Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
1986. DECEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hagyományőrző clterésok Mint a páva ezerszínű tolla 4 hatékonyabb nevelés Kutató pedagógusok, díjazott módszerek Kísérletek a Karcagi Zédor Üt! Általános Iskolában A nyolcvanas évek elejétől örvendetesen megnövekedett a kísérletező, alkotó kedv a megye iskoláiban. A tantestületek, munkaközösségek, mellett a pedagógusok egy része egyénileg is bekapcsolódott országos, regionális kísérletbe, illetve önállóan indított útjára valamilyen, a nevelés-oktatás ügyét szolgáló, jobbító kezdeményoRégi mellett új Az intézmény — kissé távol a város szívétől — kívülről igencsak felemás képet mutat. A régi épület mellett élesen elhatárolódnak az új tantermek, az új tornaterem. Ez utóbbit — szinte hihetetlen — egy nap alatt építették fel. No, nem az építőipar tett csodát, hanem a szülők, a pedagógusok, a diákok összefogása. Tizenhárom kőműves foglalkozású szülő — úgy látszik a tizen- hármas szám szerencsés is lehet — irányításával százan építették meg a tornatermet, s később ugyanez a csapat alakította ki a sportudvart, természetesen társadalmi munkában. Az önzetlen segítség már önmagában is jelzi, hogy a hat- százhuszonhárom diák szülei igencsak becsülhetik az iskolát, jó kapcsolatban állnak a nevelőkkel. Debreceni segítséggel A Zádor úti iskola 1981- ben kapcsolódott be a Kossuth Lajos Tudományegyetem kísérletébe, amely a pedagógiai munka szinte valamennyi területét érinti. A kísérletben jelenleg a Tiszántúl 12 általános iskolája vesz részt, Szolnok megyéből a karcagin kívül a Túr- kevei Petőfi téri, a Szolnoki Mátyás Király Üti Általános Iskola és a Vízügyi Szakközépiskola tantestülete illetve alkotócsoportja. A kutatás során — természetesen az egyetem irányításával — a karcagi nevelők két alkalommal is elemezték a tanulók fejlettségi szintjét, közösségi kapcsolatrendszerét, s ennek megfelelően jelölték meg a feladatokat. Az 1981-ben, illetve a tavaly készült vizsgálódás eredményei azt igazolták, hogy az első felmérést követő feladat-megjelölések reálisak voltak, s végT, G. Megjelent a Pártélet decemberi száma Havasi Fereac beszéde — Cikk a vállalati tartalékokról — Kerekasztal mellett a párt tömegkapcsolatairól zést. Országosan is egyedülálló vállalkozás volt például a bázisintézmények létrehozása. A Megyei Pedagógiai Intézet a nevelők továbbképzését segítő megyei gyakorló iskola után a városokban is kiépíti a bázisintézmények hálózatát. Az idei tanévtől Karcagon a Zádor Oti Általános Iskola látja el e feladatkört. A javuló feltételek ellenére a pedagógusoknak így sincs könnyű dolguk. Az intézményben jelenleg még váltott tanítás folyik, s a jobb képességű diákok mellett jelentős az igen kedvezőtlen családi körülmények között élő, hátrányokkal küszködő cigánygyerekek aránya. Elképzelhető, menynyi pedagógiai munka, törődés lehet amögött, hogy szinte valamennyiüket sikerül eljuttatni addig, hogy 15 —16 éves korukra befejezzék az általános iskolát. Ez, valamint a tehetséggondozás éppen elég feladatot ad a nevelőknek, ám emellett kutató munkát, pedagógiai kísérletet is vállaltak. Mint mondják, pontosan azért, hogy — csak az iskolájukra vonatkozó kutatási eredmények gyors hasznosítása révén — hatékonyabbá váljon a nevelés-oktatás. rehajtásuk révén javult a diákok neveltségi szintje. A tantestületi közösség minőségét és fejlesztésének lehetőségeit három évvel