot. 1986-ban az anyagi ágak termelésének mintegy kétharmada volt az anyaghányad. Ez az arány lényegében azonos az 1985. évivel. A népgazdaság energiafelhasználá­sa mind az anyagi ágakban, mind a lakos­sági és kommunális szférában csökkent, összesen 0,4 százalékkal. Az egységnyi bruttó termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1,5 százalékkal volt ki­sebb az 1985. évinél. Az energiaforrásokon belül — a megnövekedett szén- és föld- gázimport következtében — az import aránya kissé nőtt és meghaladta az összes energiaforrás felét. Az év folyamán folytatódott a vállalatok decentralizálása, fejlődött a vállalati szer­vezet és irányítási rendszere. A vállalatok majdnem háromnegyed részénél az év vé­géig megtörtént az új irányításra való át­térés. E vállalatok 28 százalékát közgyűlés, 51 százalékát vállalati tanács irányítja, egyötöde államigazgatási irányítás alatt működik. Megtörtént a bankrendszer fej­lesztésének előkészítése. A gazdaságirányító szervek áttekintették a nehéz helyzetben lévő ágazatok, a szén­bányászat, a vaskohászat, a magasépítő­ipar és a húsipar gazdálkodását, és intéz­kedéseket hoztak annak hatékonyabbá té­telére. Törvényerejű rendeletet adtak ki a tartósan fizetésképtelen gazdálkodó szer­vezetek felszámolásának rendjéről. Mi­nisztertanácsi rendelet szabályozta a struk­túra változása miatt átmenetileg elhelyez­kedési nehézségekkel küzdők felmondási idejének meghosszabbítását és részükre el­helyezkedési támogatás folyósítását. 1986-ban folytatódott a vállalati gazda­sági munkaközösségek, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok számának növekedése. A részükre kifize­tett összeg emelkedett, de az előző évinél jóval kisebb mértékben. Az év folyamán gyarapodott a belföldi székhelyű, külföldi tőkével közösen műkö­dő vállalatok száma, az év végén az ipar­ban 24 ilyen egység volt. Terv az 1985. évi 102,7 Bruttó hazai termék Nemzeti jövedelem termelése 102,3—102,7 belföldi felhasználása 100,2—101,0 Ipari termelés 102,0—102,5 Országos építés-szerelés 101,0—101,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0—103,5 Lakossági fogyasztás kb. 101 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101—101,5 Szocialista szervek beruházása (folyó áron) 103,5—105,1 Lakásépítés 86,2—89,6 Tény százalékában kb. 101 kb. 100,5 kb. 103 101,8 99 101 kb. 103 kb. 103 105,1 95,6 Ipar Az ipari szervezetek brut­tó termelése a tervezettnél mérsékeltebben, 1,8 száza­lékkal emelkedett. Az álla­mi iparvállalatok 1,3 száza­lékkal, az ipari szövetkeze­tek 3,6 százalékkal növelték termelésüket. A magánkis­ipar, valamint az egyéb ipa­ri szervezetek teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értéke­sítésében az export aránya az előző évihez képest mérsék­lődött. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 2,1 százalékkal, a beruházási cé­lú értékesítés 6,5 százalék­kal, a termelőfelhasználást szolgáló 1,5 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti iparban foglalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fővel, 0,7 százalékkal csökkent, az egy foglakoztatottra jutó ter­melés 2,1 százalékkal emel­kedett. Az ipar állóeszköz­állománya a termelést meg­haladóan bővült, az eszköz­hatékonyság romlott. Az ipar anyagigényessége összességében alig változott. Az anyaghányad a gépipar­ban, az építőanyagiparban és a villamosenergia iparban csökkent, á többi ágazatban emelkedett, vagy változat­lan maradt. A vállalati jö­vedelmezőség valamelyest meghaladta az egy évvel ko­rábbit, noha az exportált termékek fajlagos előállítási költsége emelkedett. Az energiahordozó forrá­sok között a szénhidrogének aránya az 1985. évi 59,9 szá­zalékról 60,8 százalékra nőtt oly módon, hogy mind a kőolaj, mind a földgázfel­használás részesedése emel­kedett. A villamosenergia termelés 28 milliárd kilo­wattóra volt, közel 5 száza­lékkal több, mint 1985-ben. A Paksi Atomerőmű, a 3. sz. blokk üzembe helyezésé­vel, a