Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-12 / 266. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 12. Tlszatenyő régen és ma Szekszárdon, a Liszt Ferenc téren elkészült Kis Ildikó és Fusz György keramikus iparművészek alkotása, a zenélő szökőkút. A kút minden páratlan órában Liszt 8. magyar rapszódiájának azt a részét játsza, amelyet Szekszárdon írt a művész. Az elektromos szintetizátort — amely a zenét szolgáltatja — Kovács László villamosmérnök készítette Birkák, kerékpárok tűntek el A garázdát elzárják Közrend és közbiztonság Térkövén Az 1920-as évek táján Ti- szatenyő helyén még lapá- lyos, vizes, tocsogós rét volt. A Léderer, Glázer és az Ilona grófnő majorjában és uradalmában kellett a munkáskéz: a birtokosoknak Akkoriban még csak három sor ház volt a faluban — emlékszik vissza Kovács Pál, a település egyik őslakosa, a hajdani tenyői Kossuth Tsz fóagronómusa. — Jómagam 1933 óta lakom Tenyőn. Akkoriban még trágyából, szalmából terítettek járdát a lakosok, az iskolától a köveslútig volt csak gyalogjáró. Szegény falu volt ez mindig, hiszen még temploma sincsen. Nincstelen emberek lakták, de dolgosak. A temető is csak húsz éves, korábban Törökszentmiklóson temették el a holtakat. Azóta sokat változott a falu képe. Minden utcájának egyik oldalán betonjárda húzódik, a földutak hatvan- hetven százalékát beton vagy murva borítja. Kell is a szilárd út — hiszen egyre több gépkocsi áll a házak udvarán. Űj lakóépületek emelkednek faluszerte, bármerre is néz az ember. A falu gyarapodásáról, gondjairól és fejlesztésének terveiről Velkei Tibor tanácselnököt kérdeztem: — A hatvan esztendős település lélekszáma jelenleg 2000. A lakosság többsége középkorú, sok a fiatal, óvodás, általános iskolás korú gyermek is. Egy óvodánk és iskolánk van, valamint klubkönyvtár is működik itt. — A lakosok hol dolgoznak? Ügy tudom, a faluban már megszűnt a tsz, más munkahely pedig nem akad. — Helyben 130—150 ember dolgozik, a tanácsnál, üzletekben, egészségügyben. A többség ingázó, hétszázan Szolnokra, Törökszentmik- lósra Martfűre járnak dolgozni, ki vonattal, ki busz- szal. Szerencsére a közlekeMilyen volt a régi Tenyőn az élet? Kovács Pál: — Dolgoztunk, tanultunk, szórakoztunk, csakúgy mint a mai emberek. A gyerekek iskolába jártak, csak a válltáska változott azóta. Emlékszem akkoriban Csizma- szárbói két fadarabbal rögzített táskánk volt, és minden gyerek hátán ott fityegett — a csizmaszár csücsökéhez kötve — egy bádog- bögre. Abba mérték ki az akkori „iskolatejet”, (úgynevezett „ingyentejet”, amit a szegényeknek osztottak. A tanító vezetésével nemcsak tanultunk, hanem a kertben is dolgoztunk. A három tantermes iskolában magoltuk a leckét, sokszor bizony — ha nem tudtuk —, meg-meg- csípett a nádpálca. A faluban volt mozi, a kocsmában vetítették az akkor népszerű némafilmeket — olvasókörbe jártunk, s a kuglipályán össze lehetett szedni „állításból” egy kis zsebpénzt. Minden hétvégén nagy bálok voltak, s a lányok nagy örömére ide jártak a szomszéd határból a lőszerraktár katonái. Faluhelyt az értelmiségiek közül a kulturális élet megszervezésében a pedagógusok kapják a vezető szerepet. Tiszatenyőn is övék a kezdeményezés. A község héttantermes iskolájában most 10 tanuló- és három napközis csoportot tizenhat nevelő oktat, nevel. A diákok lelkesen vesznek részt műsorukkal a helybeli esküvőkön, névadókon, s a közsummásokra, napszámosokra, aratókra volt szükségük, ök telepítették ide az embereket, belőlük váltak a falu, az akkori Pusztatenyő alapítói. dés jó, így nem jelent különösebb gondot a bejárás. A falvak jó részéből elvándorolnak az emberek, beköltöznek a városokba, közelebb a munkahelyhez. Tenyőre mégsem jellemző az elvándorlás. — Hogyan próbálják letelepíteni, megtartani a családokat? — Olcsó tanácsi telkekkel „csábítjuk” a fiatalokat, kö- zépkorúakat egyaránt. A városokban