Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-02 / 283. szám
1986. DECEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Janáur 2-án nyitotta meg Szolnokon, az Árkád üzletsoron 1. sz. kirendeltségét az újszászi Takarékszövetkezet. A 11 hónap alatt több mint ezer új tag (főleg szolnokiak) lépett be a szövetkezetbe, — a fiók által nyilván tartott betét- állomány jelenleg már meghaladja a 18 millió forintot. (Fotó: T. K. L.) Minisztertanács-érdekképviseleti szervek Állásfoglalás egyes bérgazdálkodási kérdésekről Közgazdásztanácskozás Magyar—amerikai köz- gazdasági kerékasztal-tanácskozás kezdődött hétfőn Budapesten. A Nemzetközi Kulturális Intézet és az amerikai IEEX — a nemzetközi ösztöndíjas cseréket irányító alap — közötti megálapo- dás keretében ezúttal tizedszer találkoznak a két ország neves közgazdászai, hogy megvitassák a magyar és az amerikai gazdaság időszerű kérdéseit. Simái Mihály akadémikus, a magyar delegáció vezetője tartott vitaindító előadást A mai magyar gazdaság címmel. A Minisztertanács — a szakszervezetekkel, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveivel és a Magyar Kereskedelmi Kamarával egyetértésben — állást foglalt egyes bérgazdálkodási kérdésekben. Az állásfoglalás felhívja a vállalatokat, szövetkezeteket és intézményeket, hogy 1986. december 2. és 1987. április 1. között — munkáltatói döntéstől függő — alapbér- emelést ne hajtsanak végre. A munkáltatók gondoskodjanak róla, hogy az év további részében is csak olyan bér, kereset kifizetésére kerüljön sor, amely arányos mind a vállalati, mind az egyéni teljesítményekkel. A teljesítménybérek a teljesítménytől függően 1986. december 2. és 1987. április 1. között is növekedhetnek, az előző évben kitűzött és az 1987. év elején esedékes prémiumok kifizethetők, s ki kell fizetni a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) szerint első negyedévben esedékes év végi részesedéseket is. Az állásfoglalásról a miniszterek, országos hatáskörű szervek közvetlenül tájékoztatják területi és helyi szerveiket, valamint a gazdálkodó szervezeteket. fl katonai pályára irányításért Pedagógusok kitüntetése A hagyományoknak megfelelően az idén is sor került a katonai pályára irányításban több éven át kiemelkedő munkát végző pedagógusok elismerésére. 'A honvédelmi miniszter által adományozott kitüntetéseket november 28-án, Budapesten adták át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta a megyében Barta László, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tanára; Rózsa Imre, az Űjszászi Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola igazgatója. Ugyanennek a kitüntetésnek az ezüst fokozatát dr. Kerek Béla, a Törökszentmiklósi Székács Elemér Mezőgazdasági Szak- középiskola igazgatója és dr. Ács Miklósné, a Kun- hegyesi Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola igazgatója vette át. Dicséretben és jutalomban részesült Huszár László, a Tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Óvónőképző Szakközép- iskola igazgatója. , Rang és hang Természetes dolog hogy a csoportveztő, a művezető, vagy az osztályvezető közelebb áll beosztottaihoz, mint az igazgató, vjgy a miniszter. A közvetlen fö- löttes a munkakörülményeket, az egyéni gondokat-ba- jokat, és a teljesítmények mögöttes összetevőit is jobban ismeri. Ily módon szívesebben is mondanak véleményt, könnyebben nyilatkoznak meg előtte az emberek: megértést, m€ltányo- lást vagy csupán meghallgatást várva. Az is az emberi természet jellemzője, hogy sérelmükkel, bajukkal csak akkor fordulnak a magasabb vezetőkhöz, a munkahelyi szervekhez, ha problémáik lentebb nem nyernek orvoslást, munkájuk nem kap kellő figyelmet, elismerést. A türelmetlen csoportvezető, az úrhatnám osztályvezető vagy a fölfélé hajbókoló, lefelé goromba művezető ismerős figura a barátok elbeszéléséből, a magunk tapasztalatából. Az igazság mégis az, hogy vállalatainknál, intézményeinkben sokkal több az emberséges, a munkatársaival együtt síró-nevető középvezető, mint a rideg, érteden főnök. Kérdés persze, hogy a normális hangnem és a munkában egyenrangú, munkatársi viszony — mint a jó munkahelyi légkör alapja — párosul-e a szükséges bírálattal befelé, illetve a jogos érdekek és az igazi értékek képviseletében, kellő kiállással kifelé? Mert — ezt minden rendű és rangú munkavállaló elismeri — hiába a megértő, netán segítő kisfőnök, ha az illető történetesen embereiért egy jó szót is fél kiejteni a nagyfőnök előtt. Vagy megfordítva: kapcsolatmérgező az a fajta jófi- úskodás, amely a kollégáknál tompítani igyekszik a jogos kritikát, de fölfelé gátlástalanul eláztatja a beosztottait Nyilvánvaló, ideális vezetők nincsenek, kár is lenne egy számítógép precíz hozzáértését és gépies tárgyilagosságát számonkérni termelésirányítóinktól. Nem is a tévedhetetlenségüket, inkább az emberi kapcsolatteremtést, a példamutatást és a jellemességet hiányoljuk náluk sokszor. S azt a gyarlóságból eredő hibájukat kárhoztatjuk joggal, hogy egyes vezetők miközben egyre feljebb lépnek a ranglétrán, fokozatosan veszítik el érdeklődésüket és méltányosságukat. Minden vezető poszton nemcsak a hatáskörnek és a felelősségnek, hanem a rangnak és a hangnak is megfelelő arányban kell állnia egymással. Nem a hangerő növelését vagy halkulását értjük ezalatt, hanem a hangnem változásait. Az emberi hangvétel, a beosztottak véleményének meghallgatása továbbra is elengedhetetlen a vezetők stílusábáfi, de természetesen a pozíciójukból eredő nagyobb áttekintés, a rendelkezés, az irányítás joga alaposabb körültekintést és szívós következetességet is igényel tőlük. Hogy a vezetőnek ne csak rangja és hangja, hanem szava is legyen. Zs. Cs. A reklámnak is kell a cégér Megye! kőzgyűlóa óm kUldöttvólasztóa Tegnap délután Szolnokon a Tudomány és Technika Házában a Magyar Reklám- szövetség Megyei Szervezete vezetőségválasztó közgyűlést tartott, melyen megválasztotta küldötteit a "Hbru- árban tartandó országos tanácskozásra. Az érdeklődés ezúttal enyhén szólva gyér volt, hiszen alig egy tucat szakember jött el a közgyűlésre és a határozatképesség is veszélyben forgott. Nagy Péter, a Magyar Reklámszövetség főtitkára meg is jegyezte, hogy a három évvel ezelőtt alakult szervezet jóval több tagot tudott felvonultatni, hiszen akkor nyolcvanhármán ültek a széksorokban. Mindez kissé a szakma útkeresését is jelzi, hiszen az országos szervezet is alig egy évtizedes múltra tekinthet vissza, ami pedig a megyék „aktivitását” jelzi: van ahol meg sem sikerült alakítani a reklám-propaganda élvonalában dolgozók hivatalos testületét, de olyan megye is van, ahol csak papíron létezik a szakmai közösség. Ha innen nézzük, lúgy a Szolnok megyeiek legalább a középmezőnyhöz tartoznak. Ami az eredményeiket illleti mindenképp, hiszen amint Soós Pál, a megyei reklámszövetség elnöke elmondta, számos versenyen értek el rangos helyezést kirakatrendezőink. Vaskor Miklós az IDEÁL színeiben több ízben is felkeltette a hazai, sőt a nemzetközi szakemberek érdeklődését is. A Skála árukínálatát pedig Kovács Ágnes tárta legvonzóbban a vásárlók elé. Néhány rendezvénnyel is felhívták magukra a figyelmet a Szolnok megyeiek, így tavaly reklámkritikai fórumot tartottak a megyeszékhelyen A városkép és a reklám akció kapcsán. Túlzás lenne azt állítani, hogy mind Nagy Péter szavaiból, mind pedig Komjáth István elnökségi tag előadásából az elégedettség csendült volna ki. Tisztában vannak vele, hogy a magyar- propaganda, dekoráció, reklámfotó és reklámfilm valójában a helyét keresi a kereskedelem mechanizmusában. Még akkor is így van ez, ha néhány kiugró eredményt máris számba vehetünk, hiszen például a televízió reklámösszeáílításá- nak mindig kedvelt színfoltja a Libress pelenka minifilmje, amelyet Sass István készített és valahol a szakma nívóját fémjelzi. A megyei feladatok rangsorolásánál kissé bizonytalan volt még a szakmai vezetés, de az 1987. február I4-én sorra kerülő országos küldöttközgyűlés segít majd megszabni a tennivalók fontossági sorrendjét. A közgyűlés résztvevői megválasztották a megyei szervezet vezetőségét, melynek elnöke továbbra is Soós Pál, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetőhelyettese lett, a titkár Péter István, a vezetőség tagjai pedig Vaskor Miklós, Rátfai József, Timkó Ágota, Tán- czos Mária és Sárközi László. Ezután -a küldöttekre tettek javaslatot a résztvevők, végül nagy érdeklődéssel hallgatták Komjáth István előadását, aki a magyar reklámszakma 30 éves múltját taglalta nagy-nagy szakmai felkészültséggel. Segítsél az aszálykárosultaknak A kormány felhatalmazása alapján az Állami Tervbizottság további intézkedéseket hozott az aszálytól leginkább súlytott mezőgazda- sági nagyüzemek kárainak enyhítésére. A 20 százalékot meghaladó aszálykár miatt fizetésképtelen és veszteséges mezőgazdasági nagyüzemek közül azok, amelyeknél a szántóföldi növénytermesztés hozamérték-kiesése — az utóbbi 3 év átlagához képest — meghaladja a mérleg szerinti veszteséget, a