villamosenergia ter­melés 27 százalékát szolgál­tatta. A nettó villamosener­gia import 3 százalékkal csökkent, aránya az összes villamosenergia felhaszná­láson belül 27 százalékra mérséklődött. A széntermelés 23 millió tonna volt, majd­nem 1 millió tonnával, 3.8 százalékkal kevesebb az elő­ző évinél. A 2 millió tonna kőolajtermelés megközelí­tette az előző évi mennyisé­get. Földgázból 7,1 milliárd köbmétert termeltek, 5 szá­zalékkal kevesebbet, mint 1985-ben. A vaskohászat termelése 1,2 százalékkal emelkedett. A vaskohászati termékek ki­vitele rubelelszámolású vi­szonylatban fokozódott, a konvertibilis elszámolású piacokon jelentősen csök­kent. Az acélgyártás minő­sége és a termékszerkezet javult: a nemesacélok és az abból készült termékek ará­nya emelkedett. A Dunai Vasmű új kokszoló blokkjá­ban az év végén megindult a termelés. Az alumíniumkohászat 3,4 százalékkal fokozta termelé­sét. Növekedett az alumí­nium-félgyártmányok és ezen belül a magasabb feldolgo­zottsági fokú ötvözött ter­mékek, valamint a tőkés im­port megtakarítást biztosító termékek aránya. A kivitel mindkét viszonylatban emel­kedett. A gépipar termelése 2,8 százalékkal nőtt. A villa­mosgépipart kivéve vala­mennyi gépipari ágban bő­vült a termelés, legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal a híradás- és vákuumtechnikai iparban. A kapacitáskihasz­nálás több területen romlott. Rubel viszonylatba majdnem annyi, nem rubelelszámolású piacokra kevesebb gépipari terméket értékesítettek, mint az előző évben. Belföldre 6,9 százalékkal növelte az ága­zat eladásait, ezen belül kü­lönösen a fogyasztási cikkek szállítása bővült jelentős mértékben, 14,6 százalékkal, de emelkedett a beruházási célú értékesítés is. Üzembe helyezték a Hűtőgépgyár évi 50 ezer darabos háztartási hűtőszekrény és mélyhűtőlá­da gyártó kapacitását. A. vegyipar termelése 1,3 százalékkal emelkedett. A kőolajfeldolgozó ipar terme­lése meghaladta az előző évit, a szerves- és szervet­len vegyiparé ugyanannyi, a műtrágya- és növényvédő- szer-gyártásé kevesebb volt, mint 1985-ben. Számottevő­en növelte termelését a ház­tartási- és kozmetikai vegy­ipar, a gumiipar és néhány más ágazat. A vegyipari ter­mékek exportja rubel vi­szonylatba kissé csökkent, nem rubel viszonylatba szá­mottevően bővült, ez azon­ban nem volt elegendő az árcsökkentésből adódó bevé­telkiesés pótlására. Belföld­re a vegyipar az előző évinél 1,7 százalékkal több árut szállított, ezen belül fo­gyasztási célra 6,2 százalék­kal többet. A vegyiparban befejeződött több jelentős beruházás. Átadták többek között a Tiszai Vegyi Kom­binát lineáris polietilén gyá­rát, bővítették az EGIS Gyógyszergyárban a generi­kus gyógyszerek gyártását. Az építőanyagipar 1,9 szá­zalékkal termelt többet, mint 1985-ben. A korszerű építőanyagok — gázbeton fa­lazóanyagok, betoncserép — termelése többszörösre emel­kedett. A könnyűipar termelése és értékesítése az 1985. évi szinten maradt. Jelentősen nőtt a papír- és a nyomda­ipar termelése. Ehhez hozzá­járult többek között, hogy a csepeli papírgyár bővítette hullámlemez, illetve hullám­doboz gyártó kapacitását. A ruházati ágazatok termelése összességében csökkent. Az élelmiszeripar 1,5 szá­zalékkal fokozta termelését. Emelkedett többek között a vágott baromfi, a növény­olajipari termékek, a tartó­sítóipari cikkek termelése. A húsipar valamivel, a cukor­ipar jóval kevesebbet ter­melt az előző évinél. Az élelmiszeripar a lakosság igényeinek kielégítése mel­lett termelésének csaknem egyötödét exportálta. Építőipar Az országos építési-szere­lési munkák volumene 1 szá­zalékkal kevesebb volt az 1985. évinél. A kivitelező építőipar termelése megkö­zelítette az előző évit, az építőiparon kívüli szerveze­tek építési tevékenysége mintegy 6 százalékkal csök­kent. A magánépítkezések volumene kb. 4 százalékkal növekedett. A kivitelező épí­tőipar építési munkáinak körülbelül háromnegyede beruházási, egynegyede fenn­tartási jellegű volt. Az exportra végzett építé­si munkák volumene nem érte ed az 1985. évit, aránya a kivitelezők teljesítményé­ben 5—6 százalék körül ala­kult. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma az előző évhez képest 9 ezer fő­vel, 3,2 százalékkal csökkent. Az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés 2,9 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. 1986-ban a tervezettnél több, 69 346 lakás készült el, mintegy 3 ezerrel kevesebb az 1985. évinél. Az épí­tett lakások 11 száza­léka állami erőből, 89 száza­léka magánerőből épült. A tervezettet meghaladó lakás­építésben szerepe volt az építkezések támogatására adott újabb kedvezmények­nek. A fővárosban mind az állami, mind a magánlakás­építés elmaradt az előző évi­től. A lakásátadások ütemes­sége romlott. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termé­kek bruttó termelése a ter­vezettnél kisebb mértékben, kb. 1 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A nö­vénytermelés és az állatte­nyésztés azonos mértékben nőtt. 1986-ban összesen 14,2 mil­lió tonna gabona termett, közel 600 ezer tonnával, 4 százalékkal kevesebb az elő­ző évinél. A termékcsökke­nés fő oka a kalászos gabo­nák termésátlagának az aszályos időjárás miatti visz- szaesé e volt. Búzából 5,8 millió tonna termést takarí­tottak be, 12 százalékkal ke­vesebbet az egy évvel azelőt­tinél. A búza vetésterülete 3 százalékkal, 4,36 tonnás hek­táronkénti hozama csaknem 10 százalékkal maradt el az 1985. évitől. A 7,2 millió ton­na kukoricatermés 6 száza­lékkal haladta meg az elő­ző évit. A több termés teljes egészében a vetésterület nö­vekedésének eredménye, a termésátlag 6,28 tonna volt, lényegében azonos az 1985. évivel. A cukorrépatermés a ve­tésterület és a hozamok csök­kenése következtében 8 szá­zalékkal kevesebb lett az 1985. évinél. Napraforgóból az eddigi legnagyobb, mint­egy 860 ezer tonnás termést takarították be. A termés­többletben a vetésterület és a hektáronkénti hozamok növekedésének egyaránt sze­repe volt. Az 1,3 millió tonna bur­gonyatermés 8 százalékkal kevesebb az 1985. évinél. A zöldségtermés lényegében azonos az előző évivél. Ezen belül gyökérfélékből, vörös­hagymából és fokhagymából kevesebb termett, ugyanak­kor jó, illetve több volt a termés egyebek között zöld­paprikából, paradicsomból. Gyümölcsből összesen 13 százalékkal több termett, mint egy évvel azelőtt. A termés kétharmadát adó al­ma mennyisége megközelí­tette az 1,2 millió tonnát, ami 22 százalékos növekedés, nek felelt meg. Szőlőből 660 ezer tonnát szüreteltek, 43 százalékkal többet, mint az előző évben, de 15 százalék­kal kevesebbet az 1981—1985. évék átlagos termésénél. Az 1987. januári állatszám­lálás előzetes adatai szerint az ország sertésállománya 8,7 millió darab volt, 4,8 százalékkal több az egy év­vel korábbinál. A szarvas- marhák száma ugyanekkor 1,7 milliót tett ki, 2,4 száza­lékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A juhállomány tovább csökkent. A vágóál­lattermelés meghaladta a 2,2 millió tonnát, az előző év­hez képest 3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül azonban a vágóbaromfi ter­melése 9 százalékkal emelke­dett. A fontosabb állati ter­mékek közül tejből valame­lyest többet, gyapjúból és tojásból 3—4 százalékkal ke­vesebbet termeltek, mint 1985-ben. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli te­vékenysége mintegy 4 szá­zalékkal bővült. Az ágazat összes bruttó termelése majdnem 2 százalékkal meg­haladta az 1985. évit. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és az er­dőgazdálkodásban 36 ezer fővel, 3,7 százalékkal keve­sebb volt, mint 1985-ben. A létszámcsökkenés nagyobb része az alaptevékenységet •végzők körében következett be, de mérséklődött az ipari, építőipari stb., munkákon dolgozók száma is. A mezőgazdaság műtrá­gya-felhasználása az előző évhez képest lényegében nem változott. 