Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-04 / 285. szám

1996. DECEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Jászladányi Vegyesipari Szövetkezet tömegcikk gyártó üzeme évente 1,5 millió táskazá­rat állít elő 15—16 féle változatban. Házi újítások révén sikerült olyan modern, az igé­nyeknek megfelelő zárakat kialakítani, melyeket eddig csak tőkés importból tudtak be­szerezni. Felvételünkön a Bakony típusú szerelő célgép látható munka közben. (Fotó: Mészáros) Csongrádnál Új híd a Tiszán Tegnap ünnepélyesen át­adták rendeltetésének az új csongrádi vasúti Tisza-hidat Elkészültét a helyszínen Lo­vász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője jelentette Ónozó György köz­lekedési miniszterhelyettes­nek, aki ezután átvágta a hídfőnél kifeszített szalagot. Az új híd a több mint 8 évtizeddel ezelőtt készült, s két világháborúban is meg­rongált régi híd szomszéd­ságában épült fel, mintegy 600 millió forintos kötlség- gel. Az országnak ez a leg­nagyobb nyílású hídja, hosz- sza meghaladja a fél kilomé­tert. Építésének érdekessé­ge, hogy vízipillére keszon- munka nélkül készült, s az alapját alkotó hatalmas be­toncölöpöket katamaránról mélyítették a folyó iszapja alá. A mederhíd 2200 tonná­nyi rácsos acélszerkezetét a folyóparton előre összesze­relték, s állványozás nélkül, egy darabban húzták a me­derpillérre. A hazai hídépí­tések történetében először alkalmazták a Ganz-Mávag módszerét, amely szerint nem görgőkön, hanem — ki­sebb súrlódási ellenállású — teflonbevonatú, rozsdamen­tes acéllemezen csúsztatták helyére a hatalmas acéltö­meget. A munkában, a különleges feladatok megoldásában ki­emelkedő eredményt elért dolgozóknak az avatóünnep­ség alkalmából kitüntetése­ket nyújtottak át. A híd rendkívül fontos feladatot tölt be ezen a te­rületen. Gyorsítja a Nagy­kunság és az ország belseje közti forgalmat. Rajta súly- és sebességkorlátozás nélkül közlekedhetnek a vonatok. A régi hidat mellőle hamaro­san lebontják. II Killián főiskolán Földiák János látogatása Tegnap a délelőtti órákban látogatást tett a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskolán Földiák János műve­lődési miniszterhelyettes és Nárai István altábornagy, a Magyar Néphadsereg kikép­zési főfelügyelője. A vendé­geket katonai tiszteletadás mellett fogadta Zsemberi István mérnök vezérőrnagy, főiskolaparancsnok, majd tá­jékoztatást adott a főiskolán folyó oktato-iievelőmunká- ról. A küldöttség megtekin­tette a kiképzési objektumo­kat, az oktatástechnikai esz­közöket és a főiskola múzeu­mát. Megismerkedett a fő­iskolán folyó közművelődési tevékenységgel, a hallgatók szabadidős szokásaival, programjaival, a főiskola közművelődési könyvtárá-' val. A látogatás végén a művelődési miniszterhe­lyettes nagy elismeréssel szólt a főiskolán szerzett ta­pasztalatairól. Bank nemcsak külkereskedőknek (Folytatás az 1. oldalról) reskedelem fejlesztésével kapcsolatos bankári, szerve­zési és tanácsadói tevékeny­ség, valamint egyéb szolgál­tatások. Az MKB általános deviza­banki felhatalmazása kiter­jed valamennyi külföldi pénzügyi tevékenység végzé­sére, különösen a külföldi fi­zetési forgalomban való rész­vételre, devizaértékek adás­vételére, külföldi hitelek fel­vételére és nyújtására, kül­földi jogi és természetes sze­mélyek körében betétgyűj­tésre, államközi és bankközi devizaszámlák vezetésére, váltók, csekkek és egyéb banki okmányok kibocsátá­sára, vételére, eladására, megőrzésére és kezelésére. A nemzetközi bankári munka keretében a bank ellátja a factoring üzletág koordiná­lását. A belföldi banküzletági munka kialakítása, megerő­sítése, az ezzel kapcsolatos üzleti feltételek, valamint ügyfélkör kialakítása, a te­vékenység összehangolása a hagyományos üzletágakkal folyamatosan történik. A bank teljeskörű forint- finaszírozást végez és vál­lalja a népgazdaság bármely ágazatába tartozó vállalatok számlájának vezetését. Fő­ként rövid- és középlejára­tú hitelek folyósítását terve­zi. A rövidlejáratú hitelek­nél az éves forgóeszközszük­séglet finanszírozása mellett a kereskedelmi hitel refi­nanszírozását, folyószámla­hitel-nyújtását stb. vállalja. A szolgáltatásokat tartósan- igénybevevő gazdálkodó szervezetek részére lehetőség nyílik hosszúlejáratú kölcsö­nök (beruházás, alapjutta­tás) nyújtására. A hitelek biztonságának szem előtt tartása mellett az ügyfelek gyors kiszolgálását, a finanszírozás egyszerűsíté­sét tervezzük. A nyújtott hi­telek kamata a mindenkori jegybanki refinanszírozási kamatlábhoz igazodik, de az állandó ügyfelek részére fi­nanszírozási kedvezmény nyújtása is elképzelhető. Az MKB a belföldi válla­latok számára bizonyos kül­kereskedelmi konstrukciók­hoz úgynevezett lecseréléses és feldolgozásos devizahitelt nyújt, amelynek kamata a mindenkori külföldi kamat­lábakhoz igazodik. Vállalko­zik más kereskedelmi ban­kokkal közös hitelnyújtás belföldi elterjesztésére, va­lamint a bankközi pénzpiac megteremtése érdekében sza­bad források kölcsönös elhe­lyezésére más pénzintézetek­kel. A bank számára továbbra is kiemelt feladat a rövid- és hosszútávú fizetési mérleg javítása. Ez a munka magá­ban foglalja a speciális kül­kereskedelmi műveletek, külgazdasági tevékenységek finanszírozását, pénzügyi le­bonyolítását, szervezését és a tanácsadást. Az úgynevezett konstruk­ciós műveletek körében az MKB tovább folytatja a ha­szonüzletek, valamint áru­tőzsdei műveletek szervezé­sét, a barterek, ellentételezé- ses üzletek lebonyolítását az illetékes szak-külkereskedel­mi vállalatokkal és termelők­kel együttműködésben. Se­gítséget nyújt a „befagyott" hitelkintlévőségek áruval történő mobilizálásában, a megfelelő árualap felkutatá­sában, a külkereskedelmi vállalatok révén az áruk re- exportálásában. A hosszabb távú kereske­delem-fejlesztést tekintve bankári finanszírozó szolgál­tatásokat nyjújt magyaror­szági és külföldi vegyesvál­lalatok számára mind az ala­pítás, mind a működtetés időszakában. A lizingüzletág keretében külföldi aktív és passzív valamint belföldi lí­zingszerződéseket közvetít, finanszíroz és bonyolít le. A kereskedelem-fejlesztés egy sajátos területe a magyar— nyugati válallati kooperáci­ós tevékenység üzleti koor­dinálása, valamint néhány multinacionális válallattal kapcsolatos szervezési, ke­reskedelemfejlesztési funk­ciók továbbfejlesztése. A fentiekben ismertetett tevékenységi körök az Ár­kád üzletközpontban nyíló szolnoki fiók munkájában is nagyrészt jelentkeznek, il­letve a fiók központi hatás­körbe utalt ügyekben is megfelelő segítséget, tanács­adást nyújt partnereinek a gyors ügyintézés érdekében. A bankrendszerreform a fo­rintfinanszírozás és számla- vezetés terén teremt új lehe­tőséget a Magyar Külkeres­kedelmi Bank RT számára. A bank a hagyományos kül­kereskedelmi profilt meg­őrizve és