Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

1986. OKTÓBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Múzeumi, műemléki ée honismereti hónap Megyei megnyitó Tiszaföldváron Hány éves a TIT? AVAGY JÓ-E AZ ÖREG A HÁZNÁL? A kérdés első fele csupán költői: a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat ponto­san 145 éves, hiszen jogelőd­jét 1841-ben alapította Bugát Pál. Ami azt illeti, hogy jó-e az öreg a háznál, kétszeresen Tudománnyal a népért A társulat alapítójának megfogalmazása, célkitűzése ma is érvényes: „Amely nagy haszonnal kecsegtetik a ter­mészettudományok országun­kat, éppen oly csigahaladás­sal látják hazánkban terjed­ni és haladni azokgt!” — mondta Bugát Pál. Szabó Ervin: ,,Régi megismeréseink állandó és folytonos revízió alatt kell, hogy legyenek. És új megismeréseket kell sze­reznünk." Az első neves mar­xista tudós századfordulón tett megállapítása ma sem veszített semmit igazából. A TIT jelmondata — Tudo­mánnyal a népért — kifejezi mind a két megállapítás lé­nyegét, s tömören megadja a munka stratégiai irányát. Napjainkban a jelmondat tartalma szerteágazóbb mint bármikor. A cél és a mód­szer összefüggése ugyanis ál­landóan változik. A Társulat munkája a köz- művelődési intézményrend­szerbe épül be, ugyanakkor értelmiségszervező tevékeny­sége igen fontos politikai té­nyező. A két funkció helyes alkalmazással egymást erősí­ti megtoldva az önképzés el­engedhetetlen feltételivel. Az arányok eltolódása azonban olyan torzulásokat eredmé­nyezhet, amelyek alapjaiban sérthetik a Társulat presztí­zsét. , Ha a TIT-et amolyan elő­Generációk — együtt A Társulatnak a megyében ezeregyszázhetvenkét tagja van. Sok ez, vagy kevés? Vá­laszt a kérdésre csak a té ■ nyék alapos összevetése után lehetne adni, de akkor is csak megközelítően pontosat. A megyében dolgozó diplo­mások számához viszonyítva joggal kevesellhetjük a TIT- tagok arányát, de vajon min­den oklevelet szerzett szak­ember megfelel-e az értelmi­ségi lét követelményeinek ? Sok más tapasztalat alapján: aligha! Tisztelet a kivétel­nek. A hozzánk valamelyest hasonlítható Békés megyében mindenesetre a háromezret közelíti a Társulat taglétszá­ma. De mielőtt — képletesen — számon kérnénk a megyei szervezettől az ilyen irányú értelmiségszervező tevékeny­séget, szabad legyen megje­gyezni, hogy a MTESZ me­gyei tagegyesületeiben közel Megméretés szakma! tárgyakból, politikai Ismeretekből Versengi! villanyszerelők is indokolt kérdés, mert a TIT a legrégebbi társadalmi szerv 'hazánkban; másrészt mintha a társulat megyei szervezetének székháza nap­jainkban az utca, azaz hogy a főtér árnyékosabb oldalán lenne. adó-közvetítő irodának fog­ná fel valaki, akkor talán elég lenne egyetlen memória, melybe betáplálnánk az elő­adók nevét, témáik címét, s a beérkező igényre csak meg kellene nyomni a gombot, a képernyőn megjelenne, ki lesz pl. a Szolnoki Papír­gyárban a jövő hét keddjén a Van-e élet a Földön kívül? című előadás előadója. De ha csak ennyi lenne a Társulat tevékenysége, akkor funkcióinak egyáltalán nem felelne meg. Sajnos volt már rá példa, hogy az előadásszámok nö­velésére irányuló jószándékú törekvések egy idő után ép­pen csökkentették a TIT ha­tásmechanizmusát, mert az értelmiségszervező funkció háttérbe szorult. A Társulat belső demokráciája ugyanis megkívánja, hogy az előadói tevékenység az értelmiségi munka egyik velejárója le­gyen, nem pedig alkalmi hi­vatali közvetítés, nagyon szo­lid pénzkereseti forrás. De érték- és arányvesztés­hez vezethet az úgynevezett régi, jó módszerekhez való görcsös ragaszkodás is. Az ismeretterjesztés