Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

.1986. OKTÓBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az Országgyűlés ipari bizottságának napirendjén Az energetika hosszútávú fejlesztése Hosszú, forró nyár után Tiszaburán 3. Eltartani a tagokat, megtartani a népességet , Az Országgyűlés ipari bi­zottsága Gorjanc Ignác el­nökletével tegnap ülést tar­tott. Kapolyi László ipari mi­niszter előterjesztésében a .képviselők az energetika .hosszú távú fejlesztéséről, .valamint az atomenergetikád pák a hazai villamosenergia-, igények kielégítésében betöl­tött szerepéről tanácskoztak. , Ezt követően a képviselők .tájékozódtak arról, hogy az iparnak milyen feladatai vannak a Magyar Posta szol­gáltatásainak fejlesztésében. lAz írásos beszámoló, vala­mint Valter Ferencnek, a Magyar Posta elnökhelyette­sének szóbeli kiegészítése alapján a testület megálla­pította, hogy a magyar ipar és a posta közötti kapcso­lat általában megfelelő. A vállalatok igyekeznek kielé­gíteni a posta igényeit, ám a további fejlesztési munka si­kere csak úgy biztosítható, ha a posta és az iparválLaLatbk közötti viszonyban is meg­újulás következik be. Valter Ferenc szólt arról, hogy a VII. ötéves tervidőszakban a posta 44,6 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre, ez 75 százalékkal több mint amennyi a VI. tervidőszak­diginél jóval szélesebb kör­ben, s egyszerűbben válthat­ják be a Magyarországra ér­kező külföldiek eurocsekkjei- ket. Mind általánosabb a tő- |kés országokban, hogy a kül­földi útra indulók nem kész- pénzt^ hanem — ezt helyet­tesítő — csekket vagy hitel­kártyákat visznek magukkal. A Szolnok Megyei Tanács Építőipari Vállalata, a Szot- év is lezárta harmadik ne­gyedévét. A gyorséritékelés- ről talán csak annyit, hogy 1986-ban két terv is készült a vállalatnál. Az első a szo­kott tervezési időszakban, a múlt esztendő végén, a má­sodik viszont valamivel ké­sőbb, a gazdálkodás feltéte­leinek újraértékelése nyo­mán. Ez jóval feszítettebb, mint az előző, ám az esz­tendő eddig eltelt időszaká­ban e magasabb tervkövetel­ményeknek is sikerült ele­get tenniük. Különösen a tervezési, valamint az építé­si és szerelési munkák hoz­tak jó eredményeket. Azez- évi főbb munkáik közül kiemelkedik — a tervezett­nél három hónappal koráb­ban átadott — Keskeny Já­nos úti 125 garzon, a Mart­fűn épített 22, és a tisza­füredi 40 lakás. A Szotév évek óta növek­vő nagyságrendben foglal­kozik — a hagyományos épí­tőipari profilján túl — más ipari tevékenységgel is. Kez­detben a meglévő szakipari kapacitás teljes lekötése tet­te szükségessé e kezdemé­nyezéseket, azóta viszont már rég kinőtték az eredeti méreteket, s jól jövedelmező, önálló ágazat alakult ki, évi 80 milliós termelési értékkel. A nemrégiben lezajlott BNV-n két termékükkel vet­tek részt, s mindkettővel si­keresen „piacoltak”. Lég­technikai rendszereiket nem először mutatták be vásáron — jártak vele külföldön, Hannoverben és Prágában is — s ezzel párhuzamosan nőtt a kereslet e termékcsoport iránt. Lakossági és ipari szükségletre egyaránt gyár­tanak ezekből a hideg és meleg levegő vezetésére egyformán alkalmas csövek­ből, s a hozzájuk szükséges és a távközlés ban állt a posta rendelkezé­sére. Kiemelt helyet kapott a távközlés: 33,3 milliárd fo­rint jut ennek korszerűsíté­sért, bővítésére. Különösén fontos, hogy a hazai ipari háttér is megfelelően lépést tartson a követelményekkel, hiszen a szükséges műszerek, berendezések túlnyomó ré­szét a magyar iparvállalatok­tól szeretné beszerezni a pos­ta. Az elnökhelyettes hiányos­ságként említette, hogy még mindig nem sikerült megva­lósítani a komplex ipari fő- vállalkozást a postai beruhá­zásoknál. Igaz, hogy egy-egy Iparvállalat ma már vállal­kozik az általa gyártott ter­mékek szállítására, helyszí­ni szerelésére és üzembe he­lyezésére, olyan fővállalkozó azonban még nem jelentke­zett, amely kulcsrakészen vállalta volna egy-egy (beru­házás lebonyolítását. A Ma­gyar Posta fejlesztéseihez, s főként szolgáltatásai széle­sítésének szükséges, hogy Újabb hazai iparvállalatok [kapcsolódjanak ‘be a posta háttériparába, a partnervál- lalatoik pedig növeljék a szállítások pontosságát, üte- (mességét, folyamatosságát. A Magyarországot felkereső .nyugat-európai turisták je­lentős része eurocsekket kí- ,ván beváltani. Az Európa legnépszerűbb pénzt helyet­tesítő eszköze elsősorban a [nemzetközi tuiristiajforgalom- iban, de több nyugati ország­iban belső fizetési eszköz­ként is elfogadják, illetve ihasználják. idomokból. Tervezi a válla­lat, hogy a következő esz­tendőtől teljes rendszerek be­építését is vállalják, meg­rendelésre. Kislakás-tulajdonosok gáz­bevezetési törekvéseit szol­gálja a Szotév a körkereszt­metszetű csöveivel, amelyek­kel a hagyományos módon megépített kémények alkal­massá tehetők gázfűtésre. Ára mindössze egyötöde a hasonló célra használt, fran­cia importból származó csö­veknek. Az őszi BNV egyik sláge­re volt az a C—200-as típu­sú gyorslakóház, amelyet a vállalat a budapesti Csősze­relőipari Vállalattal, vala­mint az Architektúra Kis­szövetkezettel kooperálva gyárt. Könnyűszerkezetes, gyorsan szerelhető, úgyneve­zett „szendvicspanelból” készülő házak ezek, ame­lyeknek az építési gyorsaság mellett, a viszonylagos ol­csóságuk a legfőbb erényük. Jelenleg a 130 négyzetméter Az eddiginél jobban kellene élniük a licenc-vásárlások lehetőségeivel, valamint a lí­zingek igénybevételével is. A vitában felszólalók közül többen rámutattak, hogy a .távközlés által biztosított in­formációnak, mint egyfajta új erőforrásnak meghatáro­zó szerepe van a népgazda­ság fejlődésében. Éppen ezért különösen fontos az adat- és információ-átviteli rend­szerek fejlesztése, hiszen amint azt egy OMFB-íaniul- ,mány is kimutatja: a hazai távközlés elmaradottsága a VII. ötéves tervidőszak alatt 60—70 milliárd forintnyi veszteiséget okozhat a nép­gazdaságnak. Elhangzott a vitában az is: ha a .távközlés elsőbbséget élvez a fejlesztések között, iákkor indokolt lenne, hogy az ezt szolgáló ipari üzemek is prioritást kapjanak a pos­tai fejlesztések szempontjá­ból szükséges beszerzéseik­nél. Az egyik képviselő ja­vasolta, hogy a telefonok el­osztásánál a jelenleginél igazságosabb rendszert ve­zessenek be, vonják be a ta­nácsi és a társadalmi szer­veket az igények rangsoro­lásába. Nemzetközi közgazdásztalálkozú , Nemzetközi közgazdászta- .láikozó kezdődött Budapes­ten. A Magyar Közgazdász­hallgatók Egyesülete szerve- .zésében, s a SZOT értelmi­ségi tanácsa támogatásával [megrendezett háromnapos .tanácskozásra több mint fél- száz szakembert, hívtak meg a világ 16 országából. hasznos területtel bíró mo­dell fal- és tetőszerkezeté­nek ára — a beépített nyí­lászárókkal együtt — 374 ezer forint. Mivel könnyű- szerkezetes épületről van szó, olcsóbb alapozás is ele­gendő hozzá, összeszerelé­sük könnyű, néhány hozzá­értő ember egy hétvégén boldogulhat vele. Fiatal házasok számára ér­dekes lehet, hogy a szerkeze­ti elemek felállítása után, fo­kozatosan is lakhatóvá tehe­tő, az anyagi lehetőségek függvényében. Jelenleg mintegy huszonöt ilyen lakás áll már az or­szágban, a BNV-s érdeklődés azonban ettől sokkal többet sejtet, már a jövő esztendő elejétől. A G—200-as gyorslakóház természetesen megfelel az új hőtechnikai szabványok­nak, nem kell tehát fagyos- kodniuk azoknak, akik la­kásukat ilyen módon szándé­koznak majd felépíteni. Kísérőm, akivel juhászati témában „utazom” a tiszabu- rai határban, a beszélgeté­sünk elején valami ilyesmit rrjondott: tíz évvel ezelőtt, amikor