Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
1986. NOVEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Számvetés harmincöt év munkájáról Jubileumi ünnep a laktanyában Bensőséges ünnepség színhelye vioilit tegnap délután a szalinoíká hlsflyőnség egyik laktanyája. Megalakulásának 35. jubileumát ünnepelte az ott állomásozó alakulat. Az ál- tamámy jelles eseményén részt vett Évin Sándor vezérőrnagy; Rabold Gábor, a megyei páirttbdzottság osztályvezetője, Varga Sándorné. a városi pártbizottság első titkára; dr. Nagy Béla, a csapatzászlót adományozó bútorgyár igazgatója, továbbá a társíegyveres érőik és testületek, gazdaságok, intézmények üzemek több íképvi- sélőije. Ünnepi beszédet Erdei Kálmán alezredes tartott. Ez alkalommal soromkívülS előléptetésiekre, kitüntetések átadására is sor került. A hivatásos és a sorállománnyal együtt ünnepeltek a nyugállományú tisztek és a tisizthleílyettesek is. Gondolatvilágukban bizonyára felelevenedtek az elröppent évtizedek, melyekről a magasabb egység parancsnokának ez alkalommal kiadott parancsa így emlékezett: „Az alakulat harckészültségi és mozgósítási készsége mindenkor megfelel a Magyar Néphadseregben támasztott magasfokú követelményeknek”. Mennyi megfeszített munkát, milyen férfias helytállást jelentenék ezek a szavak! Csupán villanásnyit idézve az egység történetéiből: részt vettek az országhatárnál korábban húzódó aknazár felszedésében, kilenc alkalommal segítették az árví zvéd elírni munkát, mentették a menthetőt a szolnoki gázrobbanásnál és mindig jeleskedtek a népgazdaságot segítő (tevékenységben. Olyan speciális feladatokat is elvégezték például, mint a Gagarin hőerőművet tápláló lignifcréteg robbantással történő lazítása. Az elsődleges célt, az ország védőimét sosem tévesztették szem elől. Bizonyság erre az, hogy birtokolják a Magyar Néphadsereg kétszeres aranykoszorús Kiváló Zászlóalja címet. A KISZ KB Vörös Vándorzászlaját négyszer nyerték eL. Az Utóbbi években mindéin kiképzési idiőfzákot kiváló minősítéssel fejeztek be. A parancsnoki állomány érdemeiben málMn osztozik a párt- és a KISZ-szervezet. Azok vezetősége is hozzájárult ahhoz, hogy 1959-től az alálculiat állományából több mint hétszázan nyerték el a Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája címet. Az alakulástól élteit évtizedek alatt nemcsak a technika. a fegyverelit korszerűsödött; hanem az állomány életkörülményeiben is feedi- vező változások következtek be. Bevezették például a kétmenüs étkezést, hideg- melegvizes Mokkái látták el a körteteket, és így tovább. Minden feltétel adott téhált ahhoz, hogy az alakulat betöltse hivatását. Az utóbbi 35 év jó alapot jelent a további imunkához. Országos tanácskozás a serdülők problémáiról (Folytatás az 1. oldalról) témáit ismeri. Az előadások közel nyolcvan százaléka ugyanis mentálhigiénés problémákkal foglalkozik. Hogy a serdülők bajainak hátterében leggyakrabban lelki okok állnak, ezt erősítette meg beszélgetésünkben dr. Pintér Sándor, a megyei kórház gyermek és ifjúsági osztályának vezető főorvosa, főigazgató főorvos-helyettes is. — Ha a tbc valamikor népbetegségnek számított, most a llelki problémákra mondhatjuk ezt. A gyerekgyógyászatnak is váltani kell; a vese, a reumás szív- betegségek és a fertőző betegségek száma ugyanis csökkent, a mentálhigiénés problémák száma gyarapodott. Ezekkel kell tehát elsősorban foglalkozni, mert az élet ezt igényli. Osztályunk dolgozói felmérést készítettek a megyében. Az eredmény: a 0— 14 éves korú gyerekek közül több mint tizenötezer szorul neuropszichiátriai ellátásra. — Ezt az igényt jelzi osztályuk serdülő részlegének összetétele is. — Igen. A részleg rendelkezésére álló 50 ágyból tizenötöt a belgyógyászati, harmincötöt pedig a mentálhigiénés problémákkal küszködő betegek számára létesítettünk. — Osztályuk kezdeményezte e tanácskozást. Miért? — Négy évvel ezelőtt alakult nálunk a serdülők ellátására hivatott részleg. Az országban először valósítottuk meg a belgyógyászati és mentálhigiénés ellátást egy egységen belül. A saját tapasztalatainkra voltunk utalva. Találkozni akartunk azokkal a szakemberekkel, akik szintén a serdülőelilátásban dolgoznak, hogy kicserélhessük tapasztalatainkat. Dr. Pintér Sándor A tanácskozást dr. öry lm. re, az Egészségügyi Minisztérium gyógyító-megelőző ellátást irányító főosztályának vezetőhelyettese méltatta. — A mai tudományos ülés tizenöt éves munka eredményéről próbál számot adni. A serdülőellátás a hetvenes években a nulláról indult: se szervezetileg, se tartalmilag nem volt kiépítve. Tizenöt év alatt változott az életmód is. A kétkeresős családokban lazultak a kapcsolatok, a lakáskörülmények javulása létrehozta a kiscsaládokat. Minden iskolatípusban növekedtek a gyerekek terhei. Törvényszerű volt, hogy mindez meghaladja ennek a korcsoportnak a tűrőképességét. Hozzá kell tenni, hogy — mivel a csecsemőhalálozás csökkent — több gyengébb képességű gyerek marad életben, aki persze nehezebben tud megbirkózni a feladatokkal. — Milyen tervei vannak a minisztériumnak a serdülők ellátásának javítására? Dr. öry Imre — Szegeden és Pécsett már működik a drog-ambulancia és tanácsadás. A következő években az országban nyolctíz helyen szeretnénk hasonlót llétrehozni. Feladatuk a probléma föltárása, a megelőzés irányítása, az akut betegek ellátása és az utógondozás. Tartós eredményt azonban csak úgy lehetne elérni, ha ezeket a gyerekeket hosszabb időre ki tudnánk emelni a környezetükből. Erre azonban még nincsenek intézményeink. Jelenleg Miskolcon van gyermek és ifjúsági komplex rehabilitációs központ. Négy-öt hasonló központ létesítését tervezzük. Feladatuk, a sérült, gyengébb képességű gyerekek, fiatalok rehabilitációja, hogy hasznos tagjai lehessenek a társadalomnak. Nagy szükség van e központokra, hiszen a következő tíz évben a teljes lakosság 15—20 százaléka lesz a rehabilitációra szoruló gyermek és fiatal. P. É. Fotó: T. K. L. Ahol b szép szó nem heaznél Az ítélet: utcaseprőé! Beszélgetés a megyei bíróság elnökével Sokat beszélünk mostanában az állampolgári fegyelemről: a téma időszerűsége talán az első lépés abba az irányba, hogy társadalmi üggyé váljék a munkaidőalap védelme, a köztulajdon tisztelete, a kötelességek megtartása. Természetesen a lazaságok, törvénysértések, bántó igazságtalanságok megszüntetése nem ntúlhat csak köz- megegyezésen. Szükség van az igazságügyi és bűnüldöző szervek közbelépésére ott, ahol a szép szó nem használ. Milyen jogszabályok, intézkedések segítik az állampolgári fegyelem további megszilárdítását? Erről beszélgettünk dr. Jenővári Lászlóval, a Szolnok Megyei Bíróság elnökével. — Vannak eszközei a bíróságnak arra, hogy a munkától ódzkodókat közhasznú tevékenységre kényszerítse? — Vannak, méghozzá egyre szaporodó számban: a múlt évben az Országgyűlés hozott törvényt a munkakerülőkkel szemben, bíróságaink előtt azóta gyakrabban állnak olyanok, akik ellenőrizhetetlen jövedelemből élnek. — Ezek általában „zűrös" életvitelű emberek. Miként lehet rajtuk a kiszabott büntetést bevasalni? — Azt tesszük velük, amire jószántukból nem voltak képesek: munkára kényszerítjük őket. Egyik ilyen ítélet a szigorított nevelőmunka. Ez annyit jelent, hogy az elítéltet legalább egy esztendőre „elvezényeljük” egy városba, ahol kijelölt