Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
6 Nemzetközi körkép 1986. DEGEMBER 13. Olaazo rszágban A visszajáró szellem Politikai vihart kavart a Moro-fUm Kellemetlen emlékekre figyelmeztetve, komoran tekint le honfitársaira filmplakátokról, újságlapokról a „Vörös Brigádok”. fogságában lévő Aldo Moro képe, mintegy visszajáró szellemként kényszerítve honfitársait, hogy ismét gondolják át, mi is történt a nyolc évvel ezelőtti politikai gyilkosság hátterében. A visszajáró szellem a Ferrara filmje a háború utáni olasz történelem legdicstelenebb epizódjáról szól. Aldo Moro 55 napos fogságának és meggyilkolásának történetéről. A film felidézi 1978. március 16-án azt a pillanatot, amikor az Olasz Keresztény- demokrata Párt legmarkánsabb politikusa, korábban az ország többszörös miniszter- elnöke elindul, hogy a parlament és Giulio Andreotti miniszterelnök elé tárja „művét” a sokat vitatott történelmi kompromisszumot. Ennek köszönhetően Olaszország történelme során az Olasz Kommunista Párt először kapott volna helyet a parlamenti többségben, s a hatalom részeseként minden bizonnyal hatékonyabban működhetett volna közre a belpolitikai problémák megoldásában. Moro azonban nem érkezett meg a parlamentbe, mert egy jól szervezett akcióban a „Vörös Brigádok” tagjai testőreit meggyilkolták, őt magát pedig túszul ejtették. Ezzel vette kezdetét az a majd kéthónapos Több politikus, a Vatikán egyes képviselői, s néhány, kormánytag elképzelhetőnek vélte, hogy közvetett formában tárgyaljanak Moro kiszabadításáról. A Kereszténydemokrata Párt — a film szerint a kommunisták hallgatólagos támogatásával — mereven elzárkózott attól, hogy „lepaktáljon’’ a fegyveres támadókkal. Megjelenik a filmben az olasz titkosszolgálat is, mely ellenezte a kommunisták parlamenti részvételét, s a Emberi gondatlanság okozta a szennyeződést Egy verőfényes novemberi vasárnap délben sötét olajfolt éktelenítette el Ostrava központjában a Lucina és az Ostravice folyócska vizét, ahol egymásba ömlenek. Csak napokkal később derült ki, hogy az arra sétálók az utóbbi évek legsúlyosabb környezetszennyezésére figyelhettek fel. Sokáig csak annyit lehetett tudni, hogy a csatornahálózatból jutott pakura a Lucina vizébe, annan az Ostravicébe, majd pedig az Oderába és a szennyeződés hamarosan átlépett a csehszlovák határon Lengyelországba. Már négy napja dolgoztak megfeszített erővel a kár elhárításán, mire a felfelé haladó bányamentők megállapították, hogy a szennyezés forrása az ostravai cement- és mészmű. A környezeti szerencsétlenség kivizsgálására alakult bizottság első jelentése szerint mintegy húsz tonna pakura került az Odera mellékfolyóiba. Decemberben a cseh vízügyi felügyelőség vezetője már nyolcvan tonnát ismert el azzal, hogy hozzáfűzte: az adat a vétkes gyár vezetőjének vitatható számításra támaszkodó jelentéséből származik, s valójában 20—30 százalékkal több is lehet A lengyel részről említett ennél jóval nagyobb számot azzal maGiuséppe Ferrara rendezésében, Gian Maria Volonté főszereplésével készült „A Mo- ro-ügy... című filmet ajánlja a nagyközönségnek. Ajánlásra persze nincs sok szükség, hiszen a film már a zártkörű bemutatókon olyan politikai vihart kavart országszerte, hogy nyúlván való: a politikus elrablása és meggyilkolása ejtette sebek még nem hegedtek be. politikai rémálom, amelynek szereplői ma hevesen tiltakoznak a múlt felidézése ellen. A leghangosabb a Kereszténydemokrata Párt, hiszen a filmből — egyéb, a pártra nézve kedvezőtlen mozzanatokon kívül — az derül ki, hogy vajmi keveset tett egyuk vezetője megmentéséért. Andreotti, aki jelenleg külügyminiszter, úgy véli: a film alkotóit egy cseppet sem izgatja, hogy az ügyet az igazságszolgáltatás lezárta, a bűnösöket megbüntették és ezért értelmetlen hánytorgatni