Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-09 / 238. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 9. IA tudomány világa ) Kevesebb tabletta — óe mellékhatás A gyógynövények reneszánsza Napjainkban újra felfedezzük a természetes anyagokat. Ahogyan egyre több mesterséges, szintetikus dolog veszi körül az embert, mindinkább erősödik a „vissza a természethez” szemlélet. A gyógynövénykészítmények reneszánszukat élik, az izolált hatóanyagoktól kezdve a gyógyteákig. Ezt tükrözi például az is, hogy mind nagyobb forgalmat bonyolítanak le az egyre nagyobb választékot (kínáló gyógynövényszaküzletek. Jelenleg a természetes eredetű anyagok, vegyü- letek felhasználása nemcsak a népi gyógyászatban, a házi patikákban, a kozmetikában, hanem a hivatalos gyógyászatban is világszerte emelkedőben van. Többek közt ezért is volt figyelemre méltó és időszerű a Magyar Gyógyszerészeti Társaság gyógynövény szakosztálya működésének 25 éves jubileuma alkalmából nemrégiben Sopronban lezajlott gyógynövénykonferencia, ahol a gyógynövények termesztésétől kezdve a felhasználásig számos izgalmas kérdésről tárgyaltak a szakemberek. A gyógynövények felhasználása, kutatása terén szinte kimeríthetetlenek a lehetőségek: jelenleg tizenkétezer gyógynövény ismert a világon, pedig a növényfajoknak ezideig csupán öt százalékát vizsgálták meg kémiailag a kutatók. Az ismert gyógynövényekből mégis számtalan, a gyógyászatban gyakran nélkülözhetetlen vegyületet izoláltak: antibiotikumokat, alkaloidákat, szívglikozido- kat, növényi szteroidokat, vitaminokat. A található gyógynövények hatóanyagainak mégis csak kis részét ismeri és használja a gyógyászat. Az arány javítása érdekében azonban igen sokat tehetnek a botanikusok, kémikusok, agrárszakemberek, de érdemes kamatoztatni a népi gyógyászati megfigyeléseket is. Hogy mindezekért mit tesznek a magyar szakemberek, arról beszélgettünk a hazai gyógynövénykutatás külföldön is elismert szakemberével, dr. Petri Gizella professzorral, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógynövény- és Drogismereti Intézetének igazgatójával, (ö a Medicina kiadásában két éve megjelent — Gyógynövények a gyógyászatban című, szakembereknek szóló, de sikerkönyvvé vált mű egyik szerzője is, s szerzőtársaival, dr. Nyirediné dr. Mikita Klárával, és dr. Nyiredi Szabolcs- csal együtt, éppen most dolgoznak e könyv bővített, átdolgozott kiadásán.) — Melyik gyógynövény kutatása és termesztése van éppen felfutóban, divatban Magyarországon s külföldön, és miért? — Például a Calendula of- ficinalisé, a kerti körömvirágé, amelynek sárga fészekvirágzata tartalmaz hatóanyagokat. Külföldön már korábban felfigyeltek rá. Egyrészt azért, mert A-vitaminA mai értelemben vett szerszámgépek kialakulásának kezdete a múlt század második felére esik. Az ipari termelés óriási igényei mind nagyobb teljesítményű ná alakuló karotin tartalmánál fogva a bőrgyógyászatban, a kozmetikában használható: igen jó hatóanyagú bőrregeneráló szer. Aztán újabban kiderült, részben romániai, erdélyi kutatások során, hogy vírus- ellenes hatása is van. és még gyomor- bélfekélyek megelőzésére is alkalmas. Tink- túráját, vagy teáját alkalmazzák gyomor- és bélfekélyek megelőzésére, a népgyógyászatban hashajtóként, féreghajtóként ismert. Rosz- szul gyógyuló sebek kezelésére, folyások megszüntetésére is ajánlható. Egyes országokban már megjelentek a különféle kerti-körömvirág tartalmú készítmények. Nálunk az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélye alapján úgynevezett parame- dikumokat, gyógyanyagokat készítenek belőle. Ezek nem gyógyszerek, nem igényelnek annyira szigorú vizsgálatot. Ám. hogy a gyógyszerészeti Intézet engedélyezze piacra kerülésüket, ahhoz a kutatónak, avagy egy ezzel foglalkozó intézménynek, akár egy fitotékának, vagy egyetemi intézetnek, vagy gyógyszergyárnak dokumentálnia kell, hogy milyen hatóanyagok vannak benne, azok hogyan mérhetők meg, hogyan állítható elő a készítmény, milyen hatása van — és hogy nem mérgező. Ezt a követelményrendszert alkalmazzák az utóbbi években a legtöbb államban. — Míg egyes országokban a belgyógyászok megszerezhetik a természetgyógyászszakorvosi képesítést, úgy tudom, hogy a hazai orvosképzésben nem szerepel a „gyógynövénytan". A gyógy- szerészhallgatók pedig kapnak ugyan ilyen irányú képzést, de tudásukat nem hasznosíthatják, mert az orvosok alig írnak fel gyógynövényrecepteket. Várható-e változás? gépek szerkesztését követelték meg. Egyik ilyen hatalmas gépet 125 évvel ezelőtt 1861-ben az angol származású John Haswell (1812—1897) mozdonyszenkesztő készítette el, akit a Becs — Győri vasúttársaság a bécsi főműhelyének vezetésével bízták meg. A műhelyből Haswell 1847-ben állami gépgyárat szervezett, amelynek haláláig a vezetője volt. A hidraulikus kovácspnés találmánya a szerszámtechnika területén a legfontosabb alkotása volt, amely lehetővé tette nagy és nehéz kovácsolt alkatrészeknek pontos kivitelezését. K. A. Haswell hidraulikus kovácsprése a bécsi Technikai Múzeumban — A legutóbbi években az orvosok idősebb korosztálya és az egészen fiatalok egyre gyakrabban alkalmazzák a természetes gyógyhatású anyagokat. A középkorúak tanulmányaiból és gyakorlatából ez valahogy kimaradt. Én úgynevezett speciál kollégiumokat tartok az orvos- tanhallgatóknak, és éppen ez évtől van olyan lehetőségem is, hogy mindenütt, ahol orvostanhallgatók megfordulnak, kitehetek a hirdető- táblára egy felhívást, amely- lyel meghirdetem a Gyógynövények a gyógyászatban tanfolyamot. Gyógynövényeink olyan gazdag lehetőségeket kínálnak, amelyekből az orvos szabadon válogathat, és páciense testi-lelki bajait ismerve állíthatja össze receptjeit, kiegészítve e természetes gyógyhatású anyagokkal az egyéb gyógymódokat. Reméljük, hogy így megelőzhetjük a mesterséges gyógyszerek mellékhatásainak jó részét, sőt csökkenthetjük is e gyógyszerek fogyasztását. Ami pedig a gyógyszerészképzést illeti — folytatja a professzornő — nagyon örülök az utóbbi években bekövetkezett jóirányú változásnak. Amikor — vagy egy évtizeddel ezelőtt — papírra vetettem erre vonatkozó elképzeléseimet, javaslataimat, sokan elképedtek. Az élet engem igazolt. A szakgyógy- szerképzés megindult. Az utóbbi évek eredménye az is, hogy a gyógyszertári központok igazgatói egymás után küldik ide tanulni munkatársaikat... Ezt megelőzően ugyanis volt ■ egy olyan rendelkezés, amely előírta, hogy a gyógynövényszakterületen csak azok a gyógyszerészek szerezhetnek szakgyógyszerészi diplomát, akik kutatói vagy egyetemi intézetben dolgoztak. A mindennapi élet azonban bebizonyította, hogy igenis szükség van erre a tudományra. A patikában dolgozó gyakorló gyógyszerésznek is jobban kell ismernie a gyógynövényeket, jobban kell tudnia e természetes gyógyhatású kincseinkkel bánni. S ez pontosan egybecseng azzal, hogy az idős orvosok után a legfiatalabbak generációja is felfedezte maga és betegei számára a természetes gyógyhatású anyagokat, és már egyre tőben írják fel receptre is. sen mérséklődött, nem került le a napirendről a természeti energiák kiaknázásának a kérdése. Továbbra is nagy fantáziát látnak a kutatóik a jövőben megvalósuló tengeri erőművekben. Mai ismereteink szerint a tenger öt tulajdonsága kínálkozik energiaforrásul: a hullámzás, az árapály, az áramlatok. a felső- és alsó vízréte- gek közötti hóménsékletikü- lonbség és a sókoncentrácdó. A tenger hullámzásának hasznosításában azok az országok érdekeltek, amelyeknek partjai közelében olyan nagyobb tengerrészek vannak, ahol erős és állandó irányú hullámzás tapasztalható. Ilyen például Nagy-Britannia, amelynek egyes nyugati partszakaszain az Atlantióceán az év legnagyobb részében rendkívül viharos, kivált télen, amikor a legnagyobb az energiaigény. Évszázadokig tartott, amíg az emberiség eljutott a rosiz- szul els-zappanositott, gyengén habzó zsiradéktól a jól habzó szappanig meg a modern mosószerekig. Most viszont éppen ellentétes irányú fejlesztési munka folyik világszerte a csökkentett habzóképességű mosószerek létrehozása érdekében, miután kiderült, hogy a vizek felületét beborító habok veszélyesek, mert akadályozzák a vizek oxigéncseréjét, és ezáltal az élővilág pusztulását okozzák. A behatóbb vizsgálódások során jöttek rá, hogy míg a klasszikus szappan használatánál valóban fontos volt a hab — az jelezte, hogy elegendő mennyiség van-e a mosóvíziben —, addig a modem mosószerek esetében tulajdonképpen semmi jelentősége sincs a habnak. Még az sem igaz, hogy a hab a Az Egyesült Államokban hosszútávfutók és maratoni futók székletét a verseny előtt és után vizsgálva megállapították, hogy 20—30 százalékuk a verseny alatt ha nem is sok, de figyelmen kívül nem hagyható mennyiségű vért