Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-19 / 298. szám

1986. DEOEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közös tulajdon védelme Darázsfészek madarasi módra — Miért akarsz darászfé- szekbe nyúlni? — kérdezi egyik barátom, amikor meg­hallja, hogy a közös tulaj­don védelméről akarok írni a Kunmadarasi Kossuth Tsz- ben szerzett tapasztalatok alapján. Kérdő tekintetemre foly­tatja: — Azt beszélik a környé­ken, hogy ott „madarasi módra” sokan saját tulajdon­ként kezelik a közös java­kat. Traktort nem loptak Az „azt beszélik” helyett inkább a tsz-ből élők szavá­ra figyelek. Szalai Imre a Kossuth Tsz párttitkára azt mondja: — Ha azt hangsúlyoznám, hogy nincs gondunk a kö­zös védelmével, akkor nem mondanék igazat. De ha azt mondanám, hogy nagy a gondunk, akkor is távol áll- nék az igazságtól. Tény, hogy 1981 és ’85 kö­zött száznál több fegyelmit kellett kiosztani a tsz-ben. Szalai Imre nem tulajdonít különösebb jelentőséget en­nek: — Zömmel kisebb ügyek szerepelnek abban a statisz­tikában. A közös védelme biztosított. Hallgatom, és közben arra gondolok, hogy a gazdaság két vezetője ellen bírósági eljárás van folyamatban, ép­pen a közös vagyon nem megfelelő kezelése miatt. Is­meretes ez a tsz-tagok kö­zött is, hiszen a küldöttgyű­lésen már a fegyelmi bizott­ságot is megválasztották, de tevékenységét az ítélet meg­hozataláig felfüggesztették. Tekintsünk el mi is ettől a témától a tárgyalás befeje­zéséig, hiszen az elmarasz­talás, avagy a vétlenség megállapítása nem a mi dol­gunk. — A fegyelmiket különben nemcsak lopások, hanem it­tasság és a munkából való igazolatlan távolmaradás miatt is adtak, — folytatja a párttitkár. — Például? Ügy látszik, nem kell so­kat gondolkodnia a vála­szon: — Például, az egyik mező­őrtől is éppen ittasság miatt vették el a fegyvert a rend­őrök. Megtörtént az is, hogy elaludtak a telepőrök, és a tolvajok juhokat vittek el. Szerencsére, traktorokat és autókat még nem loptak. Szerencsére! Ebben egyet­értünk. Gondolataimban köz­ben az motoszkál, hogy a kö­zös védelme nem szűkíthe­tő csupán a lopások mega­kadályozására. Aki tőle tel­hetőén nem járul hozzá an­nak gyarapításához, az se verheti a mellét, mondván, hogy az ő keze tiszta. Ismét a statisztikával hozakodok elő: — A száznyolc fegyelmi közül tizennyolcat vezető beosztásúak kaptak. Ez állo­mányuk 38 százalékát jelenti. Az egyéb munkakörökben dolgozóknak viszont csak 14 százaléka kapott fegyelmit, márpedig közismert, hogy a kisembereken könnyebben elverik a port. — Az volt a baj, hogy sok­szor az is az italozók közé állt, akinek számon kellett volna kérni. azt. Még az egyik főágazat vezető is. Igaz, közülük többen nincsenek már a tsz-ben. Ilyenkor az­tán a tsz-tagok között meg­nő a vezetőellenes hangulat és a követelőzés. Hozzáteszem: jogtalanul követelőzni csak azzal a ve­zetővel szemben lehet, aki­nek vaj van a fején. Ha nlnoa otthon a maoska... Urbán János szerelő reáli­san szemléli a szövetkezet dolgait: — Nem volt jó az, hogy továbbképzés, meg egyéb in­dokkal némelyik vezető so­kat távol volt. Ismeri a mon­dást: ha nincs itthon a macs­ka... A magtártető beázásá­nak és egyebeknek jobban elejét lehetett volna venni. — A közös védelme nem­csak a vezetők dolga... — Tegyük hozzá azt is, nemcsak jószándék kérdése, — folytatja Urbán János. — Néha úgy vagyunk, hogy ha ünnep van, nincs kalapunk, ha van kalapunk, akkor meg nincs ünnepünk. A több százezer forint értékű gépe­ink ezért nem kapták meg azt a karbantartást, ami kel­lett volna nekik. Amikor a háztájira tere­lődik a szó, azt mondja: — Korábban az volt a cél, hogy a tsz-ből éljünk. Aztán a bérszabályozók következté­ben egyre jobban előtérbe került a háztáji.' A fő mun­ka becsülete kicsit alábbha­gyott. Sokan azt nézik, ho­gyan tudnának minél