szálláson lakik és egy meghatározott munkahelyen dolgozik. Ha itt is vét az előírások ellen, börtönben kell folytatnia a büntetését. — A jól értesültek bizonyos közmunka kötelezettségről is beszélnek. — Tervezet készül a büntető törvénykönyv jogszabályainak további finomítására, ennek egyik paragrafusa lehet a közmunkára kötelezés. Ilyenkor az illető életvitelét nem változtatjuk meg, dolgozik a munkahelyén, lakik a családja körében, csak éppen arra kötelezzük, hogy havonta 30—50 órát dolgozzon kommunális vállalatnál, természetesen szombaton és vasárnap. Egy ittas gépkocsi- vezető esetleg utcát söpör, vagy a kórházban lepedőt hord mindaddig, míg a büntetése le nem telik. Természetesen nem ingyen: a munkáltató fizet utána — az államnak. Ez amint mondtam tervezet, társadalmi vitára kerül, és ha elfogadják talán már a jövő nyáron be is vezetik. __ Miután jogalkotás az é letet követi, a takarékosság is begyűrűzött a bíróságok falai közé? — Igen: a büntető per jog, eljárásjog egyszerűbb lett, mondhatni az ésszerűség mint rendező elv nálunk is megtalálható. A tanúkat például lépcsőzetesen idézzük, korábban egy időpontban érkeztek valamennyien, aztán a folyosón várakoztak sorukra. Most megpróbáljuk csökkenteni a tétlenül elüldögélt órák számát. — No igen, csakhogy ehhez a társadalom segítőkészsége, az állampolgárok megértése is kell. — Mondhatom eddig nem váltak ebben partnerekké, hiszen az eltelt tíz év allatt romlott a tárgyalásokon a megjelenési fegyelem. Miközben arra törekszünk, hogy az igazsághoz vezető út minél rövidebb legyen, a tanúkat, de olykor a tárgyalás „főszereplőjét”, a vádlottat is egyre nehezebb kivenni a munkából. — Ezt tanúsíthatom jómagam is, hiszen egy 4 ezer forintos csalási ügy — húsz tanúval — immár a harmadik tárgyalásnál tart. Legutóbb éppen a vádlott nem érkezett meg. Milyen megoldást jelent az elővezetés? — A mozgóbűnözés hozta magával, hogy olykor a perek szereplőinek egy fél országot kell átutazni a tárgyalás színhelyére. Az idézésre azonban mindenképp meg kelil jelenni! A bűnüldöző, szabálysértési és igazságügyi szervek eddig azt a törvényi előírást követték, hogy a meg nem jelenteket elővezették. Ez a tisztességes emberekkel szemben hatásos kényszerítő eszköznek bizonyult, a „rutinos” bűnözők azonban úgy gondolták, jobb megvárni az előállítást, ami- koris kényelmes rendőrségi gépkocsi fuvarozza őket, ráadásul ingyen. Április óta egy jogszabály előírja, hogy az elővezetett személynek nyolcszáz forintot kell fizetnie akkor, ha a rendőrség illetékességi területén kívülről kell előállítani. A területen belül a „tarifa” ötszáz forint. Ez jól hangzik, félő azonban, hogy akit sok ezer forintos káreset miatt állítanak elő mondjuk a Nyírségben, csak megvárja az elővezetést mondván „a nyolcszáz forintot írják a többihez .. — Való igaz, és még ez a kisebbik baj: sokkal súlyosabb gond, hogy az előállításokon fáradozó rendőrök nagyon hiányoznak az egy-egy település közbiztonságát garantáló szolgálatból. Dehát szigorú törvényességi előírások szabják meg, kik azok, akik a szabadság korlátozására jogosultak még egy olyan rövid időszakra is, mint az előállítás, tehát ez továbbra is a rendőrség hatáskörében marad. A munkára való kötelezhetőség viszont módot ad rá, hogy a követelést be is hajtsák az előállított személyen. Nem kell azonban minden esetben fuvarozni: ha a rendőr úgy látja, elég az útbaindítás. Az állomáson meg kell győződni arról, hogy az illető megváltotta a jegyét, és ha a köz- biztonság embere garanciát lát arra, hogy az előállításra kötelezett el is ér úticéljához, felültetheti a vonatra. Egyszóval a „gazdaságosság” nálunk