ezelőtt vették nagyító alá először. Az idén Petrikás Árpád, a KLTE tanszékvezető egyetemi tanára vezetésével esettanulmányokat végeznek, amelyek során aprólékos részletességgel vizsgálják az iskolai munka valamennyi területét, s a tudományos elemzés után meghatározzák a továbblépés módjait. A kutatás, a kísérlet során a tantestület tagjai nem csupán úgynevezett „adatszolgáltatók”, hanem aktív részesei a munkának. Kialakult a tanári karban egy egyre bővülő alkotócsoport, amelynek tagjai rendszeresen járnak az egyetem továbbképzéseire, ahol a tudományos kutatáshoz szükRohanó korunkban, a változó értékek világában az ember könnyen eljuthat oda, hogy elszakad, elidegenedik környezetétől, szülőföldjétől, múltjától. Alkalmatlanná válik a tartós kapcsolatteremtésre, úgy érzi, nem tartozik sehová. Az elidegenítő jelenségekkel szembeszállva a múlt egy-egy darabját védelmezik, óvják, s az összetartozás érzését sugározzák a hagyományőrző együttesek. Közösséghez tartozni Szolnok megyében összesen huszonnégy pávakör, népi zenekar, néptáncegyüttes működik. Ez a szám évek óta állandó, nemzedékek adják át egymásnak a népdalokat, táncokat, szokásokat; a citera, a tekerőlant titkait. Ha őket hallgatja az ember egy-egy műsoruk alkalmával, mint a páva ezerszínű tollai, úgy bomlanak ki a régi népszokások eleven rétegei, megyénk jellegzetességei, amelyeket ma már csak kevesen ismernek. Tavaly az országos minősítésen arany fokozatot kapott több megyei népi együttes. Országszerte ismert és elismert a mezőtúri Csider István Szivárvány-zenekara, s felesége, Mikó Anna Galagonya-énekkara. A karcagi Molnár István Nagykunsági Citerazenekarát is a legjobbak közt tartják számon. Üj hangoKJelent egy kunszentmártoni fiatalember, Bállá Tibor Kunsági Népzenei Együttese, akik jellegzetes dél-alföldi dalokat tanultak, s a legrégebbi népi hangszert, a tekerőlantot is megszólaltatják műsorukban. Jóleső érzés azt tudni, hogy a tévé, a video és a disco korában vannak fiatalok, akik értékelik, tisztelik és művelik szülőföldjük és őseik kulturális hagyományait. Muzsikáló kiskatonák Az együttesek énekeseinek, zenészeinek többsége már nem tartozik a huszonévesek közé. Am lelkesedésük vetekszik a fiatalokéval. A Túr- kevei Népdalkört például Hajnal Ferencné vezeti, aki Szegedről jár hetenként a próbákra Túrkevére. Három generáció dalol együtt, váltják egymást Tiszalüreden, Erőss László Szőke Tisza Citerazenekarában és felesége Hámán Kató Pávakörében. Házasságok is szövődnek együtteseken belül, mint például az öcsödi Hagyományőrzőknél, ahol az előadásokra már a gyerekeiket is elviszik; óvodások énekelnek, táncolnak a színpadon. Nekik könnyű, hiszen beleszülettek a népszokásokat őrző emberek családjába. És a városban? Szolnokon idős asszonyok járogatnak próbákra, őrzik a régi élet formáit, a munkát megszépítő dalokat. Ro- honczy Andrea vezeti a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ pávakörét, ök több mint tizenöt éve tartoznak össze, egy közösségbe. Jól látni, ahogyan még egy próbán is kipirult arccal, csillogó szemekkel énekelnek — készülnek minősítésekre, fellépésekre. A Jászkun Citera- zenekart és a Killián György Repülő Műszaki Főiskola citerazenekarát Tóth Miklós vezeti, aki nyugdíjas, ö taA Körös mentén, Öcsödön jártunk, ahol a kiváló minősítésű Hagyományőrző Pávakor működik már tizenkét éve. Rendszerint az öttagú citerazenekar kíséri őket, és tánccsoport is van. Enye- di Antalné