Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
1986. DECEMBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának ülése Az Elnöki Tanács tegnapi ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára személyi kérdésekben határozott. Érdemei elismerése mellett nyugállományba vonulására tekintettel felmentette tisztségéből Faluvégi Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az Országos Tervhivatal elnökét, Hetényi István pénzügyminisztert és Szakali Józsefet, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. Az Elnöki Tanács Maróthy Lászlót, a Minisztertanács elnökhelyettesét az Országos Tervhivatal elnökévé, Be- recz Frigyest a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Ballal Lászlót a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé, Medgyessy Pétert pénzügyminiszterré választotta meg. Az Elnöki Tanács ülését követően a Parlament Nándorfehérvári termében Lo- sonczi Pál előtt Berecz Frigyes, Ballai László és Medgyessy Péter letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes eredményes munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Munka'Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Faluvégi Lajosnak, Hetényi Istvánnak és Szakali Józsefnek. A kitüntetéseket kedden az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre az Elnöki Tanács titkára. Az Elnöki Tanács tegnapi ülésén megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését, módosította a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. E jogszabály-módosítás célja a gazdaság irányítási rendszerének továbbfejlesztése, a gazdálkodás szervezeti rendjének rugalmasabbá tétele, annak érdekében, hogy az jobban alkalmazkodjon a piac változó követelményeihez. Az új jogszabály hatályon kívül helyez több olyan, a részvénytársaságokra és korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó — még a felszabadulás előtt hozott — jogszabályt, amely már nem alkalmazható mai gazdasági viszonyaink között. Az Elnöki Tanács módosította a bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú törvényerejű rendeletet. A mostani szabályozás figyelembe veszi a gazdálkodás új vonásait és á gazdasági társaságok, a vállalatok más gazdálkodó szervezetek peres ügyeiben, valamint a tartásdíjak behajtása terén elősegíti a bírósági határozatok hatékonyabb végrehajtását. I] (fej Határozatot hozott a testület a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek 'újraalkotásáról. Ennek hátterében az áll, hogy a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiről szóló 14/1973. számú NET- határozat hatályba lépése óta a társadalmi viszonyokban számos, a jogalkalmazással is összefüggő változás következett be. Az Elnöki Tanács új határozata 1987. február elsején lép hatályba, és magában foglalja a jogalkalmazásra vonatkozó általános elvek mellett a büntető, a polgári, a családjogi, a munkajogi és az államigazgatási jogalkalmazás időszerű jog- politikai feladatait. Berecz Frigyes, Medgyessy Péter és Ballai László eskütétele. (Telefotó: MTI—KS) A kormány új tagjai Berecz Frigyes Berecz Frigyes, a kormány új elnökhelyettese, 1933-ban Budapesten született, munkáscsaládban. A Posta Műszerész Iparostanuló Iskolájában szerzett szakképzettséget. 1949-től a Magyar Néphadseregben teljesített szolgálatot. Később a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott, először elektroműszerészként, majd üzemvezetői, gyáregységvezetői és igazgatói beosztásban. 1981-től a BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgatója, 1962 óta tagja a pártnak. 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán szerzett diplomát. Elvégezte az egyetem gazdasági mérnöki szakosító tagozatát is. 1980-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjává választották. Medgyessy Péter Medgyessy Péter 1942-ben született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen 1966- ban szerzett diplomát. Munkáját a Pénzügyminisztériumban kezdte, s azóta ott dolgozik! 1970^től a pénzügyi irányítás több fontos vezetői posztján tevékenykedett, mindenekelőtt az ár- és adórendszer kérdéseivel foglalkozott behatóan. Közreműködött a közgazdasági pénzügyi szabályozás korszerűsítésében. 1965-től tagja a pártnak. 1973-ban felvették a Nemzetközi Állampénzügyi Intézet tagjai sorába. A nemzetközi pénzügyi élet fontos kérdéseiről több, elemző tanulmányt publikált. 1982-ben miniszterhelyettessé nevezték ki. Tagja a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztálya elnökségének. Ballai László Ballai László 1929-ben született a Hajdú-Bihar megyei Darvas községben. Sokgyermekes parasztcsaládból származik. 1952-től tagja a pártnak. Tanulmányait 1956-ban fejezte be a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol általános közgazda diplomát szerzett. Dolgozott a Mohácsi Járási Tanácsnál, a párt Budapest IX. kerületi, illetve a Marx Károly Közgazdaságtudományi' Egyetemi Bizottságán, később az Országos Tervhivatalban, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának apparátusában. 