is érvényesül. — A munkára való sarkal- lás ezek szerint örvendetesen nagy teret kap a joggyakorlatban. De miként lehet a társadalomból kiszűrni a munkakerülőket, hiszen az ö módszereik is finomodtak? — Valóban: a legtipikusabb eset az, hogy munkát vállalnak, de csak addig maradnak, míg ez a személyazonosságijukba bekerül. Ennek ellenszereként lépett életbe az a jogszabályi rendelkezés, hogy a munkaviszony megszűnése esetén a munkáltató haladéktalanul köteles a rendőrséget értesíteni, ha olyan dolgozó távozik, akinek az elmenetelét az igazolványba nem jegyezték be. Jó lenne, ha a munkaügyisek nem veszítenék szem elől az 5/1985. BM. számú rendeletet! — Köszönöm a beszélgetést. Palágyl Béla Fórum a lakosságnak Nyilvános vitát rendeznek a telefonelosztásról I levegő tisztaságáért 50 milliárd környezetvédelemre A SZOT és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal közös szervezésében tegnap környezetvédelmi fórumot tartottak a Szellőző Művekben a levegő tisztaságának védelméről. A tanácskozáson elhangzott hogy a VII. ötéves terv időszakában 50 milliárd forintot fordítanak a vállalatok es az üzemeik a környezet védelmére. csaknem kétszer annyit* mint az elmúlt ötéves tervidőszakiban. Ez a nagyobb összeg, ds csak a legjelentősebb gondok megoldásához elegendő, a fő feladatok közé tartozik a levegő porszenmyezettségének csökkentése, amiben már eddi© is jelentős eredményeket értek el az üzemek és a vállalatok. A korábbi, évi több mint 300 ezer tonnás por- szennyezést sikerült 130 ezer tonnásra csökkenteni, s -most az a cél, hogy a levegőbe jutó por mennyisége ne haladja me,g az évi 50 ezer tonnát.. Ugyancsak fontos feladat a kéndioxid-kibocsátás csökkentése. Tegnap Budlapasten kibővített ülést tartott a postások Szalksizervezetének elnöksége. A testületet Tóth Kiüss államtitkár, a Magyar Posta elnöke tájékoztatta az Országgyűlés őszi ülésszakáról, amelyen a képviselők egyebeik között a Posta helyzetét és fejlesztési terveit vitatták meg. Elmondotta: a parlamenti roaipiiitend kiemelkedő jelentőségű vett a Magyar Posta szempontjából, s hosszú távra megszabta a feladatokat. Az országgyűlési vita hozzájárult, hogy hazánk közvéleménye valósághűbben értékelje a postások gondjait és erőfeszítéseit. A képviselők és a lakosság előtt tisztázódott például az. hogy a je- ier.illeigi telefonihelyzetért nemcsak a Magyar Posta a felelős. Az Országgyűlésen felszólalók hangsúlyozták hogy a teteíonfejlesztést össztársadalmi ügyiként kell kiezelni, s minden pótlólagos forrást igénybe kell venni a telefonhiány mérséklésére. Az áilllám ti tikár rámutatott arra: a Parlamentben elhangzottak is megerősítették a Postát abban, hogy a VII. ötéves terv időszakában a távbeszélő hálózat fejlesztését nyitott kérdésiként kezelje, vagyis annyi új állomást létesítsen, amennyit az anyagi források 'telhetővé tesznek. A tervek szerint a VI. ötéves tervi 210 ezer telefonállomással szemben a jelenlegi tervidőszakban 400—420 ezer új állomásit építenek. Hangsúlyozta azonban, hogy ehhez bizonyos feltételeket a jövőben kled megteremteni. Kitért például arra, hogy az úi állóm ások üzemeltetéséhez és karton tartásához további 3000 szakemberre lenne szükség. Tóth Illés bejelentette, hogy a Posta a közeljövőben nyilvános vitát kezdeményez a telefonelosatásról. a Posta képviselői fórumokat szerveznek a lakosságnak és az ott elhangzott javasaitok alapján (irányelveket dolgoznak ki a telefonelosztás jelenlegi gyakorlatának módosítására. A lakosság bevonásával kívánják kidolgioznd azt, hogy a jövőben milyen szempontok figyelembevételével és. milyen sorrendben elégítsék iki az igényeket.