ol­csóbban otthon jószágot ne­velni... Ebből aztán könnyen adódnak kisebb-nagyobb vétségek. A vezetőség meg nem is meri nagyon élezni a helyzetet, mert a környé­ken ez a gazdaság fizet a legrosszabbul, és közismert, hogy aki fizet, az petyegtet. Lovas Jánosné szemrevaló, csinos fiatalasszony. Nehéz róla elképzelni, hogy az idei nyárig nagy szigorral látta volna el az ellenőrző bizott­ság elnöki tisztét. Igaz, nem­csak az egyénisége gátolta ebben: — Kontírozó könyvelőként íróasztalhoz voltam kötve. Nem tudtam úgy mozogni, ahogy kellett volna. Minden évben megtartottuk a köte­lező ellenőrzéseket, de hát akkor mindenhol tudták, hogy megyünk és készültek rá. Különben is ez a bizott­ság nem azért van, hogy nyomozzon, hanem, hogy fel­vesse azokat a hibákat, ami­ket lát. — És miket láttak? — Az ellenőrző bizottság tagjainak többsége teljesít­ménybérben dolgozott, ők sem nagyon mozoghattak. Amellett sem a növényter­mesztésből, sem az állatte­nyésztésből nem volt senki a bizottságban, pedig ezek főágazatok. Nem tudtuk megállapítani például, hogy milyen a vetéssűrűség, leg­feljebb csak azt, hol nincs lakat, hol hiányzik a kerí­tés. Nos, ennél többre a mos­tani ellenőrző bizottság sem képes. Saska Imre, a bizott­ság elnöke úgy csöppent tisztébe, mint Pilátus a kré­dóba. Fejcsóválva mondja: — El sem tudom képzel­ni, hogy kinek volt ez az ötlete. Természetemnél fog­va sem vagyok olyan ember, aki a kákán is csomót ke­res. Elgondolkodtató, hogy az újjáválasztott ellenőrző bi­zottságban sincs senki a növénytermesztő főágazatból és az állattenyésztési fő­ágazatból sem( Saska Imre háztáji agronómus. Dr. Tóth András jogtaná­csosnak ez az első munka­helye : — Ezért nincs összehason­lítási alapom. Nem tudom, hogy máshol jobb-e vagy rosszabb a közös védelme. Az biztos, hogy a jelen gaz­dasági helyzetben egyes mag­táraink zárttá alakítása ne­héz. Ott lakmároznak a ma­darak, beesik az eső, pené­szedbe a termés. Képesítés nélküli kutyák — Valamit azért lehet ten­ni a közös védelméért... — Vettünk négy farkasku­tyát, de azok még nincsenek betanítva. — Tehát csak úgy, képe­sítés nélkül ugatnak? — Igen, de nem szabad el­felejteni: a kutya tekintélyt ad! Bizonyára így van, de azért szerintem a közös meg­becsülését jobban elősegíti az az eredményes rendőri mun­ka, amit a karcagi kapitány­ság nyomozói végeznek. Míg 1983-ban például a tsz kárá­ra okozott bűncselekmények 50 százaléka felderítetlen maradt, addig 1984-ben ez a szám már csak 12,5 száza­lék. Egyre kevesebb tehát az enyveskezűek esélye. És egyre kevésbé függ a tolvajoktól a közös vagyon helyzete. Annak meghatáro­zója a Kunmadarasi Kossuth Termelőszövetkezetben is a becsülettel és szakszerűen végzett munka. Vincze Já­nos termelési elnökhelyettes mostanában meglehetősen gondterhelt: — Az idén majdnem 250 milliméterrel kevesebb csa­padék hullott, mint a húsz­évi átlag. Ésszel, techniká­val, anyagi erővel próbál mindent megtenni az ember, — de hát gabonánk most is csak ott kelt ki, ahol öntöz­tünk. Gondunk az is, hogy az utóbbi tíz évben kiala­kult szakembergárdánk meg­bomlott, így az alaptevé­kenységben romlott a szak­emberellátás. Bízunk abban, hogy az ilyen gondjaink ja­nuárban megoldódnak, mert a jövő kimunkálásának ez a kulcskérdése. Azt tartjuk: a vagyonvédelem mellett haté­konyan kell gazdálkodni ja­vainkkal. Simon Béla A kormány szóvivőjének sajtótájékoztatója Űjabb rendeletek a munkaidő védelmére A szóvivői értekezleten a kormány napirendjén szere­pelt témák kapcsán elsőként a családvédelmi teendőkről hangzott el kérdés (Vasár­napi Hírek). Bányász Re­zső válaszában rámutatott: — A családjogi törvény kö­zelmúltban történt módosítá­sával a kormány nem tett pontot a megkezdett intéz­kedésekre. Az országgyűlési képviselők javaslatait igyek­szik napi munkájában