Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. DECEMBER 20. Minden erőt mozgósítva cselekedjünk Gondolatok a beszámoló taggyűlések elé hogy a pártegység a korábbinál nagyobb belső differenciálódást takar. Akkor járunk el helyesen, ha ezeken a beszélgetéseken a nyílt véleménycsere, a meggyőzés eszközét alkalmazzuk és nem a vizsgáztatást, kioktatást, letorkolást. Az utóbbi években a pártból kilépők között növekedett a fiatal, rövid tagsági idővel rendelkezők aránya. A kilépések okai sokrétűek, a megjelölt indokok azonban nem bizonyulnak mindig valósnak. Többször kiderült, hogy felvételüket megelőzően nem szereztek kellő ismereteket a párttagsággal járó követelményekről. Az új párttagok Kapcsolat a pártonkívüliekkel Az alapszervezetek működési területük politikai irányítását — bármilyen jó határozatokkal rendelkeznek és bármilyen odaadással dolgoznak a párttagok — csak akkor tudják megfelelően végezni, ha ehhez megnyerik a pártonkívüli munkatársakat is. Évek óta bővülő méretekben zajlanak beszélgetősek párttagok és pártonkívüliek között a beszámoló taggyűléseket megelőzően. A párt tömegkapcsolatait — ezáltal tömegbefolyását — elősegítő eszmecseréket tovább lehet és kell szélesíteni. El kell érni, hogy a párt minél többet tudjon a dolgozókról és a dolgozók is minél többet tudjanak a pártról. Nem véletlen, hogy ott fordul elő leginkább az emberek közömbössége, a közügyektől való elfordulása, vagy ott hivatkoznak legtöbbet a pártépítés nehézségeire, ahol a párt zárt világban él, ahol nem „divat” ez az emberközeli, érdemi politizálás, nyílt, őszinte vita, véleménynyilvánítás. Az alapszervezetek ismerjék meg a környezetükben élő, dolgozó pártonkívüliek véleményét a munkáról, a párt tevékenységéről. Igényeljék és vegyék figyelembe javaslataikat. _ A párttagok tekintsék az aktív politizálás egyik lehetőségének ezeket a beszélgetéseket, segítsék elő a pártélet nyitottabbá tételét. Igyekezzenek meggyőzni környezetüket arról, hogy az alapszervezet mindannyiuk érdekében, de mindannyiuk munkájára számítva dolgozik. A pártonkívüliekkel folytatott beszélgetések formái és módszerei már kialakultak. Néhány helyen az csak a vezetőség tagjainak, esetleg a pártcsoportbizalmiaknak feladata. Azon túlmenően, hogy ez komoly megterhelést jelent számukra, még további két ok miatt sem helyeselhető. Egyrészt a pártonkívüli- eknél tovább erősödhet az a hibás nézet, hogy a komu- nista közösségnek a párttagok csak passzív résztvevői Kollektív gondolkodás — közös cselekvés nevelése nem korlátozódhat egy-egy eseményre, de a beszámoló taggyűléseket megelőző elbeszélgetések során célszerű kitérni eddigi tapasztalataikra, a pártélettel szembeni várakozásaik teljesítésének körülményeire. A nyugdíjba kerülő párttagokkal szükséges tisztázni a nyugdíjazásuk utáni szervezeti változást, a körzeti párt- alapszervezetekben folyó munka politikai jelentőségét, a jelenlegi pártközösségükkel való további kapcsolattartást, és az új lakóterületi körzeti pártalapszervezetbe történő beilleszkedésük, ottani pártmunkájuk fontosságát. és a pártmunkát csak a vezetőség végzi. Másrészt meggyőző, agitáló tevékenységet csak az végezhet, aki felkészült, naprakész politikai tájékozottsággal rendelkezik, tehát ezáltal maguk a párttagok is ösztönzést kapnak politikai műveltségük növelésére. A beszámoló taggyűlésekre való felkészülés során fontos szerepük van a pártcsoport- gyűléseknek, ahol összegzik a beszélgetések tapasztalatait, értékelik a pártmegbízatások