1986-ban a mezőgazdaságban beruhá­zásra fordított összeg nagy­jából azonos volt az előző évivel, ezen belül építkezés­re kevesebbet folyósítottak. Az év folyamán üzembe ál­lítottak 4000 új traktort, 720 gabonakombájnt, 270 ön­tözőberendezést. Elkészült 685 ezer tonna kapacitású magtár és szemestermény-tá- roló. Megkezdte működését a Hajdúsági Agráripari Egye­sülés számítógép-vezérlésű folyókon yműtrágya-keverő telepe, amely 120—150 ezer hektár folyékony műtrágya­ellátását tudja biztosítani. Az erdőtelepítés 8 ezer hektár volt és az erdőfelújí­tás is tervszerűen alakult. A telepítések 90 százalékát az értékesebb fafajok — tölgy, bükk, fenyő — alkották. A nettó fakitermelés megköze­lítette a 6,9 millió köbmé­tert. Elsősorban a tűzifa­termelés bővült, az ipari fa mennyisége lényegében nem változott. Termelő infrastruktúra A_ közlekedési vállalatok és szövetkezetek az 1985. évi­nél 4,6 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak, árutonnakilométer-teljesit- ményük — a szállítási távol­ság rövidülése folytán — lé­nyegében az előző évi szin­ten volt. A vasúti közleke­désben mérsékelten, a cső- vezetékes szállításban je­lentősebben nőtt a teljesít­mény, a közúti közlekedés­ben megközelítette az előző évit, a vízi közlekedésben — a tengerhajózásban bekö­vetkezett mérséklődés miatt — csökkent. A távolsági személyszállí­tást valamivel kevesebb utas vette igénybe, mint 1985- ben. Ezen belül a vasúton utazók száma tovább mér­séklődött, az autóbuszokon viszont megállt az utasszám több éve tartó csökkenése. A helyi tömegközlekedés utasforgalma 1 százalékkal emelkedett. A Helyiérdekű Vasút utasainak száma némi­leg mérséklődött, az összes többi járműfajtáé nőtt. A közforgalmú vasúti há­lózat fejlesztése során — töb­bek között — 244 kilométer vágányt átépítettek, 20 kilo­méternyi pályaszakaszt vil­lamosítottak, 73 kilométer­nyi pályához térközbiztosító­kat szereltek fel. Folytató­dott a vasútállomások re­konstrukciója. A vasút jár­műbeszerzései 22 új villa­mosmozdony, 10 motorvonat és kocsi, továbbá 238 teher­kocsi forgalomba állítását tették lehetővé. Az országos közforgalmú utakon folytatódtak az üt­és hídkorszerűsítések. Át­adták a forgalomnak az Ml­es autópálya Herceghalom— Biatorbágy közötti, valamint az M5-ÖS autópálya újabb 7 kilométeres szakaszát. A közúti és városi tömegközle­kedésben 1140 új autóbuszt, 12 metrókocsit és 8 troli­buszt helyeztek üzembe. Az év folyamán a korábbi éveknél több, összesen 118 ezer új személygépkocsit ér­tékesítettek. Az állomány az év végéig 1 millió 539 ezerre nőtt. Ebből 1,5 millió a la­kosság tulajdonában volt. A távbeszélő-hálózat fej­lesztése a lakossági források bevonásával gyorsuló ütem­ben folytatódott. Az év so­rán összesen 57 ezer fő- és mellékállomást kapcsoltak be és számuk ezzel megha­ladta az 1,5 milliót. A rádió műsorszóró hálózata 4 új adóval gyarapodott, a tele­vízió-átjátszóadók száma 17- tel nőtt. 1986 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 55 600 boltja és vendéglátó- helye, valamint mintegy 29 ezer magánkereskedő biz­tosította a lakosság áruellá­tását. Az év folyamán az ál­lami és szövetkezeti boltok és vendéglátóhelyek számá­nak csökkenése megszűnt, folytatódott az üzlethálózat alapterületének növekedése. A magánkiskereskedők és vendéglátók száma 1986-ban is számottevően emelkedett. Az üzletek nyitvatartási rendje valamelyest javult, de változatlanul nincs eléggé összhangban a fogyasztók igényével. Javító-karbantartó és egyéb fogyasztási szol­gáltatást a szocialista szek­tor mintegy 16 ezer hálóza­ti egysége és a 150 ezer kis­iparos jelentős része végzett 1986-bán. A vízgazdálkodás tervsze­rű fejlődése nyomán a köz­üzemi vízművek napi átla­gos termelő kapacitása 3,1 százalékkal bővült és meg­közelítette a napi 5,5 millió köbmétert. Az ivóvízfogyasz­tás 8 százalékkal emelkedett és átlagosan napi 2,6 millió köbméter volt. A vízvezeték- hálózat 1986-ban is nagyobb (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents