Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-22 / 18. szám
4 SZOLNOK MEGYÉT NÉPLAP 1987. JANUÁR 22. IA tudomány világa HuBMOnöt éves az OMFB Nemcsak egyeztet, dönt is Kerék évforduló közeledtével szokás úgy mondani: jubileumra készülődnek. Ezúttal csak a mondat első fele igaz: néhány hónapon belül 25 éves lesz az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Sőt: úgy is számolhatjuk, hogy már betöltötte huszonötödik „életévét”, mert 1961 szeptemberében nevezték ki első elnökét, aki hamarosan hozzálátott munkatársainak összeválogatásához. Nem lehetett könnyű dolga az azóta — immár sok éve — tragikusan, autóbaleset következtében elhunyt Kiss Árpádnak. Valami teljesen újat kellett elkezdeni, csekély számú apparátussal, de országos hatáskörrel. A MÜFA vonzereje tárgyalni és kölcsönösen előÉrkeztek a javaslatok az ipar, az építőipar, a közlekedés fejlesztésére, s az OMFB vezető testületé — természetesen alapos, átgondolt szelektálás után — eljuttatta azokat az illetékes kormányzati szervekhez. Ahol — tovább szelektáltak, többnyire azt a szempontot téve első helyre, hogy mire van pénz. Ennek azonban voltak negatív következményei is. A telefon-helyzetről például csak annyit jegyzett meg az OMFB felterjesztése, hogy véleményük szerint „nem szerepéi súlyának megfelelően a fejlesztési prioritások között”. A többi közismert). Űj fejezet kezdődött az OMFB működésében 1968- ban az (akkor még) új gazdasági mechanizmus bevezetésekor. A változások lényege abban foglalható össze, hogy most már 15—20 évre kellett kidolgozni fejlődési prognózisokat és fejlesztési irányelveket. Jelentős pénzösszeget kapott az OMFB műszaki fejlesztési alapként, s ennek birtokában tudott Független plénum 1986 eleje óta az OMFB alapvető feladata — mint az erről szóló minisztertanácsi határozat kimondja: „A kormányzati műszaki-fejlesztési politika érvényesítése, a műszaki fejlesztéssel összefüggő kormányzati döntések kezdeményezése és előkészítése, a fejlett technika elterjesztése, részvétel a gazdaságirányítás, a népgazdasági tervezés és szabályozás fejlesztésében, a tudományos kutatások irányításában és összehangolásában, továbbá A köpeny mély rétegeiben Földgáz a föld belsejében? Vízfürdő, számítógép a szolnoki MAV-kórházban Segítik a laboratóriumi munkát A laboratóriumban számítógépes adatfeldolgozásra tértek át (Kép: Mészáros) Általánosan elfogadott nézet szerint a Föld szénhidrogéntartalmú tüzelőanyag, készletei biológiai eredetűek. A zöld növények szerves anyagaiból származnak, amelyek a földkéreg bizonyos rétegeibe jutva kiindulási anyagul szolgáltak a fosszilis fűtőanyagok, a szén, a kőolaj, és a földgáz létre- jölttéhez. Ez azonban csak részigazság — állítja legújabban az amerikai Cornell egyetem két csillagásza. Szerintük óriási földgáztartalékoknak kell lenniük a Föld belsejében is. Ezek a készletek nem biológiai eredetűek, és olyan helyeken gyűltek össze, ahol a biológiai eredet elmélete szerint nem lehet földgáz Az amerikai csillagászok abból indulnak ki, hogy a Naprendszerben levő széntartalmú anyagok, főként szénhidrogének, és a földbelsőnek tartalmaznia kell ilyen kozmikus eredetű szénhidrogéneket. A föld belső nyomásának és hőmérsékletének Ám — mint azelőtt és azóta is oly sokszor bebizonyosodott — a magyar műszaki és gazdasági szakemberek „szürke állománya” szinte csodákra képes, ha van