veszített. Ez más tényezőkkel együtt magyarázatot adhat az ún. sportvór- veszteségre, vagyis arra a már régóta ismert jelenségre, hogy a sokat versenyző sportolóik 10—15 százalékában vörösvérsejt-hiány támad. Az orvosok még nem tudják, hogy erős igényibevételkor a tápcsatornán máért sziJelenleg négyfajta hullámenergia hasznosító berendezésen dolgoznak angolszász és amerikai kutatók. Ezek egyike a képünkön látható lánc amelyet .,Salter kacsádnak neveztek el. A skóciai S. H. Salter fejlesztette ki ezt kis buborékok hártyáin magával viszi a textil anyagról eltávolított szennyezéseket, s így megakadályozza azok visszajutását a szálakra. A kézi mosás korában még megelégedéssel fogadták a szintetikus mosószerek kemény habját, a mosógép megjelenése azonban új helyzetet teremtett. A gépek forgó részei olyan nagy habot vertek, amit csak nehezen lehetett a lefolyón keresztül eltávolítani. Az automata mosógépeknél pedig sokszor még üzemzavarokat is okozott a túlzott habképződés. De az intenzív habzás felesleges munkát jelent az öblítés során is. Az elmondottakból kiderül, hogy a korszerű követelmények nem teszik szükségessé a habot, s az ésszerűség a csökkentett habzóképességű mosószerek forgalomba hozatalát kívánja meg. várog át több vér a szokásosnál. Azt gyanítják, hogy ennek vagy a belső szervek sűrű rázkódása az oka, vagy az, hogy miközben a nagy erőkifejtés hatására vértöbblet áramlik a belekből az izmokba, a bélfal vérvisszatartó képessége átmenetileg meggyengül. A futók többlet- vérzése már a versenyt követő napon vagy netán néhány nap múlva abbamarad. Az orvosok hangsúlyozzák: megállapításaik csak a versenyszerűen távfutó sportolókra vonatkoznak, nem pedig azokra, akik kedvtelésből — nagyon is helyeselhető módon — kocognak. az elvet: a hullámok billegtette „láncszemek” egy tengelynek mintegy a bütykei, amelyet forgó mozgásba hoznak. Egyelőre 1:100 kicsi- nyítésű modellekkel folynak a kísérletek. A hab elleni küzdelem nem volt könnyű, de eredményiekkel járt A jövőben egyre inkább olyan vegyületeket fognak alkalmazni a mosószerek gyártásánál, amelyek gátolják a habok kialakulását anélkül, hogy a mosóhatást jelentős mértékben károsítanák. A textilanyagról leválasztott szennyrészecskéknek a lebegtetését pedig speciális védőkolloid adalékok hozzákeverésével oldják meg. Ezáltal talán sikerül majd hozzájárulni vizeink biológiai egyensúlyának fennmaradásához. Képünkön az egyik francia vegyi üzem szennyvízelvezető csatornájában megjelenő habtömeget láthatjuk, bizonyságul annak, hogy az ipari habok fölött még nem mindenütt tudtak úrrá lenni a szakemberek. Okos tfizjelzi Svédországban a szellőző- aknában elhelyezhető tűzjelzőt fejlesztettek ki, amely csak akkor riaszt, ha valóban füst hatolt az aknába. Por és környezeti szennyeződés tehát a berendezést nem hozza működésbe. Ezáltal elkerülhetők a vakriasztások. A füstérzékelőhöz tartozó csőből infravörös sugár lép ki, s azt a szerkezet detektora felfogja. Ezen a módon a sötétség fokát mérik. Abból indulnak ki, hogy a füst gyorsan terjed, míg a por és a szenny lassabban mozog, így a detektor különbséget tud tenni az előbbi és az utóbbiak között. A berendezés két fokozatban riaszt. Ha füstöt észlel, működésbe hozza az akna füstelzáró szelepeit, s arra is beprogramozható, hogy egyúttal elzárja az épület ösz- szes tűzálló ajtaját. Ha mindez nem volna elégséges, és a detektor továbbra is a füst sűrűsödését észlelné az aknában, a tűzoltóságot is riasztja. Elektronikas mttezzin Egy egyiptomi méraöa imaórát tervezett a hívő mohamedánok számára Ez a kvarcóra a müezzin helyett jelzi tulajdonosának a világ bármely táján a kötelező ima időpontját, és Mekkának, a szent városnak az irányát. Az óra a belső memóriájában 200 városának a koordinátáit tárolja. Ha a tulajdonosa ezeknek valamelyikében időzik, csak a város kódját, ha máshol, a földrajzi szélességet és hosszúságot kell betáplálnia. Végül be kell állítani a dátumot, a helyi időt, és az órán lévő iránytűvel az északi irányt. Ezek után már csak az óra csilingelését kell megvárnia, meg kell néznie, merre mutatja az óra Mekka irányát, s máris kezdhet imádkozni. Cs. M. Technikatörténeti érdekességek Hidraulikus kovácsprés Tengeri erőművek A hullámok energiájának hasznosítására Annak ellenére, hogy a kőolaj világpiaci ára jelentóCsak „profiknál” Sportolók vérvesztesége
