Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-19 / 298. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. DECEMBER 19. Szovjet kormánynyilatkozat a nukleáris kísérletekről A TASZSZ szovjet hírügy­nökség tegnap közzétette a szovjet kormány nyilatkoza­tát a nukleáris kísérletek kérdéséről. A nyilatkozat tel­jes szövege a következő: Csaknem másfél esztendő tölt el azóta, hogy a Szov­jetunió — arra törekedve, hogy elősegítse a nukleáris fegyvertárak növelésében fo­lyó veszélyes versengés be­szüntetését, valamint jó pél­dát kívánva mutatni más atomhatalmaknak — egyol­dalú döntést hozott: beszün­tet mindenfajta nukleáris robbantást, s felszólította az Egyesült Államokat az akció­hoz való csatlakozásra. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió rendre meghosz- szabbítva a nukleáris kísér­letek moratóriumát — ko­moly áldozatokra kénysze­rült saját biztonsága terén, ez az egyoldalú lépés rend­kívüli jelentőségű szerepet játszott a nemzetközi élet­ben. Az intézkedés felvetet­te a nukleáris kísérletek be­szüntetésének kérdését, s emellett napirendre tűzte a gyakorlatban a nukleáris fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének más kérdéseit is. A moratórium a gyakor­latban bizonyította, hogy le­hetséges olyan lépések meg­tétele, amelyekkel! hatéko­nyan meg lehet akadályozni a nukleáris fegyverkezési hajszát. Rendkívüli módon sajná­latra méltó, hogy az Egye­sült Államok jelenlegi kor­mányzata mégsem válaszolt kedvezően a Szovjetuniónak arra a felhívására, hogy csat­lakozzék békekezdeményezé­séhez. Az Egyesült Államok következetesen folytatja nuk- leárisfegyver-kísérleti prog­ramjának megvalósítását, teljesen figyelmen kívül hagyva a világszervezet kö­veteléseit, amelyeket az ENSZ-közgyűlés határozatai foglalnak magukban, az ei­nem kötelezettek mozgalmá­nak felhívásait, az „új-delhi hatok” vezetőinek javaslata­it, a parlamentek és a nem­zetközi közvélemény érték­ítéletét. Az Egyesült Államok a leg­különbözőbb „érvekkel” pró­bálta kendőzni azt, hogy nincs szándékában beszün­tetni a nukleáris kísérlete­ket. Egyebek között azt han­goztatta, hogy lehetetlen ha­tékonyan ellenőrizni az in­tézkedés végrehajtását. Tel­jesen nyilvánvaló azonban, hogy ez mondvacsinált ürügy. A Szovjetunió kész — s erről már többször is nyilatkoztak legmagasabb szinten — a lehető legszigorúbb ellenőr­zésre ezen a téren. Egy ilyen ellenőrzés teljes­séggel biztosítható lenne mind nemzeti technikai esz­közökkel, mind pedig nem­zetközi eljárások — beleért­ve a helyszíni ellenőrzéseket — segítségével. A Szovjet­unió kifejezte készségét, hogy élne azzal a segítséggel, ame­lyet a nukleáris kísérletek beszüntetésének ellenőrzésé­ben az „új-delhi hatok” or­szágai ajánlottak fel. Ugyan­akkor javasolta az Egyesült Államoknak azt is, hogy vitassák meg egy nemzetkö­zi, nemzetek feletti ellenőr­zési hálózat létrehozásának kérdését. Az Egyesült Államok reak­ciója ezekre az építő jellegű szovjet lépésekre egyértel­műen azt tanúsítja, hogy egyáltalában nem az ellen­őrzésben rejlik a probléma. A valódi oka annak, hogy az amerikai fél elutasítja a csatlakozást a szovjet mora­tóriumhoz — és ezt most már Washingtonban sem rejthe­tik véka alá — abban rej­lik, hogy az Egyesült Álla­mok nyíltan a katonai fö­lény megszerzésére épít a Szovjetunióval, a szocializ­mus országaival szemben, el­vükben újszerű fegyverfaj­ták és típusok kifejlesztésé­vel. Az Egyesü-.lt Államok nukleáris kísérletei során nemcsak új atomrobbanótöl­teteket fejlesztenek ki, ha­nem az SDI programnak megfelelően kozmikus