nehezebb lakáshoz, telekhez jutni. Idén például tizenhét tartós használatba vételre kiadható telket jelöltünk ki a faluban, abból négy már gazdára lelt. A Vörös Hadsereg úton számos fiatal család rak fészket, évente 4—5 új ház épül. — Pár hónappal ezelőtt a belvíz nagy károkat okozott az épületekben, több mint száz ház rongálódott meg. Mit tesz a tanács annak érdekében, hogy hasonló eset többé ne forduljon elő? — Elkezdtük a már korábban is tervezett nyílt árkos elvezető csatornarendszer építését, amely a fölösleges vizet a külső csatornába, majd az András csatornába, s innen a Tiszába csa^ polja le. A szintező munkákat a Béke Tsz építési ágazatának dolgozói vállalták. A kinti csatorna már elkészült, ezt a munkát a tanács végezte el. A belső, a falu területén lévő árkokat a lakosság segítségével kell megcsinálnunk. Eddig ötszáz család vállalta a házak előtti csatornaszakaszok kiásását. A tanács segít a kapubejárók, átereszek elkészítésében ; térítés ellenében megveszi és házhoz szállítja a kért betoncsöveket. ségi majálison is mindig szerepelnek. Az iskolában a pedagógusok vezetésével működik a Vöröskereszt alapszervezet, s a Hazafias Népfront csoportja is. Két éve — a hetedik—nyolcadikos korosztálynak „örsi foglalkozás gyanánt” — Tini klub működik a klubkönyvtárban. Itt sportdélutánokon, vitaindítókon, ismeretterjesztő előadásokon, író-olvasó találkozókon, diszkón vehetnek részt a gyerekek. Nyugdíjas klubba járnak az idősebbek; ezt a kis csoportot is tanár irányítja. A pedagógusok többsége fiatal. Kazinczi Istvánnét is inkább diáklánynak hinném, mintsem tanítónak, pedig egy kétéves kislány anyja. — Mióta tanít Tenyőn? — Már ötödik éve oktatom a gyerekeket, ebben az évben elsősökkel vagyok, napköziben. Képesítés nélkül dolgozom, de közben végzem a Jászberényi Tanítóképző Főiskola második évfolyamát. — Hol laknak? — Szolgálati lakást kaptunk, de nemsokára elkészül a saját otthonunk is. Ha minden sikerül, jövőre költözhetünk. — Hová járhatnak szórakozni, kikapcsolódni munka után? — Nem nagyon van időnk ilyesmire, hiszen a férjem Törökszentmiklóson dolgozik, mire hazaér már majdnem este van. Kicsi még a gyerek, és itt van a tanulás is. De ha mennék is valahova, csak Szolnokra indulhatunk, ott van legközelebb színház, jó mozi. Falun kevés a szórakozási lehetőség. A presszóba még szombat— vasárnap sem szívesen megy be az ember. — Hogyan próbálnak kulturált szórakozási lehetőséget keresni? — Mostanában szerveztünk egy pár zenés vacsoraestet, ahol nemcsak a munkatársakkal lehetünk együtt, hanem másokkal is megismerkedhetünk, barátságokat köthetünk. Tiszatenyő ingázó falu. Mégis mi kötheti ide a helyi lakosokat? Erre próbáltam választ keresni, amikor a falu ellátásáról, szolgáltatásairól kérdezősködtem. Trecskó Mihály, a Törökszentmiklósi Áfész 20. számú tiszatenyői vegyesboltjának vezetője: Tej kenyér, mindig legyen az üzletben — Tizenkilencmillió forint az évi forgalma a tiszatenyői ABC üzletnek. Vegyesbolt, mert pohártól a kenyérig, ruházati cikkektől a színes tévéig mindent árulunk. Elsősdíban persze a jó alapellátásra törekszünk, tejjel, kenyérrel, hússal kell feltölteni a boltot. A különleges igényeket előrendeléssel elégítjük ki, gondolok itt a színes televízióra, hűtőládára, ezeket Törökszentmiklósról, Szolnokról szerezzük be. Péntek délelőtt jártam az üzletben, s nem csekély örömömre mondhatom, némely szolnoki üzlet is megirigyelhetné a választékot, a figyelmes kiszolgálást. A község ellátásában segít a másik kis üzlet,, amely a kocsma mellett található, valamint két „maszek” zöldséges. S mivel faluhelyről lévén szó — sokan tartanak állatot — két terményt árusító hely is van Tenyőn. Nem véletlen, hogy a faluban nőtt az építkezési kedv, hiszen ács, szobafestő-mázo- ló, bérfűrészelő, villanyszerelő, fuvaroztató kisiparos, valamint egy vasas munkákat és központi fűtés felszerelését