a múltat. Az Olasz Kommunista Párt, lapjában, a L’Unátában, azt veti a film készítői szemére, hogy sematikusan vázolták fel ezt az ellentmondásokban bővelkedő történetet. „A rosszak ragaszkodnak eredeti álláspontjukhoz, visszautasítják a terroristákkal való tárgyalásokat és így cinikusan a halálba küldik Morot, míg a jók pedig mindenáron készék életének megmentésére” — írja a kritikus hangvételű cikk. közös cél érdekében egy húron pendült a hírhedt P—2 elnevezésű árnyékhatalmi összeesküvő csoporttal. A film az amerikai Robert Katz író „A gyűlölet napja” című könyvének alapján készült és követi azt az álláspontot, hogy Aldo Moro élete megmenthető lett volna. A film szerint Moro halála egyes csoportoknak az érdekeit szolgálta, más csoportok viszont erőtlenek és tehetetlenek voltak a megmentéséhez. Folt az gyarázta, hogy abba nemcsak pakurát, hanem a kiemeléskor rárakódott egyéb hordalékot, falevelet és más hozzá keveredett anyagot is beleszámíthatták. Mindeddig tisztázatlan, hogy mikor kezdődött a nagy kéntartalmú olajszármazék szivárgása. Lehetséges, ugyanis, hogy már három-négy napja gyűlt a másfél kilométeres csatornarendszerben mire a nyílt vízen észrevették. A vízügyi felügyelőség vezetője szerint kizárólag emberi mulasztás okozhatta a súlyos vízszennyezést. Közölte, hogy a vétkes vállalatot az eddigi legsúlyosabb, fél millió koronás környezetszennyezési bírsággal sújtják, és az emberi mulasztás elkövetőjének pontos kiderítése után az egyéni felelősségrevonás sem marad el. „December 1-én véget értek a közvetlen védelmi munkák, már csak kevés visszamaradt pakurát kell kiszedni az Oderából” — mondta a PAP lengyel hír- ügynökségnek Stefan Jar- zebski, lengyel környezetvédelmi miniszter. Elmondta, hogy az illetékes lengyel hatóságok folytatják a károk felmérését. Bejelentette: „Lengyelország javasolta Csehszlovákiának, hogy a határvizek ügyében illetékes kormánybiztosok még e hónap első felében tartsanak soron kívüli ténymegállapító ülést. Kidolgoznák az együttműködés megfelelő formáit is, hasonló esetekre.” A diplomatikus A Gian Maria Volonté alakította Moro reménytelenül magányos és elhagyatott. Elkeseredetten értesül a sajtóból: a külvilág egyszerűen figyelmen kívül hagyta kérését, hogy élete megmentése érdekében tárgyaljanak fogvatartóival. A film Moro családját úgy ábrázolja, hogy ők a tragikus napokban gyakorlatilag az olasz hatóságok foglyai voltak. A kereszténydemokraták pedig elfeledkeztek róluk, hiszen ők már Moro halálának bejelentése és a golyókkal lyuggatott holttest felfedezése előtt készpénznek vették ai politik.us halálát. Maria Fida Moro, Aldo Moro lánya a milánói II Gi- ornoban úgy nyilatkozott, hogy meg sem nézi a filmet, hiszen készítői nem ismerték alaposan az apját, így hogyan készíthettek volna hiteles filmet róla. Moro felesége viszont elzárkózott attól, hogy nyilvánosságra hozzák a politikus visszaemlékezéseit. A cenzúra keze... A film alkotói a történelmi hitelesség védelmében közölték, hogy kizárólag a parlamenti beszédeket, vizsgálati anyagokat és a számtalan, Mororól szóló könyvet használták fel forrásul. Az érzelmi és politikai viharra jellemző, hogy az ország legnézettebb televíziós hálózata, a RAI sorozatot indított a film védelmében. A második adást azonban már nem vetítették — a RAI magyarázata szerint nem volt elgendő idő a további bizonyításhoz szükséges szemtanúk felsorakoztatására. Olaszországban sokan a cenzúra kezét látják a történtekben, s a bírálat éle ismét a Kereszténydemokrata Párt ellen irányul. A kereszténydemokraták ugyanis tavasszal átveszik a kormányzást Bettino Craxi szocialista kormányától, s nem tartják kívánatosnak, hogy további tényhalmaz. kerüljön nyilvánosságra a Moro-ügy- ről. Éppen elég gondot okoz, hogy a film szerint a tragédia elkerülhető lett volna. Kaszab Zsuzsa Oderán megfogalmazás mögött a lengyel fél elégedetlensége húzódik meg amiatt, hogy a szomszédos ország késlekedett a balesetről szóló információk továbbításával. Legutóbbi sajtóértekezletén a kormány szóvivője elmondta, hogy a csehszlovák fél először ugyan telefonon figyelmeztette a lengyeleket, de a hivatalos értesítés csak jelentős késéssel futott be. Meggyőződésem — tette hozzá Jerzy Urban —, hogy a két ország hagyományosan jó, baráti kapcsolatai megköny- nyítik e konkrét probléma megoldását. Jelezte, hogy Lengyelország kártérítési igény benyújtását fontolgatja Csehszlovákiával szemben. Az első pakuraszennyeződést november 12-én észlelték a lengyel vízügyi szakemberek a határ közelében. Egy nappal később már több kilométeres hosz- szúságban megfigyelhető volt az úszó pakura. Még aznap megépítették az első úszó gátat Brzeg közelében, hogy megvédjék az egyik 6t- tani üzem vízkiemelő műveit. Ettől kezdve nap mint nap újabb és újabb gátak építéséről érkeztek hírek a kato- wlcel és az opolei vajdaságból. Végül is a lengyelek összesen 16 úszó gátat és pontonhidat emeltek a pakura útjába. Ezzel sikerült megakadályozni, hogy a szennyezés a folyó alsó folyását is elérje és veszélyeztesse Wroclawot. Naponta 700 ember dolgozott a folyó megtisztításán. Kéthónapos rémálom Ellentmondásos álláspontok Jelen vagyunk Párizsban Új otthonban a Magyar Intézet A Rue Bonapartétől tíz percnyi séta alatt elérhető a Notre-Dame. Ez a híres Quartier Latin (Latin negyed széle, nem messze van innét a képzőművészeti főiskola. Mozik, könyvesboltok és megszámlálhatatlan kis galéria található itt, meglehetősen forgalmas, nyüzsgő élettel. És most már itt található a Magyar Intézet is, egy fedél alatt a párizsi magyar konzulátussal. December 16-án lesz az épület ünnepélyes birtokba vétele. November végén az építők még az utolsó simításoknál tartottak — az épület belső terein a műemlék házban dolgoztak. Az üvegajtón azonban már olvasható volt a kettős felirat. Vízumügyekben minden bizonnyal sokan keresik majd fel az épület harmadik emeletét (ott lesznek a konzulátus irodái), és a Magyar Intézet munkatársai is nagy érdeklődéssel, nagy forgalommal számolhatnak. A történelmi Magyar Intézet is a Latin-negyedben volt, igaz annak szívében az egyetemi élet kellős közepén. Mostanáig pedig egy elegáns bérház egyik emeletét bérelték a Talleyrand utcában. Itt már nemcsak az intézetet megalapozó hatezer kötetes könyvtár jelentette a magyar kultúrát a francia fővárosban. Időközben Párizsban — a többi között a Francia Nemzeti Könyvtárban — jelentős magyar anyagot gyűjtöttek össze, ezért szükséges az intézeti könyvtár profilváltása. A jövőben elsősorban a friss szépirodalom és az országismeret témakörébe tartozó könyvekkel szeretnék várni azokat, akik (nem kevesen) hozzájuk fordulnak. A Talleyrand utcai épületben már előadóterem is volt, ahol hangversenyeket is tartottak. Az új Magyar Intézetben ehhez lényegesen jobb körülmények állnak majd rendelkezésre, a hangversenyterem impozáns, akusztikája kiváló, s emellett kamarakiállításokra, pódium előadásokra alkamas -termek is rendelkezésre állnak. A magyar zene, a magyar hang- versenyélet kiválóságainak művészete iránt igen nagy Párizs érdeklődése. Például Kocsis Zoltánnak —, aki november végén épp hangverK-s jmf' JÉ Ü A történelmi Latin-negyed — a környéken kapott otthont az új Magyar Intézet (Fotó: MTI—KS) senyt adott a Théatre de la Viliében —, már Európa- szerte ismert zongoristaként a Magyar Intézetben volt párizsi bemutatkozó koncertje. Az érdeklődés zenei életünk iránt tehát kitapintható, és a Magyar Intézet az új körülmények között kamarazene- karok fogadására és felléptetésére is vállalkozhat. Dr. Berényi Pál, a Magyar Intézet igazgatója