Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. DECEMBER 20. A jövő évi költségvetésről tárgyal az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Jának egyik záloga, hogy többszáz vállalat tulajdonosi részvételével fognak működni. Megtörténnek az első lépések a KGST-tagországok felső szintű megállapodásaiban elhatározott együttes fejlesztésekben, közös vállalkozások létrehozásában. Ennek kiemelkedő távlati jelentőséget tulajdonítunk és elősegítésére eszközöket csoportosítunk át. 1987-re nem lehetett eltekinteni a keresetszabályozás módosításától, mert meg kellett akadályozni, hogy a munkajövedelem továbbra is gyorsabban nőjön, mint a tisztajövedelem. A teljesítményekkel alá nem támasztott idei jövedelemkiáramlás máris erős inflációs hatást jelent. Ezért elkerülhetetlenné vált, hogy az ez évinél nagyobb számmal 7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számoljunk, ami egyben azt is jelenti, hogy az év folyamán kénytelenek leszünk néhány fogyasztási cikk hatósági árát is emelni. Alapellátást jelentő cikkek hatósági árának emelése esetén az eddigi gyakorlatot követve, az arra rászorultak körében gondoskodni kívánunk a megfelelő kompenzálásról. Bérek és teljesítmények A fogyasztói árak 7 százalékos és a bérek tervezett 5 —5,5 százalékos átlagos növelése azt is jelenti, hogy a reálbérek országos átlagban nem fogják elérni az idei — a tervet meghaladó és a teljesítményekkel össze nem hangolt — szintet. Hangsúlyozom, hogy országos átlagról van szó, amihez képest a teljesítményektől függően felfelé és lefelé is lesznek eltérések. A bérek és teljesítmények szoros kapcsolatát hangsúlyozza a Kereskedelmi Kamara, a SZOT és más érdekképviseleti szervek megállapodása arról, hogy addig vállalati béremelést sehol sem valósíthatnak meg, amíg annak fedezete biztosággal nem látható. Ez a felhívás azonban egyetlen fillérrel nem csökkenti az egész éves kereseti lehetőséget, kizárólag a józan gazdálkodás igényét erősíti meg. A népgazdasági teljesítmények eléréséhez továbbra is számolunk a kisegítő gazdaságok tevékenységével. Ezzel nincs ellentmondásban az, hogy a keresetszabályozás bizonyos szigorodásával összhangban emeljük a kisvállalkozásoknál a társasági adó mértékét, általában 4 százalékponttal, s az úgynevezett ellenérték- adó 5 százalékpontos emelésével reálisabbá tesszük a választást a vállalatok számára saját teljesítményük növelése, illetve a társas kisgazdaságok teljesítményének igénybevétele közt. Tisztelt Országgyűlés! Mint az elmondottakból kiderül, a gazdasági egyensúly erősítését nem a pénzügyi terhek általános növelésével, hanem ösztönző jellegű erősítésével kívánjuk elérni. Ez azonban fokozott hangsúlyt ad a költségvetési kiadásokkal való takarékoskodásoknak. Áttérve a kiadásokra: ezek több, mint fele társadalom- biztosítási és intézményi célokra szolgál. A költségvetési intézmények támogatását átlagosan 7 százalékkal — de differenciáltan — növeljük. Ezen belül a védelem, a fegyveres testületek kiadásai 6 százalékkal emelkednek. A központi költségvetési intézmények kiadásai 118 milliárd forintra rúgnak. A tanácsok saját bevételeit az állami költségvetés 80 milliárd forint támogatással egészíti ki. Az előirányzatok biztosítják a fedezetet társadalmi programjaink folytatásához. Ezek közül négyet emelek ki: a szociálpolitikát, az egészségügyet, az oktatást és a lakáskörülményeket. A lakással kezdem. A jövő évi terv szerint 61 ezer lakás épül. A leginkább rászoruló és a lakáshozjutás érdekében takarékoskodást vállaló fiatal családok támogatását fokozzuk. A tanácsi helyi támogatást szolgáló kedvezményes hitelkeret összege 900 millió forintról 1 600 millió forintra emelkedik. A fiatalok lakáscélú megtakarításai értékének megőrzése érdekében a KISZ javaslatára a takarékoskodás időtartamától függően évi 1—3 százalékkal emeljük az ifjúsági takarékbetétekre fizethető prémiumot és az ehhez kapcsolódó külön kölcsön maximumát, százalékos mértékét és abszolút összegét. A 30 éven aluli fiatalok az állami kölcsön terhét az első három évben a kamatra korlátozhatják. Ezen felül jogszabályban rögzítettük, hogy azokban az években, amelyekben a lakásárak