megújítva a bel­földi hitelezés területén szín­vonalas szolgáltatásokkal se­gíti a gazdálkodó szerveze­tek tevékenységét. Koleszár István az MKB szolnoki fiókjának vezetője Önfeláldozó hűséggel Rómsb Ferenc sMÜ/etósnapJán Nyolcvan éve született az illegális Szabad Nép főszer­kesztője. Életrajzírói önma­gához szigorú emberként, megfontolt politikusként áb­rázolták, aki hűséggel és be­csülettel állt helyt fontos őr­helyén. Aki a magyar törté­nelem legtragikusabb idősza­kában, a II. világháború idején az önfeláldozó hűség örök példájaként halt már­tírhalált. Neves hídépítő mérnök fiaként született 1906. de­cember 4-én, Budapesten. Ott végezte el a középiskolát és 1924-ben Németországban folytatta tovább tanulmá­nyait. Előbb a karlsruhei egyetemre iratkozott be, majd Drezdában szerzett épí­tészmérnöki diplomát. Te­hetsége fényes jövővel ke­csegtette, de ő már diákévei­ben többre becsülte a prog­resszív politizálást, a közéle­ti harcot a biztosnak látszó polgári karriernél. Drezdában a szocialista diákszövetség tagja, majd egyik vezetője lett. Hama­rosan képzett, szívesen hall­gatott agitátor hírébe került, aki a tollát is jól forgatta. Budapestre 1931-ben tért vissza és csonka család vár­ta. Szeretett bátyja, a ve­gyészmérnök Richárd felfor­gatás vádjával éppen három és fél éves börtönbüntetését töltötte. Richárd egy évvel később szabadult és mind­járt bevonta öccsét a mozga­lomba. A német földön vég­zett munka jó ajánlólevél volt ahhoz, hogy a KMP tagja lehessen. Szerkesztői tapasztalatainak pedig na­gyon nagy hasznát vette a Kommunista című illegális lap szerkesztőbizottságának tagjaként. Ez az időszak az illegális magyar kommunista mozga­lom nagy próbatételének szakasza volt. A hitleri fa­sizmus előretörése felháborí­totta a magyar reakciós ural­kodó köröket is. Egyik tá­madást a másik után indítot­ták a kommunista mozgalom letörésére. Sallai Imre és Fürst Sándor 1932-ben tör­tént kivégzésével úgy vélték nemcsak elrettentő példát statuálnak, de le is fejezik a mozgalmat. A párt mégis tovább élt, és egymás után szervezte akcióit. Az elszánt harcosok sorába élvonalban küzdött Rózsa Ferenc is, aki hamarosan az osztályellen­séggel szembeni védekezés, a konspiráció valóságos mes­tere lett. Előrelátása, óvatossággal párosult bátorsága megmu­tatkozott az 1933 őszén le­zajló nagy építőmunkás­sztrájk szervezése közben. S később is, amikor az SZOP vezetőivel tárgyalt a mun­kásegység megteremtéséről, amikor segített létrehozni a KIMSZ és a szociáldemokra­ta OIB akcióegységét. Egyi­ke volt azoknak a felelős kommunistáknak, akikre 1938-ban a párt újjászerve­zését bízták. 1939-ben Párizsban talál­kozott a párt emigráció­ban élő vezetőivel és az ott kapott tanácsok alapján' épí­tette ki a KMP itthoni szer­veit. 1941-ben tagja lett az itthon működő Központi Bi­zottságnak, később a titkár­ságnak is, majd a KB egyik titkárává választották. A párt tehát élt, harcolt, de éberen figyelt a Horthy- rend összes fegyveres erői­nek legtapasztaltabb kopóit cm á ' läF mozgósító VPK—II. is. Ezek az urak jól sejtették, hogy a sokasodó szervezett meg­mozdulás, háborúellenes ak­ció mögött hathatós erő mű­ködik. Csak azt nem tudták, hogy hol keressék ezt az erőt. Bizonytalanságukra jó példa volt az 1941 májusá­ban megrendezett budapesti nemzetközi áruminta-vásár, amelyen részt vett a Szovjet­unió is. Az urak bosszankod­va látták, hogy