teljesítését. Hosszú évek tapasztalata. hogy a párttagok munkáját, a pártmegbízatások teljesítését legeredményesebben a pártcsoportülé- seken lehet értékelni. A viszonylag szűk kör, a tagok szorosabb munkahelyi együvé tartozása megfelelő keretet biztosít az őszinte és kritikus véleménynyilvánításhoz. A személyes munka értékelésénél a vezetőségek abból induljanak ki, amit a szervezeti szabályzat valamennyi párttag számára előír és kötelességgé tesz: környezetében képviselje, hirdesse, vagy ha szükséges, védje a párt politikáját. Nem elég, ha csak a pártrendezvényeken nyilvánul meg elkötelezettsége, a párt politikája melletti kiállásra mindig szükség van. A párt ereje éppen abban van, hogy tagjai az élet minden területén képviselik. Ismerjük el tehát azoknak a párttagoknak a munkáját, akik bátran politizálnak, és ösztönözzük azokat, akik húzódoznak a vitáktól. A pártcsoportgyűlé- seken lehet leginkább, megtudni azt, hogy miképpen lehet segíteni őket az aktivitásuk fokozásában, ami egyben megbízatásuk alapját képezheti. A pártmegbízatások teljesítésének értékelése valójában kétirányú vizsgálat. Egyrészt a pártcsoportok és az alapszervezeti vezetőségek minden egyes kommu-< nistáról, vállalásaik teljesítő-' séről véleményt mondanak, másrészt azt is értékelni kell, hogy ehhez a vezetőség milyen segítséget ad. A beszámoló taggyűlésekre az eddigi megszokott időponttól eltérően most a jövő év február elseje és március 15-e között kerül sor. De nem csupán a dátumok változnak meg, a tartalomnak és a felkészülés módszereinek is vannak új elemei. Minden szervezet tevékenységét az elért eredményekkel lehet mérni és minősíteni, s a megmérettetés egyértelmű akkor, ha a teljesítmény számokkal, konkrét adatokkal jellemezhető. A politikai munka — jellegénél fogva — sohasem mérhető ily módon. Éppen ezért, vajon a párt- alapszervezetek éves tevékenységének értékelésekor elegendő-e csak az elvégzett munka mennyiségét vizsgálni? Eltekinthetünk-e a társadalmi élet eme legfontosabb területén a konkrét eredményektől? Nem, mert különben az értéktelen látszatmunkát is elfogadjuk, az „önmozgást” is támogatjuk és elismerjük. Kérdés persze, hogy mi minősül eredménynek a pártalapszerveA beszámolók konkrét tartalmi követelményeit meghatározta a megyei párt-végrehajtóbizottság. A testület úgy döntött, hogy az elemzések középpontjába a gazdasági és intézményi munkát, a pártalapszervezet tevékenységét, a pártirányítás megítélését kell állítani. Ebben fontos szerepet játszik az, hogy a Központi Bizottság határozatot hozott a gazdasági munka megjavítására és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire. A pártalapszervezetek akkor járnak el helyesen, ha a beszámolókban hasznosítják a decemberi taggyűlésen a gazdaságpolitikai feladatok megtárgyalásakor elhangzott értékelést és javaslatokat is. Mindenekelőtt azt kell szem előtt tartaniuk, hogy a Központi Bizottság a XIII. kongresszus határozatában megfogalmazott, a VII. ötéves tervben szereplő gazdaságpolitikai célok elérését tekinti a szocialista építőmunka legfontosabb feladatának. Hangsúlyozza, hogy társadalmi programunk teljesítésében nincs más járható út, mint a munka megjavításával, az erőforrások ésszerű felhasználásával élénkíteni a gazdasági fejlődést. Kézenfekvő tehát, hogy az alapszervezetek most azt vizsgálják meg területükön, miként lehet eredményesebbé tenni a munkát, hol vannak még tartalékok, kiaknázásukhoz milyen gazdasági és politikai feltételeket kell biztosítani. Napjainkban