Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-17 / 270. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 17. szerkesztőség postájából EBI „Otitt a cselekvés órája!” címmel, a Magyar Forra­dalmi Munkás—Paraszt Kormány megalakulásának 30. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a szolnoki Beloiannisz Üti Ál­talános Iskola és a Tiszthe­lyettesképző Szakközépiskola tanulói a Killián György Repülő Műszaki Főiskola nagytermében. Az összeállí­tott műsorral sikerült a fia­talok számára közelebb hoz­ni a ma már történelemnek számító sorsfordulót; Béler Gyula nyugalmazott alezre­des közvetlen hangú vissza­emlékezése pedig bensősé­gessé tette az ünnepséget. A két intézmény vezetőinek és diákjainak baráti beszélge­tésével zárult a program. Munkácsi Ildikó KISZ-titkár Díjbefizetés sorbanállással Már elfogadtuk a Titász- tól, hogy nem jön helyünk­be a díjbeszedő, hanem ami kötelességünk időben ren­dezni a villanyszámlát. De azt már nehezen tudjuk el­viselni, ami ezzel jár. Azt az össze-visszaságot, sorba­állást, ami a befizetőhelyen tapasztalható. Többnyire idős emberek várakoznak hosszú ideig — bent és kint az utcán is állnak. Nincs el­igazító tábla, így senki nem tudja például, hogy melyik ablakhoz kell állniuk a kert­városiaknak, melyikhez má­soknak. Amikor ezt szóvá tettük, az volt rá a válasz, hogy nem érnek rá. Ha már nem érnek rá arra se, hogy eljöjjenek hozzánk a vil­lanyszámla dijáért, jó lenne, ha annyira mégis ráérnének a díjbeszedők — vagy az er­re illetékesek —, hogy egy eligazító táblával tájékoz­tatnák és megkönnyítenék a befizetők helyzetét. T.-né Szolnok Hetven éve kapta meg diplomáját Forgó Gábomé nyugdíjas tanítónő, a karcagi Arany János Üti Általános Iskola volt nevelője. A rubindiploma átadása után az iskola tanulói vi­rággal és szép műsorral kedveskedtek a jó egészségnek és teljes szellemi frissességnek örvendő idős tanító néninek Nem sikerült elszállni Komolyan vettem a „Szél­iünk rendelkezésére” reklá­mot és azzal a kéréssel men­tem ez év májusában a szolnoki Ibusz-hoz, hogy sze­retnék Moszkvába „szállni”. Azt a választ kaptam, hogy augusztusban, szeptember­ben már nem mehetek, min­den hely elkelt, de október­ben repülhetek. Ennek meg­felelően minden előkészüle­tet megtettem, majd nemso­kára rá kaptam egy értesí­tést az Ibusz-tól, hogy a já­rat technikai okok miatt el­marad. Azóta is bosszant az eset, de különösen akkor, amikor ismét hallom a tv- ben és olvasom az újságban, hogy „Szállunk rendelkezé­sére”. Mert nekem ugyan nem sikerült „elszállni”. Fehér Ferenc Tiszaföldvár Igazolást kértek a szülőktől Vállalatunknál több dol­gozónk részére írtunk iga­zolást arról, hogy reggel hány órára járnak munkába. A munkakezdésről szóló iga­zolást a szolnoki Széchenyi lakótelep barna iskolájából kérték. Bizonyára így akar­ják felmérni, hogy a szülők­nek reggel mikor kell elin­dulniuk a lakótelepről. En­nek alapján döntik majd el, hogy gyermeküket fél 8 előtt befogadják-e az iskolába. Ügy vélem, ez a szülők meg­csúfolása. T. I.-né Szolnok A Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat Illyés Gyula Szocialista Brigádja őszi nagytakarítási akciót szervezetit. Felvételünk a Május 1. út szépítésén, rendbetételén készült (H. L.) Ebéd helyett vita Az iskolai tanév kezdete óta a zagyvarékasi Gólya vendéglőbe járok ebédelni. Minden héten előre megve­szem a következő hétre való ebédjegyet. November 5-én az aznapi jegyemet véletle­nül otthon felejtettem, így ezen a napon a felszolgáló nem adott ebédet. Pedig az itt ebédelők névsora megvan a vendéglőben, ellenőrizni lehet, hogy egész hétre befi­zettem. Ehelyett durván ki­küldött az ebédlőből. Az úton találkoztam édesapám­mal, aki szintén ebédelni ment, én is visszamentem vele és megkérdezte, hogy miért nem adják ki az ebé­demet, hiszen megvettük a jegyet és pótlólag majd hoz­zuk. Erre azt mondta a fel­szolgáló, hogy azért nem, mert szemtelen vagyok és legközelebb ki is fog dob­ni. .. Azóta is nagyon bánt az eset és érthetetlen számom­ra ez a viselkedés. (A VI. osztályos kisfiú leveléből nem derül ki, hogy végül is kapott-e ebédet — az aznapi ebédjegyét bizonyítékul csa­tolta. A szerk.) Kézér Tamás Zagyvarékas Kollektív névadó ünnepséget szervezett nemrég a •megyei tanács ellátó szolgálatának Pelikán kollektívája az szb-vel együtt. Az ünnepség után — a tanács hétvégi pihenőjében __ c saládi összejövetelen ismerkedtek a kicsik és szüleik egy­mással Köszönjük a gazdag programot A Szolnok Megyei Hadki­egészítő és Területvédelmi Parancsnokság október 24- én nyugállományai dolgozói részére egész napos találko­zót szervezett. Megismertük az eddig elért eredményei­ket, nehézségeiket és a to­vábbi feladataikat is. A tájé­koztató után az egyik helyi alakulathoz látogattunk, ahol a technikai és szemé­lyi állomány ellátásáról győ­ződhettünk meg. A program második része a Palot&si Ál­lami Gazdaságban folytató­dott, ahol megtekintettük az egyik üzemágat, és a tájé­koztató után a gazdaság ve­zetősége vendégül látott ben­nünket. Köszönjük a pa­rancsnokságnak, hogy gaz­dag, tartalmas programot szerveztek számunkra és kí­vánjuk, hogy a béke megőr­zésében, védelmében érjenek el minél nagyobb eredmé­nyeket. Takács József Szolnok Nyílt tanítási nap Meghívást kaptunk októ­ber 29—30-ra a mezőtúri 4. sz. Általános Iskolába, ahol nyílt tanítási napokat tartot­tak. Másodikos ' kislányom nagy izgalommal készült er­re a napra, este még gondo­sabban rendezgette a köny­veit, ceruzáit. A szülők kö­zül, aki csak tudott, eljött, hisz nemcsak arra voltunk kíváncsiak, hogy tanul gyer­mekünk, hanem az oktatási módszerekre is. Sok ötlettel gazdagodtunk. Például: hogy lehet egy olvasmányt feldol­gozni, a szorzótáblát mint egy játékot megtanulni. A gyerekek ügyesen szerepel­tek, sokat jelentkeztek, ak­tívan részt vettek az órák munkájában. Tudják, értik az anyagot. Nagy József né és Hendrik Istvánná már második éve foglalkozik ve­lük. A szülői munkaközösség nevében is köszönöm ezt a jó kezdeményezést. Jászné Polgár Mária Mezőtúr Hozzászólás cikkünkhöz A lámpás irányításáról címmel közöltük október 21-i számunkban Gecse Jó­zsef gépkocsivezető levelét, amelyben a tiszaligeti lejá­rónál lévő, több millió forin­tos jelzőrendszer kihaszná­latlanságát tette szóvá — hangsúlyozva, hogy néhány közlekedési csomópontban erre nagyobb szükség lenne. Észrevételére — a jobb ért­hetőség érdekében — Boros József, a KM Szolnok Köz­úti Igazgatóság műszaki igazgatója a következőket válaszolta: „Gecse József gépkocsive­zető gondolataival egyetér­tek. A forgalomirányító jel­zőlámpa telepítése — a kö­rülményektől függően — va­lóban több millió forintos beruházást jelent. Azt azon­ban tudni kell, hogy 1975- ben, amikor Szolnok átkelé­si szakaszán a 4-es sz. fő- közlekedési út korszerűsíté­se