formái, szo­kásai megváltoztak. Nagyon természetes, hogy az ismeret- terjesztésnek ehhez alkal­mazkodnia kell, nemcsak naprakésznek kell lennie, de kezdeményezőnek is. ötezer diplomás végez társa­dalmilag hasznos munkát. S ez jórészt összefüggésben van azzal is, hogy a megyei szer­vezet ezer fölötti taglétszá­mából mindössze háromszáz­huszonhét a harmincöt év alatti szakember. Nem a TIT és nem a MTESZ „rovására” mondjuk ki feltételezésünket: az új varázsa mindig nagyobb vonzerő! S az elrr/últ évti­zedben megnőtt az olyan egyesületek száma, amelyek az újdonság varázsával von­zották a fiatal értelmiségie­ket. Ügy tűnik, a fiatalok számára ezen új, társadalmi­lag hasznos egyesületek von­zóbb programot tudnak biz­tosítani. Ténykérdés pl. hogy Békésben 347 agrárszakem­ber dolgozik a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi szakosz­tályban, míg a megyében csak 143. De ugyanakkor na­ponta hallhatunk az agrár­Az idén ünnepli harmin­cadik születésnapját a tisza- f öld vári Tiszazugi Földrajzi Múzeum. Az évforduló tisz­teletére rendezték itt tegnap a múzeumi, műemléki és honismereti hónap megyei megnyitóját. Huszonöt esz­tendeje annak, hogy minden október a múzeumok számá­ra ünnepi hónap, amikor a szokásosnál nagyobb figye­lem kíséri tevékenységüket és amikor a művelődés e sa­játos ágának szakemberei ta­nácskozásokon cserélik ki ta­pasztalataikat. A tegnapi tiszaföldvári ün­nepségen Vass Lajos, a me­gyei tanács vb művelődési osztályának helyettes vezető­je a megnyitó alkalmából el­mondta, hogy a múzeumok kettős feladatot látnak el: részint a régészet és a nép­rajz tudományának műhelyé­ül szolgálnak, részint pedig kiállításaikkal a nagyközön­ség múltról szerezhető isme­reteit bővítik. Az utóbbi év­tizedekben szerencsésen megszaporodtak a múzeu­mok, a helytörténeti bemu­tatóházak. Mindez azért ör­vendetes, mert így egy-egy tájegység részletesebb bemu­tatkozási lehetőséget kap, A könyvtárosok természe­tesen makacsul hisznek ab­ban, hogy a Gutenberg-ga- laxis alkonyáról szóló jöven­dölések téves elképzeléseken alapulnak. Vagyis: a korsze­rű könyvtár, a könyvtár gyűjteménye segítségével megszerezhető ismeretekre még hosszú-hosszú ideig szükség lesz. A könyvtárosok teszik tehát a dolgukat, ami a különféle tévhitekkel el­lentétben, nem pusztán az állomány őrzéséből, gyarapí­tásából, intenzív módon való közkézre adásából áll, ha­nem az olvasási szokások tu­dományos igényű felmérését, a váltakozó olvasói szempon­tok figyelembevételét is ma­gába foglalja. A tavasszal átadott — kí- vül-belül igen szép — ken- deresi könyvtár megnyitása egyben egy korszerűsítést szolgáló kísérlet nyitányát is jelentette. Az előzményekről csupán annyit, hogy az új könyvtár elkészülte előtt a könyvtárosoknak semmiféle lehetőségük nem volt — a szimpla szóbeli ajánláson túl — olvasmánypropagandára. A kenderesi könyvtárba belépő, valamelyest is gya­korlott olvasónak szembetű­nik a szokásos — nevezzük nevén: túl merev — könyv­tári rend fellazítása. A köl­csönzőtérben a bonyolult és fárasztó keresgélést igénylő katalógusszekrények, a Dewey-féle Egyetemes Tize­des Osztályozás „ragozható” számai helyett, rögtön a könyvekkel megrakott pol­cokkal találkozik; s a polco­kon nem kevesebb mint 42 téma szerint csoportosított A kiállítás első látogatói azaz „specializálódhatnak” a múzeumok. A nemzetközi te­kintéllyel rendelkező magyar múzeumi hálózat olyan gyűjteményeket és tudomá­nyos kutatókat tudhat ma­gáénak, hogy részévé válhatott az egyetemes európai kultú­rának is. De köztudomású, hogy világszerte figyelem­mel kísérik a hazai régészeti és