miért megmozgatni. Sorra-rendre érkeztek az új bizottsághoz, és a munkáját segítő hivatalhoz a műszaki fejlesztésre vonatkozó tanulmányok, elképzelések. Seregnyi olyan gondolat szabadult fel, amely a korábbi, kizárólag tervutasítások alapján működő gazdaságban legföljebb megszülethetett, de aztán el is szunnyadt, várva — Csipkerózsika módjára — a felébredéshez alkalmas időt hatására ezekből a szénhidrogénekből metán hasadt le, amely azután a földfelszín felé törekedett. Ha útja során izzó magmazónákon hatolt át, széndioxiddá égett. Ha viszont hideg vetődési övezetbe került, alkalmas zárórétegek alatt óriási metánkészletek gyűlhettek ösz- sze. Bizonyos jelek arra vallanak. hogy az ilyen vetődési zónákban valóban van fosz- szilis földgáz. A kéreglemezek határvidékei feletti tengerszakaszokban jelentős metánkoncentrációt lehet mérni. A Vörös-tenger nagy mélységben levő vízrétegeiben a szokásosnál ezerszer több metán van. Az iszap- Vülkánokból kitörő gáz is jobbára metánból áll. Ha helytálló a metán nem biológiai eredetének felvetése, a földköpeny mélyebb rétegeiben több földgáznak kell lennie, ez eddig ismert fosz- szilis tüzelőanyagkészleteknél. ga dönteni a minisztériumok javaslatairól. Ami pedig különösen új — s talán más szervek is átveszik a példát —, hogy a plénum tagjai saját meggyőződésük szerint, vállalataiktól, szolgálati kötöttségüktől függetlenül alakítják ki és szögezik le véleményüket, javaslataikat. Az OMFB elnöke vezetője a plénum- nak is, a hivatali apparátusnak is — de a kettő között igen nagy a különbség. Az elnök — Tétényi Pál akadémikus — a plénum üléseit vezeti, de az azon résztvevőknek nem fölöttese, őket nem utasíthatja. A hivatal viszont az elnök apparátusa — mint a minisztérium a miniszternek. Szaktitkárságok programirodák Szaktitkárságok alkotják az OMFB apparátusának nagyobb és jelentősebb részét; energetikai, nyersanyag- és kohászati, vegyipari, gépgyártási, villamosipari, elektronikus ipari, automatizálási és számítástechnikai, építési és településfejlesztési, valamint könnyűipari és szolgáltatástechnikai szaktitkárságok működtek már az 1986. januári, a legújabb változások előtt. Ezekhez újonnan állították fel az anyagtakarékossági és az anyagtechnológiai szaktit- kárságokat, továbbá a — kissé hosszú nevű — elektronikai társadalmi-gazdasági alkalmazása elterjesztésének központi gazdaságfejlesztési és szervezési programjának titkárságát, és az elektroni- zálási kutatási-fejlesztési programirodát. Űj programirodát alakítottak az Anyagmozgatási és Csomagolástechnikai Intézetnél (ez az OMFB irányítása alatt működik) a gazdaságos anyagfelhasználásra irányuló technológiai-korszerűsítés programirodájaként (AGPI) és — ki tudja, miért — a közlekedési és vízgazdálkodási szaktitkárságba olvasztották be a környezetvédelmi szaktitkársá- got. Lassanként egy éve lesz, hogy' megtörtént az átalakulás. A lényeg azonban nem változott: az OMFB mindig igyekszik lépést tartani a fejlődéssel. S ebbe az irányba vinni magával — ha lehet — minél több vállalatot, intézetet, sőt; az egész népgazdaságot. V. E. Alumínium új szerepben Az Egyesült Államokban olyan alumíniumötvezetek készülnek, amelyek a szilárdság, a szívósság és a feldolgozhatóság szempontjából összevethetők a hagyományos ötvözetekkel, de tőlük abban különböznek, hogy hideg vízben gyorsan feloldódnak. Egy-egy ilyen, 