Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-20 / 273. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 20. Múlunk la ex a Jövő Újságkészítés számítógéppel A Hungaroringen megtartott Forma—1-es világbajnoki futamról tudósító újságírók közül az amerikaiak többsége számunkra szokatlan szerkezettel dolgozott. Az aktatáskányi alkalmatosságon voltak billentyűk, mint az írógépen, volt azon egy képernyő, mint a tévé- készüléken, és volt rajta egy csatlakozókábel. A tudósító bebillentyűzte a híranyagot, ellenőrizte, javított rajta a képernyőn, majd keresni kezdett a sajtóhelyiség falán valamit, amihez csatlakoztatható az a bizonyos kábel. Nem találta, mivel olyasmi nem volt. így hát tudósítását leadta a náluk már kissé elavultnak tekintett telexen. Mi lett volna a híranyag sorsa, ha van csatlakozó, vagyis a tudósítás megjelenik a New York-i, detroiti stb. szerkesztőség terminálján. Akkor ott azt ellenőrzik, javítják, programozzák a megfelelő utasításokat a szerkesztésre, a tördelésre vonatkozólag, majd újabb gombnyomással elindítják azon az úton, amelynek végén kész az újság, a hagyományos nyomdaipari közreműködés nélkül elkészült kiadvány. zonyos munkafázisokat — ellentétben az amerikaiakkal — még nem a nyomda vagy a szerkesztőség által programozott számítógép végez el, de remélhetőleg rövid időn belül teljes körűvé válik. Hasonló kezdeményezésekkel — ha más szervezésben is — több hazai nyomda és szerkesztőség próbálkozik, többek között Egerben, Szek- szárdon; a budapesti nagy nyomdák egynémelyike náluk is előbbre tart. A szinte teljes egészében számítógépes szerkesztőségi munka meghonosítását ez idő tájt a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének lapja, az Űj Impulzus tervezi. Képzeljük el, hogy az Űj Impulzus szerkesztősége már áttért a számítógépes munkára. Akkor az újságíró úgy végzi a dolgát bent a szerkesztőségben, ahogy USA- beli kollégája azon az aktatáskányi elektronikus szerkezeten. Vagyis kész a riport, egy gombnyomásra van szükség, hogy az anyag megjelenjék a nyomdai terminálon. Megint a telefonvonalak De ez nem így lesz, hanem a képernyőn megszerkesztett írás a kiírón keresztül papírra kerül majd, aztán elviszik a nyomdába, ott újra bebillentyűzik. Talán mégsem papírt, hanem mágneslemezt visznek majd a szerkesztőségből a nyomdába — ez lenne a korszerűbb és az olcsóbb. Annyi biztos, hogy a kézirat továbbítása nem egy gombnyomással történik meg, mivel arra nem lesz mód, nagyjából azért, nem, amiért az amerikai újságírók ott a Hungaroringen nem találtak csatlakozót. Az a csatlakozásra alkalmas valami ugyanis nem azért nem volt ott a falban, mert nem kapni. — hanem — a többi között — azért nem, mert hiábavaló lett volna. Hogy az elektronikusképernyős írógépből a hír egy gombnyomást követően száz vagy ezer kilométerekkel távolabbra, egy alkalmas vevőkészülék képernyőjére kerüljön, ahhoz megbízhatóan és zavarmentesen működő távbeszélővonalra van szükség. Ez pedig ez idő tájt nálunk nemigen biztosítható, mivel a hazai telefónia olyan, amilyen. Mónus Miklós Viharoa bemutatkozás A teljes egészében számítógépes újság- (könyv, plakát, műszaki táblázatok) készítés már több helyütt valóság, ám elterjedése nem mentes a zökkenőktől. Emlékezetes példa erre a közelmúltból Eddie Shah esete Angliában. Eddie Shah ez év tavaszán a hirdetés-piacon korábban megszerzett tőkéjével létrehozta a brit szigetek rövid ideig talán legnagyobb példányszámú, azóta viszont megbukott magazinját, a Today (Ma) című bulvárlapot. A kiadvány nem szerkesztése, hanem előállításának módja, helyesebben az akörül keletkezett társadalmi viharok miatt vált világszerte