gazdasági munkánk kulcskérdése az alkalmazkodókészséggel kibontakozó élénkülés. Fontos, hogy mikor értékeljük a területen a termelés dinamikáját, mindenképpen kapcsoljuk össze olyan aktuális tényezővel is, mint a kapacitások kihasználtsága, a fajlagos költségek alakulása, a nyereség vagy a termékek eladhatósága. Bizonyos, hogy a pártalapszervezetek vezetőségei kellő információ birtokában foglalkozhatnak ezekkel, hiszen egy egész év ismert teljesítményeire alapozhatnak. Lényeges követelmény azonban az, hogy a beszámolók túllépjenek a termelő munka eredményeinek számadatokkal tűzdelt, felsorolásszerű ismertetésén. Ez feladata lehet egy szakmai értekezletnek, de nem az alapszervezet legfontosabb fórumának. A pártalapszervezetekben most arra kell rámutatni, hogy az eredményeknek milyen forrásai voltak, hogyan sikerült igazodni a gyorsan, sokszor kedvezőtlenül változó piaci, gazdálkodási feltételekhez. Természetszerű az /etek munkájában. A válasz: az a fejlődés, amelyet működési területükön elértek a párt politikájának megvalósításában, a párttagság egységének, cselekvőkészségének fejlesztésében. Fontos az is, hogy a politikai munka hatására mennyivel jobb a termelés, színvonalasabb az oktatás, a gyógyítás, a szolgáltatás. Célszerű tehát a pártalapszervezet éves tevékenységét akkor elemezni, a következő évi feladatokat akkor meghatározni, amikor már rendelkezésre állnak az éves gazdasági, intézményi eredmények. Á beszámoló taggyűlések új időpontja lehetővé teszi, hogy a pártmunka szervesen illeszkedjék a működési terület egész tevékenységéhez. Elősegíti, hogy ilyen helyzetfeltárás és értékelés képezze a munkaterv alapját, amely bizton támaszkodhat a szűkebb és tágabb környezet eredményeire, és lehetővé teszi az éves feladatok, tennivalók pontos meghatározását. is, hogy a haladást nehezítő akadályokról őszintén szóljanak, hiszen a gazdasági munka megjavításának ez fontos feltétele. Nem lenne azonban szerencsés, ha a figyelem az egyébként fennálló, a gazdasági egységektől jórészt független külső tényezőkre irányulna. Azért szükséges ezt hangsúlyozni, mert az ilyen szemlélet gátolja a saját hibák őszinte feltárását és a megszüntetésükre törekvő gondolkodást. A Központi Bizottság határozata a pártszerveknek és pártalapszervezeteknek a gazdaságpolitika érdemi képviseletét szabja feladatul. Ezzel pontot tesz annak a vitának a végére, amely az utóbbi időben gyakran - előtérbe került, hogy a megnövekedett vállalati önállóság keretei között a párt- szervezetek kivonják-e magukat a gazdasági életből és csupán általános politikai érdekeket képviseljenek. Avagy jogos lehet-e a kérdést úgy feltenni: a gazdasági vezetés csak vállalati, a pártszervezet kizárólag országos érdekekért küzdjön. A beszámoló taggyűlések akkor töltik be szerepüket, ha az értékelésekben a párthatározatokat vezérelvként használják, ha a gazdálkodást, a gazdaságpolitika érvényesülését a pártdöntések előírásai alapján vizsgálják. Helyes módszernek azt tekintjük, hogy a helyi intézkedéseket, azok eredményeit összevetik a politikai célokkal és a gyakorlattal. Fontos kérdés, hogy a taggyűléseken sor kerüljön a vezetőmunka megítélésére, mivel a sikerek egyik legfontosabb záloga a hozzáértő színvonalas vezetői tevékenység, a jól képzett, tisztánlátó vezető- és szakembergárda. Kívánatos, hogy ha kell, a pártalapszervezetek mutassanak rá a vezetés gyenge pontjaira, a káder- és személyzeti munka hiányosságaira, és határozzák meg a szükséges tennivalókat