vezeti a „nótások” együttesét, amely először csak női kar volt, s később csatlakozott hozzájuk a zenekar, a táncosok társasága. A néptáncot mindmáig Gyurján József budapesti balettmestertől tanulják. A hétfő esti próbák egyúttal hangulatos klubestek a művelődési házban. Ilyenkor kedélyes beszélgetés alakul ki a harminc ember között: fellépésekre készülnek, olvasnak, zenét hallgatnak, süteményeket kínálnak, recepteket cserélnek, dalokat tanulnak ... Elsősorban természetesen az öcsödi népdalokat, táncokat gyűjtik ösz- sze: csárdást, tányéron forgót, libegőst, lakodalmi „csi- gavégtaposó” táncot; de tudnak dunántúli ugrósokat és pásztortáncokat, -játéko- . kát is. Mesélik, hogy évek alatt száznál több öcsödi és környékbeli népdalt gyűjtöttek nítja a kiskatonákat is a népi hangszerek kezelésére. És a karvezetőket ki oktatja? Enek-zene szakos tanár a legtöbbjük, akik kéthetente járnak Szolnokra, továbbképzésre, ahol neves előadók, szakemberek adnak tanácsokat. Balázs Árpád zeneszerző és ifjabb Bartók Béla is járt már az MMIK- ban. Akik nem zenetanárok, azok évente többször is Citera Baráti Kör Táborban cserélhetnek tapasztalatokat, találkozhatnak mesterekkel. Az országos és a megyei minősítők zsűrijétől pedig mindig hasznos tanácsokat kapnak. Gyakran majálisok, ünnepek, népzenei bemutatók, vásárok kísérői, szereplői az éneklő-táncoló-zenélő együttesek. Sajnos a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek az alkalmak nem számítanak igazi megmérettetésnek, hiszen a vásárok közönségét inkább a megvehető tárgyak érdeklik. Mégis, a „modernség” nyomásának ellenére él, bimbókat és ágakat növeszt a hagyomány ereje, mert vannak, akik hisznek benne. össze és kottának le — köztük olyanokat, amelyeket már a faluban is csak néhá- nyan ismernek a legidősebbek közül. Évente huszonötharminc előadást tartanak, főleg a megyében; de Gödöllőre, Budapestre is járnak. Az idén pedig Dorozs- mán léptek fel az országos népzenei találkozón. Az együttes tagjai három generációt képviselnek — de a fiatalok gyakran cserélődnek- A legfiatalabb és a legidősebb korosztályt sikerül a leginkább megnyerniük; ők azok, akik teljesen megbíznak az asszonyok ízlésében a műsor összeállításánál. A citerát is helyben készítik. Az a hangszer, amelyik a legtöbbet tudna mesélni, 1927-ben készült. Hegedűs Jánosné játszik rajta azóta is, aki a csoport legidősebb tagja: hetvenhét éves. Hetven éve citerázik, kiskorában sámlira állt, hogy elérje a húrokat. Azt vallja: szenvedély és tiszta ízlés kell az igazi népművészet értékes hagyományainak megőrzéséhez, folytatásához, és megértéséhez is ... Körmendi Judit Választmányi ülés az írószövetségben A Magyar írók Szövetségének választmánya megtartotta a közgyűlés utáni első ülését, amelyen megválasztotta az elnökség tagjait és a szövetség tisztségviselőit. Az írószövetség elnöke Cseres Tibor főtitkára Veress Miklós lett. Űj múzeum Picsett Martyn Ferenc életműve a közönség előtt Űjabb múzeumot avattak nemrég Pécsett a Káptalan utcában, amelyet nevezetes látnivalóiról „múzeum-utcának” nevez a hazai turisták serege: Martyn Ferenc életművéből nyílt kiállítás egy régi kanonok-házban. A Káptalan utca 6. számú ház, vagy ahogy a pécsiek nevezik, a Martyn-ház eddig is kínált látnivalót a képzőművészet iránt érdeklődőknek: földszintjén időszaki kiállításokat rendeztek a mester rajzaiból, festményeiből. A folyóirat rövidítve közli Havasi Ferencnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának a testület november 19—20-i ülésén elhangzott előadói beszédét, valamint a Központi Bizottság határozatát. A magyar művészetre ma ideológiai és esztétikai sókféleség jellemző. Kell-e a sokféleség? — kérdezik némelyek. A társadalmi érték- rendszerekben kétségtelenül vannak zavarok. Napjaink művészetpolitikai gyakorlatában igen sokszor megfogalmazódik: mit fogadhatunk el értéknek? Erre keresi a választ Köpeczi Béla művelődési miniszter. A Pártélet — novemberi számában — cikket köbölt a fejlesztés vállalati tartalékairól. Azóta számos hozzászólás érkezett a folyóirathoz. A szerkesztőség összeállítást közöl belőlük. séges ismereteiket elmélyítik. Ugyancsak rendszeresek a tantestületen belüli továbbképzések, amelyeken a legfrisebb szakirodalmat dolgozzák fel, illetve elemzik saját tanulmányaikat. Az elmúlt öt esztendő alatt csaknem húsz díjazott pályamunkát írtak a Zádor Üti Általános Iskola pedagógusai. Az alkotócsoport tavaly megkapta az egyetemtől a Fórumdíjat, s tanulmányaik megjelentek a Debreceni Akadémiai Bizottság kiadványában is. Czinege Gyuláné igazgatónő irodájának falán se szeri, se száma a kitüntető okleveleknek, köztük van a Szolnok Megyei Tanács nagy becsben tartott Pedagógiai Díja. Alternatív tanterv i Az iskolában két évvel ezelőtt bevezették a Zsolnaiféle alternatív tantervet is. Két tanulócsoport a módszer megyei bázisosztálya lett, két tanítónőt pedig országos szaktanácsadással bíztak meg. Az idei tanévben bekapcsolódtak egy újabb országos kísérletbe, amelynek során pedagógiai asszisztenseket alkalmaznak az iskolában. Az ifjú, érettségizett fiatalok a tanítónők munkáját segítik; fogják, irányítják a gyerekek kezét, ha nem sikerül szépre egy-egy betű, ezen kívül részt vesznek a kisdiákok tanórán kívüli korrepetálásában, napközis foglalkoztatásában is. A napokban újabb megtiszteltetés érte a tantestületet. A Művelődési Minisztérium felkérte őket, hogy vegyenek részt az országos „referencia iskolahálózat” munkájában. Ennek az a lényege, hogy a hálózat iskoláiban minden újabb irányelv meghatározása előtt kipróbálják az elképzeléseket, s a tapasztalatokat figyelembe véve módosítják vagy hagyják változatlanul az érvénybe lépő rendeleteket. A sikerek után természetes, hogy bázisiskola lett Karcagon a Zádor úti nevelési-oktatási intézmény. A tantestület munkája eredményei alapján kiérdemelte, hogy iskolájuk egy lehetséges mintául szolgáljon az oktató-nevelő munka korszerűsítéséhez. Berecz János, a Központi Bizottság titkára méltatja Kádár Jánosnak a közelmúltban megjelent, A szocializmus megújulása Magyar- országon című kötetét. Hangsúlyozza: a nemzet érdekét akkor szolgálja igazán a politika, amikor a progresszív célok felé közelítve minden lehetőt megtesz a szüntelenül keletkező feszültségek oldására, és tevékenységébe bevonja az érdekeltek teljes körét. Közismert tény, hogy a párt igen sokféle formában érvényesíti politikáját, fejti ki hatását a tömegekre, és építi ki a kapcsolatait velük. Felmerülhet a kérdés: megfelelő módon jelen van-e ma a párt a társadalomban? — erről a kérdésről rendezett kerekasztal-beszélgetést a szerkesztőség. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. PAFF néven újjáalakult Abádszalókon a felnőttek színjátszó csoportja. A lelkes fiatalok mikulásra mesejátékkal lepték meg a gyerekeket, akik jól szórakoztak Mikka-Makka és barátai kalandjain. Tányéron forgó, libegős