1980-óta a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és a Központi Bizottság Gazdaságpolitikai Bizottságának tagja volt. A Magyar Közgazdasági Társaság tagjaként is aktívan közreműködött a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésében. Ülést tartott a HNF 01 Elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége Kállai Gyula elnökletével december 30-án ülést tartott. Meghallgatta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának tájékoztatóját az MSZMP KB december 28-i üléséről. Az elnökség megvitatta, elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottságának ajánlásait személyi kérdésekben. Az NSZK-ba és Svédországba Mélyhűtött export Az év utolsó exportszállítmányaként 100 tonna mélyhűtött szilvát, sárgarépát és vegyes zöldséget indítanak útnak az óesztendő végén az NSZK-ba és Svédországba a székesfehérvári hűtőházból. A mirelit- üzem az idén ötezer tonnánál több gyorsfagyasztott zöldséget és gyümölcsöt értékesített a nyugat-európai országokban, termékeinek több mint negyven százalékát. A hazai boltokba még kocsonyahúst és majonézt, valamint zöldségféléket szállítanak. Kocsonyahúsból eddig 1200 tonnát készítettek, majonézből pedig 300 tonnát, a tavalyi mennyiség kétszeresét. Fejlődésünk kulcsa a műszaki fejlesztés A műszaki haladás meggyorsítása, és fezzel összefüggésben a tudományos kutatás eredményességének fokozása meghatározó fontosságú, tovább nem halasztható feladat. Végrehajtásától alapvetően függ a népgazdaság teljesítményének növelése, a szocialista társadalom további sokoldalú korszerűsítése. Különösen időszerűvé tette a műszaki fejlődéssel kapcsolatos kérdések elemzését az, hogy a gazdasági munka megjavításáról hozott 1986. novemberi központi bizottsági határozat a gazdaságfejlesztési munkák középpontjába helyezte a termék- és technológiai szerkezet korszerűsítését. Az abban megfogalmazott feladatok megoldása megköveteli a technikai-technológiai fejlődés felgyorsítását. Ugyanakkor azok végrehajtása kedvező közgazdasági feltételt teremt a műszaki fejlesztés számára. Az országban folyó műszaki fejlesztési tevékenység fő irányait és feltételeit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaságfejlesztési és szervezési programok, valamint az ezekkel összehangolt országos középtávú kutatás-fejlesztési terv programjai meghatározták. Ezekben a tervekben és programokban — a XIII. kongresz- szus határozatának megfelelően — megtörtént a fő feladatok kijelölései, a források szétosztása, és körvonalazódtak az irányítás korszerűsítésének teendői is. Szükség van azonban a meghozott intézkedések összhangjának megteremtésére, és a végrehajtás társadalmi, gazdasági és politikai feltételeinek javítására. Ezért tűzte a Központi Bizottság december 28-i ülésének napirendjére a műszaki fejlődés és a tudományos haladás felgyorsításának feladatait. A tét: leszakadás vagy felzárkózás A felszabadulás óta eltelt idő alatt hazánkban a gazdasági-műszaki színvonal jelentősen nőtt. A technológiai fejlődés főbb nemzetközi tendenciáit lényegében követtük. Egyes területeken olyan technológiák honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához. A tudományos-technikai fejlődés világméretű felgyorsulásának, a hazai gazdasági növekedés lassulása, és a nem kielégítő hatékonyságú munka hatására azonban az utóbbi időszakban számos területen fokozódott a nemzetközi élvonaltól való technológiai elmaradás. Olyan helyzet jött létre, mint egy futóversenyen, az élcsoport felgyorsította lépteit. Ilyenkor, ha valaki nem vált ütemet, nemcsak az elöl levőktől szakad le, de megelőzhetik a hátrább levők is. A tét tehát nagy: leszakadás vagy felzárkózás. Kérdés, jelentős erőfeszítéseink ellenére miért sokasodnak gondjaink? A gazdaság műszaki megújulását mindenekelőtt a teljesítményekre nem kellően ösztönző társadalmi-gazdasági környezet és az igénybe vehető források csökkentése fékezte. A gazdaságirányítás a külgazdasági egyensúly rövid távú stabilizációja érdekében tett nagy erőfeszítést, és kisebb figyelmet fordított a termelési szerkezet javítására, a technológiák korszerűsítésére. Ám a gazdasági szervezetek sem használták ki megfelelően meglevő lehetőségeiket. Az emberi tényező felértékelése A tudományos-műszaki haladás alapvetően társadalmigazdasági folyamat. Eredményességét a közösségek meg újulásra való készsége, a gazdasági szervezetek érdekeltsége, az egyének érdekeltsége, motivációja, az emberi tényező minősége szabja meg. Nemcsak a felhasználható források mennyisége, hanem ezek felhasználásának hatékonysága, az új műszaki eredmények alkalmazására való készség és képesség, a munkakultúra az, ami a korszerűsödés lendületét meghatározza. A műszaki fejlesztés döntő mértékben a vállalatoknál, szövetkezeteknél megvalósuló, a versenyképesség és a jövedelmezőség növelését szolgáló — többnyire a kereslet által vezérelt — tevékenység. A tapasztalatok azt igazolják, azok a vállalatok és szövetkezetek törekedtek szervezetüket és technológiájukat megújítani, amelyeknek kemény piaci versenyben kellett helytállniuk. Jelentős szerepe van a műszaki fejlesztésben a központi irányításnak, amelynek feladata a prioritások meghatározása; a műszaki fejlesztés stratégiai céljainak kidolgozása; a műszaki fejlődést szolgáló társadalmi és közgazdasági feltételek kialakítása. Ugyanakkor az állami irányítáisban a közgazdasági eszközök, a közvetett módszerek rugalmas alkalmazásának erősítésére van szükség. A fő figyelmet a társadalmi-közgazdasági környezet új műszaki eredményeket befogadó képességének javítására kell fordítani. Fii követelmény a technológia korszerűsítése A hazai műszaki fejlesztésben az előttünk álló évtizedben a technológia korszerűsítése lesz a fő követelmény. Általános megítélés szerint ugyanis ezen a területen a legnagyobbak az elmaradások. Korszerűtlen eszközökkel nem lehet korszerű és versenyképes terméket gyártani. A szelektivitás következetes érvényesítése elengedhetetlen. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetek, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területek műszaki fejlesztését kell összehangolt állami intézkedésekkel felgyorsítani. A gazdasági szabályozó- rendszer a műszaki fejlődést elsősorban a hatékonysági követelmények következetes érvényesítésével, a versenyhelyzet erősítésével, és a gazdasági szervezetek együttműködési készségének fokozásával segítheti. A feladatok megvalósításához a műszaki fejlesztést befolyásoló ár-, bér- és adórendszer tökéletesítése szükséges, ami folyamatban van. A műszaki fejlesztés eredményességének növeléséhez a feltételek kényszere mellett több pénzre is szükség van. Indokolt ezért, hogy a kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatások fejlesztését az anyagi források differenciált felhasználásával, a pályázati és a megbízási rendszer javításával, a versenyeztetés szélesebb körű alkalmazásával kell elősegíteni. A tudományos kutatás gyakorlati hasznosítása érdekében kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munkamegosztást kell kialakítani a kutató- és felsőoktatási intézmények, illetve a vállalatok között. Ez megkönnyíti, hogy a vállalatok késedelem nélkül hozzájussanak a legújabb eredményekhez. Az oktatási intézmények viszont megérthetik a vállalatok valódi gondjait. Megfelelő feltételek mellett új, integráltan együttműködő szervezetek (például tudományos parkok) is segíthetik a tudományos-műszaki eredmények alkalmazásához szükséges idő lerövidítését. A központi irányításnak is segítenie kell A műszaki fejlesztés fel- gyorsításában központi szerepe van a szellemi és anyagi tartalékok mozgósítását szolgáló érdekeltségi rendszernek. A műszaki fejlesztésben meghatározó szerepet betöltő szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelése halaszthatatlan feladat. Az emberi tényező hatékonyságát növelő eszközök számottevő része azonban a vállalatvezetés kezében van. Megkezdődött, bár csak lassan és csak néhány vállalatnál, a műszaki fejlesztésben kulcsszerepet játszó, kiemelkedő teljesítményeket felmutató vállalati szakemberek bérszínvonalának az átlagnál erőteljesebb emelkedése. Ezt a folyamatot fel kell gyorsítani, amelyet vállalati jövedelem- és kereset- szabályozással a központi irányításnak is rugalmasan segítenie kell. A műszaki fejlesztés a vállalati kollektíva valamennyi tagjának feladata. Sikerének fontos feltétele, hogy a dolgozók azonosuljanak a célokkal. Ez nemcsak a dolgozók szakmai fel- készültségén miúlik, hanem a megfelelő ösztönzésen, és az újítást pártoló munkahelyi légkörön. Az előttünk álló időszakban ezért a legfontosabb feladat az emberi tudás, a hozzáértés, és a leleményesség kibontakoztatása. Ifj. Marosán György az MSZMP KB munkatársa Termelési tanácskozás Ózdon Jövőre nyereséggel számolnak Évzáró termelési tanácskozáson értékelték az esztendő során végzett munkát az Ózdi Kohászati Üzemekben. A konferencián Pethes András vezérigazgató elmondotta: a kitűzött legfontosabb feladatokat, így a gazdálkodás hatékonyságának növelését, a termékszerkezet korszerűsítésének első lépéseit sikerült valóra váltani. Hengerelt késztermékekből a tervezettnél 2000 tonnával több, összesen 900 ezer tonnát állítottak elő. Ebből 240 ezer tonnát a konvertibilis elszámolású, 84 ezer tonnát pedig szocialista piacon értékesítették ; mindez meghaladja az eredetileg tervezett mennyiséget. Számottevő mértékben sikerült csökkenteni a fajlagos anyag- és energiafelhasználást. Az 1986-os év során a kisebb újítások, a jól programozott, fegyelmezett munka révén 340 millió forinttal több megtakarítást tudtak elérni, mint az előző esztendőben. Az 1987. évi feladatokkal kapcsolatban a tanácskozás résztvevői hangsúlyozták: a cél a megújulási program további folytatása, a termelési költségek csökkentése. Ennek érdekében az új esztendőben több, gazdaságtalanul termelő berendezést állítanak le. Tovább növelik a késztermékek, az exportcikkek termelésiét, előrelépést terveznek a melléktermékek hasznosításában, és folytatják a termékszerkezet további bővítését. Az 1987-es évet már tisztes nyereséggel akarják zárni az ózdi kohászok.