is. Sokan és több helyen fogalmazzák meg, hogy az utóbbi időben erősödik az anyagiasság, nemcsak a pártonkívüliek, hanem a párttagság körében is. Igen éles kritikai észrevételek hangzanak el az egyre terjedő korrupcióval, csúszópénzzel, vesztegetésekkel kapcsolatban. Sokan e negatív tendenciát a gazdaságban lévő hiányosságoknak tulajdonítják. A közvéleményt különösen irritálja a felelősségre vonás esetleges elmaradása, vagy az elmarasztalás csekély mértéke. Mindezekről a kommunista közösségeknek szót kell váltaniuk, véleményt kell mondaniuk, de mindenekelőtt jó példát kell mutatniuk. Gyakran bírált jelenség az alapszervezeti munkában a feladatmeghatározások alacsony színvonala és nem kellő konkrétsága. Arra kell törekedni, hogy a reális helyzetfeltárást a helyi sajátosságokat figyelembe vevő gazdaságpolitikai célok megjelölése kövesse. Ehhez az alapszervezetek vezetőségei vegyék igénybe a jól felkészült kommunista szakemberek véleményét, de támogatjuk a pártonkívüliek álláspontjának figyelembe vételét is. A korábbi időszaktól eltérően nagy segítséget ;eA reális helyzetértékelés nélkülözhetetlen feltétele a párttagok és a vezetőségi tagok közötti tartalmas párbeszéd. Ezek az eszmecserék alkalmasak arra, hogy az alapszervezet tevékenységén túl minősítsék az egyes párttagok pártmegbízatásának teljesítését, az alapszervezet tagjainak pártmunkáját is. A pártélet demokratizmusának kétségtelen erősödése ellenére még ma is meglévő gond az, hogy a taggyűléseken nem mindig sikerül biztosítani a párttagság széles körű aktivitását, főleg a jobbítást elősegítő kritikussá- got. Pedig az évek során beigazolódott: ha az emberek azt tapasztalják, hogy észrevételeiket, javaslataikat figyelembe veszik, hasznosítják, akkor ez növeli aktivitásukat. felelősségüket, cselekvési készségüket és politikánk melletti kiállásukat. A személyes elbeszélgetések és a beszámoló taggyűléseket megelőző pártcsoportértekez- letek nagy lehetőséget jelentenek a nézetek egyeztetésére — a javaslatok összegyűjtésére. Jelentőségük azért is megnőtt, mert — az eddigiektől eltérően — a beszámoló taggyűlésen nemcsak az előző évi munka értékelésére került sor, hanem az 1987. évi munkaterv megvitatására. elfogadására is. Az eszmecseréket fel kell használni arra is, hogy az alapszervezetek megismerjék a tagjaikat foglalkoztató lent, hogy a felsőbb párt- szervek gazdaságpolitikai ha tározatai a beszámoló taggyűlések időszakában már rendelkezésre állnak. Ez is elősegítheti, hogy a jó értékelések alapján megalapozottabb alapszervezeti határozatok szülessenek. A politika, benne a gazdaságpolitika képviselete és érvényesítése természeteseit elválaszthatatlan attól, hogy milyen a pártegység, a szervezeti élet, a pártfegyelem, az ideológiai, propaganda tevékenység, a kádermunka, vagyis maga a pártélet. Mindezek minősítése szintén képezze a vezetőségi beszámoló szerves részét. Elemezve az egész évi munkát, meg kell állapítani, hogy a taggyűlések elé kerültek-e azok a témák, amelyek politikai állásfoglalást igényelnek. Meg kell ítélni azok elkészítésének módját, színvonalát, azt, hogy döntésre irányuló vagy csak tájékoztató jellegűek voltak-e. Fontos megvitatni a párthatározatok végrehajtásának eredményeit, hiányosságait és azt, hogy helyes módszereket alkalmaztak-e a munka végzése során. A beszámoló taggyűlések megszervezése, előkészítése mind az irányító pártszerveknek, mind az alapszervezeteknek sok tennivalót ad, ezért a még hátralévő hetek ellenére is