Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. DECEMBER 22. IA szerkesztőség postájából I Elszomorító, hogy a szolnoki Tófenék utcában nemrég ülte­tett kisfák közül — a garázda kezek — már kettőt letörtek (Fotó: H. L.) A kisújszállási Phönix kó­rus a tiszaföldváriak meg­hívásának tett eleget decem­ber 13-án, amikor helyi ün­nepségsorozattal köszöntöt­ték a mezőgazdasági szövet­kezetek V. kongresszusát. E nagy esemény, valamint a Liszt- és Kodály-évforduló tiszteletére hirdették meg a kórusok találkozóját, me­lyen hat kórus mutatkozott be. A házigazdák által alapí­tott vándorserleget a Mun­kásőrség központi kórusa Nem hallom a csengőt Nemrég költöztem a szol- noki új nyugdíjasházba. Saj­nos, az öröm mellett egy kis bánat nehezedik rám, mert hallássérült vagyok és nem hallom a lakásomba szerelt csengőt. Már többször előfor­dult, hogy hozzátartozóim, is­merőseim emiatt nem tudtak bejutni hozzám. Szeretném, ha valaki segítségemre lenne egy csengő és jelzőberende­zés megvalósításában. Az az II barátság hullámhosszán nyerte el, akik vidám, szép, tiszta éneklésükkel maradan­dó élményt nyújtottak vala­mennyiünknek. A helybeliek tanúsították, hogy szeretik a dalt, mi pedig köszönettel tartozunk a Tiszaföldvári Le­nin Termelőszövetkezetnek és mindazoknak, akik lehetővé tették a kórusok találkozóját és közreműködtek a szíves vendéglátásban. Zsámbokiné Papp Ilona Kisújszállás elgondolásom, hogy valami­lyen forgó fényjelzőt kellene felszerelni sípoló vagy berre­gő hanggal a lakásomban, amit biztosan észrevennék. Elsősorban villanyszerelő fia­talok közreműködését várom és számítok a jó ötletükre. Nem sok a nyugdíjam, de nem ingyen kérem a segítsé­get — írta U. F.-né szolnoki olvasónk. (Neve és címe szer­kesztőségünkben.) IA tárgyalóteremből I Török átok A jászladányi nyugdíjas klub tagjait az az öröm érte nemrég, hogy ismét levelet kaptunk Sevikin Szergejtől, a moszkvai rádió egyik szer­kesztőjétől, akivel baráti kap­csolatot tartunk. Klubunk 128 tagjával együtt ily módon is gazdagítjuk, ápoljuk a ma­gyar—szovjet barátságot. Kölcsönösen tájékoztatjuk A mezőtúri 2. sz. Általános Iskola 3. b. osztályos tanulói­val rendhagyó irodalomórát tartottunk november 25-én a Móricz Zsigmond könyvtár­ban. Először a könyvtár múltjával és jelenével is­merkedtek a pajtások, majd a könyvnyomtatás történeté­vel. Megtanulták, mit, ho­gyan lehet a könyvespolco­kon megkeresni. Voltunk már vetélkedőn, író-olvasó talál­kozón, mesedélutánon, amit A lakosság kérésére és a helyi tanács közreműködésé­vel rendezettebbé vált kör­nyezetünk, mert új formájú szemetesládákat helyeztek el Jászalsószentgyörgyön, a piactér, a buszmegállók, és az ABC-áruház környékén. Ugyancsak öröm számunkra, hogy a tanács jövő évi ter­vében szerepel az úthálózat további korszerűsítése — ír­ta Kun Sándor jászalsószent- györgyi olvasónk. Csala Zsuzsa, a Tiszaföld- váiy—Homoki Általános Is­kola tanulója arról számolt be, hogy új szárnyépülettel bővítik iskolájukat, s az ez­zel járó takarítási munkában a környék rendbetételében segítenek a diákok is. ősszel a cibakházi Vörös Csillag egymást életünkről, környe­zetünk fejlődéséről. Legutób­bi levelében arra is biztatott a szerkesztő, dalokat is kér­hetünk tőlük, amit majd a rádióműsorukban sugároz­nak számunkra. nagyon szeretnek a gyere­kek. Az úttörőelnökség szer­vezésében indított A művé­szetek vándorútján akcióhoz is igen nagy segítséget nyújt a könyvtár, hisz a gyerekek­nek önállóan kell búvárkod­niuk egy-egy témában. A té­li szünidőben gyakran ven­dégei leszünk a könyvtárnak, mert ismét gazdag program­mal várnak bennünket. Tsz-ben dolgoztak, és egy na­pi keresetüket az iskola gya­rapítására adták. A KISZ-fiatalok szervezé­sében az Állami Biztosító szolnoki fiókjához is megér­kezett a Mikulás. December 6-án nyugdíjasaik köszönté­sével kezdődött a