Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-17 / 14. szám
4 SZOLNOK MEGYET NÉPLAP 1987. JANUAR 17. A Néplap vendége Ha valaki földet, házat örököl... Bőszéi gáté a a Földügyi és Térképészeti Hivatal osztályvazotöjévo! a készülő földtörvényről A földre vonatkozó jogszabályok és azok módosításai ma már szinte áttekinthetetlenek. Am már készül az új kódex, megjárta a társadalmi fórumokat, s a törvény tervezetét megtárgyalta az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Hamarosan a Minisztertanács elé kerül, majd az Országgyűlés tavaszi ülésszakán válik törvénnyé, ha a képviselők elfogadják. — A törvénytervezet bevezető rendelkezései között egy lényeges újdonságról feltétlenül érdemes szólni, — mondja Jójárt László, az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal osztályvezetője. — Ezután a föld rendeltetése számít majd, s nem az, hogy hol fekszik, bel-, kül- vagy éppen zártkertben. Ha tehát termőföldről beszélünk, akkor bárhol is fekszik, a termőföldre vonatkozó jogszabályok az érvényesek. És a termőföld mellett megkülönböztetünk építmény elhelyezésére szolgáló, különleges rendeltetésű,' valamint hasznosításra alkalmatlan földet. Az utóbbihoz sorolhatjuk például a természet- védelmi célokra szolgáló területeket. — Változnak-e az állami földre vonatkozó jogszabályok? — Az állami föld továbbra is egységes és oszthatatlan, s csak állami vagy társadalmi szervezet kezelheti. Am az új törvény által megvalósulna az állami és a szövetkezeti föld egyenrangúsága. Tehát a földtulajdon kölcsönösen átruházhatóvá válik. Eddig ugyanis csak a szövetkezeti földből lehetett állami, most ez fordítva is igaz lesz. — A mezőgazdasági szövetkezeteknek leginkább az okoz gondot, hogy évek óta használt földek tulajdonjogát nem szerezhetik meg, s így azt bármikor, kártérítés nélkül visszavehetik tőlük. — Valóban, ez is rendezésre váró gond volt, s az új törvény szerint ezután majd megválthatják az általuk használt állami földet. Egyetlen korlátozást ismerünk el, ha arra a földdarabra a rendezési terv, vagy a helyi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján a tanács 10 éven belül igényt tart. És a tsz-nek arra is lesz lehetősége, hogy a tanácsi kezelésben lévő állami földeket átvegye. — A tartós földhasználatra vonatkozó szabályok is sok vitára adtak okot,' holott ez a forma egyre népszerűbbé válik_ — Az a szabály ezután sem változik, hogy a föld építkezés céljára, vagy gazdasági tevékenységre adható tartós használatba. Eddig úgy volt, hogy az építmény tulajdonjogával együtt a tartós földhasználatot átruházhatta a mindenkori tulajdonos. Ezután a gazdasági tevékenység céljára használatba vett földet is átadhatja az ültetvénnyel, növényekkel együtt. És eddig az is sok bonyodalmat okozott, hogy ki adhat engedélyt a tartós használatban álló földön létesített építmény bővítéséhez, újabb épületek emeléséhez, ha azt nem a tulajdonos, hanem a fia, rokona kívánja megtenni. Egyébként a tanács lett volna az engedélyező, tehát aki tartós használatba adta a földet, de sokszor meg sem kérdezték vagy csak utólag, amikor már állt a ház. Ezután a tartós földhasználó maga engedélyezheti az építést, s az ugyancsak bejegyeztetheti magát. Ugyancsak sok problémát okozott, hogy a tsz csak a tagjának, alkalmazottjának adhatott földet tartós használatba, így ha a férj ebbe a körbe tartozott, s a feleség nem, akkor nem jegyezhették be őket a tartós használatba vett földön létesített épületre tulajdonos- társként. A törvény szerint ezután erre is mód nyílik. — Régóta vitatott a föld- tulajdonra, tehát a telek-, lakás- és üdülő szerzésre érvényes jogszabály... — A szerzés mértéke továbbra is korlátozott, de több körülmény- megítélése változik. Eddig például, ha valaki a megengedett mértéken felül földet örökölt, akkor a régit vagy az újat el kellett adnia. Eután viszont meghatározott mértékig megtartható lesz a többlettulajdon, tehát a lakás, üdülő telek, termőföld, ha az nem a tulajdonszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértésével, hanem öröklés örökbefogadás vagy házasságkötés által került a család tulajdonába. Ha tehát mindkét házasulandónak van lakása, akkor azt nem köteles ezután eladni. Hasonló rugalmassággal jár majd el az állam a jogosulatlanul külföldön tartózkodók tulajdonával kapcsolatban is, amit a belföldön maradt családtag megszerezhet, természetesen az öröklési illetéket ki kell fizetnie. — A társadalmi vitákon többen is nagyobb védelmet kértek a földnek, hogy a mindenkori tulajdonosa ne szipolyozhassa ki, az ne veszítsen az értékéből... — Eredeti szándékunk szerint is nagyobb hangsúlyt kap a földvédelem, s a társadalmi fórumok csak megerősítettek bennünket abban, hogy jó úton járunk. Jóval szigorúbb jogszabályok védik majd a földet. A művelési ágat — az indokolt körben — változatlanul csak hatósági engedély birtokában lehet megváltoztatni, tehát a jó minőségű szántóból nem csinálhatnak máról-holnapra legelőt. Ha más célra használták a földet, s az a tevékenység megszűnik, akkor kötelesek a földet újra művelésre alkalmassá tenni. S azt a földet sem lehet műveletlenül hagyni, ahol egyébként majd házat vagy mást épít a tulajdonos. Az építkezés kezdetéig azt is művelni kell. És természetesen azok a vállalatok, amelyek ipari, közlekedési vagy más célra földet vonnak el, kötelesek az után járulékot fizetni. Azok pedig, akik tevékenységükkel rontják a föld minőségét, bírságot fizetnek majd. Ezek a pénzek a központi földvédelmi alapba kerülnek, s ebből kívánjuk finanszírozni a rekultivációs és meliorációs munkákat. — dalia — Meghibásodott nagytávolságú összeköttetés vonalát pótolja Bodor Miklós és Bene Zoltán. (Fotó: Mészáros) Halló, központi? Maximális terheléssel dolgozik a napokban a Szolnoki Távbeszélő Főközpont! Megerősített szolgálatot tartanak, fokozottan figyelnek és elsőbbséget adnak a lakosság ellátását, tájékoztatását és a mindennapi élet zavartalanságát biztosítani igyekvő vállalatok, intézmények telefonvonalainak. Felvételeink az 1949-ben épült és azóta folyamatosan bővített Beloiannisz úti főközpontban készültek. A 6200 vonalkapacitású központ, mely igencsak elöregedett 1968. végén nyugállományba vonul. Ezeken az okos gépeken történik a hívott szám kapcsolása Innen irányítják a hibaelhárítást Mibe kerül a tavaszidézés? Tél tábornok egyre szeszélyesebben rángatja a természet gépezetének fogantyúit. Duhaj kedvében most úgy döntött, hogy az évszázados hidegrekordot veszi célba. Az eredmény: jégbe fagyott világ, sokasodó gond, akadozó évkezdet. Valahol a közeli jövőt prognosztizáló közgazdászok máris beütötték a számítógépbe azokat a magasabb árakat, melyeket A Rákóczifalvi Rákóczi Tsz melegházai 60 ezer négyzetméteres földdarabot fednek be. Egy-egy üvegtető alá egy teljes futballpálya férne be — jó néhányszáz nézővel. Egy tucat van ezekből az egyenként 5 ezer négyzetméteres fedett kiskertekből. Irigyelni kell-e a gazdáit, mert képesek előrébb állítani a természet óráját? A nemleges választ szinte vezényszóra mondja ki Rozsos Lajosné, a növényház vezetője és Hajdú László, a szövetkezet főágazat- vezetője. Azt is elmagyarázzák miért: sokba kerül a megidézett tavasz. Először is már a beruházásnál kalkulálni kell azt a 60 fokos hőmérséklet-ingadozást, ami hazánk klímáját jellemzi. Jó, hogy nem mindig van évszázados hideg telente, de azért az öt kazánt a maximumra kell méretezni, mert elég egyetlen védhetetlen hideghullám ahhoz, hogy percek alatt sok milliós kár érje a téeszt. Ugyanígy kell két Hogy volt-e fennakadás az idei télen? Hosszú távon a hó okozott problémát, mivel azt a fátyolos fényt is megszűrte, melyet a szürke felhőkön erőltetett át a Nap. A hideget jól bírták a fűtő- rendszerek egészen addig, amíg az egyik lágyvíz-szi- vattyú be nem fagyott. Természetesen éjjel jött a baj. Bereczki László tsz-elnököt a lakásán riasztották a hírrel. A mínusz 29 fokos kinti hőmérséklet túl erősnek bizonyult, így csak perceken múlott, hogy nem lett 50 milliós a kár. Veszélyben volt a 120 kilométeres csőhálózat és a növényzet — egyenként 25—25 milliós tételben. — Valóban ilyen rendkívüli az idei tél — kérdem immár az elnököt, ő azonban ingerülten legyint. — Ügy gondolom el van túlozva egy kicsit ez az egész; lehet, hogy az élet komfortja veszélyben van, de a természet közelében élő parasztember mindig is tudta, hogy egyszer csak leesik a hó, jönnek az erős hidegek — de azt is tudta, hogy az életnek mennie kell tovább! Felvette hát a melegebb ruháját és tette a dolgát. Ez már nem melegházi probléma, de ha a téllel kapcsolatban szólhatok, hát hadd mondjam el: az utak alig járhatók, a gyalogosok a megyeszékhelyen is caflat- nak a latyakban, a termelő- szövetkezetekben pedig ott áll a felmérhetetlen gépi erő. Azt mondják a szakmabeliek, hogy az üvegház gázzal fűtve méregdrága. A költségei a háromszorosát is kiteszik a termálvizes melegházaknak, de a maszek fóliások is olcsóbban termelnek. Szandaszőlősön az egyik legilletékesebbtől kaptunk erre választ. A megkérdezett nagyapja bolgár volt és természetesen kertész, édesapja már félig magyar, a 64 éves Dimó Istvánt azonban már csak a szakma szeretete emlékezteti a származásra. A hóval borított hatalmas buborékok alatt nagyüzem zajlik : kazánok duruzsolnak, olajjal és szénnel fűti őket a gazda. Éjjel úgy alszik, mint a nyúl, mert hol az egyik, hol a másik sátor alatt szóaz évszak növekvő költségei miatt kell majd megfizetni — valakinek. Azzal a szándékkal pillantottam be a fóliák alá és az üvegházak nyaratidéző klímájába, hogy némi előrejelzést adhassunk a piacot járók számára, konyhanyelven szólva arról, hogy mikor, és főleg mennyiért ehetjük az első lecsót, mondjuk uborka- salátával? helyről is elektromos vezeték, sőt, ha netán egyszerre mondana csődöt mind a két hálózat, hát kell egy aggregátor — 500 lóerős szovjet hajómotor — ami ugyancsak nem kis pénz. Ha mindez megvan, akkor már „csak” az évi 2 millió köbméteres gázszámlát kell kifizetni, aztán a munkabért, a tápanyagot, a kilónként 350 ezer forintba kerülő paradicsom vetőmagot — így hát mindez együtt azt jelenti, hogy a zöldségtermesztés máris veszteségesre forog ki a gazdaságban. Mi hát a teendő? Meg kell próbálni legalább a ráfizetést kigazdálkodni. Így lesz a rubinpiros paradicsom, a fodros saláta, az öblös paprika helyett — szegfű az üvegházban. A virág szerényebb, beéri alacsonyabb hővel, a napfényre sem olyan igényes, mint a paradicsom, amelyik nem terem, ha az üvegtáblákon legalább 4 órán keresztül nem tűz át a napsugár napjában. Miért nem tesznek minket is érdekeltté abban, hogy zökkenőmentesebben vészelje át a társadalom ezt a valóban kemény, de semmiképp nem rendkívüli időt? E kitérő után Bereczki Lászlóval visszakanyarodunk az üvegházak alá. A szövetkezet növényháza olyan adottsága lehetne Szolnoknak, amely karnyújtásnyira hozza a primőrellátás lehetőségét. A kérdés, hogy miért nem élünk vele, szinte kínálja magát. Aztán a válaszból kiderül, hogy a spanyolviasz már fel van találva. Amikor felépült az üvegház, a tsz felvállalta azt a feladatot is, hogy korai zöldségből kiegyensúlyozott ellátást biztosít a szolnoki piacon. Tette ezt azért is, mert ehhez a 60 ezer négy- zetméíeres befedett terület fele is elegendő. A kezdeti egy-két évben — emlékezhetnek erre a piacot járó háziasszonyok — ígéretes volt a dolog. A csillagászati árak elérhetővé mérséklődtek és mind a kínálat, mind a minőség megnyugtatónak tűnt. Aztán hirtelen megugrottak a költségek — többszörösére az üzemanyag-árak, a hitelkamatok — és ma már 7—8 millió forintot kellene támogatás gyanánt letenni ahhoz, hogy a szövetkezet veszteség nélkül termelhesse a