telepí­tésű, csapásmérő fegyverze­tet hoznak létre: nukleáris energiaforrású röntgenlézere­ket. Munkák folynak egy tel­jesen újtípusú fegyver kifej­lesztésére, amely űrbéli és földi célokat is képes leküz­deni. Természetes, hogy ha va­laki mind tökéletesebb nuk­leáris fegyverzetfajtákat akar megteremteni, meg akarja valósítani a „csillaghábo­rús” programot, új szférák- re kiterjesztve a fegyverke­zési hajszát, akkor semmi szüksége a moratóriumra. A Szovjetunió javaslataihoz — miszerint kezdjenek teljes értékű tárgyalásokat, ame­lyekkel örökre betilthatnák a nukleáris kísérleteket — vál­tozatlanul negatív az Egye­sült Államok kormányzatá­nak hozzáállása, s ez éppen azzal magyarázható, hogy nem kíván lemondani a ka­tonai erőfölény megszerzésé­ről a világűrön keresztül. Jelenleg változatlanul sem­mi jele annak, hogy az Egye­sült Államok készlenne kö­vetni a Szovjetunió példáját és lemondana az atomkísér­letek folytatásáról. Mi több, az amerikai nukleáris kísér­leti programok megvalósítá­sának üteme változatlanul magas szinten van. A mo­ratórium érvényességének ideje alatt, amíg a szovjet kísérleti terepeken csend honolt, az Egyesült Államok 20 hivatalosan bejelentett és 4 be nem jelentett atomfegy­ver-kísérletet hajtott végre. Ilyen körülmények kozott, amikor az Egyesült Államok makacsul folytatja nukleá­ris kísérleti programja meg­valósítását, azzal a céllal, hogy új nukleáris fegyverze­tet hozzon létre és halmoz­zon fel, a Szovjetunió nem tanúsíthat a végtelenségig egyoldalú önmegtartóztatást. Olyan helyzet jött létre, amelynek további ilymódon való alakulása azzal fenye­get, hogy komoly károkat okoz a Szovjetunió és szövet­ségesei biztonságának. A kérdés elmélyült és sok­oldalú tanulmányozását kö­vetően a szovjet kormány a következőket, tartja szüksé­gesnek bejelenteni. Először. A Szovjetunió ismételten javasolja, hogy haladéktalanul kezdjenek minden területre kiterjedő tárgyalásokat a nukleáris kí­sérletek betiltásáról. A Szov­jetunió kész az ilyen tár­gyalásokra bármilyen össze­tételben s bármilyen fóru­mon, természetesen az Egye­sült Államok részvétele mel­lett. E tárgyalások során meg kell oldani az ellenőr­zés kérdéseit is olymódon, hogy garantálják az erre v< natkozó megállapodás meg­bízható betartását. A nuk­leáris robbantások teljes be­tiltásáról való tárgyalások folyamán a Szovjetunió kész lenne megállapodást kötni e probléma szakaszos megol­dásáról is, az 1974-es és 1976-os szovjet—amerikai szerződések ratifikációját értve ez alatt, valamint köz­benső korlátozások beveze­tését a nukleáris robbantá­sok számára és hatóerejére. Másodszor. A Szov­jetunió kész a jövőben is tartani magát moratóriumá­hoz. A Szovjetunió azonban felújítja a nukleáris kísérle­teket rögtön azt követően, amint az Egyesült Államok végrehajtja első nukleáris robbantását az új esztendő­ben. Harmadszor. Ameny- nyiben az Egyesült Államok beszünteti a nukleáris kí­sérleteket, a Szovjetunió kész lesz arra, hogy bármely hónap bármelyik napján fel­függessze az ilyen kísérletek szovjet programjának meg­valósítását. A Szovjetunió azon dönté­se, hogy megszünteti a mo­ratóriumot, amint az új esz­tendőben az Egyesült Álla­mok végrehajtja első nukleá­ris robbantását — olyan kényszerű intézkedés, ame­lyet kizárólag biztonsági ér­dekek diktálnak. A Szovjet­unió változatlanul híve min­denfajta nukleáris kísérlet teljes beszüntetésének, ami a legfontosabb, elsőrendű lé­pés a legfőbb cél — a nuk­leáris fegyverkezési hajsza megfékezése, s a nukleáris fegyverek ezt követő teljes megsemmisítése — felé. A