még ő is aktív téesz- tag volt. Horváth Emil„pasz- szivitásáról” annyit: az ön­magában is egész embert kí­vánó juhászati brigádvezetői teendők ellátása mellett ő szervezi a közös gazdaság háztáji földjein folytatott termelést is. Visszatérőben a juhtelepről szót váltunk er­ről is. Mindenki a saját szerencsé­jének is kovácsa. Nem mind­egy, hogy ki hányszor kapál, hogy idejében kezdi-e a be­takarítást, kellő gondot for- dít-e az áru válogatására. — Burán jártomban-kel- temben hallottam, az ideva­lósiak mindig többre becsül­tek három meggyfát, mint egy malacot. Ma is így van? — Egyre többen tartanak mostmár jószágokat a portá­jukon. A fiatalabbja, mert hogy házra, autóra kell a pénz, az idősebbje meg nyug­díjkiegészítés miatt. A kis­üzemi termelés nálunk ki­alakult szokása szorosan kap­csolódik a közösben folyta­tott háztáji termeléshez. Ke­vesen tartanak Burán azért kocákat, hogy meghízlalják a szaporulatot. Több mint fél esztendőn át sok munkával, gonddal-bajjal jár a hizla­lás. Elvonná a szabadidőt a hagyma, a dinnye vagy az olajtök ápolásától. Nyolc hé­tig tartják a malacokat, az­után hízóalapanyagként ér­tékesítik. Egy részét a szom­szédos tiszagyendai téesznek. a többit persze a szabadpia­con. Az ország nem látja ká­rát annak, hogy a kevésbé kockázatos és munkaigényes sertéstartást választják a tagjaink. Ugyanannyi jószág kerül ki a portáikról, legföl­jebb máshol hizlalják föl. A szövetkezet gazdálkodási mutatóinak ismeretében tu­dom, úgy vastagodik ez a ke­nyér, ahogyan stabilizálódik a nagyüzem pénzügyi helyze­te. A három évvel ezelőtti 56 ezerről 69 ezer forintra nőtt az egy tagra jutó jövedelem. Vajon, az anyagiakban is gyarapodó téesz — tudako­lom a tanácselnöktől — mit tesz a tagok eltartásán t)úl a népesség megtartásáért? — Minden tőle telhetőt megtesz — nyugtat meg Sze­keres János. — De hadd tér­jek még vissza a cigányok helyzetére. A hetvenes évek elején az akkor félezer té- esztag közül húsz volt a ci­gány. Most a kétszázhúsz ak­tív tagból ötven. Olyanok, akik rendszeresen végig dol­gozzák az évet. Ezek biztos anyagi helyzete, a magyar lakosságéhoz hasonló lakás- körülményeik, ha nem is lát­ványosan, de húzóhatást gya­korolnak a cigánylakosság egy részére. Telefoncsörgés szakítja meg a társalgásunkat. A Debreceni Postaigazgatóság szakemberével folytatott be­szélgetés befejeztével moso­lyogva teszi le a kagylót a tanácselnök. — Éppen most akartam rá­térni a telefon ügyre. Attól lett ügy, hogy lehetőségünk adódik bekapcsolni Tiszabu- rát az országos crossbar rendszerű távbeszélő hálózat­ba, de nincs hozzá három és félmilliója a tanácsnak. Az­azhogy nem volt. A téesz egymillió forintért úgymond megvesz tíz vonalat. Nekünk van egymillió kétszázezer fo­rintunk. A többit tíz eszten­dő alatt, évi háromezer fo­rintjával kifizetik a telefont igénylő lakosok. Ha nem száll be a téesz, 40—45 ezer fo­rintba került volna egy-egy magántelefon. így csak 30 ezerbe, ötvenhatan igényel­ték, hogy kössék be a laká­sukat a hálózatba. Többen úgy fogalmaztak: kibírható az az évi 3000 forint. Leg­alább nem leszünk annyira elzárva a közelebb-távolabb elő rokonoktól, a városban tanuló gyerekektől. Település­fejlesztés a téesz támogatósával — Már elnézést, de biztos, hogy szükség van, éppen egy ekkora községben egy téesz­nek tiz új telefonvonalra? — Nem az az ember H. Nagy István, aki megalapo­zatlan javaslattal odaáll a vezetőség elé. És a testület se adná az áldását fölösleges költekezésre. A hivatalos he­lyiségeinek telefonellátását is bővíti, korszerűsíti, de emellett a szolgálati lakásait látja el új vonalakkal a szö­vetkezet. Egyre több szakem­berének adódik ugyanis le­hetősége saját ház, lakás épí­tésére. A felszabaduló szol­gálati lakásokra, merthogy