veszteség teljes összegére állami támogatást kapnak. Ott, ahol a hozamérték-ki- esés kisebb, mint a mérleg szerinti veszteség, a dotáció a hozamkiesés összegéig terjedhet A nem veszteséges, de jelentősen aszálykáros, 15 százalék feletti hozamkiesést szenvedett gazdaságok meghatározott mértékű, 2 év alatt igénybe vehető adókedvezményben részesülnek. A támogatás és az adókedvezmény az érintett üzemekben nem használható fel személyi jövedelem és az ezekhez kapcsolódó keresetszabályozási adók finanszírozására. Az érintett nagyüzemek — az 1986-os gazdálkodásuk után — érdekeltségi alapjukból év végi részesedést nem fizethetnek. A gazdaságok a megyei tanácsoktól a közeli napokban kapnak bővebb információt. Karitatív női szerzetesrend hazánkban Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke 1986. december 1-jei hatállyal Magyarok Nagyasszonya Társaság elnevezéssel karitatív női szerzetesrend működését engedélyezte. A rend működésével kapcsolatos egyes kérdések ! szabályozásáról Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Paskai László koad- jutor érsek, a Magyar Katolikus Püspökii Kar elnöke jegyzőkönyvet írt alá. Folyamatosan őrlik a búzát a Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat szolnoki malom üzemében. Eddig több mint ezer vagon kenyérrevalót dolgoztak fel. Legnagyobb „fogyasztójuk” a szolnoki Landler Jenő úti kenyérgyár. (Fotó: T. Z.) Kelesztö esőre várnak a vetések (Folytatás az 1. oldalról) szont kellően — állapították meg a szemlebizottságok — a szervestrágyázásra alkalmas időjárást, többet is kijuttathattak volna földjeikre az állattenyésztési telepeikről kikerülő talajtápanyagból. Az őszi betakarítás után hátramaradt szántóföldi melléktermékek, leveles répafej és kukoricaszár hasznosítására Jászjákóhalmán és Karcagon találtak jó példát az ellenőrzést végzők. A hat nagyüzemben található állatállomány betelelte- tésének, az állattenyésztési telepek rendjének és a takarmányhelyzetnek a megvizsgálása is szerepelt a határszemlék programjában. A tapasztalatok szerint a jószágok téli-koratavaszi élelme mindenütt biztosított, de kívánnivalót hagy maga után a szénakazlak állapota, és nem mindenütt végeztették el a szálas- és tömegtakarmányok beltartalmi vizsgálatát. A hat nagyüzemből ötben nőtt a tejtermelés, és javult a tej minősége is. Szembetűnő ez utóbbi változás a jászjákóhalmi téesz- ben, ahol már érezteti kedvező hatását a szarvasmarha telep tavaly befejezett rekonstrukciója. A sertéstelepek alacsony szaporulati és magas elhullási mutatói viszont aggasztóak: a szemlebizottságok munkájában részt vevő állategészségügyi szakemberek nem tartják megfelelőnek az állattartó telepek járványmegelőzés szempontjából rendkívül fontos zártságát. Bárány és húsmarha-értékesítési gondot két gazdaságban jeleztek az ágazati szakvezetők az ellenőrzést végzőknek. A gazdaságok jövő évi elképzeléseiről tájékozódva megálapíthatták a szemlebizottságok, hogy a fejlesztésre várhatóan rendelkezésre álló pénzüket elsősorban az alaptevékenységet folytató ágazatok termelési biztonságát fokozó, a termékek mennyiségének és minőségének növelését segítő beruházásokra kívánják fordítani. Jászdózsán és Palotáson például megkezdik a szarvasmarha-telep rekonstrukcióját. Több mint kétszáz hektárnyi rizstelep felújítása szerepel a karcagi téesz terveiben, Jászjákóhalmán pedig az elkövetkező három évben 35 millió forintot költenek majd gépvásárlásra és gépműhely építésére. Az utóbbi közös gazdaságban a kiegészítő 'tevékenység ! bővítésével, asztalosipari részleggel is fokozzák a gazdálkodás biztonságát. A határszemlék tapasztalatainak helyszíni értékelésekor a szakigazgatási szerv, az állategészségügyi hatóság és a megyei szövetség képviselői felhívták a gazdaságok szakvezetőinek a figyelmét néhány soronkövetkező, fontos tennivalóra. Arra többek között, hogy idejében, megfelelően készüljenek föl a hiányosan kelő, esetleg kipusztuló repce és ősziárpa területek felülvetéssel vagy kukoricával történő tavaszi újrahasznosítására. Fokozott figyelmet igényel a munka- és erőgépek téli javításának megszervezése is, hiszen rendkívüli, két kampánynak megfelelő őszi igénybevétel után kell a koratavaszi munkákhoz felkészíteni a technikát. A takarmányok szakszerű tárolásának, kezelésének a biztosítása, az állategészségügyi hiányosságok fölszámolása még ezeknél is sürgetőbb feladat, a jószágállomány minőségének megőrzése, az állattenyésztési ágazatok termelésének növelése érdekében. T. F.
