Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-20 / 273. szám

Munkakultúra Tanácskozik az MSZMP Azt hiszem, elég egy pil­lantást vetni az ősember fantáziáját és kezenyomát őrző több ezer barlangrajz egyikére is, hogy arról meg­győződjünk, a művészet, a kultúra forrása a munka volt. A vadászat szent rítu­sait, a kezet csodával hatá­ros módón megerősítő és meghosszabbító durva szer­számok, eszközök megörökí­tése is mutatta, hogy a gon­dolkodó ember meghatározó élménye az önfenntartás és a veszedelem leküzdése lehe­tett Kultúrán persze most ne azt a produktumot értsük, amelyet a klasszikus megha­tározás szerint az emberi társadalom fizikai és szelle­mi munkájával létrehozott, hanem olyan munkavégzést, amelyet áthat a kultúra: a tudatosság, szervezettség, az önkifejezés vágya. Ki ne emlékeznék az ötve­nes évek munkahely-deko­rációira: drapériák redőze- tei közé ékelt portrék, füg- gönybolyhok a mozdony ab­lakában. Vajon rosszat akar­tunk? Csak hibás úton ke­restük a munkahely nagyobb kulturáltságát, otthonossá­gát előmozdító megoldáso­kat. A titok nyitja másutt van. Ahol ma a csepeli nagy­pontosságú fémmegmunkáló üzem, a győri Rába „repülő- térnyi” üzemcsarnoka vagy a paksi atomerőmű tart. Eze­ken a helyeken — de szeren­csére másutt is — az értel­mes munkarend, a gondosan megválasztott technológiák egészen a gépek külső meg­jelenéséig és színezéséig al­kalmas arra, hogy új, ma­gasabb igényeket ébresszen az ott dolgozóban, tagadja a munka és a fáradtság fogal­mának összetartozását. Az ilyen munkahelyen köny- nyebb összpontosítani a fel­adatra: a gépiesen unalmas tennivalókat automaták vég­zik, fotocellák és más mű­szerek soha nem lankadó fi­gyelemmel ellenőrzik a gé­peket, a folyamatokat. Győr­ben olyan tökélyre vitték a munkaártalmak elleni har­cot, hogy a megmunkáló, az öntőgépek közvetlen szom­szédságában, fallal nem el­választva működhet az étte­rem: az a jól Ismert már­ványemelvény a hűtőgépek­kel. kézmosókkal, kézszárí­tókkal. Bővül a gyógyszerek kivitele A kutatást, a termelést és az értékesítést átfogóan fej­lesztő program eredménye­ként a VI. ötéves terv idő­szakában gyógyszerekből, növényvédőszerekből és in­termedierekből összeségében mintegy 80 százalékkal töb­bet állítottak elő a vállala­tok. mint az azt megelőző öt év során, és belföldi értéke­sítésüket több mint másfél- szeresére növelték, míg ex­portjukat megkétszerezték. A program a VII. ötéves terv időszakában is folytató­dik. A tervek szerint a gyógyszerek, a növényvédő­szerek és az intermedierek gyártása az évtized végéig 1985-höz képest további 70 százalékkal emelkedik, kon­vertibilis kivitelük pedig megduplázódik. Az elmúlt évekhez hasonló ütemben bővülnek az érintett vállala­tok hazai eladásai is. A megye több mint száz természettudományokat ta­nító pedagógusainak részvé­telével számítástechnikai konferenciát tartottak teg­nap Szolnokon, a szakszer­vezetek művelődési házában. A tanácskozást, amelyen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára is — Vincze Sándor, a me­gyei tanács osztályvezetője nyitotta meg. Elemezte a megye iskoláinak, nevelői­nek számítástechnikában el­ért eredményeit. A számítógépek iránti igény, érdeklődés igen ör­vincze Sándor megnyitja a tanácskozást Befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülése Felhívás a világ parlamentjeihez és népeihez A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka teg­nap a két ház, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Ta­nács együttes ülésével foly­tatta munkáját. A szovjet parlament elfogadta az or­szág társadalmi és gazdasá.- gi fejlesztésének jövő évi tervét és a jövő évre szóló állami költségvetést. Ezután, a harmadik napi­rendi pont keretében meg­vitatták a népi ellenőrzési bizottság tevékenységét. A negyedik napirendi pont keretében Ivan Gladkij, a Szovjetunió Munkaügyi és Szociális Állami Bizottsá­gának elnöke ismertette az állampolgárok magán-mun­katevékenységéről szóló tör­vény tervezetét. Tegnapi ülésén a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa a világ parlamentjeihez és né­peihez szóló felhívást foga­dott el. A dokumentum em­lékeztet, hogy a reykjavíki szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó a nukleáris fegyve­rektől mentes világért foly­tatott harc minőségileg új lépcsőfokát jelentette. A Szovjetunió javasolja: a Szovjetunió és az Egyesült Államok vállaljon kötele­zettséget, hogy ebben a tíz (Folytatás a 2. oldalon) A Szolnoki Cukorgyárba folyamatosan érkeznek Pest, Csong- rád, Bács-Kiskun, Békés és Szolnok megye gazdaságaiból a répával megrakott teherautók és vasúti szerelvények.'A tel­jes kapacitással működő gyárban naponta 500 vagon cukor­répát dolgoznak fel folyamatos üzemben. Képünkön a nagy nyomású mosó, amely egyben a szállítmány maradéktalan leöntését is segíti. (Fotó: Mészáros) Számítógép az iskolában Megnövekedett az érdeklődés, erősödnek az igények Ma: Egy darab valóság a jövő mérnökeinek 3. oldal Megyei konferencia Szolnokon wgsgSSmMSSSSSSSSSSSMSfHSSHSSSSSMSMMmm Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvn. «vf. 273. K.. 1986. nov. 20.. csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Központi Bizottsága Tegnap összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Az ülésen tájékoztató hangzott ei a KGST-tagországok testvérpártjai vezetőinek 1986. november 10—11-én Moszkvában megtartott munkatalálkozójáról, Kádár Janos es Mihail Gorbacsov megbeszéléséről. Ezután a Központi Bizottság megkezdte a gazdsaági munka megjavításának teladatairól és az 1987. évi népgazdasagi terv es állami költ­ségvetés irányelveiről szóló előterjesztés megvitatását. Az MSZMP Központi Bizottságának ülése ma folytatja munkáját. Az új szemlélet térhódítá­sát ma már az ergonógnia fiatal tudománya is segíti. A magyar ergonómusok szakértelme, tájékozottsága szinte önmagát kínálja: itt; van kezünk ügyében a ren- j geteg tapasztalat, jól kipró­bált megoldás, amellyel az üzem és dolgozója érdeke egyaránt szolgálható. Sőt a tervek szerint jövőre éppen Budapesten kerül sor az er­gonómusok nemzetközi szer­vezetének közgyűlésére, te­hát szinte házhoz szállítják majd a munkával kapcsola­tos legújabb tudományos is­mereteket. Hisszük, iparunk, gazdasá­gunk jelenlegi állapotában' nem nélkülözhetők e köny- nyen megszerezhető tapasz­talatok, amelyek a nálunk­nál fejlettebb országokban születtek. Különben is, a ta­nulás soha nem kerül pénz­be, míg az oktalan közöm­bösség, érzéktelenség csak ráfizetéssel jár. A munka- kultúra fejlesztése nálunk éppen ezért nem luxus, nem a jobb és gazdagabb üzemek divatos passziója, hanem olyan tartalék, amelynek ki­aknázását senkinek sem tilt­ják. A felzárkózóknak tehát nem csak szabad, de szüksé­ges is e fontos lehetőséget megragadniok. K. F. Elkészült a Paksi Atomerőmű 3. blokkja (MTI—telefotó) vendetesen alakult szfikebb hazánkban. Az 1983-ban meghirdetett iskolai számí­tástechnikai program révén jelenleg a középiskolákban átlagosan nyolc számítógép található, az intézmények hatvan százalékában megfe­lelő termet alakítottak ki a foglalkozásokhoz. Az általá­nos iskolákban 173 számító­gép várja az érdeklődő diá­kokat. A középfokú intéz­ményekben 72 szakkörben négyszázhúsz tanuló ismer­kedik a számítástechnikával. Az általános iskolák közül 47 intézményben fakultatív „tárgy” a „számítógép”, s összesen 35 szakkört tarta­nak nyilván. A gépek száma szinte napról napra növek­szik, részint az üzemek, vál­lalatok támogatásával, de je­lentősen befolyásolja majd a további fejlesztést a VII. ötéves tervre előirányzott mintegy 30 millió forintos számítógépes program meg­valósulása. A számítógépek nevelés­oktatásban történő alkalma­zásában sem csekély sikere­ket ért el Szolnok megye. A pedagógiai intézet iskolaszá­mítógép programozási kézi­könyvét ma is haszonnal for­gatják országszerte. A peda­gógusok felkészülését emel­lett számos tanfolyammal se­gítette az intézet, s a tegnapi tanácskozás tulajdonképpen folytatása volt az eddigi to­vábbképzéseknek. A megnyitót követően Vá­mos Tibor akadémikus tar­tott előadást Az elektronizá- ció hatása a társadalmi fej­lődésre címmel. A nagy tet­széssel fogadott előadásban elemezte a világban illetve hazánkban történő jelentő­sebb átalakulásokat, a mo­dernizáció jellemzőit, a sze­mélyiség szerepét a további feladatok végrehajtásában. Vámos Tibor előadása után Marx György akadémikus arról szólt, miként lehet fel­használni a számitógépet a természettudományok okta­tásában. Programokat muta­tott be fizikai, kémiai fogal­mak, folyamatok számító­géppel történő feldolgozásá­ra. Délután szekcióülésekkel ért véget a konferencia. A résztvevők hat szekcióban, a Ságvári Körúti Általános Is­kolában és a Varga Katalin Gimnáziumban kaptak ízelí­tőt, hasznosítható ismerete­ket arról, hogyan alkalmaz­ható a számítógép az isko­lai adminisztrációban, a ma­tematika, a fizika, a biológia, a kémia és a földrajzórán, milyen feladatok, lehetőségek állnak az általános iskolai számítástechnikai fakultáció előtt, továbbá az automati­zálás és a számítógép kapcso­latáról.

Next

/
Thumbnails
Contents