kialakulóban egy Tisza-men­ti üdülőövezet, egyre több városi vevő akad. A telefon növeli a később eladásra ke­rülő lakások értékét. Addig pedig a munkaszervezésben nagy segítség, hogy jobban elérhetők lesznek a szakve­zetők. — Ügy tudom, nem az el­ső településpolitikai feladat a telefonhálózat korszerűsí­tése, amelyhez a téesz anya­gi segítséget nyújt. — A közös gazdaság egy és negyedmilliós segítségével épült meg a vizmű is Burán és Pusztataskonyban. Évi 50 ezer forintot tud biztosítani a gazdaság a művelődési ház­nak. Most éppen megelőle­gezték két évre a támogatást, hogy tudjanak vásárolni a fiataloknak egy videót. Ez­zel. a több szórakozási lehe­tőséggel is jobban kötődnek talán a településhez. A té­esz meg úgy van vele, ki tudja hányukból lesz majd jó mezőgazdasági szakember. Persze, nem itt kezdődnek a szövetkezet tag- és szakmun­kásutánpótlási törekvései. Temesközy Ferenc (Következik: Csak ponto­san. szépen — és csak előre­látóan) Egymásra hat háztáji és kisüzem — Sajátos, a szövetkezet­nek és a tagoknak egyaránt kedvező formáját alakítot­tuk ki a háztáji területek hasznosításának. Az értéke­sítés biztonságát tartjuk leg­fontosabbnak. Éppen ezért csak olyan növényeket és csak akkora területen terme­lünk, amire biztos, hogy szüksége van az országnak. Éppen ezért tisztességesen meg is fizetik az árát. Hagy­ma, olajtök és dinnye ter­mesztésére vállalkozhatnak a tagjaink. Mindenki mindenre csak a háztáji területének a felén. — így előfordulhat, hogy egy család mind a három nö­vényt termeszti... — Pontosan ezt tartjuk jó­nak a közös meg a tag szem­pontjából is. Nem egy idő­ben érik be a termés, tehát a betakarítás se kampánysze­rű. Nem megy a közösben végzett munka rovására. A gazdáknak pedig azért elő­nyös, mert ugye egyik évben ez, a másikban az a növény jön be jobban. Nem rontja így a hangulatot egyesek csa­lódása, esetleg mások szeren­cséjének irigylése. így is van olyan tagunk, akinek a hagy­maföldje 15 ezer forintot ho­zott, meg olyan is, akié csak kilencezret. Nemcsak az égi áldáson múlik ám, hogy mennyi és milyen a termés. Ha Tiszabura, akkor cigányok? Akár sose legyen aktívabb téesztag, és sok-sok eszten­deig legyen még hozzá jó egészsége — ezzel búcsúzom Horváth Emiltől. Szekeres János tanácselnökkel „ran­devúzunk” a tanácsházán. Ugyan mivel is kezdhetném mással a beszélgetést: ha Ti­szabura, akkor cigányok? — Növekszik az arányuk a lélekszámban. Jelenleg akét- ezernyolcszázötvenhét burai lakos 37 százaléka cigány. Szociális elmaradottságuk, objektív és szubjektív fog­lalkoztatási problémáik a községbeli közhangulatra tett hatásuk nem kevés terhet ró ránk. Sokat vállal ezekből magára a termelőszövetke­zet. Már csak azzal is, hogy jószerivel az egyetlen hely­beli stabil munka- és kere­seti lehetőséget jelenti a te­lepülésen. Véges persze, mint minden gazdaságnak, a Le­nin téesznek is az eltartó ké­pessége. Kétszázhúsz aktív és 170 nyugdíjas tagnak tud­nak egész évben munkát biz­tosítani. Ha a családtagokat is számításba vesszük, ennél jóval többen, a lakosság majd egyharmada eszi a téesz ke­nyerét. A Minta Női Szabó Szövetkezet jászladányi üzemében jelenleg főként tőkés bérmunkát végeznek. NSZK-beli megrendelésre női blúzokat, kosztümöket, szoknyákat, nadrágokat varrnak. A szövetkezet éves termelési értéke várhatóan eléri a 18 millió forintot (Fotó: T. Z.) Korszerűbb eurocsekk-renriszer 1987. január 1-jétől az ed­A vásárok segítik az üzletet Ház épül négy nap alatt Eredményes háromnegyed év a Szotév-nél Martfűn három C—200-as gyorslakóház is áll már, amelye­ket a hagyományos módon készült első szintre építettek tu­lajdonosaik. Hat ember egy-egy hétvégén állította össze a falakat, illetve a tetőszerkezetet (Fotó: Mészáros)

Next

/
Thumbnails
Contents