célszerű minél előbb elkezdeni a munkát. személyes problémákat, magánéletük esetleges gondjait. A beszélgetések során fokozott figyelmet kell fordítan' az úgynevezett „problémás” párttagokra. Ök azok, akik a szervezeti szabályzatból eredő, önként vállalt kötelezettségeiknek alig, néha pedig csak formálisan tesznec eleget. Szinte mindenütt talá'- ható olyan párttag, aki nosz- szabb-rövidebb ideig a tag- díjfizetésen és a legszükségesebb pártrendezvényeken való részvételen kívül nem sok mást csinál. Egyértelművé kell tenni számukra, hogy a passzív, fegyelmezetlen magatartás a párttagoknál még rövid távon sem fogadható el, az évek óta feladatot nem vállalók pedig olyan visszahúzó erők, akiknek a sorsát az alapszervezeteknek saját érdekükben rendezni kell. Ugyanakkor a jól végzett mozgalmi munka rangját, megbecsülését a vezetőség által megfogalmazott elismerő véleményekkel is növelni kell, amelyre egyébként a Központi Bizottságnak a kádermunka továbbfejlesztésére hozott határoza- 1a is ösz'önöz bennünket. Tapasztalataink szerint ezeknek a beszélgetéseknek jellemzője a felelősség, az őszinteség, a nyíltság. Ugyanakkor fel kell készülni arra is, hogy előfordul szélsőséges megnyilvánulás is. Felszínre kerülhet dogmatikus szemlélet, az újszerű megoldásokkal szembeni idegenkedés is. Tudomásul kell vennünk, Az alapszervezetek vezetőségeinek kell gondoskodni arról, hogy az elbeszélgetéseken és a pártcsoportüléseken felvetett kérdések, elhangzott vélemények a taggyűlés elé kerüljenek, beépüljenek a beszámolóba és a munkatervbe. Tapasztalat, hogy egy-egy témában széles körű véleménykérés után a taggyűléseken már kisebb az aktivitás. Felmerülhet most is, hogy a párttagokkal és a pártonkívüliekkel történt beszélgetések, a pártcsoportok véleményösszegző munkája után szükség van-e még további vitára a beszámoló taggyűléseken. A válasz csak igen lehet. Az alapszervezet tagjainak egységes cselekvése megköveteli a kollektívára háruló teendők közös kialakítását egy — többségi véleményen alapuló — reális helyzetértékelés után. Az előzetes egyéni vélemények összessége pedig még nem azonos a kollektív gondolkodással, hanem csak annak első fázisa. Az alkotó vita teszi teljesebbé az elemzést, véglegesítve a politika helyi megvalósításának tervszerű és céltudatos feladatait. A gazdaság fejlesztése, a demokratizmus bővülése nagyobb aktivitást kíván a társadalom valamennyi tagjától, különösen a kommunistáktól. Ehhez meggyőző érvek kellenek: az elvek és értékek felmutatása, a nézetek és szándékok tisztázása. Az előrelépés két alapvető tényezőn múlik. Egyfelől azon, hogy képesek vagyunk-e jobban megszervezni munkánkat, másfelől, hogy helyes irányba mozdulunk-e. Őszintén szembe tudunk-e nézni helyzetünkkel, fel tudjuk-e tárni annak lényegét, válal- juk-e nyíltan a problémákra adott politikai válaszokat, konzekvensen levonjuk-e mindebből a következtetéseket. Most az a legfontosabb, hogy cselekedjünk. Ezért a pártalapszervezetek beszámoló taggyűlésén tudatosítanunk kell, hogy az összes számba vehető erőre igényt tartunk. Mindenkinek, aki a szocializmusért tenni akar, helye és feladata van! Szűcs János a megyei pártbizottság titkára A tiszakiirti új általános iskolához tornaterem is készül. A kivitelező Szotév szakmunkásai a külső homlokzatot vakolják és fedik a tetőt. Az építkezéssel egyidőben helyére kerül » kerítés és elrendezik a területet Is. (Fotó: Mészáros) Középpontban a gazdasági munka elemzése Az előkészületek legfontosabb állomásai