is végző gmk található ma már itt. S a lányoknak, asszonyoknak sem kell a szomszédba menni, ha csinosítani szeretnék magukat: hiszen helyben is van fodrász és női szabó. Mivel egyre több a személygépkocsi, a településen dolgozó karosszérialakatosnak is akad munkája. Búcsúzóul a további tennivalókról kérdeztem Velkei Tibort. — A legfontosabb most. hogy a belvíz okozta károkat helyreállítsuk, befejezzük a belső csatorna kiépítését. Az iskola felújítása, az új napközi felépítése, amelynek alapjait már leraktuk, még a jövő feladata. Meg kell oldanunk a község állandó orvosi ellátását is. mert most Törökszentmiklósról jár ki orvos, de amíg az orvosi lakást nem hozzuk rendbe, ez függőben marad. Lassan szürkült már, miközben a vasútállomáshoz vezető makadámúton kifelé bak láttám a faluból. Az út mentén már ott sötétlettek a frissen kiásott vízelvezető árkok, bizonyítva azt, hogy a „tenyesiek” _ ahogy magukat nevezik __ belátták: k özös ellenségüktől, a víztől csak közös összefogással védhetik meg házaikat, szülőfalujukat. S. Tóth Aliz A kocsmai verekedésbe közbe lépett a rendőrség. A legduhajabb legényt, a kezdeményezőt elő is állították. Az ital hatása azonban nem tűnt el egy pillanat alatt. Az őrszoba sem hatott józaní- tóan rá. — Bírságoljatok csak meg! — hangoskodott. — Mennyit fizessek? Itt a pénz — mondta, s hogy szavainak hitelt szerezzen, benyúlt a belső zsebbe, ahonnan vaskos köteg ezrest húzott elő. Hadonászva üvöltözte: — Kiverem vele a szemeteket. A jelenetnek a túrkevei rendőrőrsön lehettek tanúi a szolgálatban lévő rendőrök. Itt idézte föl Vadász István rendőr alhadnagy, örspa- rancsnok, akivel a város közrendjéről, közbiztonságáról beszélgettünk. — Mennyire gyakoriak az ilyen és ehhez hasonló esetek? Milyen is valójában a város bűnügyi „szennyezettsége”? — A bűnügyi statisztikák szerint különösebb panaszra nincs okunk. A tízezer lakosra számított bűnesetek alapján Tjúrkeve az ország 108 városa közül a százegyedik helyen áll, tehát szerencsére hátul „kullogunk” a bűnözésben. A bűn- cselekmények száma nem magas. A közrend és köz- biztonság elbírálásában döntő, hogy például az államellenes cselekmény ismeretlen, és az élet elleni bűncselekmény is igen ritka mifelénk. Tavaly mindössze egyetlen ilyen kísérlet történt. — A kun városban meglehetősen barátságos emberek laknak, olykor azonban magasra szökik az indulat. Érződik-e ez a fölmérésekben? — Igen. Az erőszakos, garázda esetek tekintetében már korántsem ennyire kedvező a helyzet. Az ilyen jellegű bűncselekmények a leggyakoribbak, úgyhogy ezen a területen a már előbb említett bűnügyi statisztikában a 63. helyen állunk. Különösen a téli időszakokban nő meg a verekedések, garázda cselekmények száma. Hiszen nyáron sokan, főleg a cigány lakosság körében, birkanyírással foglalkoznak, itt hagyják a várost, nem érnek rá hőbörögni. Ilyenkor viszont hozzák magukkal a pénzt, s a kocsmákban, presszókban szórják el. Italozás közben aztán egykettőre összeszólalkoznak, hamar elcsattan egy-egy pofon. — Említette a cigány lakosságot. Milyen szerepük van a városi bűnözés alakulásában? — Sokkal kevesebb gondunk van velük, mint a környéken máshol. A cigány bűnelkövetők aránya kisebb is a városi átlagnál. A lopás például teljesen ismeretlen a számukra. Nincsenek ráutalva, hiszen igen jól keresnek a mezőgazdaságban. No, persze gondunk azért velük is akad, hiszen nem mindegyik olyan kezes, mint az általa nyírt bárány. — A tulajdon elleni bűntettek azért itt is — hasonlóan az országos tendenciához — emelkednek. Az alföldi betyárvilág éledne újra? — Birka és kerékpár. A két szó a jog nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy a társadalmi és a személyi tulajdon ellen elkövetett bűn- cselekményekről van szó. Az utóbbi időben e kettő tartotta „lázban” a helybélieket. Amíg lesz birka, egy- egy közülük mindig el fog kóborolni, de