híressé-hírhedtté. Az történt, hogy Eddie Shah lendületes támadást intézett az újságkészítés hagyományos technológiája ellen azzal, hogy Angliában több korszerű, teljesen elektronizált nyomdát állított fel. Ezekben a szerkesztett hírekből, tudósításokból, fotókból úgy lesz újság, hogy a munkában nincs szükség hagyományosan értelmezett tördelésre, gépszedői munkára, és így tovább. Ami addig a jól fizetett, úgymond fehérgalléros szakmunkások, technikusok feladata volt, azt e helyeken mind elvégzi a számítógép. Ami miatt a szakszervezetek elementáris erővel tiltakoztak, de mint a számítógépes módszerrel készülő újságok számának növekedéséből látható, nem sok sikerrel. Terjedni kezd a számító- gépes újságkészítés Magyar- országon is. A módszer iránt honi berkekben korábban is megvolt az érdeklődés, de az alkalmazáshoz csak mostanában kezdenek megteremtődni valamelyest szélesebb körben a személyi és tárgyi feltételek. Főleg az utóbbiakban mutatkozott éveken át hiány, s a kívánatoshoz képest mutatkozik még ma Hazai kezdeményezések A veszprémi Pannon Nyomda kollektívája például jó néhány éve hozzákezdett a modernizáláshoz. Első lépésben meghonosította az ofszetnyomást. Az eljárás bevezetése csak féloldalas korszerűsítés, mivel az azt megelőző munkafázisok hagyományosak maradtak, vagyis a címeket címszedő, a kézirat sorait gépszedő szedte és szedi hagyományos módon. Munkájuk eredménye a tördelt levonat, azt szerkesztők és korrektorok javítják, a nyomdászok végrehajtják a levonat szélére jegyzett utasításokat. Az immár kész anyagokat — kézi munkával — úgy rendezik oldalba, ahogy az majd megjelenik. Ekkor fotót készítenek róla, negatívot, majd bizonyos munkák elvégzése után elkészül az ofszet-lemez, és így tovább. A Pannon Nyomda a közelmúltban az NSZK-ból megvásárolt elektronikus szerkezeteivel egyes kéziratokat már számítógépes eljárással gondoz, ahogy az lényegében a korábban említett USA-beli szerkesztőségekben és nyomdákban is történik. Az eljárás egyelőre nem teljes körű, hiszen biA közlekedésbon Szigorúbb környezetvédelmi előírások A közlekedés — s ezen belül is főként a közúti járművek — által okozott környezetszennyezés mind több gond forrása, elsősorban a nagyobb városokban, ipari körzetekben, ahol a levegő amúgy is az átlagosnál több káros anyagot tartalmaz, s a zaj sok helyen az elviselhe- tőség határát súrolja. A környezet óvása, illetve a káros hatások mértékének csökkentése érdekében az eddigieknél szigorúbb rendelkezések kidolgozása vált szükségessé. Várhatóan már a jövő év elején életbe lép a közlekedési miniszter rendelete, amely a jelenlegi helyzet — a járműpark nagysága, a forgalom sűrűsége, a gépkocsik műszaki állapota — figyelembevételével megváltoztatja, szigorítja a korábbi jogszabályt. Tizenegy évvel ezelőtt rögzítették utoljára a gépjárművekkel kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat, normákat. Akkor mintegy 580 ezer személygépkocsi, alig több mint 100 ezer teherautó és 16 ezernél kevesebb autóbusz közlekedett a hazai utakon. Ma viszont csaknem másfél millió személygépkocsi, 150 ezer teherautó és mintegy 25 ezer busz van forgalomban. Időközben az újonnan beszerzett járművek többségének műszakikonstrukciós tulajdonságai is módosultak, korszerűsödtek. A rendeletmódosítás nem hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy a kereskedelemnek jelenleg milyen gazdasági lehetőségei vannak a gépjárműbeszerzésre, a meglévő — jórészt elöregedett, korszerűtlen — járműpark ösz- szetételének megváltoztatására. A várható új jogszabály kettős célja, hogy korszerű, környezetkímélő gépjárművek kerüljenek az országba, továbbá, hogy a már üzemben lévő autók kevésbé szennyezzék környezetünket. Az úgynevezett típusvizsgálatok előírásainak szigorítása azt célozza, hogy a jövőben a kereskedelem csak olyan új járműtípusokat szerezzen be, amelyek megfelelnek a szigorúbb követelményeknek. Egyes típusoknál a levegőbe kerülő szennyezőanyag mértéke a korábbinak alig több mint fele lehet majd. Teljesen új rendelkezése a szabályozásnak, hogy 1988. január elsejétől nemcsak a típusvizsgálatoknál, hanem az üzemben lévő gépkocsiknál is megszabják a zaj felső határát. Űj intézkedés, hogy a jövőben a közutakon is bármikor ellenőrizhetik, megfelel-e a gépjármű a környezetvédelmi előírásoknak. Az új jogszabálynak nem a büntetés, a szankcionálás az elsőrendű célja, hanem az, hogy a járművek környezet- védelmi szempontból is megfelelő műszaki állapotban vegyenek részt a forgalomban. A szükséges mérőműszerek egy részét az OKTH anyagi támogatásával már beszerezték, s megkezdődtek a kísérleti ellenőrzések is. Az érintett autósok kellő időt kapnak majd arra, hogy környezetet szennyező járművüket megjavíttassák, a szükséges beállításokat elvégezzék, illetve elvégeztessék. A várhatóan megnövekedett munkálatokra a szervizek is felkészülnek; a hiányzó műszerek, berendezések beszerzéséhez a Közlekedési Minisztérium nyújt számukra segítséget. Korszirü élelmiszer-tartósítás Mint ismeretes, a nyers hús és hal anyagának háromnegyed része víz, a gyümölcsfélék pedig éppenséggel kilenctized résznyi vizet tartalmaznak. Ha az élelmiszerekből a vizet kivonjuk, ezzel a bennük állandóan jelenlévő mikroorganizmusoktól megvonjuk az életlehetőséget, nem tudnak továbbtenyészni. A víz eltávolításával megvalósítható a tartósítás. A szárított élelmiszerek, eltekintve a nedvességtől való további megóvástól, normális hőmérsékleten minden további eljárás nélkül, hosz- szú ideig raktározhatok és — ami szintén nagyon fontos — a víztartalom kivonásával csökken terjedelmük, főként súlyuk, tehát köny- nyebb, egyszerűbb és olcsóbb szállításuk is. A napon való ' szárítást vagy kemencében való aszalást már ősidők óta ismerik, de az így tartósított élelmiszerek ízben, színben, főként pedig tápértékben sokat veszítenek. Ezek a hiányosságok azonban teljesen kiküszöbölhetők, ha a vizet — 20 C-fok körüli hőmérsékleten, tehát jég formájában, annak szublimációjával, légüres térben vonják ki. Az összes konzerválási módszerek közül a fagyasztva szárítás változtatja meg legkevésbé az élelmiszert külsőre, színre, ízre. A fel- használáskor való előkészítés, vagyis az újbóli folyadékfelvétel után alig lehet a frisstől megkülönböztetni, a tápanyagok, vitaminok is úgyszólván változatlan alakban és értékben maradnak meg benne. A fagyasztva szárított élelmiszerekben a baktériumok, vírusok és egyéb mikroorganizmusok az étel elkészítésekor, a nedvfelvétel után újra életre kelnek. A fagyasztva szárított élelmiszert a tárolás folyamán védeni kell a nedvességtől Fagyasztva szárítás _________ A Leybold cég fagyasztva-szárító berendezése. Lent helyezkedik el a jégkondenzátor, a hűtőgép, a vákuumpumpa, fent a száraz csőalagút (KS) — ezért légmentesen záró műanyagfóliába csomagolják, ami megóvja a levegő nedvességének behatásától. Fel- használás előtt egyszerűen vízbe, esetleg más folyadékba, tejbe, gyümölcslébe, borba kell tenni, amikor- is, — mint a szivacs — felszívja a folyadékot, és ezzel helyreáll a szárítás előtti eredeti állapot. A fagyasztva szárításnál ugyanez történik, mint amikor a kimosott ruhaneműt fagy idején a szabadba terítik száradni. A ruhadarabok Ikieményre fagynak, és így fagyott állapotban száradnak meg. A jég anélkül, hogy