Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUÁR 17. iHeti világhíredé I VASÁRNAP: Gorbacsov Üze­nete az ENSZ-tőtitkárhoz a nemzetközi békeév tanulsá­gairól és az időszerű világ- politikai kérdésekről — He­ves harcok Irak és Irán kö­zött, bombatámadások és rakétatalálatok érnek több nagyvárost — A spanyol kor­mányfő találkozója Arafattal Tuniszban. HÉTFŐ: Jaruzelski római út­ja, amelynek során az olasz vezetők mellett megbeszélést folytatott II. János Pál pá­pával is — Felértékelik a nyugatnémet márkát, s ezzel megoldódik a frank meg­gyengülésének következté­ben keletkezett nyugat-euró­pai valutaválság — Tárgya­lások Genfben a vegyi fegy­verek eltiltásáról. KEDD: Nakaszone japán mi­niszterelnök európai körúti­ja. A megállók Helsinki, Berlin, Belgrád és Varsó — Fegyveres összeütközések Li­banonban, Izrael bombázza Szldont, Murphy amerikai külügyminiszter-helyettes a térségben, Husszein király Párizsban tárgyaL SZERDA: Spanyol—brit kül­ügyminiszteri tanácskozás Gibraltár jövőjéről — To­vább bonyolódik a titkos iráni kapcsolatok Ugye, újabb leleplező dokumentu­mok bizonyítják, hogy a Fe­hér Ház s minden valószínű­ség szerint az elnök Is, kez­dettől fogva tudott a fegy­verszállításokról — Weinber­ger hadügyminiszter a fegy­verkezési programok végre­hajtásának meggyorsítását sürgeti. , CSÜTÖRTÖK: Genfben meg­kezdődik a szovjet—amerikai fegyverkorlátozás tárgyalá­sok hetedik fordulója, a szovjet delegáció élén Vo- roncov, a külügyminiszter első helyettese áll; előzőleg Dobrinyln megbeszélést foly­tat Moszkvában Hartman amerikai nagykövettel. PÉNTEK: Afganisztánban életbe lépett a kormány ál­tal kihirdetett tűzszünet, Nadzsib főtitkár megbékélési intézkedések egész sorát Je­lenti be — Megalakul az új osztrák koalíciós kormány, a szocialista Vranitzky a kancellár, a néppárti Mock a külügyminiszter — Kivon­ják az Ideiglenesen Mongó­liában állomásozó szovjet csapatok egyes kötelékeit. Milyen reményekkel kez­dődött meg Genfben a hete­dik forduló? Európa szánté egyfolytában didergett és a hóval csatá­zott a hét folyamán. A hír­adásokban minden mást megelőztek a meteorológiai jelentések. Fennakadt a for­galom, akadozó energiaellá­tás, fagyhalál... S egyúttal kiderült, hogy az olyannyira büszkének mondott civilizá­ciónk milyen sérülékeny le­het, ha rendkívüli időjárási körülmények következnek be. A gondolatot továbbvíve óhatatlanul arról is eltöp­renghetünk: vajon mit is je­lentene a sokat emlegetett nukleáris tél, egy atomka­tasztrófa, annak minden kö­vetkezményével együtt. Ez a kérdés különösen idő­szerű lehetett a most záruló héten, a történelmi léptékű távlatok és a napi politika eseményei kapcsán. Csütör­tökön volt ugyanis egy éve annak, hogy elhangzottak Mihail Gorbacsov korszakos javaslatai az atomleszerelés­re, s reális remény nyilt rá, hogy az emberiség a nukleá­ris fegyverek terhe nélkül lépjen a következő évszázad­ba, egyúttal a következő év­ezredbe. S ugyanezen a na­pon megkezdődtek Genfben a szovjet—amerikai fegyver­zetkorlátozási tárgyalások hetedik fordulója, egyben az első igazi tárgyalási kör azt kjövetően, hogy Reykjavík- ban a Szovjetunió előter­jesztette csomagtervét, s bi­zonyos kérdésekben — leg­alábbis elvileg —, közel ke­rülhettek egy megállapodás­hoz. A szovjet delegáció élén személyi változás történt — a tárgyalások felértékelését jelzi, hogy Julij Voroncov, a külügyminiszter első he­lyettese foglal helyet az asz­talnál. Amerikai részről to­vábbra is Max Kampelmann tárgyaL ám a „szintemelést” mutatja, hogy nagyköveti rangja mellé kinevezték a külügyminiszter személyes tanácsadójának. Mindez köl­csönösen nagyobb felhatal­mazást jelenthet, de nemcsak ezen, sőt nem elsősorban ezen múlik majd az ered­mény. Washingtonban olyan kijelentések hangzottak el, hogy nem kívánnak új ja­vaslatokkal előállni, várják, mit mond majd a Szovjet­unió. Moszkva