hasz­nosítani; mostani ülésén pél­dául egyebek között úgy ha­tározott, hogy a házasság előtti kötelező tanácsadást hozzá kell igazítani a háza­sulok, a fiatalok meglevő ta­pasztalataihoz, életkorához. A kormány a továbbiakban megvizsgálja: miként lehet­ne elősegíteni, hogy a beteg, idős emberek lakásukon tör­ténő ápolásában mind a tár­sadalom, mind az egyes em­berek jobban érdekeltek le­gyenek, hiszen az állami in­tézmények ezzel nem tud­nak megbirkózni. Az a cél, hogy ezt a nemes tevékeny­séget anyagilag is jobban el­ismerje az állam, illetve va­lamilyen társadalombiztosí­tási kedvezmény illesse. — A kormány segítségül hívja a társadalom felelősen gondolkodó tagjait — hang­súlyozta —, hogy például a bódulatkeltő szerek haszná­lata ellen sikeresebben tud­janak fellépni. A ragasztó­zás — az úgynevezett szi- pózás — egészségromboló, személyiségkárosító szokásá­nak megelőzése, visszaszorí­tása mindannyiunktól tette­ket követel. A kormány arra is felszó­lította az illetékes miniszte­reket, vizsgálják meg, mi­ként lehetne például a gyer­mekholmik ártámogatása helyett közvetlenül a gyer­mekes családokhoz juttatni a támogatásra felhasznált eszközöket, hogy a segítség mindenképpen oda jusson, ahol arra valóban szükség van. Érdekeltség a létszámcsökkentésben Az MTI minisztertanácsi tudósítója arról érdeklődött: miként kívánja a kormány közgazdasági eszközökkel is erősíteni a munkafegyelmet, szorgalmazni a munkaidő jobb kihasználását. A szóvi­vő kiemelte: a Miniszterta­nács mindenekelőtt közgaz­dasági eszközökkel szeretné elérni e célokat, hiszen nem egyszerűen arról van szó, hogy nagyobb fegyelmet kell megkövetelni, hanem maga a munkaszervezés, a terme­lési folyamat az, amely ezt a fegyelmet meg tudja terem­teni és szilárdítani. Emlé­keztetett arra, hogy a kor­mány idén júliusban hozott átfogó határozatot a társa­dalmi munkaidőalap védel­méről, a munkafegyelem ja­vításáról. E határozat vég­rehajtása megkezdődött, en­nek részeként jogszabály született a Munka Törvény- könyvének, s a végrehajtá­si rendeletének a módosítá­sáról. További jogszabályok megalkotása is várható. — Időközben nyilvános­ságra kerültek a jövő év ele­jétől érvényes és a közgaz­dasági szabályozás rendszerét) módosító rendelkezések is — folytatta. — Külön is sze­retném kiemelni, hogy a ke­resettömeg-szabályozás ki­terjesztése révén növekedett a szabályozás létszám-érzé­kenysége. Magyarán: a nagy- vállalatok érdekeltebbek a nélkülözhető létszám csök­kentésében, és általában a takarékos munkaerőgazdál­kodásban. Továbbra is alap­vető meggyőződésünk, hogy a munkafegyelmet nem le­het csak jogi eszközökkel megerősíteni, azokra is szük­ség van ugyan, de a fegye­lem alapja döntően az üze­meken, a vállalatokon belüli rend, igényesség, a jó mun­ka megkövetelése. Fizető szolgáltatók A továbbiakban (a Magyar Rádió érdeklődésére) be­számolt arról, hogy a kor­mány ülésén élénk vita bon­takozott ki a szolgáltatókkal szemben támasztható kö­vetelményekről. Annak érde­kében, hogy az állampolgá­rok minél kevesebbet hiá­nyozzanak a munkából kívá­natos, hogy a szolgáltatók pontosan meg tudják jelölni nemcsak a napot, hanem le­hetőleg az órát is, amikor a lakásra érkezésük várható. A szolgáltatások, s az ezzel foglalkozók munkafeltételei persze nagymértékben kü­lönbözőek, ezért nehéz egy­séges szabályozást alkotni, így a kormány az előterjesz­tett javaslatokat áttekintve úgy találta, hogy külön át kell még vizsgálni az egyes szolgáltatási területekre vo­natkozó szabályozást, tehát tovább foglalkoznak e kér­déssel. Mindenesetre a cél az, hogy az is fizesse meg az árát, aki pontos, jó minő­ségű szolgáltatást kap, de az a szolgáltató is fizessen — például kötbért —, aki az ígéretének nem tesz eleget. Az állami személyzeti munka újraszabályozását in­dokolva (a