felolvadna, „elpárolog”, szub- limálódik, vagyis szilárd halmazállapotban közvetlenül légneművé válik. A fagyasztva szárításnál ez a szublimáció légüres térben történik. A technikai problémák megoldására irányuló kutatások továbbra is folynak. A Leybold cég (NSZK) már sorozatban gyártja az új rendszerű fagyasztva szárító berendezéseket. Az új berendezés úgy működik, hogy a tartósítandó árut először gyorsfagyasztják, amikor is az áru víztartalma mikrokristályos jéggé alakul, de az anyag sejtrendszere nem roncsol ódik szét; egy vákuumtérben azután a jégkristály vízzé alakulás nélkül elpárolog. Emldráhvizsgálat ultrahanggal Olló helyett lézer Az emlőrák korai felismeréséhez azonosítani kell az öt milliméternél kisebb méretű elváltozásokat, de az ilyen felbontású röntgenvizsgálat esetleg sugársérülést okozhat. Sokkal célszerűbb lenne a gyógyítás más területein bevált ultrahangos berendezéseket hasznosítani az adott célra is, ám az eddigi berendezésekkel nem lehet olyan finom részleteket felismerni, mint a röntgenátvilágitással. A kanadai Ontario rákkutató Intézetben kifejlesztett Uj módszerek rendkívüli mértékben megjavítják az ultrahangos vizsgálat felbontóképességét. Az egyik Uj eljárással kis pontba sűrítik az ultrahangforrás hangnyalábját. s a gyűjtőponthoz közeli zónába. Elektronikus Utón változtatva a gyűjtótávolságot, több éles kép együtteséhez jutnak. Egy másik eljárással, az adó- és vevőkészülék alkalmas mozgatásával rétegfelvételeket készítenek. Ezeken a cétegfelvételeken még a 0,5 milliméter méretű elváltozásokat is azonosítják, felismerhetik. Lézerrel már régóta megmunkálnak fémeket, egyebek között lemezeket vágnak ki vele fémekből. Most a japán Macusita cég a textilanyagok kiszabására szolgáló lézeres készülékeinek élesebb vágóélű, módosított változatát fejlesztette ki. A berendezés széndioxid-gázlézerrel működik és számítógépes vezérléssel halad végig a szabásvonalon. A lézeres vágással nehéz tiszta, éles vágásfelületet teremteni. A lineárisan sarkított fény azonban tiszta vágásfelületet adna. Azt viszont nem sikerült megoldani, hogy a polarizátor együtt forduljon a szabásvonal irányváltoztatásaival. Ezért a japán cég kompromisszumhoz folyamodott — s készülékében épp ez az új — cirkulárisán sarkított fényt alkalmaz. A készülék vágófeje az eredetileg 6 mm átmérőjű fénynyalábot 0,07 mm-re fókuszálja, s egy háromrészes öltönynek a teljes kiszabásához két percre van szüksége. A készülék ára egyelőre olyan magas, hogy csak a nagy üzemekben gazdaságos. Technikatörténeti érdekességek 0 varrógép amerikai ősei Két amerikai eredetű varrógépet mutatunk be, az egyiket 140 évvel ezelőtt 1846. szeptember 10-én Elias Howe szabadalmaztatta és Elias Howe varrógépe ennek fő jellegzetessége a hegyén átlyukasztott tű és a hajó alakú vetélő volt, amit régi gépeken még ma is láthatunk. Ezzel a géppel két- fonalas öltéseket lehetett végezni. A másik szabadalmat öt évvel később, 1851-ben Isaac Merit Singer adta be. ö vezette be a lábhajtást és a gépre Howe vízszintes mozgó tűje helyett függőleges irányban mozgót szerelt fel. Ezzel könnyebbé vált a munka és nemcsak egyenes, hanem hajlított, görbe vonalban is lehetett az anyagot vezetni. Howe-val szabadalmi pere is volt és kártérítést kellett fizetnie. Tény azonban, hogy az első, a háztartásokban is használható varrógépek gyártását Bostonban Singer A gyártásra került Singer gép már teljesen a mail formázza kezdte el. ö nemcsak ügyes feltaláló, hanem jó kereskedő is voltbevezette a kiállítási termek rendszerét, ahol, gépét „minden idők felfedezésének” mutogatták és azzal reklámozták, hogy vele percenként 300 öltést lehetett elvégezni. K. A.