Szovjetunió, dkárcsak a ko­rábbiakban, energikusan fog törekedni e cél elérésére. Meg van győződve arról, hogy e kérdésben képviselt álláspontja megfelelő meg­értéssel találkozik és támo­gatásra talál minden béke­szerető erő részéről. PEKING A Magyar Népköztársaság művelődési minisztere Liszt- emlékplakettet adományozott Hoang Ji-csünnek, a Sang­haj i Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjének és karmesterének, |Li Te-lun-l nak, a Kínai Központi Szim­fonikus Zenekar művészeti vezetőjének és karmesteré­nek, valamint Cung Ponak, a Kínai Központi Zeneaka­démia vonós szaktanárának, a magyar zene ismert kínai népszerűsítőj ének. Gj-DELHl Az indiai kormány két ál­lamminisztere újabb tárgya­lási fordulóba kezdett Co- lombóban a Sri Lanka-i po­litikai pártok képviselőivel a szigetország nemzetiségi vál­ságának megoldására. Új­delhi hosszú ideje közvetít a többségi szingalézek és a kisebbségi tamilok között a polgárháborús méreteket öl­tött krízis politikai rendezé­se érdekében. Az indiai kor­mány igyekszik közelebb hozni egymáshoz a nézete­ket, mindeddig nem sok si­kerrel. KARÁCSI Csak lassan tér vissza az élet a rendes ' kerékvágásba a pakisztáni Karacsiban, ahol a patanok és a mohad- zsirok véres zavargásai az utóbbi napokban romhalmaz­zá változtatták a hétmilliós kikötőváros egyes körzeteit. A kórházak szerdán újabb tíz halálos áldozatról jelez­tek, de az összecsapások egy­re ritkábbá válnak. PÁRIZS Egy nappal az intézmény új épületének felavatása után a párizsi Magyar Inté­zetben újabb ünnepi ese­ményre került sor. Pane Ar- ma, az öt évtizede Francia- országban élő magyar szár­mazású képzőművész és ze­neszerző szerdán három fémplasztikáját ajándékozta a Magyar Intézetnek. PRÁGA Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köz- társasági elnök tegnap fo­gadta Berecz Jánost, az MSZMP KB titkárát, aki a CSKP KB meghívására ba­ráti munkalátogatáson tar­tózkodik Prágában. Véget ért a pártkongresszus Hanoiban Személyi változások a YKP élén Nguyen Van Linh-t vá­lasztották meg a Központi Bizottság főtitkárának a Vietnami Kommunista Párt tegnap véget ért VI. kong­resszusán. Az elfogadott kongresszusi határozatból kitűnik: a VKP fordulatot hirdet meg a politika és a gazdaság szocialista megúju­lása érdekében. A határozat egyetért a Központi Bizottság beszá­molójának nyílt, önkritikus megállapításaival. Az el­múlt időszak nehézségeit te­tézték a párt munkájában jelentkező hibák, azok kése­delmes kijavítása — állapít­ja meg. — Az elkövetke­zőkben a pártnak maradék­talanul a népre, a tömeg­kapcsolatokra támaszkodva, a realitások szigorú figye­lembe vételével kell alakíta­nia politikáját. Következetes, eszköztá­rában sokoldalúbb pártirá­nyítással kell teljesíteni a három fő feladatot: az élel­miszerellátás kiegyensú­lyozását, a fogyasztási cik­kekből való ellátás javítását és az export bővítését. En­nek érdekében a beruházá­sokban és a gazdaságpoliti­ka egészében elsőbbséget kell kapnia a mezőgazdaság­nak, fel kell számolni az ad­minisztratív-bürokratikus, központi elosztásra alapuló gazdaságirányítási mecha­nizmust. A közéletben rendet kell teremteni a szociális igazsá­gosságnak, a társadalmi és pártélet tisztaságának bizto­Tájékoztató Moszkvában Szovjet-szír űrutazás A jövő év júliusára terve­zett szovjet—szír űrutazás­ról nemzetközi sajtóértekez­letet tartottak csütörtökön Moszkvában a vállalkozásra készülő szovjet és szír koz­monauták, valamint több ve­zető személyiség részvétélé­vel. Mint Valerij Rjumin, a kö­zös űrrepülés vezetője el­mondta, a kilencnapos koz­mikus út