amíg a né­met és az olasz pavilon üre­sen kong, a szovjetekhez özönlenek a látogatók. Ezt az imponáló felvonu­lást a párt Rózsa Ferenc ve­zette propaganda bizottsága irányította olyan előrelátóan, hogy a látogatókat motozó, előállító nem egyszer ütő­verő nyomozók semmi ered­ményre nem jutottak. Ez tör­tént ugyanabban az évben a Batthyányi örökmécsesnél is A nagyhatású szabadságtün­tetésre későn érkeztek meg a rendőrség kopói. Már sen­kit sem találtak ott, aki nyomra vezethette volna őket. 1942 elején már nem ma­radhatott háttérben a párt, az események nyilvános fel­lépést követeltek. Az újvi­déki és a zsabjai vérengzés, majd a kétszázezer magyar katona és az ötvenezer mun­kaszolgálatos harctéri beve­tési gyilkos merénylet volt a magyar nép jövője ellen. Ez ellen lépett fel a párt lapja, a Szabad Nép, hogy szervez­ze, irányítsa az ellenállást a háború, a fasiszta elnyomás ellen. A lap szervezését 1941 vé­gén kezdték. Az a Rózsa Fe­renc lett az első főszerkesz­tője, akinek jelentős része volt a Népszava híres kará­csonyi számának a megszer­vezésében is. A nyomdának a budafoki Arany János ut­cában találtak helyet. Ott ál- lítottták fel a Béres Márton által szerzett sokszorosító gépet, a két kommunista nyomdász, Rúzsa Imre és Szabó József engedélyezett szabóműhelyében. Itt jelent meg 1942 február elején az első szám, ezt követte a már­ciusi és az áprilisi, hogy a gondosan kiépített terjesztő hálózat eljuttassa a párttag­sághoz. Nagyszerű tett volt ez. Nem csupán a párt élet­jele, hanem erejének, el­szántságának a bizonyítéka is. Rózsa Ferenc jól tudta, hogy élet-halál harc folyik, hogy útközben sokan elbuk­hatnak. Erről írott cikkében megrendítő felhívással for­dult elvtársaihoz: „Inkább halj meg, de az osztályellen­ségnek ne árulj el semmit!” Ezt a szigorú követelményt önmagára is érvényesnek tartotta. Amikor a magyar hadsereg első alakulatai el­indultak az ukrán frontra, a VFK—II. — a katonai elhá­rítás és felderítés alakulata — hozzáfogott a függetlensé­gi mozgalom és a békefront erőinek felszámolásához. Májusban egy sajnálatos fél­reértés miatt lebukott Ró­zsa Ferenc is. A Horthy-ve- zérkar diadalt ült, hiszen azt remélte, hogy a párt titká­ra, a lap szerkesztője erő­szakkal kicsikart árulása ré­vén felszámolják a pártot, leverik a hazafias békemoz­galmat, leszámolnak a hit- lerizmus legelszántabb ellen­ségeivel. Rózsa Ferencet kegyetle­nül kínozták napokon át, de sem a pártra, sem a sajtójá­ra, sem a békemozgalom kommunista résztvevőire nem szolgáltatott egyetlen adatot sem. Amikor eszmé­letét vesztette, kínzói kór­házba akarták vinni, hogy ott folytassák vallatását. Szállítás közben a mentőko­csiban meghalt. A párt bár meggyengülve, de tovább vezette a függetlenségi har­cot, amelyhez a magyar nép legjobbjai csatlakoztak. Rózsa Ferencre, mint en­nek a küzdelemnek kiváló szervezőjére, mint igaz em­berre, igaz kommunistára és igaz hazafira emlékezünk 80. születésnapján. Kékesdi Gyula Az idén kezdődött, s 1988-ra készül el a Jászapáti Velemi Endre Tsz I. számú te­henészeti telepének teljes rekonstrukciója. A 60 millió forintos beruházás lényege, hogy az eddigi kötött tartásról a kötetlenre fognak áttérni, vagyis szabadon mozog­hatnak az állatok adott területen. Ehhez viszont külön fejőházat kell építeni (ké­pünkön), amelyhez tejüzem is fog kapcsolódni. (Fotó: Mészáros)

Next

/
Thumbnails
Contents