emelkedése meghaladná a 10 százalékot, tovább kiegészítjük az ifjúsági takarékbetét prémiumát. Itt említem meg, hogy 1987-től korszerűsítjük a házadó már elavult rendszerét. A személyi tulajdonú lakások és lakóépületek nagyobb része adómentessé válik; figyelembe vesszük, hogy ezek fenntartási költségei az ottlakókat terhelik. Ugyancsak mentes az adó alól az a lakástulajdon, ahol a laksűrűség magas. A nagyobb vagyont reprezentáló egyéb háztulajdon után viszont általában nagyobb adót kell fizetni. Gazdálkodás ésszerűen A szociálpolitikát szolgáló társadalombiztosítási kiadások 8 százalékkal nőnek. Fedezetet nyújtanak a szokásos évi nyugdíjemelésre, valamint a már említett kompenzációkra. A tanácsi szociális segélyeket is jelentősen bővítjük. Az eddigi kedvezmények fenntartása mellett 1987-től a vállalatoknak a megváltozott munkaképességű dolgozókra vonatkozó foglalkoztatási kvótát ír elő. Amelyik vállalat ezt nem teljesíti, az meghatározott összeggel fog hozzájárulni egy most létrehozandó Rehabilitációs Alaphoz. A befolyt összeg további munkahelyek megteremtését szolgálja e réteg számára. A szakszervezetek kezdeményezésére a vállalatok 1987-től jóléti alapot képezhetnek évi 300 forintos összegben a gyermekgondozási segélyen lévők és gyermekgondozási díjat igénybe vevők után is. Az intézményhálózatban nagy szerepet betöltő egészségügyi kiadások tervezésekor két célt követtünk: egyfelől javítani szükséges az intézmények műszerellátottságát, modernizálni kell azokat, még annak árán is, hogy jövőre az ideinél kevesebb, de azért 1100 új kórházi ágy létesül. Másfelől: a kiemelt orvosi programokra, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, a baleseti ellátás, a pszichiátriai és alkohológiai ellátás és az AIDS megbetegedés elleni küzdelemhez biztosítunk többlettforrásokat. Az oktatásban: enyhíteni kívánjuk az általános iskolák felső tagozatában a zsúfoltságot és felkészülünk a következő években ugrásszerűen megnövekvő középiskolai tanulólétszám fogadására. Ezért 1987-ben 800 általános iskolai tanteremmel. 500 középfokú osztályteremmel gyarapodik az iskolahálózat. A költségvetési feladatok színvonalas ellátásához pénz kell, de nemcsak az, hanem Derűs pillanatok a Parlamentben, az Országgyűlés téli ülésszakának megnyitását megelőző percekben a feladatokhoz mért ésszerű gazdálkodás is. 1987-ben célratörőbben kell vizsgálni az irányító-igazgatási tevékenység, a háttérintézmények, a költségviselés, a szervezetifinanszírozási rend ésszerűsítését, és már gyakorlati eredményeket is fel kell mutatni. Ezért is kívánjuk a minisztériumok, országos hatáskörű szervek támogatásának 3 százalékát, összesen 1,4 milliárd forintot, a tanácsok támogatásának 1 százalékát, 800 millió forintot zárolt tartaléknak minősíteni, amelyet — mérlegelésen alapuló differenciáltsággal — év közben csak külön kormányzati döntés esetén szabad felhasználni. Az Országgyűlés az elmúlt évben tárgyalt a terület- és településfejlesztés hosszútávú feladatairól. Ennek során foglalkozott elmaradott, hátrányos helyzetű kisebb összefüggő térségek gondjaival. E kedvezőtlen adottságú területek termelési szerkezetének átalakítására 1987. évre 360 millió forint támogatást biztosítunk. A tanácsok sokat tehetnek, hogy ezt a pénzt vállalati, társadalmi összefogással bővítsék. A jövő évre megszabott célok megvalósításához igen kemény munkára, alapos gondolkodásra és rugalmas alkalmazkodásra, helyenként a súrlódások, feszültségek tudatosabb vállalására és azok előremutatóbb feloldására van szükség. Ehhez a költségvetés az előterjesztett módon késztetést és segítséget kíván adni — mondotta végezetül Hetényi István. Fejlesztések a húzóágazatokban Bognár József (országos lista), az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, a törvénytervezet bizottsági előadója, először az 1985. december 20-i Országgyűlésen elhatáro- zottak alapján létrehozott, az export növelésének feltételrendszerével foglalkozó Ad Hoc Bizottság munkájáról számolt be a képviselőknek. A bizottság részletesen foglalkozott a magyar export világpiaci pozícióival, srukturális problémáival, elemezte a devizabevételek növelésének