2,5 cm élhosszúságú tömb a vízbe merítve — az összetételtől függően — néhány percen vagy órán belül felbomlik, csupán szürke port hagyva vissza. Eközben hidrogén illan el, grammonként 100 köbcentiméter. Az összetételt az ötvözetet készítő gyár nem hozta nyilvánosságra. Már régebben . ismeretes azonban, hogy a sok ónt és lítiumot tartalmazó alumíniumötvözetek gyorsan korrodálódnak. Ezeket az alumíniumötvözeteket olyan vízi riasztóberendezések vagy tokocskák készítésére használják fel, amelyekbe algákat és kagylókat pusztító szereket töltenek, de amelynek- csak fokozatosan kell bejutniuk a vízbe. Űj eszközökkel gazdagodott a szolnoki MÁV-kórház laboratóriuma. Az új berendezések megkönnyítik, egyszerűbbé, gyorsabbá teszik a munkát. A laboratórium rendelkezik egy NDK gyártmányú Thermostattal. Ez a készülék alkalmas arra, hogy meghatározott hőmérsékleten tartsa a vizsgálati anyagokat és a reagenseket. A Thermostat befogadóképiessége azonban nagyon behatárolt; egyszerre mintegy 20 kémcső fér el benne: így nincs lehetőség a párhuzamos vizsgálatok végzésére, a vizsgálatok elhúzódnak, „várnak a sorukra”. A kórház technikusainak — Maglódi Gyulának és Lu- gossy Árpádnak — leleményessége, ügyessége segített a helyzeten. A Thermostat tartalék alkatrészeiből két vízfürdőt készítettek. A vízSzálló repülőgépet vagy helikoptert elhagyni ma már nem jelent különösebb gondot. A fülke tetejének le- dobása vagy a törzs ajtajának nyitása után ki lehet ugrani a gépből, és a kiugrót egyéni ejtőernyője leszállítja a földre. Erre azonban ilyen egyszerűen csak az óránként 500 km-esnél kisebb sebességű légi közlekedési eszközöknél van mód. Az ennél nagyobb sebességgel száguldó repülőgépnek az elhagyása már sokkal bonyolultabb feladat. Ha ugyanis valaki egy óránként 500 km-es sebességű repülőgépből kiemelkedik, annak testére a torlónyomás 500 kg-mal nehezedik. Ez határérték, amely felett a torlónyomás már meghaladja az zel telt, meghatározott hőmérsékleten tartott tároló edényben akár száz kémcső is elfér egyszerre. A szerkezet nyugati mintára készült. Működése nemcsak a vizsgálatokat gyorsítja meg, hanem a behozatali mérleget is javítja, hiszen, ha nem lennének, külföldről kellett volna beszerezni. Egy éve számítógéppel történik a kórház laboratóriumában az adatfeldolgozás. A hagyományos rendszer szerint, ha többfajta vizsgálatot kértek, egy betegnek több vizsgálatkérő lapja volt, és az eredményeket több lapon rögzítették. A számítógépies feldolgozás egyszerűbbé teszi az adminisztrációt: az osztályon fekvő betegtől leveszik a vizsgálati anyagot, leviszik a laboratóriumba, az eredmény munkalistára kerül, onnan pedig a számítóember fizikai erejét. Ennél nagyabb sebesség esetén a repülőgépjét különleges szerkezet felhasználása nélkül már nem lehet elhagyni. E különleges szerkezet a katapultülés, amelyet a benne ülő emberrel együtt lőnek ki a repülőgép törzséből. Nevét a katapulttól, az ókori görög hadigéptől kapta, amely tüzes kövek és nyilak hajigálására szolgált. Az első katapultülések létrejötte szorosan összefügg a sugárhaj téműves repülőgépiek megalkotásával. Ránézésre alig van különbség a katapult és a többi pilótáülés között. Ennek is van üléscsészéje, párnázott fej-, hát- és kartámasza; azonban kilövő mechanizmugépre. A laboratórium új „munkatársa”, a Commodore—64 név és osztály szerint rendezi az adatokat. Amíg