jSúlius 22-én kez­dődik és 30-án ér véget. A háromtagú nemzetközi sze­mélyzet űrhajója hozzákap­csolódik majd a Mir tudo­mányos-kutató űrállomás­hoz. A jelenleg automatikus üzemmódban működő állo­másra a jövő év elején szov­jet űrhajósokat juttatnak el, s ők fogadják majd két szov­jet és egy szír társukat. A három vendég önálló tudo­mányos programot hajt vég­re, amelyben szerepel a föl­di természeti erőforrások ku­tatása, továbbá technológiai, geofizikai és orvosbiológiai kísérletek elvégzése. A sajtókonferencián közöl­ték még, hogy a Szovjetunió­ban további nemzetközi űr­repülésekre is készülnek. Csillagvárosban megkezdő­dött két francia jelölt kikép­zése, januárban pedig két bolgár űrhajós-jelölt érkezik oda, akik a második bolgár— szovjet űrutazásra készülnek fel. Köpeczi Béla francia kitüntetése A Francia Akadémia teg­nap megtartott ünnepi ülé­sén Maurice Druon, az aka­démia örökös titkára átnyúj­totta a Francia Akadémia Nagy Érmét több személyi­ségnek, köztük Köpeczi Béla művelődési miniszternek. Köpeczi Béla a francia nyelv és kultúra terjesztésében szerzett érdemei elismerése­ként kapta a kitüntetést. sításával. A demokratikus centralizmusnak kell áthat­nia a hétköznapokat is, biz­tosítva az elvszerű fegyel­met, a demokratizmust, a cselekvési egységet. Vietnam külpolitikájának alapja továbbra is a Szov­jetunióval fenntartott straté­giai szövetség, a Kambod­zsához és Laoszhoz fűződő különleges szolidaritás. Viet­nam tovább erősíti sokolda­lú baráti együttműködését a szocialista közösség többi or­szágával és elősegíti a békét, biztonságot saját térségében is. A határozat elfogadja a szervezeti szabályzat módo­sításának irányelveit, s meg­bízza az új Központi Bi­zottságot annak kidolgozá­sával. A fő cél a pártélet de­mokratizmusának erősíté­se. A kongresszus 124 tagból és 49 póttagból álló Közpon­ti Bizottságot választott. A tagok közül nyolcvanegyen első ízben tagjai a testület­nek. Az új Központi Bizottság első ülésén egyhangúlag megválasztották a testület főtitkárát, Nguyen Van Linh elvtársat. Rajta kívül a Politikai Bizottság tagjai: Pham Hung, Vo Chi Cong, Do Muoi, Vo Van Kiét, Le Due Anh, Nguyen Duc Tam, Nguyen Co Thach, Dong Si Nguyen, Tran Xuan Bach, Nguyen Thanh Binh, Doan Kuhe, Mai Chi Tho. A Po­litikai Bizottság póttagja lett Dao Duy Tung. A Központi Bizottság titkárai: Nguyen Duc Tam, Tran Xuan Bach, Dao Duy Tung, Tran Kien, Le Phuoc Tho, Nguyen Gu- yet, Dam Quang Trung, Vu Oanh, Nguyen Khanh, Tran Quyet, Tran Quoc, Huong és Pham The Duyet. Nem lett tagja az új veze­tő testületeknek — mint je­lentettük — Truong Chinh, a KB volt főtitkára, Pham Van Dong és Le Due Tho, a Po­litikai Bizottság volt tagjai. A három kiemelkedő veze­tőnek a kongresszus hálás köszönetét mondott érde­meiért és megbízta őket az­zal, hogy az új KB és PB ta­nácsadói legyenek. Az előző politikai bizottsági tagok kö­zül nem lett az új testület tagja Van Tien Dung, Chu Huy Man és To Huu sem. A KB eddigi titkárai kö­zül nem lett az új titkárság tagja Nguyen Lam, Le Quang Dao, Hoang Tung, Nguyen Thanh Binh. Az utóbbit a PB tagjává, a Ha­noi Városi Pártbizottság el­ső titkárává választották. A Politikai Bizottság új tagja lett Nguyen Co Thach és Dong Si Nguyen, eddigi póttagok. , továbbá Trang Xuan Bach, Nguyen Thanh Binh, Doan Kuhe és Mai Chi Tho. A PB új póttagja Dao Duy Tung. A kongresszus az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Csütörtökön este a VKP Központi Bizottsága foga­dást adott a kongresszuson részt vett külföldi delegá­ciók tiszteletére. Pravda-cikk a genfi