befejeződött, a forgalmi adatok és a várakozási idő nagysága indokolta a jelző­lámpás irányítást a tiszalige­ti csomópontban. Ennek bi­zonyítására néhány adat: 1975-ben mintegy 20 ezer, 1980-ban körülbelül 25 ezer, tavaly már közel 30 ezer jár­mű haladt naponta a 4-es sz. . úton. Tehát 10 év alatt 50 százalékkal nőtt a járművek száma, ami már nem teszi lehetővé, hogy a tiszaligeti csatlakozásnál a jelzőlámpát program szerint üzemeltes­sük, mert a 4-es úton meg­álló járműsor az áthaladó forgalmat jelentősen akadá­lyozná. Ez tehát a magyará­zata annak, hogy a tiszalige­ti lejárónál a jelzőlámpát sárga villogó üzemmódban működtetjük. Annyi kiegé­szítést még ehhez, hogy a szóban forgó berendezés (Pécs II. típusú) konstruk­ciója meglehetősen elavult, ezért gazdaságtalan lenne le­szerelni és más csomópontba helyezni. Tájékoztatásul any- nyit, hogy a szolnoki Sallai —Petőfi út és a 4-es sz. út csomópontjában a jelzőlám­pa telepítésének előkészíté­sével foglalkozunk.” összeállította: Csankó Miklósáé A Legfelsőbb Bíróság határozatéból Ittasságért mondtak fel a dolgozónak Ha a munkáltató azért mondott fel egyik dolgozójá­nak, mert a többszöri figyel­meztetés ellenére is ittasan jelent meg munkahelyén, döntése megalapozott és in­dokolt volt. Erre egy példa: A felperes matróz, gépke­zelő és hajóvezető munka­körben hosszabb-rövidebb idejű megszakításokkal dol­gozott az alperesnél. Munka- viszonyát — 15 nap felmon­dási idővel — azért szüntet­ték meg, mert a többszöri szóbeli és írásbeli figyelmez­tetés ellenére is ittasan je­lent meg munkahelyén. Fe­gyelmezetlen magatartásával veszélyeztette a saját és munkatársai testi épségét. A munkaügyi bíróság az ügy­ben ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát. Döntését azzal indokolta, hogy az ismétlődő szeszesital-fogyasztásokat mint fegyelmi vétségeket, fokozatosan kellett volna büntetni, esetleg a legsúlyo­sabb fegyelmi büntetés ki­szabásával is. Ennek elmu­lasztása miatt helyezte ha­tályon kívül a felmondást. A Legfelsőbb Bíróság viszont a munkaügyi bíróság határoza­tát megváltoztatta és a vál­lalati felmondást helyben­hagyta. E határozatát azzal indokolta, hogy az alperes felmondása a jogszabály kö­vetelményeinek megfelel. Az Mt. 26.§(1) bekezdése szerint ugyanis a határozatlan időre létesített munkaviszonyt fel­mondással mind a munka­adó, mind a dolgozó bármi­kor megszüntetheti. A mun­káltató azért mondott fel a matróznak, mert a nevelő célzatú figyelmeztetések elle­nére ismét ittas állapotban jelent meg munkahelyén. Ezt az alperes megfelelően bizonyította, és a felperes sem vitatta, hogy ittassága miatt már több alkalommal részesült írásbeli figyelmez­tetésben. A Legfelsőbb Bíró­ság ítéletének indoklásában azt is megállapította: kizáró­lag a munkáltató jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a munkafegyelem meg­szilárdítása érdekében fe­gyelmi büntetést alkalmaz-e vagy felmond a dolgozónak. IA tárgyalóteremből I A tettes visszatért A múlt év végén két fér­fi iszogatott a kunszentmár­toni Parkban. Kállai Béla a Rácz Aladár utca 8. szám, és Bódi József a Gyóni Géza ut­ca 3. szám alatti lakos amo­lyan előszilvesztert tartott, merthogy a szeretet ünnepé­nek karácsonyi hangulata akkorra már szertefoszlott. A záróra utáni események legalábbis ezt mutatták. A presszóból távozva határoz­ták el, betörnek valahová és pénzt szereznek. — Tudok egy jó helyet, ahol sok a pénz — mondta Kállai, s a bűnös ezúttal másodmagával tért vissza korábbi bűntettének színhe­lyére. 