ottjártunkkor nem véletlenül említette, hogy az új helyen berendeztek egy vetítőtermet is, ahol rendszeres filmbemutatókra nyílik lehetőségük. Párizsban van egy réteg, amely igen intenzíven érdeklődik a magyar filmművészet iránt. A jelenlegi forgalmazási körülmények között viszont a magyar filmek meglehetősen esetlegesen szerepelnek a francia filmszínházak műsorán. Az elmúlt években például a Redl ezredesen és a Mefisztón kívül csak az Eszkimó asszony fázik című filmünket játszották (igaz, ezt a legutóbbit éppen november végén) a párizsi mozik. Említettük már, hogy az új épületben kiállításokat is rendeznek. Az elképzelések szerint évente két reprezentatív tárlatot nyitnának meg. Az épület avatásakor például a Nemzeti Galéria XX. századi festészeti és grafikai anyagából nyílik tárlat. Minden bizonnyal nagy sikere lesz az Ungarica kiállításnak is, amelyet a Széchényi Könyvtár, a párizsi egyetem és a Bibliotheque Nationale anyagaiból válogatták össze. Megnőnek tehát a párizsi kulturális jelenlétünk esélyei: nemcsak egy szűkebb réteg érdeklődésének felkeltésére, hanem a magyar kultúra tágabb megismertetésére is lehetőség nyílik. A Magyar Intézet a jövőben sem mond le jól bevált, s idén különösen eredményes kísérletekről, amelyek a rólunk alkotott képet, ismereteket tágíthatják. Az idén tavasszal az Eiffel-toronyban, most ősszel pedig, csaknem egyidőben, két francia városban rendeztek magyar napokat. Dijonban a gasztronómiai napok díszvendégeként arattunk osztatlan sikert, felhasználva a lehetőséget nemcsak a magyar konyha megismertetésére, hanem a magyar népművészet, s országunk propagálására is. A Párizstól mindössze tizenöt kilométerre lévő Montmorency városában pedig hazánkban szentelték a novemberi kulturális napokat. Elek Judit filmjei, Jean- Francis Maurel által megszólaltatott Petőfi versek, Vasarely kiállítása, a magyar népművészeti bemutatók fémjelzik itteni sikerünket. Történelmünkben Montmorency a száműzetés földje, menedéke volt 1848 bukása után több politikusunknak. Többi között Feleki Lászlónak, Kossuth személyes megbízottjának. Kapcsolatainkban nemcsak azt kell megmutatni, ami megkülönböztet bennünket, hanem azt is, ami összeköt. Csutorái Annamária KNDK A Gyémánt-hegység csúcsai között A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság turisztikai látnivalói között előkelő helyen szerepel a (Kumgang) Gyémánt-hegység, a maga 12 ezer csúcsával-ormával, amelyek közül a legmagasabb az 1638 méteres Píró csúcs. A mintegy 400 négyzetkilométernyi terület lábait egyik oldalról a Keleti-tenger hullámai mossák,. Akik már jártak ott, bizonyosan egyet értenek azon külföldi turista véleményével, aki szerint a „természet szépsége fogalmának megismerésébe feltétlenül beletartozik a Gyémánt-hegység megtekintése”. S valóban, a vidék rengeteg szemet gyönyörködtető látványossággal szolgál. Megszámlálhatatlan változatos formájú orom és szikla, rejtett tavacskák és csörgedező hegyi A bárom égilakó — így hívják a képen látható fura szlklacsúcs-képződményt patakok, keskeny völgyek és meredek vízesések rajzolnak nehezen feledhető látványt a látogatók szeme elé. Gazdag a terület állat- és növényvilága is, csak a különböző virágfajok száma meghaladja a 700-at. Nem kevés érdekességet kínálnak a hegyoldalak közt megbúvó különböző vallási emlékek, buddhista kolostorok, szentélyek sem. Az, hogy valamikor négy nagy és 108 kisebb szentély, templom műkpdött itt, azt tanúsítja: már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt hely volt a Gyémánt-^ hegység. D. L. A Nam folyó bal partján keletkezett a Három nap tava. A legenda szerint neve onnan ered, hogy egykoron egy király pihent meg partjainál. Nem akart sokáig időzni, ám annyira megtetszett neki a tó és a táj szépsége, hogy három napra ott maradt