korábban a beteg vizsgálatának eredményei négy-öt papírlapon voltak, ma egy telexpapír 1—2 centiméternyi felülete őrzi egy-egy beteg adatait. Minden nap vizsgálatait külön papíron rögzítik. A Commodore—64 egyszerre 60 féle vizsgálat eredményeit képes kezelni, kétszáz-ötszáz beteg adatait tárolni. A gép kezeléséhez a laboratórium minden asszisztense ért, az adatokat pillanatok alatt vissza lehet keresni. A számítógép naponta mintegy száznyolcvan, osztályon fekvő beteg vizsgálatának anyagát dolgozza fel. Számítógépijei rögzítik a járóbetegek bizonyos klinikai kémiai vizsgálatának eredményeit Is. P. É. sa is van, és az ülés hátsó részét két p>ár görgővel látták el. Segítségükkel a repülőgépekhez rögzített vezető sínekben az ülést mozgatni lehet. A kilövő mechanizmusnak van egy dugattyút is magába foglaló munkahengere. A dugattyú rúdját egy csukló segítségével az üléshez, a munkahenger alsó részét a repülőgéphez rögzítik. Az egészet egy olyan ágyúhoz hasonlíthatnánk, amelyben az ágyúgolyó szerepét az ülés, az ágyú csövét a munkahenger tölti be. A gépbe beszálló pilótát „bekötik” — hevederekkel rögzítik a katapultüléshez. Ha a repülés közben baj történik, kezdődik a katapultálás: a pilóta egy kar segítségével ledobja a fülke tetejét, és a kilövő mechanizmus megkezdi a munkáját. A szerkezet indításakor a munkahenger alsó részében lévő piropatron felrobban. A robbanás hatására fejlődő lőporgázok nyomása kinyitja a rögzítőszerkezetet, mire a hengerben elindul a dugattyú fölfelé, és az ülés 0,15—0,20 másodpercig a már említett két p>ár görgő segítségével a vezető sínekben halad. Ezalatt a nagyon rövid idő alatt az ülés sebessége erősen felgyorsul, majd a nagy nyomású lőporgáz a dugattyút az üléssel — és a hozzárögzített személlyel kilövi a repülőgépből. Kijutva a torlónyomás lefékezi az ülés mozgását. majd egy-két másodperc múlva kinyílnak a hevederek, a pilóta elválik az üléstől és már csak az a dolga, hogy kinyissa vagy az automata berendezéssel kinyittassa az ejtőernyőt. Képünkön: katapultálási gyakorlat egy katonai repülőgépből (KS) nyös szerződéseket kötni kutatóintézetekkel és vállalatokkal a népgazdaság számára fontos kutatások eredményes elvégzésére. Talán külön mondani sem kell, hogy a műszaki fejlesztési alap iránt egyszeriben nagy lett az érdeklődés. De — hazai viszonyaink ismeretében — azt sem. hogy minden vállalat és intézmény megfelelt a kívánalmaknak, sőt az önmaga által vállalt kötelezettségeknek. Ám a mérleg alapjában mégis a pozitívumok javára billent: sok mindenben lépett előre a magyar népgazdaság számos ága a MÜFA segítségével. Még akkor is igaz ez, ha némelyik területen az eredmények csak több év után mutatkoztak. Ami folyhat egyes ágazatokban a kutatás-fejlesz- tés-gyártás folyamatának természetes hosszúságából, időigényességéből, de — mert sajnálatos módon erre is van példa — a világszínvonaltól való lemaradást okozó kényelmességből is. a nemzetközi műszaki-tudományos kapcsolatok hazai koordinálása”. Most már tehát nemcsak egyeztet és koordinál az OMFB, hanem irányító felelősséggel tartozik a kormányszintű kutatási és fejlesztési tervek összeállításáért is. Ami — többek között — azt jelenti, hogy korábban a minisztériumok vagy elfogadták az OMFB álláspontját vagy egyszerűen túltették magukat rajta. Most pedig az OMFB-nek van joPilóták mentése: a katapultálás