1931-ben ugyanis már 59 950 forintot lopott el az említett jó helyről. Most is ide igyekeztek. Ezt megelő­zően persze Bódi József la­kására mentek, ahol mind­ketten átöltöztek, majd két nagyobb méretű kést vettek magukhoz. Két pár irhakesz­tyű és egy női harisnyanad­rág levágott két szárát is zsebre gyűrték. Éjfél után értek a kiszemelt idős há­zaspár lakásához. Bódi bakot tartott, Kállai pedig bemá­szott a nagykapun, majd ki­nyitotta azt, így társa is be­jutott az udvarra. A házba is erőszakosan ha­toltak be. A konyhában fe­jükre húzták a harisnyát, s berontottak a szobába. — Ide a pénzt! — szólítot­ták föl villanyt gyújtva a megrémült háziakat. A szek­rényben kutatva próbáltak hozzájutni a réméit összeg­hez. Miután kísérletük ered­ménytelen volt, bántalmaz­ták az öreg házaspárt. Az idős férfi végül a tárcájából 4500 forintot adott át, amit a hívatlan látogatók kevesell­tek. Többnek is kell itt len­nie, vélték. Bódi meg is fe­nyegette a férfit, ha nem ad többet önszántából, elvágja a nyakát. A késsel a félelmé­ben nyakához kapó ember kezét vágta el. A feleség sír­va könyörgött, hogy ne bánt­sák a férjét. Ekkor Kállai is közbelépett és késével a vér­ző ember csípőjébe szúrt. Eközben Bódi az asszonyt verte, sőt Kállai is a „segít­ségére” sietett. Ütlegelte, a földre rántotta, rugdosta a szerencsétlen asszonyt. Végül a férj görbebotjával kihúzott az ágy alól egy dobozt és a benne lévő takarékkönyvet és 200 ezer forint készpénzt adott oda a támadóknak. Bódi lakásán osztoztak meg a rablott pénzen. Az egyik pár kesztűt Bódi le­mosta, a másikat, a dobozt és a két kést egy nejlonsza­tyorba tették. A harisnyától már útközben megszabadul­tak. Ezután elhatározták, hogy nem maradnak Kun- szentmártónban. Bódi Dezső­höz mentek, akit tájékoztat­tak a fejleményekről. Fejen­ként 3—3 ezer forintért gép­kocsijával Szolnokra vitte a betörőket. A kocsiban sZét- tépték a takarékkönyvet. A szolnoki állomáson egy sze­meteskonténerbe dobták a szatyorral együtt. Budapestre utaztak ezután, Kállai volt munkahelyi főnökéhez. Ki- lencvenezret hagytak nála, mondván, Kállai válik, addig tegye be a takarékba. Vonat­tal tértek vissza Szolnokra. Innen külön külön folytatták útjukat. Kunszentmártonba érve Bódi József nővérének, Erdei Nagy Lászlónének ugyancsak 90 ezer forintot adott oda megőrzésre, miu­tán értesült arról, hogy a rendőrség már több ízben is kereste. Ügyükben ezután a Mező­túri Városi Bíróság hirdetett ítéletet. Kállai Bélát és Bódi Józsefet jelentős értékre társtettesként elkövetett rab­lás és súlyos testi sértés bűn­tette, Bódi Dezsőt és Erdei Nagy Lászlónét bűnpártolás bűntette miatt ítélte el. Kál­lai Bélát főbüntetésül 11 év szabadságvesztés, mellékbün­tetésül nyolc évre eltiltották a közügyektől. Bódi József szabadságvesztése 9 év, mel­lékbüntetése 7 éves eltiltás a közügyektől. Bódi Dezsőt kilenchónapos, Erdei Nagy Lászlónét hathónapos sza­badságvesztésre ítélték, ame­lyet három illetve két év próbaidőre felfüggesztettek. A megyei bíróság dr. Dobos József tanácsa másodfokon egyebekben helyben hagyva az elsőfokú bíróság ítéletét a súlyos testi sértés bűntette­ként értékelt cselekményt különös kegyetlenséggel el- követettnek minősítette. Sz. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents