Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-22 / 18. szám
1987 JANUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A martfűi gyárat a másik öt ,,i ki” Beszélgetés a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat vezérigazgatójával Ha az ember megáll a hipermodern Martfűi Növényolajgyár tövében nehezen tudja elképzelni, hogy benn egy ősrégi szakmát művelnek. Az imponáló gyáróriásról inkább jut eszébe az atommag, — mint a napraforgó magja, márpedig odabenn minden ekörül forog. Ami pedig a végeredményt illeti? Nagyjából ugyanaz, mint az egykori olaj ütőben, melyből minden harmadik faluban találhattunk egyet hajdanán. A szakma tehát ősrégi: már annak is több mint 150 éve, hogy Hutter József szappanfőző mester megalapította egy Váci úti műhelyben a rákospalotai gyár jogelődjét. Azét a rákos- palotai gyárét, ahol most a növényolajipari és mosószer- gyártó vállalat központja kap helyet. Martfű remekül vizsgázott A tartályóriások, tekergőző csőkígyók tövében igazán azerény az az irodaház, melyből a vállalat „agytrösztje” irányítja a hadműveletet — váltakozó sikerrel — a világpiac meghódításáért. Alighanem némi csalódást olvashatott le az arcomról dr. Kurucz Józsefné, állami díjas vezérigazgató, mert a bemutatkozás után ezzel kezdte. — Hát így vagyunk mi, ilyen családiasán. Itt a gyárban engem is inkább szólítanak a keresztnevemen, mintsem a hivatalos titulusomon. Aztán jövetelem célját hallva nem titkolt büszkeséggel kezdett bele a martfűi gyár építésének történetébe. — Bizony, azt a gyárat, a másik öt — a rákospalotai, csepeli, kőbányai, győri és a nyírbátori — „izzadta ki”. Az építés maga is egy hősköltemény: alig épült volna fel határidőre a többiek közreműködése nélkül. Amikor az egyik kivitelező levonult, összeállítottunk egy saját stábot és embereink két évig éltek lent, ezért is érzi any- nyira magáénak mindenki. — Hogyan váltotta be a hozzáfűzött reményeket az „újszülött”? — Remekül vizsgázott: a 2.3 milliárd forintból — amennyibe a gyár került, — 1.4 milliárd volt a hitel, melyet régen visszafizettünk volna, ha időközben a 6 százalékos kamatot nem emelik 11 százalékra. Ami pedig a martfűiek teljesítményét illeti az ország növényolaj- termelésének a felét ők adják, méghozzá korszerűen, a legjobb minőségi paraméterekkel. A gyárat napi ezer tonna feldolgozására tervezték, de ha kell akár 30 százalékkal is tudnak ma már többet teljesíteni. Nagyon szerencsés összetételű a szakembergárdájuk, a félezer dolgozó 80 százaléka 30 éven aluli. Ami pedig a költségeket illeti, nagy könnyebbség, hogy az energiaigényük 70 százalékát a héjtüzelésű kazánok biztosítják. vekvő teljesítményünk, mégha kisebb bevételt hoz is összességében. Egyébként is az a véleményem, hogy mi sokszor nem azt mérjük, amit kellene. Itt van a szocialista munkaverseny: a feltételeit olyan közgazdasági mutatókhoz kötik, amiről az egyszerű dolgozó nem is tud. Mi több étolajat termelünk, mint korábban, a munkarendünk folyamatos, nincsenek álló gépeink, védjük a munkaidőalapot és mégis: labdába sem rttgunk a versenyben, mivel az összevetésnél a vállalat eszközállományát, a kifizetett bért és nyereséget nézik, egyszóval olyan együtthatókat, amihez semmi, de semmi köze a dolgozónak. Hol jegyzik például azt, hogy amikor Győrben beszakadt a darabraktár teteje, a sok hótól, azonnal összefutottak az embereink segíteni? — Növényolajon kívül mit gyárt még a vállalat? — Amo szappant, mosó- és mosogatószert, margarint, mécsest, gyertyát, fáklyákat. A legismertebb termékünk talán a Biopon. Ez a mosópor annyira befutott, hogy a túlélési görbéje megcáfol minden marketing előrejelzést. Az idő nekünk dolgozik Volt egy nagy évünk a ’84-es — A kép annyira derűs, hogy az ember azt hinné, nincs semmi gond manapság a szakmában? — Dehogy nincs, éppenséggel mély ponton vagyunk, de az előrejelzések azért vidámabb napokat ígérnek. Az az igazság, hogy volt egy nagy évünk, az 1984-es, — amikor nem volt növényolaj a világpiacon — és ez kissé elkényeztetett bennünket. Abban az évben a nagy szó- jatermelők Amerikában és Brazíliában szerény évet zártak, Malayziában a pálmafákat megtámadta valami, de a napraforgó-termelő nagyhatalmak — mint a Szovjetunió, és Argentína — sem remekeltek, így tonnánként 500, sőt 700 dollárt is bekasszíroztunk az olajért. Persze Nyugat-Európában kapcsoltak és most a dekonjunktúrában 300 dollár alatt is el kell adnunk 1 tonna olajat. — Mindez hogyan hatott ki a gazdálkodásra és a termelésre? — Mit mondjak? A termelési kedv és a termésátlag a minket kiszolgáló ezer mezőgazdasági üzemben az elmúlt évben olyan nagy volt, hogy már az 1990-es előirányzatot is elértük. Egyszóval van áru, van piac, van feldolgozó kapacitás — csak éppen alacsonyak az árak. Az 1986-os évben J.O százalékkal nőtt az export mennyisége — közben a dollárbevételünk 40 százalékkal csökkent. Egészen pontosan; 1984-ben 126 millió dollárt teljesítettünk, az elmúlt esztendőben viszont csak 70 milliót. — Mégis azt mondják a Martfű-környékbeliek, hogy jól fizet a növényolajgyár... — Inkább úgy mondanám, hogy ma már felzárkóztunk az ipar többi ágazatához. Korábban kezdtek tőlünk elszaladni a más szakmabeliek, így 1984-ben végrehajtottunk egy alapbér korrekciót, ami azonban nem volt sem túlzottan magas, sem pedig elvtelen. Az 1986-os évünk szerény lesz, de hát erről — már mint a világpiaci árcsökkenésről — dolgozóink nem tehetnek. Ök teszik a dolgukat lelkiismeretesen, ezt bizonyítja a nö— Korszerűsítési programba fogtak: milyen területen kívánnak előre lépni? — Bár a világpiac elég mostoha hozzánk, nem mondunk le az export növeléséről. Ehhez világbanki hiteleik felhasználásával korszerűsítjük a technológiánkat. A többi gyárban megpróbáljuk Martfű színvonalát utolérni. Javítjuk a belföldi ellátást, a margarin választékát bővíteni kívánjuk —áígy terveztük, hogy csészében is árulni fogjuk — és gondoltunk az étolaj exportjára is. Versenyezni akarunk mosóporainkkal, mosogató- és öblítőszereinkkel és a szappanjainkkal is. — ön mióta áll a vállalat élén? — Már egyetemi hallgatóként a növényolajgyárban voltam gyakornok, ám amikor a vegyészmérnöki diplomát megszereztem. 11 évig az egyetemen tanítottam. Jó érzés tudni, hogy az egykori tanítványaim itt vannak, a kezem alatt. Nyolc esztendeig a kutató intézetet vezettem, és 1981-ben — amikor a martfűi gyár első esztendejét dolgozta végig — wezérigazgató lettem A vállalatunk háromezres dolgozója egy nagy családot alkot, mert ezt az ősi iparágat csak úgy lehet művelni, ha a legmodernebb technika mellett az ember a szívét-lelkét is beleadja a munkájába. / Palágyi Béla Túlteljesítette két százalékkal tavalyi tervét az Autóvillamossági Felszerelések Gyára. Bosch-licenc alapján indítómotorokat és váltakozóáramú generátorokat gyártanak. Termelésük háromnegyed részét szocialista és tőkés piacokon értékesítik. Az NDK-ba exportált indítómotorok teljes egészében kiszolgálják a járműgyártás igényeit. Ez évi fő célkitűzésük a tőkés export növelése. Temperált kocsik — Segít a CB Utazó naposcsibék A zimankós, téli időjárásban is folyamatosan kelteti és szállítja a megrendelőiknek a csipogó rakományt, a napos baromfit a Szolnok Megyei Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozásának baromfikeltetője. A hidegre rendkívül érzékeny pelyhes kis jós?ágokat temperált, 25—28 fokos melegre fűtött, zárt kocsikban szállítják rendeltetési helyükre. A rendkívül síkos utakon is elindulnak a járatok, például a Tószegi Petőfi Tsz-be 80 ezer, a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat körzetébe 60 ezer húshibrid naposcsibét indítottak útnak. Január első felében kis híján' 400 ezer kiscsirke került rendeltetési helyére, a hónap végéig ez a szám eléri a 900 ezret. A zord idő közlekedési nehézségeinek a leküzdésére a megyei keltető vállalat szoros együttműködést tart fenn a naposbaromfit fogadó mezőgazdasági üzemekkel. CB- rádión jelzik, hogy mikor Indulnak útnak a gépjárművek, s ahol szükséges ott a tsz nagyteljesítményű erőgépei segítenek, hogy a szállítmány rendben a rendeltetési helyére érkezzen. Hétvégén Vagonberakási kampány Az elmúlt hét rendkívüli időjárása a vasúti fuvarozást is hátráltatta. A veszteségek csökkentésére a MÁV január 23—24—25-én berakási kampányt szervez, melyhez a fuvaroztatók igényének megfelelően biztosít üres vagonokat. A vasút vezetői bíznak abban, hogy a vállalatok élnek a lehetőséggel és mindent elkövetnek az elmaradt szállítások pótlására. Ösztönzi! bérek az Elzettben Harminc százalékkal több kerülhet a munkások pénztárcájába az idén az Elzett Soproni Zár- és Vasalatgyá- rában. a többletjövedelem feltétele, hogy a dolgozók a termékek szigorú minőségi követelményeit megtartják. Ezzel, és további munka- szervezéssel, a tartalékok további feltárásával ebben az évben mintegy százmillió forintos termelési érték növekedését kell elérniük. A soproni gyárban zárakat, ajtó és ablakvasalatokat készítenek, segítségükkel tetemes mennyiségű fűtési energia takarítható meg. A hazai piaci igények teljes kielégítése mellett a keresett termékekből exportra is szállít * a soproni Elzett gyár. Képünkön: záróalkatrészek galvanizálása a soproni gyárban r (MTI-fotó; Kiss G. Péter — KS) mint arról már hírt a adtunk, szerte az országban ez idő tájt tartják a zárszámadást a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben. Megyénkben, sokesztendős hagyományokat folytatva, a Jászteleki Tolbuhm Tsz ma délutáni küldöttgyűlésével veszi kezdetét a közös gazdaságok tavalyi eredményeit összegző, gondjait elemző tanácskozás-sorozat. Igen, sor kerül olyan küldött — vagy közgyűlésekre is, ahol több szó esik a gondokról, mint a sikerekről, és az 1986-os mérlegbeszámolók elfogadása után nem mindenütt a részesedésosztás lesz az idei első tagsági rendezvény záróprogramja. összességében, mégis leszögezhetjük: megyénk szövetkezeti parasztsága, ha nem is maradéktalan elégedettséggel, de mindenképpen a jól végzett munka tudatával gyülekezhet zárszámadásra a gazdaságok tanácskozó termeiben, a községi művelődési házak, mozik helyiségeiben. Teheti ezt azért, mert a megye mezőgazdaságilag művelt területének csaknem 80 százalékán — megközelítőleg 400 ezer hektáron — gazdálkodó. 33 ezer tagot és alkalmazottat foglalkoztató. 55 termelőszövetkezet legfontosabb, tavalyi, gazdálkodási mutatói az előző évinél jobban, az előirányzottnál kedvezőbben alakultak. Tegyük rögtön hozzá; a közismert időjárási problémák ellenére. Sajnos, néhány, a gyenge termőhelyi adottságai vagy más okok miatt alacsony hatékonysággal dolgozó gazdaságot, az előző két évben tapasztaltnál is nagyobb mértékben sújtotta, a tavalyi, már nem egy helyütt a térségben félsivatagi állapotokat teremtő aszály. Ezek közül három gazdaságban csak központi intézkedésekkel, kettőben pedig a tartalékok felhasználásával tudják rendezni a pénzügyi veszteségeket. Az elsősorban a kalászosgabona ágazatokban keletkezett kieséseket részben ellensúlyozta néhány őszi betakarítású növény vártnál magasabb termésátlaga, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató ágazatok termelésének továbbra is dinamikus növekedése. A megye közös gazdaságainak tavalyi 15 milli- árdot meghaladó termelése, és az egymilliárdot közelítő nyeresége meghaladhatta így az 1935. évit is, a tervezettet is. Ami nem egyszerűen csak egy magunk mögött tudott év, hanem az ötéves terv első esztendejének mérlege, azaz a középtávú elképzelések időarányos megvalósítása szempontjából sem közömbös. Az immár negyedszázados hazai nagyüzemi mezőgazdaságban meghatározó szerepet betöltő termelőszövetkezeti mozgalom fórumrendszerében, hagyományként rögződött — egy gazdálkodási időszak lezárására és az eredmények számbavételére utaló szóösszetételként — az éveleji tanácskozások elnevezése: zárszámadás. Pedig hát köztudottan — és nemcsak a hivatalos, szakmai nyelvhasználatban, hanem a gyakorlatban is — egyúttal tervtárgyaló közilletve küldöttgyűléseket tartanak ilyenkor a gazdaságokban. Az új esztendő gazdasági feladatainak, az azokat keretbe foglaló terveknek a megvitatásában, elfogadásában sem kisebb a most sorra kerülő tanácskozásokon résztvevő tagok, alkalmazottak vagy az őket képviselő küldöttek felelőssége, mint a tavalyi jó munka alapján képződött eredmények jó gazda módjára történő elosztásában. Az idei gazdálkodási stratégia elkészítésében sem voltak magukra hagyva a közös gazdaságok vezetőségei. A helyi adottságaik, a lehetőségeik és a középtávú népgazdasági terv követelményének ismeretén túl a megyei pártbizottság tavaly szeptember 12-i ülésén, a megye mezőgazdaságának fejlődéséről elfogadott irányelvei, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek éppen egy hónapja megtartott V. kongresszusának határozata is segítséget jelenthettek a tervezéshez. Természetesen, csak akkor, ha a tervkészítők kellő figyelmet fordítottak arra, hogy a tagsági, az üzemi és a népgazdasági érdekeket egyaránt figyelembe vevő elképzeléseik között megfelelő hangsúlyt kapnak-e a legfontosabb gazdaságpolitikai célok. Többek között: az ezredfordulóig 1,5 millió tonnát elérő megyei gabonatermelés feltételeinek megteremtése; az állattenyésztési ágazatok fajlagos hozamainak növelése; a melléktevékenységnek az alaptevékenységet meghaladó ütemű fejlesztése: a műszaki-technikai színvonal emelése, a nagy- és a kisüzemek integrációs kapcsolatának bővítése. Az adottságok, a lehetőségek felismerésének és kellő kihasználásának, a közép- és hosszabb távon utat mutató irányelvek Tó értelmezésének és sikeres gyakorlati megvalósításának egyik fontos záloga a közös gondolkodás, a zárszámadó és tervtárgyaló gyűléseken. Nagy szükség van erre. hiszen az elkövetkező hetekben elfogadásra kerülő üzemi tervek teljesítésének időszaka, az 1987. esztendő sem mutatkozik könnyebbnek az előzőeknél. mezőgazdasági terA melés feltételrendszerének egyik meghatározó tényezője, az időjárás máris ad „gondolkodni valót”: a csapadék nélküli időszakban, rendkívüli erőfeszítések árán elvetett őszi kalászosok nemrég még kritikus pozícióján vajon menynyit javított a várva várt téli csapadék, a hótakaró? Mi kerüljön tavasszal a repce, a búza, az árpa helyére a már menthetetlen táblákban? Sorolhatnánk, de minden. az új esztendei gazdálkodással kapcsolatos kérdésre ott kell, hogy megtalálják a leghelyesebb válaszokat az előrelátóan, közösen gondolkodó szövetkezetiek a jásztelki téesz mai küldöttgyűlésével kezdetét vevő zárszámadásokon. T. F. Először Peugeot-hoz Autótetők nyugati cégeknek A nyitott vászontetős autók őszi-téli kiegészítőeleméül szolgáló műanyag tetők gyártásához kezdett a Győri Műanyagipari Szövetkezet. A null széria elkészült. A terméket egy NSZK-ibeli és svájci tulajdonú cég közreműködésével értékesítik majd. Az első karosszériaele- íjieket Peugeot 205-ös típusú kocsikhoz szállítják. A későbbiekben Ford, Mercedes és BMV típusú kocsikon is kipróbálják a győri gépkocsitetőket. Megkezdték a szövetkezetben tetőre szerelhető műanyag szélterelők gyártását is, s tervezik egyéb gépkocsitartozékok, például műanyag sárvédők és ajtók készítését. Számadás és döntés Generátorból több