Magyar Hírlap kérdésére: kifejtette, hogy a személyzeti politika alapel­vei nem változtak. Ugyan­akkor a társadalmi, gazdasá­gi életünkben bekövetkezett változások megkövetelik a személyzeti munka korszerű­sítését, így az erre vonatko­zó jogszabályok módosítását is. Az elmúlt időszakban nö­vekedett a vállalatok önálló­sága, fokozódott a dolgozók részvétele a vezetők kivá­lasztásában, s egyre gyak­rabban alkalmazták a pályá­zati rendszert. Az új kor­mányhatározat — különbsé­get téve az államigazgatási, illetve a gazdálkodó szerve­zetek feladatai között — megfogalmazza a vezetőkivá­lasztás elveit, a képzés leg­fontosabb szabályait. A jö­vőben például általánossá kívánja tenni a pályázati rendszert, továbbá foglalko­zik a határozott időre szóló vezetői kinevezésekkel — mondotta. (Bányász Rezső szólt arról (a Magyar Ifjúság érdeklődé­sére), hogy az Országos If­júsági Sporttanács a külön­böző minisztériumok, állami főhivatalok szakembereiből, illetve kiváló sportszakér­tőkből tevődik majd össze, s feladata az lesz, hogy ta­nácsaival támogassa az Ál­lami Ifjúsági és Sporthiva­tal elnökének munkáját a fiatalok, diákok sportolásá­nak fejlesztése érdekében. FOT-ja vasiatok A szóvivő tájékoztatást adott arról (a Magyar Nem­zet kérdésére), hogy a kor­mány Gazdasági Bizottsága legutóbbi ülésén áttekintet­te a Fogyasztók Országos Tanácsának tevékenységét. A FŐT érdekvédelmi mun­kájával hozzájárul a lakos­ság közérzetének javításá­hoz, sokat igyekszik tenni az áruk minőségének javításá­ért, s nemcsak általában lép fel a vásárlók érdekében, hanem gyakran egyéni sérel­mek orvoslásában is közre­működött. A Gazdasági Bi­zottság a FŐT tevékenysége nyomán egyebek között ja­vasolta az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­umnak, hogy dolgozzon ki olyan lakásszavatossági és jótállási rendszert, amely az eddiginél hathatósabban szolgálja a fogyasztók ér­dekeit. A testület más ja­vaslatokat is vizsgál. A Fejlődés Rákospalotai Bútoripari Kisszövetkezet jászkiséri szakcsoportjának idei terve 5,5 millió forint. Az üzem főleg amerikai és szovjet megrendelésekre dolgozik, így különböző háló-, étkező és dolgozószoba barokk garnitúráit készítik el. (Fotó: T. 2.) Debreoenben Átadták az akadémiai bizottság Debrecenben, az akadémiai bizottság székházában tegnap adták át az idei pályázat dí­jait. Az ünnepségen Szabó Gábor akadémikus, a DAB alelnöke értékelte a pályázat eredményeit. Elmondta, hogy a felhívásra a három megyé­ből — Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok — összesen huszonöt dolgoza­tot küldtek el a kutatók. A pályamunkák közül hét tár­sadalomtudományi, tizenhét pedig természettudományos témát tartalmaz, egy dolgo­zatot pedig nem értékelt a bizottság, mivel az nem fe­lelt meg a kiírásnak. A szakemberek lektori vélemé­nye alapján tizenhárom ter­mészettudományos és négy társadalomtudományi tanul­mányt díjaztak. Az idei pályázat kiemelt fiiját Csató Istvánnak, a Szolnoki Kőolajkutató Válla­lat geológusának ítélték oda a bihari medence és kör­nyéke fúrásai alapján a szén­hidrogéntároló medencékre, zónákra vonatkozó általános földtani tudományos mun­kájáért. Ugyancsak a díjazottak kö­zött szerepelt Harka Ákos, a Tiszafüredi Kossuth L. Gim­názium tanára A Hortobágy halfaunája című pályamun­kájával. A lektorok javasol­ták, hogy a dolgozat megfe­lelő illusztrációkkal kiegé­szítve külön füzetben jelen­jen meg. A két éve meghirdetett pá­lyázat az idén lezárult. Jö­vő tavasszal azonban ismét kijelöli a bizottság a feldol­gozásra váró témákat. Az alapkutatások mellett termé­szetesen a régió megyéinek támogatásával olyan alkal­mazott kutatási területeket szeretnének megjelölni majd a pályázatban, amelyek ha­tékonyabban szolgálják a térség társadalmi, gazdasági fejlődését.

Next

/
Thumbnails
Contents