házi ün­nepség, amelyen virággal, karácsonyi kaláccsal és pénz­jutalommal kedveskedtek, majd a gyerekek kapták meg az ajándékcsomagokat. Ez­után video-mesefilmet vetí­tettek, végezetül pedig a KISZ-esek vetélkedője nyúj­tott szórakoztatást — írta Fekete István szolnoki olva­sónk. Farkas Józsefné, a cibak­házi nyugdíjas klub helyet­tes vezetője ugyancsak a jól sikerült /Télapó-ünnepségről számolt be, melyen idősek és fiatalok együtt töltötték az estét — családias hangulatot teremtve. A rendezvényen a helyi irodalmi szakkör mű­sorát láthatták, amit a tánc­klub tagjainak bemutatkozá­sa követett. A túrkevei 90. sz. Zrínyi Ilona úttörőcsapat novemberi programjából: A pedagógus KISZ-alapszervezet játékos egészségügyi és fogászati, va­lamint ügyességi és sport­Magyarországról jöttem ... címmel közöltünk egy glosz- szát, december 4-én. mely a szegedi Dóm tér kereséséről szólt, — bár a szerző csak Dómnak nevezte. Ehhez szólt hozzá Miskolczi László szol­noki olvasónk, akt vélemé­nyét így summázta: „A cikk szerzője ironikusan teszi szóvá, hogy a megkér­dezettek nem tudták meg­mondani. merre van a dóm. Nem is csodálom, hiszen Sze­geden nincs dóm, de a Dóm versenyt rendezett a rajok­nak, a nyolcadikosok pedig pályaválasztási vetélkedőn mérték össze tudásukat. De a legkedvesebb a játszóház eseménye volt, amit a Vö­röskereszt tagjai szerveztek, s amiben szerepelt bábkészí­tés, aerobik, batikműhely, egészségügyi totó, bőrtárgyak készítése és babaruha-varrás. A maguk készítette tárgyakat pedig haza is vihették — írta Deák Gabriella, az úttörőta­nács titkára. téren van a fogadalmi temp­lom. Ezt viszont illett volna tudnia, s ha így kérdezi, ak­kor nincs emberfia Szöged városában, aki ne tudta vol­na ezt megmondani. De Eger­ben, Pécsett, Esztergomban és Budapesten se a dómokat keresse, hanem a székesegy­házat vagy a bazilikát. Egy­szerűen azért, mert minden nagyzástól mentesen így ne­vezik”. Összeállította; Ciankó Miklósáé Arany János egyik elbeszé­lő költeményében a rossz szomszédságot nevezte török átoknak. Valóban, nem kel­lemes olyan ember környeze­tében élni, aki felnőtt lété­re képtelen fékezni az indu­latait, sűrűn elragadtatja magát, és ha „felmegy a pumpa”, tücsköt-bogarat ki­abál a szomszédaira. Hason­ló mentalitású a 48 éves karcagi Mile Istvánná (Be­loiannisz út 1—5), aki rok­kantsági nyugdíjas. A rok­kantsági megállapítás még véletlenül sem a nyelvére vo­natkozik, hiszen az olyany- nyira jó, hogy szinte már a lépcsőház legtöbb lakójával — elsősorban a nőkkel — haragos viszonyba került. Hogy miért? Nála ez nem ne­héz elég, ha valaki ottho­ni öltözete az ő erkölcse sze­rint divatosabb, lengébb, de még azt sem nézi jó szem­mel, ha bárki az IBUSZ-szal kötött szerződése alapján ki­adja a lakása egyik szobá­ját. Pontosan ebből lett a baj, amibe sajnos — ahelyett hogy élete párját csitította volna — bekapcsolódott a férje is. Becsületsértéssel fel­érő, hangos kijelentésekkel illette az egyik szomszédot az IBUSZ szobája miatt. Mondván mindenféle szemé­lyek, sőt férfiak járnak oda. Biztosan azért... Szóval nem folytatom a gondolatmenetet. Mivel a cseppet sem iskolai példatá­rakba illő mondat nem elő­ször hangzott el, a címzett feljelentette a szomszédot. Május 7-én a férjnek a rá­galmazás vétsége miatt kül­dött papír meg is érkezett a városi bíróságtól, és az idé­zés tartalmazta a meghall­gatás időpontját. Megtudva, illetve olvasva ezt a feleség, fúriaként rontott a sértetthez harsogván: hogy merte fel­Különös aktualitása van annak a törvényességi hatá­rozatnak, amelyben a Legfel­sőbb Bíróság megállapította, hogy egy áruház előtti je­ges úton történt elcsúszá­sért ki tartozik kávtéi itési felelősséggel. Az ügy előzménye az, hogy az egyik városban lévő áru­házhoz vezető lépcső alján elhelyezett virágtartók közti jeges területen egy idős asz- szony megcsúszott, elesett, és combnyaktörést szenve­dett. Sokáig kórházban ápol­ták, betegállományban volt, majd öregségi nyugdíjba ment. Felépülése után a városi tanács építési és közlekedé­si osztálya ellen kártérítési pert indított. Az első fokú bíróság a tanácsot 28 ezer forint vagyoni, és 60 ezer fo­rint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a tanács köteles a közterületek síkosságát megszüntetni, és balesetmentes állapotban tartani. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi jelenteni a házastársamat?! Odaállt a sértett küszöbére, és tele torokkal szidni kezd­te. Felszólításra sem távo­zott, és amikor a lakástulaj­donos be akarta csukni az ajtót, ököllel arcon ütötte, majd hangos szitokáradat közepette hazafelé indult. Mile Istvánná először ta­gadta az ökölcsapást, majd annyira módosította vissza­emlékezését, lehet, hogy fel- indultságában pofon ütötte a feljelentőt, de nem akkora erővel, ahogyan azt ő, illet­ve az orvosi jelentés állítja. Ezt a vallomását később visszavonta, noha tanúk is akadtak „jobbegyenesére”. Sőt volt olyan személy is, akinek még el is dicsekedett a tettével: mondván, meg­vertem, amiért bíróságra adott. Az ügyet elsőfokon a Kar­cagi Városi Bíróság, dr. An­dor Magdolna tanácsa tár­gyalta. Itt enyhítő körül­ményként értékelték eddigi büntetlen előéletét, ugyanak­kor a bíróság figyelemmel volt arra is, hogy a vádlott sértő megjegyzéseivel gyak­ran zavara a környezetében lakók nyugalmát. Sőt hason­ló cselekedete miatt egy eset­ben már eljárás is indult el­lene, amikor újólag kiderült: indulatainak nehezen tud, sőt nem is igyekszik gátat szabni. Mindezek figyelem- bevételével az elsőfokú bí­róság Mile Istvánnét aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt 8 hónapi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. En­nek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Egyúttal arra is kötelezte, hogy az eljárás során felme­rült költségeket megfizesse. Az ítéletet a megyei bíróság helybenhagyta, így az jog­erős. óvást emelt, és így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült. — A városi tanács rende­leté értelmében az ingatla­nok és környékük tisztántar­tásáról, a tulajdonos, a hasz­náló vagy a bérlő tartozik gondoskodni — hangzik a határozat. Ennek hatálya, mint az ingatlan kezelőjére, az áruházra is kiterjed. An­nak a területnek, ahol a bal­eset történt, az áruház a kezelője, és a tanácsi rende­let értelmében jogai, vala­mint kötelezettségei a tulaj­donoséval azonosak. Ez azt jelenti, hogy a tisztántartás­ról és a síkosság megszünte­téséről köteles gondoskodni. Tévedtek tehát a bíróságok, amikor a tanács kártérítési felelősségét állapították meg. Mindezek alapján a Leg­felsőbb Bíróság mindkét íté­letet hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására köte­lezte. Ennek során a nyugdí­jasnak lehetőséget kell adni, hogy az áruházzal szemben keresetet terjeszthessen elő. Mintegy százkilencven nyugdíjas vett részt a szolnoki Tisza- menti Vegyiművek december 13-i nyugdíjastalálkozóján, ahol a vállalat vezetőinek köszöntő szavai és tájékoztatója után szórakoztató műsorral kedveskedtek az idős embereknek (Fotó: Csík Ferenc) Kiss Jenő Béláné Jászladány II művészetek vándorútján Jászné Polgár Mária napközis nevelő Levelekből - sorokban Hagyományos IBUSZ-bált tartottak a múlt hét végén Jászbe­rényben, a Lehel klubban. A mintegy kétszáz bálozó előtt nagy sikert arattak a nyitó táncosok, a Hűtőgépgyár Lehel táncklubjának tagjai. Rajtuk kívül fellépett Pitti Katalin, Virágh József, Bay Ilus, valamint Balassa Tamás. A hajnalig tartó bálban a tombola főnyereménye egy kétszemélyes cseh­szlovák út volt (Fotó: N. Zs.) Hozzászólás cikkünkhöz Oóm tér vagy fogadalmi templom D. Sz. M. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kártérítés egy esésért

Next

/
Thumbnails
Contents