tárgyalásokról II találkozó eredményei kiábrándítóak A reykjavíki „csomag” fel­bontásával Washington a régi, Reykjavik előtti zsák­utcába akarja kényszeríteni a nukleáris és űrfegyverekről folyó genfi szovjet—ameri­kai tárgyalásokat és ezáltal meg akarja akadályozni az egyenjogú és hatékony meg­állapodások irányába történő előrehaladást. Erre a követ­keztetésre jut a genfi szovjet —amerikai szakértői munka- találkozó kimenetelét ele­mezve csütörtöki számában a Pravda. A december eleji munka- találkozót a Szovjetunió azért javasolta, hogy már a tár­gyalások január 15-én kezdő­dő újabb fordulójáig hala­déktalanul megerősítsék és továbbfejlesszék Reykjavik sikerét, s az ott kialakult csomagtervet mindkét fél számára kötelező erejű átfo­gó megállapodásban rögzít­sék. A találkozó eredményei azonban kiábrándítóak. A jelek szerint az amerikai küldöttségnek az volt a fel­adata, hogy Washington je­lenlegi álláspontját minél jobban eltávolítsák a reyk­javíki megállapodásoktól és a genfi tárgyalásokat meg­próbálják visszatéríteni a korábbi, nem konstruktív pá­lyára. A találkozót követően az amerikai küldöttség vezető­je, Max Kampelman a Szov­jetuniót próbálta meg fele­lőssé tenni a kudarcért, mondván, hogy Moszkva nem akarja a ballisztikus rakéták leszerelését, a nukleáris és űrfegyverek problémáját ösz- szefüggően akarja megoldani és nem hajlandó a nézetkü­lönbségek rögzítésére. A Pravda sorra veszi a váda­kat és határozottan vissza­utasítja őket. Reykjavik eredményeivel ellentétben Washington is­mét felveti a hadászati raké­ták robbanótöltetei erejére vonatkozó „aiszintek” meg­határozását, minden alap nélkül a szovjet földrész­közi és tengeralattjáró-fedél­zeti rakéták célbaj utta tható összsúlyának felére csökken­tését, a mozgó kilövőállású interkontinentális balliszti­kus rakéták betiltását köve­teli. Ugyanakkor a legkisebb akaratot sem mutatja a ten­geri telepítésű nagy hatótá­volságú szárnyasrakéták csökkentésére, amiről az iz­landi fővárosban elvben szin­tén megállapodtak — emlé­keztet a Pravda. Európában nem a közepes hatótávolságú rakéták, ha­nem az ennél kisebb távol­ságra eljutó eszközök csök­kentéséről beszélnek, jóllehet a szovjet javaslat értelmében fel kell számolni a közepes hatótávolságú eszközöket és be kell fogyasztani az ennél kisebb hatótávolságú raké­ták számát, majd tárgyaláso­kat kell folytatni azok sorsá­ról. A szovjet javaslat szerint nem telepíthetők Ázsiában, illetve amerikai területen olyan rakéták, amelyek egy­más területét elérhetik. Wa­shington viszont Alaszkában akar közepes hatótávolságú eszközöket telepíteni, így ismét növekedne a feszült­ség ebben a térségben. Obstrukciós politikát foly­tat az amerikai kor­mányzat a rakétaelhárító rendszerek kérdésében. A szerződés betartásának köte­lezettségét 'annyira egyolda­lúan értelmezik, hogy gya­korlatilag bármilyen mond­vacsinált indokkal felmond­ható lenne a szerződés. A „hadászati védelmi kezdemé­nyezés” programját nem akarják korlátozni, jogot for­málnak a rendszer elemei­nek a világűrben történő ki­próbálására. A lap leszögezi, hogy a Szovjetunió ebben a hely­zetben sem akarja felfüg­geszteni a tárgyalásokat és nem játszik a fegyverkezési hajsza új, még veszélyesebb fordulói kezdeményezőinek a kezére. Megvan minden le­hetőség arra, hogy megerő­sítsék és továbbfejlesszék a reykjavíki eredményeket, gyökeresen és átfogóan meg­oldják a nukleáris és űr­fegyverek problémáját. Szov­jet részről hiszik, hogy a politikában a felelősségérzet és az új megközelítés kere­kedik felül.

Next

/
Thumbnails
Contents