lehetőségét, az exportösztönzés és a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseit. A legfontosabb megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat ismertetve kiemelte: az Ad Hoc Bizottság teljes határozottsággal a gazdaság szelektív alapon megvalósuló dinamizálása mellett tör lándzsát, elismerve és hangsúlyozva olyan korlátozó lépések elkerülhetetlenségét, mint a szanálás, a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetése, vagy az állami kiadások csökkentése. A magyar gazdaság mai helyzetében nem elsősorban mennyiségi dinamikára van szükség, hanem minőségi megújulásra, strukturális váltásra, technikai fejlődésre és a ráfordítások csökkentésére. Az ilyen értelemben vett dinamizálás pedig új belső és külső erőforrásokat igényel. A bizottság meggyőződése szerint hazánk adottságai mellett a gazdaságpolitikát az exportorientációra kell összpontosítani, és az import helyettesítésének csak abban az esetben van értelme, ha az áru piaci értékét nem csökkenti. Ezt követően Bognár József, tájékoztatta a képviselőket, hogy az 1987. évi költségvetés és terv problémáit az Országgyűlés szakbizottságai, valamint kibővített ülésén a terv- és költségvetési bizottság részletesen megvitatták. Bognár József beszámolt arról, hogy a bizottsági üléseken egyértelműen hangsúlyozták: a terv és a költségvetés teljesítéséhez fordulatra van szükség a gazdasági munkában. Hozzátette: elsősorban a gazdasági munka, s, nem a gazdaságpolitika fordulatáról esett szó. A bizottságok tagjai egyetértettek abban, hogy a gazdasági reform folytatása nemcsak helyes, hanem szükséges is, mint a helyzet megjavításának előfeltétele. Ezzel kapcsolatban kiemelte: a magyar gazdaságnak ebben az ötéves tervidőszakában folytatnia kell a fejlődést a kezdeti időszak centralizált, tervutasításos rendszeréből egy olyan irányítási rendszerbe, amely kiindulópontként fogadja el, hogy az egyének és a vállalatok legfőbb cselekvési vezérfonalát a gazdaságban az érdekek jelentik, a makro- és a mikroökonómia közötti kölcsönhatások rendszerét közgazdasági eszközökkel igyekszik biztosítani, ami az áru-, pénz- és piaci viszonyok fejlesztésével jár együtt. A bizottsági tagok igen nagy nyomatékkai szóltak a vitában a „társadalmi rezsi’’ költségeinek csökkentéséről, beleértve az állam- apparátus munkájának ész- szerűsítését. Az egészség- ügyi bizottság — más kérdések mellett — a gépek és műszerek javítóhálózatával kapcsolatos hiányokat és bizonytalanságokat kifogásolta. A kereskedelmi bizottságban a KGST működési rendszerének bírálata és a megújítás igénye kapta a legnagyobb hangsúlyt. Az ipari bizottság pedig javaslatot tett arra, hogy a kidolgozás alatt álló iparpolitikai koncepciót a bizottságokon kívül az Országgyűlés plénuma is vitassa meg, hiszen gazdasági fejlődésünk és jövőnk egyik legnagyobb problémájáról van szó. A bizottsági előadó ezután elemezte az elmúlt két évtized hazai gazdasági folyamatait, utalt a világpiac legújabb tendenciáira, majd így folytatta: — A költségvetési javaslat abból a felismerésből indul ki, hogy a gazdasági folyamatok bizonyos dinamizálására a magyar gazdaságban is szükség van. A jelek szerint kirajzolódik egy olyan iparpolitikai koncepció, amely figyelembe veszi a szerkezetváltás lehetőségeit, az úgynevezett húzóágazatok erőteljesebb fejlesztését, az új technika gyorsabb bevezetését, a piacépítés követelményeit, és keresi azokat az új együttműködési formákat, amelyek a KGST-ben kialakult módszerek korszerűsítésével, valamint a működőtökével megvalósuló új kooperációk révén lehetségessé válnak. A továbbiakban a gazdasági cselekvés szféráiról szólt, majd kiemelte: kormányzatunk 1979 óta óriási erőfeszítéseket tett és jelentős eredményeket ért el az eladósodási folyamat megállításában, a hitelstruktúra átalakításában, a gazdaság cselekvési és reagálási képességének továbbfejlesztésében, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok gyarapításához szükséges mozgástér kiszélesítésében — folytatta Bognár József. — Az eredmények elismerése mellett is hangsúlyozni kell azonban, hogy a világtempó felgyorsulása, az erőviszonyok drámai változásai a külgazdasági