oldaláról eddig sem hiányoztak a kezdemé­nyezések. Ott a reykjavíki .csomag” és természetesen hajlandók kimunkálni a kompromisszumokat a rész­letekben is, (például a sokat vitatott csillagháborús SDI terv vonatkozásában mit ért­senek a „laboratóriumi fel­tételek” közötti kutatáson és kipróbáláson). Sajnos, a je­lek szerint az amerikai tár­gyaló fél megint üres kézzel közelít, márpedig a megegye­zés mindig kettőn áll. Van, ahol ezek a kezek te­le vannak Washingtonban. A következő katonai költségve­tés vitája során Weinberger hadügyminiszter 312 milliárd dolláros szuper-összeghez ragaszkodik, ebből több, mint ötmilliárd jutna köz­vetlenül az űrfegyverkezés­re, jelezve, hogy a Pentagon kész helyzetet szeretne te­remteni már az érdemi tár­gyalások megindítása előtt. Weinberger sürgette más programok előbbrehozását is, sőt, olyan katonai erő ki­alakítását szorgalmazta, amely képes lenne egyszer­re — idézzük — három és fél háborút megvívni, a nuk­leáris összecsapás mellett kü­lönböző helyi háborúkat, s az új amerikai kifejezés sze­rint „alacsony intenzitású konfliktusokat” is. Ebbe a sorba vág a The New York Times értesülése, hogy állí­tólag február 5-én lesz az újabb amerikai nukleáris kísérlet, ami — az előzetes bejelentés szerint — nehe­zen tenné lehetővé az egyol­dalúan vállalt szovjet mora­tórium fenntartását. Az amerikai tárgyalási po­zícióra bizonyos fokig kihat a belpolitikai vihar is, egyre újabb leleplezések látnak napvilágot az iráni titkos kapcsolatok ügyéről. Az el­nöknek nyilván jól jönne a külpolitikai eredményesség, például az előrelépés a fegy­verzetkorlátozásban. Ugyan­akkor megingott helyzete bí- rálhatóvá tenne jobbról és szélsőjobbról minden éssze­rű engedményt, pedig a köl­csönös kompromisszumok nélkül ez nem menne. Fi­gyelmet keltett a Pravda fő- szerkesztőjének washingtoni nyilatkozata (éppen egy de­legációt vezet az Egyesült Államokban), miszerint a Szovjetunió nem akar két és fél évet várni, amíg gyakor­latilag egy új elnök átvenné az ügyek tényleges intézését, s nem kívánja kiaknázni az amerikai belpolitikai nehéz­ségeket. Viszont a belső csa­tározások nem jelenthetnek menlevelet Washingtonnak a változatlanul „üres kezek­re”. Mit jelent a lengyel diplo­mácia felélénkülése? Varsóból és Varsóval kap­csolatosan fontos diplomá­ciai hírek érkeztek a héten. Jaruzelski államfő és pártfő­titkár ellátogatott Rómába, és a szükségállapot több mint öt évvel ezelőtt történt meghirdetése óta (jóllehet azt nemsokára feloldották), ez volt az első hivatalos nyugat-európai látogatása. Igaz, járt az ENSZ-ben s rö­vid megállót tartott Párizs­ban, de ezék nemhivatalos utak voltak. Találkozott II. János Pál pápával is, a ter­vezettnél hosszabb, hetven- perces négyszemközti beszél­getést folytattak, amelytől nem vett el időt a tolmácso­lás sem. Nemsokkal hazaér­kezését követően a vendég­ből vendéglátó lett, a len­gyel fővárosba érkező Naka­szone japán kormányfő há­zigazdája. Lengyelország helyzete ma sem könnyű, elegendő a 35 milliárd dollár körüli adósságra utalni. A Wa­shington által kezdeménye­zett lengyel-ellenes szankci­ók, amelyekhez több más nyugati ország is csatlako­zott különböző mértékben, nehezítették Lengyelország külpolitikai és külgazdasági viszonylatait. A belső kon­szolidációra alapozva, úgy tűnik, szétfoszlóban vannak a mesterséges elszigetelési kísérletek, ezt jelezte a len­gyel diplomácia „nagyhete”, a politikai tárgyalások mel­lett az a körülmény, hogy mind Olaszország, mind Ja­pán például új gépkocsigyár­tási együttműködésre lát le­hetőséget. Varsó, mint a Szovjetunió utáni legnagyobb lélekszámú európai szocialista ország, a hetvenes években fontos kül­politikai szerepet vállalt kontinensünkön. (Javaslatok a közép-európai atommentes övezetekre, a különleges len­gyel—frania kapcsolatok, te­vékeny részvétel a helsinki folyamatban.) A belső válság idején mindez elakadt, most a hazai előrelépéssel párhu­zamosan azonban az eddigi­eknél jobban bontakozhat­nak ki az Európa érdekében tett lengyel külpolitikai lé­pések. Réti Ervin BRÜSSZEL Mindkét fél értékelése szerint kedvező eredmé­nyekkel zárult a Szovjetunió és az Európai Közösségek Bizottsága (CCE) szakértői megbeszéléseinek első for­dulója pénteken Brüsszel­ben. A kétnapos tárgyalá­sokról kiadott közlemény szerint a belga fővárosban a Közös Piac és a Szovjetunió közötti „hivatalos kapcsola­tok kialakításának rendjé­vel” összefüggő kérdésekről volt szó. BONN A Nyugatnémet Fémipari Szakszervezet- (IGM) felhí­vására az NSZK, acélipará­nak dolgozói pénteken or­szágos tiltakozó akciónapot tartottak, követelve, hogy a kormány — az iparágban szükségessé vált struktúra- váltás és munkahely-leépíté­sek ellenére is — megfelelő Európai körútja során Belgrádban is tárgyalt Nakaszone ja­pán kormányfő. A képen jugoszláv kollégájával Branko Mi- - kuliccsal fog kezet 1986. nyarán készült képen (balról) Hu, a lemondott, (jobb­ról) Csao, a megválasztott főtitkár. (Telefotó — KS) kínai kp Csao Ce-jang az ügyvezető főtitkár A pekingi televízió péntek esti bejelentése szerint a nap folyamán kibővített ülést tartott a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága. Az ülé­sen lemondott a Központi Bizottság főtitkári tisztségé­ről Hu Jao-pang. A Politikai Bizottság a le­mondást elfogadta és egy­hangúlag Csao Ce-jangot, a Politikai Bizottság állandó bizottságának tagját, mi­niszterelnököt választotta meg ügyvezető főtitkárnak. A döntést a Központi Bi­zottság legközelebbi ülése elé terjesztik jóváhagyásra. Sevardnadze találkozója az iraki nagykövettel amerikai eladási tilalom feloldása Az amerikai kormány be­jelentette, hogy feloldja azt a tilalmat, amit a kőolaj és földgáz kitermelésnél használt berendezések Szov­jetunióba történő eladására kilenc éve hozott. Malcolm Baldridge keres­kedelmi miniszter a döntést azzal indokolta, hogy ezen berendezések kivitelének „elgyoldalúan külpolitikai ellenőrzése” már nem áll az Egyesült Államok „nem­zeti érdekében”. A miniszter beismerte, hogy az embargo elveszítette hatékonyságát, mivel ezek a berendezéseik más piacokon is beszerez­hetők, másrészt viszont ká­rosan hatott vissza az ame­rikai kőolajiparra. Baldridge hangsúlyozta, hogy Washington továbbra is fenntartja a csúcstechno­lógiát képviselő stratégiai termékek exporttilalmát a Szovjetunióba és más szo­cialista országokba. Ectiadar Az elnök elrablása Zendülő katonák péntek reggel fogságba ejtették Le­ón Febres Cordero ecuadori államfőt — jelentették be helyi rádióadók. A Washing­tonban tartózkodó ecuadori külügyminiszter, Rafael Gar­cia Velasco megerősítette az elnök lefogásának tényét. Febres Cordero péntek reggel a fővárostól 300 kilo­méterrel dél-nyugatra fekvő Quayaquil város „Taura” lé­gitámaszpontját kereste fel, hogy részt vegyen egy kato­nai ünnepségen. A ceremó­nia közben ejtőernyős kato­nák támadtak az elnökre. Testőrei nem tudták kimen­teni Febres Corderót a tá­maszpontról. A lövöldözés­ben hét ember megsebesült. szociális, illetve pótmunka- hely-létesítő programokkal védje a foglalkoztatottak ér­dekeit. Nagyszabású tünteté­sekre került sor az acélipar központjaiban, így Duis- burgban, Dortmundban és máshol, elsősorban Észak- Rajna-Vesztfália tartomány­ban. LOS ANGELES A Hondurashoz tartozó .Swan-szigetek egyikén van a CIA által a ndcaraguai el- lenforradalmároknak szállí­tott fegyverek fő átrakóhelye — közölte a Los Angeles Times. Nevük elhallgatását kérő nicaraguai ellenforra­dalmárok és amerikai kato­nai szakértők elmondták a lap munkatársának, hogy ta­valy október óta — akkor ír­ta alá az amerikai elnök a kontráknak nyújtandó száz­millió dolláros segélyről szó­ló törvényt — rendszeresen érkeznek szállítmányok a két kis karib-tengeri sziget egyikére. Hetente átlagosan két repülőgép rakodik ki ott, s alkalmanként tengeren is érkeznek szállítmányok. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter pénte­ken fogadta Szaad Abdul Madzsid al-Feiszalt, Irak moszkvai nagykövetét. A ta­lálkozót a diplomata kérte. A baráti megbeszélésen vé­leményt cseréltek a szov­jet—iraki kapcsolatok né­hány kérdéséről, valamint az iraki—iráni fegyveres vi­szályról. Sevardnadze kifejtette azt a szovjet álláspontot, hogy Várhatóan kedden teszi le a hivatali esküt a szocialis­ták és az Osztrák Néppárt koalíciós kormánya. Franz Vranitzky, a szocia­lista kancellár és Alois Mock a néppárti alkancel- lár és külügyminiszter tele­víziós nyilatkozataiból ki­tűnt, hogy kompromisszu­mos alapon, de egybehang­zóan határozott takarékos- sági programmal törekednek az ország gazdasági gond­jainak megoldására. A vál­sággal küzdő állami ipar — a szocialisták szavazóinak tízezreivel — ugyanúgy kap majd még egyszer utoljára milliárdos költségvetési tá­mogatásokat, mint az Oszt­rák Néppárt mögött álló me­zőgazdasági termelők. A közös cél azonban az állami Az afganisztáni Nemzeti Hazafias Front kongresszusa határozatában a megbékélés politikáját életbevágó fon­tosságúnak nyilvánította az ország népe számára. A tö­megszervezet kongresszu­sának határozatait pénteken hozták nyilvánosságra. A front a nemzeti megbé­kélés elérését célzó teendő­Nadzsib, az Afganisztáni Né­pi Demokratikus Párt KB főtitkára a nemzeti hazafias front nagygyűlésén Kabul­ban kijelentette, hogy a fegyverszünet a kormány jó­akaratát bizonyítja, és óva intette a külföldi országokat a gerillák támogatásától. mielőbb véget kell vetni az Irak és Irán közötti áldat­lan háborúnak, amely — amellett, hogy felőiHi a két ország erőforrásait — veszé­lyesen élezi a feszültséget a közel- és közép-keleti tér­ségben. A nemzetközi kö­zösség — köztük az ENSZ — építő szellemű erőfeszítései fontos szerepet játszhatná­nak a konfliktus politikai rendezésében — mutatott rá a szovjet külügyminiszter. támogatások leépítése, a gazdaságossági szempontok messzemenő érvényesíté­se, a nagyobb mértékben magánkézbe adandó állami üzemeknél csakúgy, mint például a súlyosan egyen­súlyhiányos államvasútnál. A költségvetés egyre súlyo­sabb hiányát csökkentendő, egyebek mellett mérséklik a közalkalmazotti létszámot. Az új kormánynak is csak tizenhét tagja van a korábbi huszonkettő helyett, minisz­tériumok összevonása után. Mind Vranitzky, mind Mock hangsúlyozta első nyi­latkozatában, hogy a szocia­listák és a konzervatívok közös külpolitikát folytat­nak, függetlenül attól, hogy a külügyi tárca most az utóbbiakhoz került. két „hazafias kötelességnek, és a nép iránti kötelesség­nek” tekinti s a kongresszus kijelölte a tömegszervezet ebből fakadó fő feladatait. A tanácskozás részvevői felhívást intéztek azokhoz az afgán honfitársaikhoz, akik az ellenség megtévesztő pro­pagandájának hatására hagyták el az országot, és azokhoz is, akik csatlakoztak az értelmetlen testvérhábo­rúhoz. A fegyveres harc be­szüntetésére, a vérontás be­fejezésére és hazatérésre kérték őket, hogy a nyuga­lom meteremtésével az or­szág felvirágoztatásán mun­kálkodjanak, A kongresszus reményét fejezte ki, hogy a pakisztá­ni és iráni vezetés elkerüli a beavatkozást Arganisztán belügyeibe és megakadályoz­za ellenséges csoportok be­törését afgán területekre. Af­ganisztán jószomszédságra és együttműködésre törekszik á térség minden államával — hangoztatták. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz intézett üzenetükben a tanácskozás küldöttei köszönetüket és há­lájukat fejezték ki a világ- szervezetnek azért a fárado­zásért, amelyet képviselői az Afganisztán körüli helyzet politikai megoldására fejtet­tek ki. Osztrák kormányalakítás II megbékélés hazafias kötelesség Az Afganisztáni Nemzeti Hazafias Front határozata

Next

/
Thumbnails
Contents