hogy egyszerre huszonnyolc birka vágjon neki az ismeretlennek, az azért szokatlan. Pedig a termelőszövetkezetből eny- nyi tűnt el, s a vizsgálat jelenlegi megállapítása szerint, nem is a saját lábán. Ügy látszik, könnyebben nyúlnak ma az emberek a közös tulajdonhoz, mint korábban. Még olyanok is, akiknek épp ennek védelme lenne a feladata. Előfordult, hogy egy éjjeliőr minden hajnalban hazavitt valamit a telephelyről, aztán két teherautónyi építőanyagot foglaltunk le a portáján. Talán, ha a vállalatok nagyobb gondot fordítanának az ellenőrzésre, ha az ilyen posztokra olyan embereket állítanának akik erkölcsileg, fizikailag és szellemileg is megfelelnének, nem fordulhatna elő hasonló eset. — A kerékpárok „elkötését” is említette. Azt mondják, egy időben láncreakcióként terjedt a városban, mint egy fertőző betegség. — Valóban volt egy kerékpármizéria. Remélhetőleg azonban sikerült pontot tennünk az ügyre. Korábban is előfordult, hogy a kocsmából kijövet valaki nem ismerte föl a saját kerékpárját, de az utóbbi időben a megszokottnál is több bicikli tűnt el, ami arra engedett köyetkeztetni, hogy módszeresen ritkították a járműveket. Végül két helyen bukkantunk rá a „gazdát cserélt” kerékpárokra. Az egyik helyszín egy padlás volt, ahol tíz darabot találtunk. Az arzenál — a ház gazdája szerint — különös gyűjtőszenvedélye révén jött össze. Hajnalban begyűjtötte az italboltok környékén található kerékpárokat. A másik kollekció még ennél is nagyobb volt. A nyomok az úgynevezett dögész tóhoz vezettek. A tűzoltóság segítségével ötven kerékpárvázat emeltünk ki a víz alól. A mozdítható alkatrészeket nyilván értékesítették előbb, s csak azután igyekeztek megszabadulni az azonosítható vázaktól. — Ez a történet kezdvező fordulatot vett, nem ygy mint a felvirágzó tiltott szerencsejátékok ügye. — Mind több jelzést kapunk, hogy a városban elharapódzott a tiltott szerencsejáték, a kártya, a biliárd és a kugli. Tudunk konkrét esetekről, de a felderítés sok nehézségbe ütközik. Elsősorban ezért, mert a kárvallottakkal szemben is eljárást kell indítani, így senkinek nem érdeke, hogy kitudódjon a dolog, az emberek inkább fizetnek. Noha nem csekély összegekről van szó. Egy gurítás a kuglipályákon ezer forintos tétre megy, akad, aki egy biliárdjátszmán otthagyja a havi fizetését. Volt olyan is, aki egy nap harmincezer forintot veszített. Bizonyítani mindezt roppant körülményes, mert a gyakorlat szerint a szórakozóhelyeken elkezdett szerencsejátékok veszteségét magánlakásokon egyenlítik ki. — A bűnüldözés mellett a közlekedési feladatok ellátása milyen erőfeszítéseket követel önöktől? — A városiasodás, az ezzel járó forgalomnövekedés mind több odafigyelést követel, hiszen a fokozott ellenőrzés ellenére is növekszik a balesetek száma. Sajnos az ittas vezetésnek súlyos következményei vannak. Az elmúlt évben városunkban nem volt halálos kimenetelű baleset, idén viszont eddig három emberéletet követelő közúti tragédiáról kell beszámolnom. Köztük olyanról is, amely igen elgondolkodtató. Egy idős bácsi italos állapotban kerékpározott hazafelé. Elesett és olyan szerencsétlenül ütötte meg magát, hogy a kórházban belehalt a sérüléseibe. — A beszélgetés elején elmondott történet milyen fordulattal fejeződött be? Hogyan lehet a hasonló eseményeknek elejét venni? — Városunk bűnügyi helyzetét mérlegelve megállapíthatjuk, hogy nem a kényszer viszi rá az embereket törvénybeütköző cselekedetekre. Hiszen a példa is mutatja, néhányuknak talán fölöslegesen sok is a pénze. A garázdaság mérséklése végett mi is új szemlélettel közelítjük meg az ügyeket. Ilyen esetekben a pénzbüntetés kiszabása helyett egyre inkább az elzárást alkalmazzuk. Tapasztalatunk szerint ennek ugyanis nagyobb a visszatartó ereje. S számunkra nem e büntetés, a bűnözés visszaszorítása a cél. Szőke György Múlt és jelen Kinek a klub, kinek a kocsma