tényezőnek a nemzetgazdaságok jövőjét eldöntő jellege miatt a kormányzati munkában is új követelmények érlelődtek meg. Ez arra utal, hogy a kormányzat tevékenységéÁtcsoportosítás Takács Imréné (Csongrád m., 4. vk.), a Szegedi Textilművek pártbizottságának titkára szorgalmazta, hogy végezzenek közgazdasági számításokat: a termékimport vagy a textilipar megsegítése kifizetődőbb-e az ország számára, s azt kérte, hogy az ágazat helyzetének, jövőjének ügyét mielőbb vitassa meg az Állami Tervbizottság. Fodor István (Pest m., 15. vk.), a hernádi Hunniahib- rid broylertermelési rendszer igazgatója rámutatott, hogy a takarmánygazdálkodás hiányosságai a költség- vetést az indokoltnál sokkal nagyöbb mértékben csapolják meg. Sütő Kálmán (Vas m., 9. vk.), a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese elmondotta: véleménye szerint sem a jövő évi népgazdasági tervben, sem a költségvetés indoklásában nem kapott megfelelő hangsúlyt a minőség. Fontos lenne, hogy a kormányzat mielőbb széleskörben tekintse át a hazai minőségügy helyzetét. Szükségesnek látszik — mondotben bizonyos szerkezeti, információs és cselekvési változásokra van szükség. Ugyanakkor nágyobb dinamikára, a reform által biztosított új lehetőségek jobb kiaknázására, értelmes kockázatvállalásra van és lesz szükség a vállalati szférában is. Bognár József szólt a termelési folyamatok résztvevőiről, a dolgozó tömegekről is, akiknek ebben a felgyorsult fejlődésben állandóan tanulniuk kell, új szakmákat kell elsajátítaniuk, esetleg munkahelyet is változtatniuk a társadalmi termelés racionalitásának és hatékonyságának fokozása érdekében. Végezetül az országgyűlési bizottságok egyhangú döntése alapján javasolta az 1987. évi költségvetés elfogadását és a kormánynak a kért felhatalmazások megadását. Gajdócsi István (Bács- Kiskun m., 13. vk.), aBács- Kiskun Megyei Tanács elnöke felszólalásában a legsürgetőbb feladatok között említette, hogy minden tanyára jussanak, el a villamosvezetékek, javuljanak az egészségügyi ellátás feltételei. A képviselő szót emelt a Duna vízminőségének védelméért, s felhívta a figyelmet a gemenci tájvédelmi területnek a folyamszabályozással összefüggő környezet- védelmi problémáira, amelyeket az érintett vállalatok, szervezetek, szervek összefogásával kellene megoldani. Kovács Károly (Budapest, 40. vk.), a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára elmondta: a szakszervezetek úgy ítélik meg, hogy a népgazdaság 1987. évi terve és a most előterjfesztett költségvetési törvényjavaslat összeségében reálisan fogalmazza meg a célokat, és tartalmazza a megvalósításukhoz szükséges feltételeket, eszközöket — ha nem is minden feszültség nélkül. Egyebek között kiemelte: várható, hogy a szerkezetátalakítási intézkedések következtében munkaerő-átcsoportosításokra kerül majd sor, és számos dolgozónak el kell hagynia a korábbi munkahelyét. A szakszervezetek ezzel kapcsolatban azt várják az állami szervektől, hogy átfogóan vizsgálják meg e várható folyamatokat, és további intézkedéseket dolgozzanak ki a munkahelyváltoztatásra kényszerülők újbóli elhelyezkedésének segítésére, átképzésére, új munkahelyek teremtésére, az iskolából kikerülő fiatalok zökkenőmentes munkába állítására. körültekintéssel ta — egy átfogoó program kidolgozása. Tóth Károlyné (Hajdú- Bihar m., 9. vk.), a hadház- téglási Hajdúsági Iparművek művezetője a tájékoztatás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, gazdasági, társadalmi céljaink eléréséhez nélkülözhetetlen a jelenleginél szélesebb körű, gyors tájékoztatás, amelyhez lehetőséget teremt a párt nyílt, őszinte politikája. Elek József (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 13. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek hengerésze elmondotta: az ózdi munkáskollektíva megérti, hogy a gazdálkodás eredményességének javításához meg kell válniuk azoktól a társaiktól, akiket a vállalatuk nem tud megfelelőképpen ellátni munkával. Arra azonban felhívják a figyelmet, hogy a dolgozók átcsoportosítását igen nagy körültekintéssel kell végrehajtani, mert ezek az intézkedések emberi sorsokat érintenek. (Folytatás a 3. oldalon)