zöldséget a megyeszékhelynek. Ennek ismeretében nincs is olyan közel a szolnoki piachoz a korai primőr. lal meg a riasztócsengő, jelezve, hogy a hőmérséklet leesett, meg kell biztatni valamelyik kazánt. De az igazi veszély nem is a hideg — mondja Dimó István. A hártyák alatt didergő zöld élet bármennyire is esendő, a fagyveszélytől még mínusz 50 foknál is óvva van. Hanem a hó a legnagyobb ellenség, a tetőre ráfagyó csapadék! Be is rogyott egy helyen a sátor, egyelőre nem számolja a kárt, de nem lesz kevés. A legnagyobb bajt itt is a technika ‘csődje okozhatja. A közelmúltban áramszünet miatt szólt a riasztócsengő, mire az aggregát beindult, két fokra esett le a hőmérséklet és perceken múlt, hogy nem fagyott le valamennyi virág. Mert a fólia alatt Dimó István szekfűt és a csokorba való „zöldet” termel. Hogy hol tart a zöldség? A fólia alatt megye- szerte sóska, saláta és retek van. Egyelőre ládákban kelnek a paprika-, paradicsommagok és a kiültetésével várnak az enyhébb időre, amikor kevesebb tüzelővel lehet tartani a paradicsomnak, paprikának, uborkának a 20 fok körüli hőmérsékletet. A haszonról is kérdezem Dimó Istvánt, de csak legyint. Soha nem írja a kiadást meg a bevételt, dolgozik annyit, amennyit a növények megkívánnak, aztán azt veszi észre, hogy megél a munkájából. Ha egyszer már nem lesz elég kenyérre a kereset, abbahagyja. Csak hát nyugdíjjogosultsága nincs, azt mondja, valamikor ők voltak a társadalom „fekete bárányai”. A hason szakmabeliek fizették a nyugdíjra jogosító összeget, a zöldségesek azonban ezt sem tehették. Hát teszi a dolgát a 64 éves Dimó István, lábában érszűkülettel és csak egyetlen óhaja van: hó ne essen annyi, amennyit nem bír el a fólia. S ameny- nyit már nem bír átvilágítani a Nap. Ha Szentesen nincs baj, akkor bízhatunk őszintén szólva, arra gondoltam, hogy a korai zöldségek árait némileg meg lehet majd jósolni napjaink ráfordítása alapján. Ám amint a termelők elmondták, még találgatni sem szabad. Hiszen ki tudná megmondani, miért olyan méregdrága ma a fokhagyma, vagy mitől lesz egyszerre nagy üzlet a mák vagy a vöröshagyma? Jó, a piacon az árakat nagyjából a kereslet-kínálat törvényei szabályozzák, de számtalan eltérítő tényező játszik közre addig amíg a termék a fogyasztóhoz ér. Dimó István 10 forintos szekfűjét az üzletben már 25-ért veheti meg a vásárló. A rákóczifalviak január elején 40 forintért adták el kilónként azt a paradicsomot, melyet még korábbról tároltak. Rozsos Lajosné a szolnoki piacon egy kiskereskedőnél már 100 forintos áron látta viszont a terméküket. Aztán a tél még tartogathat néhány kellemetlen meglepetést, ami ugyancsak „rá- rakódhatik” a tavaszi fogyasztói árra. Ma a legnagyobb garancia arra, hogy tavasszal azért csak lesz primőr, a Korai Zöldségtermelési Rendszer, — ahová a Rákóczi tsz is tartozik — melynek a gesztorgazdasága a Szentesi Árpád Tsz. ők azok, akik az ország piacainak 80 százalékát ellátják primőrrel, így hát napi helyzetük mondhat valamit a piac várható alakulásáról. Bakó László a szövetkezet főágazatvezefője egyelőre bizakodó: a 23 hektárnyi üvegházuk, a 20 hektárnyi talajfűtött fóliájuk és a 17 hektárnyi hidegfóliájuk különösebb zökkenő nélkül vészelte át a mínusz 24—26 fokos hideget, ők azért tudták tartani a 10 fok feletti hőmérsékletet, mert a hóesés következtében üvegházaik bejegesedtek és a szigetelés így kedvezően alakult. Az dolgozott a kezükre — amitől halálra rémülnek a maszek fóliások. A fóliák legnagyobb része pillanatnyilag üres; retek és saláta zöldell mindössze alattuk. Ám, még ezek a növények is átvészelték a rendkívüli helyzetet. Szentesen tehát nincs gond — egyelőre. Abban pedig csak bizakodni lehet, hogy a megyében sem okoz jóvátehetetlen kárt tél tábornok jégpáncélba öltözött hadserege. Futballpályók üveg alatt Néhány percen múlt az 50 milliós kár A fóliások a hótól rettegnek Palágyi Béla
