Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-03 / 259. szám
1986. NOVEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét Hímjeiből fllsino és a kondorkeselyű Gábor Méricz „hazatérése” Mindig érctelkes, ahogyan a gyesnek látja a világot. Nagyon egyszerűsítve ennek okát abban is fellelhetjük, hogy a gyerek még mentes a manipulliáciétéi, érdekei is alapvetőeik, nem kanspdratí- vok, így amit a kamasz, vagy kisebb Itesltvélre Hát, különösen lantosi, .mert őszinte. Számos példája van ennek a géndollaitnak az alkotóm ű vészietekben. így az irodalomban és a filmművészetiben ben is, szűkébb hazája problémáit építi be a más* szabadságukért küzdő latin- amenikai népeik törekvéseibe. Alsino, a tíaévesnyi gyerek egy konlkirétan meg nem nevezett közép-amerikai ország fia, a kandorkeselyű pedig a partizánok ellen harcoló kormánypártiak amerikai katonai tanácsadója. A művészi szándék jól felismerhető: aizt bemutatni, ami közös a kontinens szaís. Atz ellőzőekből következik, hogy a .gyerek látásmódja — őszánteségébőli is eredően — többnyire eltaötólézetit. Ügy is érthetjük a gyerek lényeglátó! Valószínűleg ez az egyszerű igazság vezethette a kitűnő emigráns chiliéi rendezőt, Miguel Littinjt, akii nicara- guai—Kubai—mexikói—Costa Rica-i Ikooprodúkcióhan forgatta Alsá.no és a konidior- keseilyű című filmjét. Érdemes Italián megemlíteni, hogy az igen tehetséges és sokatígérő chilei emigráns néhány évvel ezelőtti nyilatkozatában azt mondta, hogy igen sokat tanuilt a neves magyar rendezőktől, különösem Jánosától, s a magyar filmeket tekinti példa- képének. Arról is beszélt, hogy miért: a legjobb magyar filmek jellegzetesen Duna.—■'Kszawtáji gondokat hordoznak, üzeneteik célzatosan a mának szólnak. A teremtő 6izántíék jól érzékelhető Littin új filmjébadlsiáigiulkért küzdő népeinek harcában. S talán éppen ez okozza, hogy a rendező nem tudja eléggé életközeibe hozni mindazt, amit nagyon tisztesen el akar .mondani. Sajnos, a különbségek, jellegzetességek egybemosása árt a filmnek, s a felszabadító harc meglehetősen sablonosam jelenik meg előttünk. Az a fajta tipizálás., amellyel Lrittin dblgozik, számukra bizony túlhala- doitt. A tézisek a mai ember szálmára — egyszerűen kimondva — nem vonzóak, különösem akikor nem, ha kissé balajtalanoík, túlontúl is diidiaktitousok. Pedig a fílllm szerkesztése, fényképezése elsőrangú, igazolja a chilei rendező jó hírét. Nem igen értjük, miért tette Láttán ennyire általánossá a filmjét — netán különböző országokból jövő dramaturgiai tanácsok hatására, hiszen négyes kooprodukció- ról van szó. Kár értté. — ti — Sajnos a matuzsálemi korú festő, a Kisújszálláson 1889-ben született Gábor Móricz nem érhette még alkotásainak hazatérését a Nagykunságba — néhány héttel ezelőtt, szeptember 12-én elhunyt. Gábor Móricz a Szajna- pa.rti piktura emlőin nevelkedett magyar festögenerá- clió egyik j élességé. Még nincs húsz éves amikor már az École des Beaux Arts-on tanul. Korai tájképein, csendéleteim a francia mesterek és Szi nyei Meirse hatása érződik, később különösen hamar a portréfestészetben vált markánssá művészegyé- nisége. 1932-től Európa számos namgős szalonjában kiállított, Amsterdam, London, Róma, BerClin után a tengeren túlra is eljutottak képei. Sikeres tárillatok egész sorát tartotta. Termékeny alkotó volt, Szinte élete utolsó percéig dolgozott. A Karcagi Déryné Művelődési Központban .rendezett emlékkiállítását Pálosi Judit művészettörténész ma délután 5 órakor nyitja meg. Münnieb Ferenc emlékbélyeg Münndch Ferenc szüiletésé- niek 100. évfordulója alkalmából — az Évfordulók-ese- mények ’86 sorozaton belüli — 4 forintos bélyeget hoz forgalomba november 14-én a Magyar Posta. A .bélyeg Oláh György grafikusművész .terve alapján, többszínű ofszet nyomással, 822 300 fogazott és 4800 fogazatillan példányban az Állami Nyomdában készült. A bélyegiképen vörös háttérben Münnűch .Férenc portréja látható és az évfordulóra utaló felirat olvasható. A belső lázak költője Szilágyi Domokos halálának évfordulóján Tíz esztendeje hallt meg Szilágyi Domokos, az erdélyi magyar költészet egyik legnagyobb tehetsége, akinek korain lezárult lírája ma már az egész magyar költészet klasszikus értéke, önkezével vetett véget életének, személyes és közösségi csalódások után. Pedig korai versedben az avamtgarde jövőbe sugárzó derűje ragyogott. Az avantgardisták technikai érdeklődése, gépi csodáiktól elragadtatva .ámulata is feűitet- szett, elsősorban a repülés öröme az a lelkesítő érzés, hogy a gépi aiviliizáció végrle meg fogja szüntetni a távolságot nemzetek kultúrák és embereik között. Az avant- garde nyugtalansága — nemcsak a szabad forma, a vakmerő száképek hanem mindenekelőtt a lázas és nyugtalan költői érdeklődés, vállalkozó kedv és szenvedély új jelenségnek tetszett a romániai magyar költészetben a hatvanas évek elején. A jövőt birtokba venni vágyó szenvedély mindazonáltal csupán ellentmondásos érzés lehetett. A személyes sors 'nehéz élményei s a közösségi történelem semmivel sem könnyebb tapasztalata szüntelenül beárnyékolták az ódáikat és himnuszokat. Szilágyi Domokos költósZatét mindinkább korunk tragikus felismerései szőtték át, verseinek poétikájára, nyelvére a .nehéz küzdelmek átélése, a belső vívódások drámája nehezedett. Ellentmondásos érzések küzdelméből elköltött költői szintézist. Az egymásnak feszülő indulatokból .próbált rendlet teremteni. Azt a művészi igényt és poétikát érvényesíSzllágyi Domokos portréja tette, amelyet hagyományosan Bartók Béla neve jellez. A modem költő többnyire magányos jelenség szűk körben hallatja szavát, a kultúra vagy az erkölcs nagy értékeit nem ő közvetíti a tömegek számára, legfeljebb magányosan őrzi és gondozza ezeket az értékeket. A modem költészetben testet öltő humánus értékek kisugárzása ezéirt nagyon is szűkkörű. Zárt esztétikai értétek ezek, jelentőségüket többnyire csak a „beavatottak”, a>z „írástudók” ismerik. S a modem költő vagy .gőgösen és .gyötrődve vállalja magányát, csökkenő szerepét, vagy elszánt .kísérleteket tesz arra, hogy kitörjön elszigeteltBégéiből. Az avantgardte is ilyen kitörési kísérlet- volt Szilágyi számára: a hagyományos esztétikai elvek, szépségeszmények feladásával próbált új közösségi művészetet teremteni. Valójában új költői magatartást,, amely a hagyományos esztétikummal radikálisan szakítva kereste a költészet mai hivatását. Szilágyi Domokos nem „step” és „formás” vlarsefcet alkart írni, nem „vallásos lírára” törekedett, hanem arra, hogy minél1 pontosabban fogalmazza meg személyes, egyszersmind közösségi helyzetét, közérzetét, s minél pontosabban írja le magának a költészetnek megváltozott szerepét. aűákuló lehetőségéit. Szilágyi Domokos arra tett kísérletet, hogy másfajta, talán erőteljesebb kihívást, és vonzálst jelentő költészetet állítson a régi helyére. S ezért mindegyre iróniával „idegenítette el” a költészet hagyományos eljárásait, technikáit és fogásait. Ez a moralista igény a költészet — mint emberi tevékenység s mint társadalmi feladat — áthangolását ígérte: a lírát akadta fcöüclelbb vinni .a köznapi léthez,, visiszavívni készült a költő régi szerepét. Ahagy megsokasodtak a búcsú versek, a rekviemek, a aratók, úgy vált mind zen- gőibbé és dallamosabbá a nyelv és a forma. Szilágyi Domokos, aki korábban a költészet hagyományos díszeitől búcsúzott, mo6t a világitól s az élettől .búcsúzva olyan zengéssel keltette új éf,)etre ezeket a díszeket a költőiséget, a .muzsikált, mint korábban italán soha. A régi magyar költészet vagy a nyuigatos líra elégikusan fájdalmas hangzását szólaltatta meg tiszta és ítélt zenei hangokon. Kereste az egyszerűséget, személyes és történelmi somsának hálójából azonban nem bírt szabadulni. Pomogáts Béla Pályakezdőkkel és nyugdíjasokkal Csökkent a megyében a képesítés nélküli nevelők aránya Jobb teltételek, nagyobb tanulási kedv Amíg tavaly a pedagógusok 4,6 százalékának nem volt diplomája a megyében, az új tanévben a ilegfrisebb statisztika szerint 4,4 ugyanez az arány. Csák kis mértékben csökkent ugyan a ké- pesítés nélküliek száma, de feltétlenül örvendetes ez így is. hiszen az iskolák igen sók — több mint félezer — állást hirdettek meg az idén, s éppen ebből kiindulva voltak. akik arra tippeltek, hogy növekedni fo.g a diplomával nem rendelkező tanítók, tanárok száma. Aki azonban tüzetesebben megvizsgálta a több száz oldalnyi pályázatot — az egész ország pedagógus állás kínálatát — joggal reménykedhetett, hiszen az összehasonlításban Szolnok megye állta a versenyt. Számos tekintetben mint például a bérek nagysága, lákás vagy valamilyen átmeneti megoldás; szolgálati szolba, hely a letelepedésre az országos átlagnál kedvezőbb feltételieket kínáltak a megye intézményei. Minden állás persze .nem talált gazdára így sem, de a korábbi éveknél több csaknem kétszáz pályakezdő pedagógust kösizöntlhettek a tanév elején a diákok a kollégák. Az óvodákban harmincegy felsőfokú végzettségű óvónői, az általános iskoláikban 119 tanító, illetve tanár a zleneiskolákban hat zenetanén- a középiskolákban .Víg 27 friss diplomás pedagógus kezdte meg hivatása gyakorlását. Külön örvendetes, hogy mérsékelten ugyan, de csökkent az előző évihez viszonyítva a képesítés nélküli nevelők aránya a kisebb településeiken, Tiszaigaron, Ti- szaderzsen, Tiszasülyön, Ti- szasző’.ősön, Tiszabunán, a városok közül pádig a karcagi Zádar úti, a mezőtúri Újvárosi és a Törokszentmlik- lóíi Bethlen Úti Általános Iskolában is. Az 'óvodákban tovább javultak az évék óta amúgy Is jó személyi feltételek. Gondot a tartósan távollévőik helyettesitése jelent, bár ez nemcsak az óvodáikra jellemző. A megye valamennyi nevelési-óiktatási intézményében hétszózihatvanöt óvónőt, tanítót, tanárt — a pedagógusok csaknem tiz százalékát kell helyettesíteni, a gyes, a gyed, a katonaság, illetve egyéb bkok miatt. S ez nem csekély terhet ró a tantestületekre. Az idén tovább csökkent a betöltetlen álláshelyek száma. Az általános iskolákban magyar, történelem., orosz, ének, technika szákos pedagógusokból kellene több, esetedként még matematikusok is hiányoznak. A közén- iskolákban — noha kis mértékben javult az arány — változatlanul az idegen nyelvtanári állások egy része maradt üresen. Ugyancsak hiány van nevelő ta- nárckból, és szakmunkásképző intézeti tanárokból,. Növekedett az idén a képesítek nélküli nevelők körében a továbbtanulási kedv. A tanítóképző főiskolán száz- hatan,, a tanárképzőkön pedig hatvannégyen tanulnak. Mindez persze egyelőre még csak inkább további gondO- kat clkoz az iskolavezetőknek a munka szervezésében, de évék múlva feltétlenül meghozza a gyümölcsét. Akárcsak a magosabb képesítés vagy harmadik szak megszerzéséért tanuló pedagógusok esetében. Az új, tanévben emelkedett a tanítóképzőben tanuló óvónők, a tanárképző főiskolára járó tanítóik, valamint az egyetemi tanulmányokat folytató általános iskolai tanárok száma is. Az iskolai nevelés-oktatás személyi feltételeinek javulásában igen nagy szerepe van annak, hogy hárem- négy szer annyi .nyugdíjas pedagógus tért vissza az iskolába, mint a korábbi években. Az új tanévben, az általános iskolákban száznegy- venhárom, a középiskoláikban pedig ötvenegy nyugdíjas korú tanító, tanár dolgozik — féláldozva a pihenést —, folytatja hivatását, a fiatalok nevelését. T. G. A „bemocskolt szivárvány” képei Kocsis Imre kiállítása a megyei művelődési központban Szép percek az irodalomnak írók vendégségben Az őszi megyei könyvna- pok alkáliméiból a törökszent- milkilósi városi könyvtár jól sikerült iró-alVasó találkozókat szervezett, a héten, Október 27-én Kurucz Gyula írót látták Vendégül a Park éttereimben, illetve a fegyvenneki községi könyvtárban, 29-én pedig örsi Ferenccel beszélgethettek a törclkszeníirniilk- lósi és a tisaatényőii olvasóik. Ugyancsak szerdán látták vendégül a Bercsényi Miklós Gimnáziumban Manana Sza- ládze grúz műfordítónőt (a Szovjet Irodlalom című folyóirat ikontrottszerfcesz,tőjét). a mai magyar irodalom jeles képviselőinek — Szabó Magdának, Déry Tibornak, ör- " kény Istvánnak — fordítóját, áki rendhagyó órával örvendeztette meg a mátalősi diákokat. Délután a grúz ven diág a városi könyvtár olvasótermében találkozó t a magyar—szovjet baráti társaság tagjaival. Országos népművészeti pályázat Elsödijas a kunszentmártoni iskolaszövetkezet A SZÖVOSZ X. kongiresz- szus.a tiszteletére, november 6—16 között, immár ötödik alkatommal rendezi meg Budapesten a Fogyasztási Szövetkezetek OrsizÉigos Tanácsa az országos szövetkezeti népművészeti kiállítást. Megyénkből a pályázati felhíváshoz 10 szövetkezet csatlakozott. Három etnográfus, egy-egy festőművész, illetve népi iparművész- értékelték a kü- lönböző kategóriákban beérkezett pályamű vettet. Az is- koliaszövzíjkezétek között a kunszentmártoni gimnáziumi csoportjai, Országh László vezetésével hímzésekkel és híimesitojásokikail első díjat nyert. A fafaragók közül a tósizegli Hegedűs József, a Szolnoki Áfész dolgozója szép fatálaival negyedik helyezésit ért el. A hét végén nyitotta meg Lengyel Boldizsár, a Szolnoki Városi Tanács elnökhelyettesé a Megyei Művelődési és Ifjúsági 'Központ .galériáján Kocsis Imre festőművész kiállítását. Meleg szavakkal méHtaltta a Viharsarokból, közelebbről Makóról elszármazott művész küzdelmekben és sikerekben egyaránt gazdag munkásságát. Majd a most bemutatott képéket. kompozíciókat üdítő színfoltnak, gondolatébresztő látványnak nevezte — igyekezett Kocsis Imre képei nek helyét meghatározni a magyar és az egyetemes képzőművészet 20. századi rengetegében. A 46 éves művész közel két évtizede tanít a Magyar képzőművészeti Főiskolán, festő' és grafikus. Sajátos alkotásait eddig 24 országban ismerhették meg a műértők. Krakkótól Baden-hadenig, Makótól Yoíkohamáig. Tavaly Munkácsy-díjjal ismerték el eddigi munkásságát. A mostani tárlat csupán ízelítő a művész rendkívül gazdag és sokszínű stílusából született kompozíciók vissza- vísiszatérő témái a világ kiüresedésének veszélyeire figyelmeztetnek, a tények és a vágyaik esetenkénti gro- teszksógét villantják elénk. Az ellentétek hangsúlyozására épülő hatás nemcsak a képek tartalmában, hanem a művészi megformálás,ban is megjelenik. A kiállítás december 8-áig várja az érdeklődőket. Képünkön. az izgalmas .kompozíciók agyi.ke. (Fotó: H. L.).