néprajzi kutatási eredmé­nyeket. Ebben az értékte­remtő és értékmentő folya­matban, amely négy évtize­de indult meg Magyarorszá­gon, joggal büszkélkedhet szűkebb pátriánk a Szolnok Megyei Múzeumi Szervezet sikereivel. Az állami kutató­hely rangjára emelkedett Damjanich János Múzeum és a megyében folyó ásatások tudományos sikereinek híre eljutott a határainkon túlra is. Talán elegendő, ha erre bizonyítékként az öcsödi, a túrkevei, a jászsági, a tószegi és a nagyrévi kutatásokat hozzuk fel vagy megemlítjük Szolnok megye néprajzi at­laszát, amely a maga nemé­ben egyedülálló munka ered­ménye. A múzeumi hónap megyei nyitányául tegnap a tisza­könyvekkel. Felületesen fo­galmazva azt is írhatnánk, hogy témák szerint „ideöm- lesztették” a könyveket. Kö­zelebbről megnézve viszont kiderül, hogy a mai olvasó­hoz nagyon is közelálló rendben sorakoznak a polco­kon a könyvek. Nem a vé­letlen műve tehát, hogy — például — a hadtörténet— haditechnika iránt érdeklődő olvasó szépirodalmi műve­ket, memoárokat is találhat a megfelelő polcokon, tudo­mányos és ismeretterjesztő munkák társaságában. A szabadidős tevékenységeket szolgáló, közhasznú művek mellett ott vannak szépiro­dalmi igényű alkotások — a szakácskönyvek távoli-kö­zeli rokonaként Krúdy egy- egy írása. A 48/49-es szabad­ságharc eseményeire, kíván­csi olvasó sem csalódik: a földvári múzeumban kiállí­tás nyílt Őslények a szolnoki Tisza-tájon címmel. A tele­pülésen harminc éve rend­szeresen látható tárlatok, nagyrészt Varga Lajos nyu­galmazott gimnáziumi tanár­nak köszönhető, aki 1956 szeptemberében hozzáfogott a földvári múzeum létreho­zásához. Gyűjtőterülete fel­ölelte a Tiszazugot, melynek természeti-földrajzi értékei vegre méltó helyre kerültek. Újabban a tiszaföldvári mú­zeumban gyűjtik össze a me­gyében fellelt őslénytani ma­radványokat, amiből már kétszázhatvannal rendelkezik az intézmény. Ezekből válo­gatták ki a tegnap megnyílt kiállítás anyagát. Az őslény­csontok többsége a Tisza medréből került a felszínre általában úgy, hogy a halá­szok kecehálójába akadták. A megnyitó alkalmából kö­szöntötték a „szakma” kitün­tetettjeit: A Szocialista Kul­túráért érdemérmet kapta Demeter Arpádné, a megyei múzeumok gazdasági igazga­tóhelyettese és a Jászapáti Velemi Tsz honismereti szak­köre. történelmi, szakmunkák kö­teteitől karnyújtásnyira meg­találja Petőfi, Jókai műveit is. Mindebben mi a kísérlet? A könyvtárosok egy eszten­dőn át figyelik e tematikus kínálat „működését”, az ol­vasók könyvhasználata alap­ján „tanácsokat kapnak” egyes témák összevonására, átcsoportosítására, illetve megszüntetésére. Mindez va­lószínűleg a tervszerű állo­mányfejlesztéshez is segítsé­get adhat. Az eddigi tapasztalatok szerint a kenderesi könyvtár olvasószolgálata megnyerte az olvasók barátságát; érde­mes tehát a könyvtári háló­zat kisebb egységeinek is új utakat keresniük. V. J. Litván együttes sikere Mezőtúron Csütörtökön este zsúfolásig megtelt nézőtér előtt mutat­kozott be Mezőúron, a váro­si művelődési központban a hetventagú litván népi együt­tes, amely magyarországi vendégszereplésének negye­dik állomására érkezett a ti­szántúli városba. Ezt meg­előzően bemutatkoztak már Szombathelyen, Zalaeger­szegen és a fővárosban is. Szereplésük a szolidaritás hónapjának és egyben a ze­nei világnapnak kiemelkedő mezőtúri eseménye. Nagy si­kert arattak az ősi litván hangszerek, az eredeti népi­táncok és dalok. A nézőtéren forró hangulat uralkodott, s a közönség vastapssal hívta újra meg újra a színpadra a lelkes amatőregyüttes tagja­it. Az együttes fellépése a szovjet—magyar barátság szép megnyilvánulása volt. Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium idén már­ciusban indította útjára az országos ifjúsági szakmai­politikai vetélkedősorozatot villanyszerelők számára. A vállalati versenyeken leg­jobb eredményt elért szak­munkások kedden és szerdán a MÁV Szolnoki Járműjavító Üzemében a megyei vetélke­dőn bizonyították be, hogy közülük kik érdemesek az országos döntőn való részvé­telre. A vetélkedő két kategóriá­ban zajlott: külön indultak, akik öt éven belül, és külön, akik öt évnél régebben sze­rezték meg a szakmunkásbi­zonyítványt. A megyei dön­tőbe huszonhatan érkeztek. Az első napon írásbeli és tudományi egyesületben mű­ködő szakemberek eredmé­nyes munkájáról. Az egészsé­ges rivalizálást úgy hiszem pártfogolhatjuk, de a lényeg még sem csak csupán az, hogy egy-egy szakember hol fejti ki hasznos tevékenysé­gét, hiszen a Tudománnyal a népért jelmondat tágabban értelmezve teljes horizontú. Sokkal súlyosabb a kérdés, ha a közművelődés egész ér­tékrendszerében vizsgáljuk az ismeretterjesztés helyét, szerepét. Az érdekeltségi rendszerben — TIT-nél. MTESZ-nél, stb. — olyan aránytalanságokat találha­tunk, amelyek gátló, sőt bé­nító tényezők. Új formák, új közönség A megyei szervezet a jö­vő év elején küldöttértekez­letet tart. Ezt megelőzően no­vemberben és decemberben városi közgyűlések lesznek, sor kerül 22 tudományági szakosztály tisztújítására Is. A Társulat munkája meg­újulás előtt áll. Ez jól érzé­kelhető máris a TIT-munka számos területén. Az előadá- sos ismeretterjesztő tevé­kenységet megelőzik a didak­tikusabb képzési formák. A tendenciák a módszeres kép­zés irányába mutatnak. Az idegennyelvi tanfolyamok hallgatói létszáma az 1984-es évhez viszonyítva csaknem megkétszereződött. Akadá­lyok: nincs elegendő nyelv­tanár, nem tudják őket — a máshol kapott óradíjhoz vi­szonyítva — megfelelően megfizetni. A korábbi gyakorlattól elté­rően a megyei szervezet mind szélesebb körűen vállalkozik országos rendezvények meg­szervezésére. Igen sikeresnek bizonyult a „Tisza” nyári egyetem, az idegennyelv sza­kosok regionális továbbkép­zése, az országjárás vezetők országos találkozója, a Kis Matematikus Baráti Körök vezetői számára Jászberény­ben tartott továbbképzés, stb. Részt kíván vállalni a TIT megyei szervezete a jövő év­ben az Anyanyelv hete orszá­gos megnyitójában, a Verse­ghy tudományos ülés szerve­zésében, majd 1988-ban az Országos Biológus Napok rendezésében. A megyei szervezet „fiata­lításában” igen nagy remé­nyeket fűznek ahhoz a tény­hez, hogy a mezőtúri főisko­lán végzett üzemmérnökök — megfelelő előkészítés után — a diplomájukhoz TIT tagsági igazolványt is kapnak. Ügy véljük, a megye más főisko­láin is célravezető lenne ezt, a köz művelődését gyarapító módszert alkalmazni. Tiszai Lajos gyakorlati feladatokat — tesztkérdéseket — oldottak meg a versenyzők, másnap a szóbelin némiképpen a sze­rencse is belejátszott abba, hogy ki melyik tételt húzta. A kérdések alapos tudást fel­tételeztek mind a villanysze­relő szakmáról, mind a napi politikai ismeretekről. Mind­két kategória három első he­lyezettje pénzjutalomban ré­szesült, a két legeredménye­sebb versenyző pedig beju­tott az országos döntőbe. Szolnok megyét a legmaga­sabb szintű megméretésen Száz Mátyás, a Szolnoki Pa­pírgyár, illetve Miskolczi György, a Kisújszállási Vas- Fa- és Építőipari Szövetkezet szakmunkása képviseli.- bj ­Szakácskönyvek mellett Krúdy írásai Számok helyeit művek Egy könyvtár! kísérlet színhelye: Kenderes A háttérben lévő polcokon 42 téma szerint csoportosított könyvek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents