Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-30 / 256. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 30. Polgári védelem A jó nem elfogadható A kiváló pv-parancsnokság „titkai” Értsék és szeressék munkájukat az emberek A Nagyrévi Tiszazug Termelőszövetkezet kollektívája az idén — a fegyveres erők napja alkalmával — megkapta a Kiváló Polgári Védelmi Parancsnokság címet. A legutóbbi üzemi komplex gyakorlat és a felettes szervek ellenőrzései egyaránt azt bizonyították, hogy méltók a kitüntető címre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mik az események mozgató rugói, milyen elvek vezérlik az emberek és az anyagi javak védelméért felelős helyi vezetőket, milyen módszerekkel te­szik valóban hatékonnyá a polgári védelmi munkát. A vá­laszt Bartha Mihály tsz-elnöktől, a tsz pv-parancsnokától a következőkben kaptuk meg erre. Az ogészsógllgy szóvivője—a polgári védelem kiválója Tizenhét év a testületben — Azt tartjuk, hogy bizo­nyos értelemben katonának kell lennünk a polgári élet­ben is. Pontosan teljesítjük kötelességünket, és igyek­szünk eleget tenni annak, amit a megyei polgári védel­mi parancsnokság elvár tő­lünk. A kiképzések pontos megtartása mellett nagy gondot fordítunk az embe­rekkel való foglalkozásra, hogy megértsék: mire jó a polgári védelmi kiképzés. Ügy vélem, a tsz-tagokkal ebben is sikerül szót érte­nünk. Tapasztalataim szerint az emberek szeretik a polgá­ri védelmi gyakorlatokat, és örömmel végzik az azokkal járó munkát. Nem lehet a véletlen műve az, hogy olyankor a teljesítmény többszöröse a megszokottnak — legyen szó szénabetakarí­tásról, egy-egy állattenyész­tési telep rendbetételéről vagy bármi másról. A gya­korlatok idején megállás A Kunszenitmárton és Vi­déke Áfész a város mellett a Tiszazug kereskedelmi eü- látásáról gondoskodik. Mun­kája tóhát nominális körül­ményeik között is nélkülözhe­tetlen, nemhogy ’ rendkívüli viszonyok esetén. Ezért mér­ték fed tavaly egy — fiőüleig a parancsnoki állomány részé­re tartott — üzemi komplex gyakorlaton azt, hogy az ot­tani -polgári védelmi szerve­zet elemi —, avagy egy fel­tételezett ellenséges csapás esetén hogyan áll a helyzet magaslatán. A gyakorlatba -bevontak egy-egy rajt egységcsomag készítésére, illetve egy bolt „helyreállítására”. Miunká­gyákloirilat ailiatt .a lakosság kiszolgálása zavartalan volt. Ennék kulcsa a 'bolti dolgo­zók egymást segítő készsége. Bizonyára ennek az erőfel­mérésnek Is része van az azóta végzett munka mentett nélküli folyik a munka. Ta­lán az is közrejátszik ebben, hogy olyankor nem minden­ki a beosztásának megfelelő munkát végzi. A mi szövetkezetünkben katonás rend van a munká­ban, de a polgári védelmi foglalkozásokon különösen az van. Ha például elkésik valaki, azt mondjuk neki: jöjjön legközelebb. Jól isme­rem az embereinket, tudom, hogy kiből mit lehet kihoz­ni. A rajparancsnokokkal is sűrűn elbeszélgetek, elmondom nekik, hogy mit várok tőlük, így érem él — kiragadott példaként említve — azt, hogy terepfertőtlenítésnél nem marad ki egyetlen sáv sem. Az utasítások maradék­talan végrehajtásának va­gyok a híve. Akikre építeni lehet, azokra alapozok. Akik jó minősítést hoznak a kato­naságtól, elsősorban azokkal! pótolom a parancsnoki állo­mányt. Szövetkezetünkben abban, hogy a fegyveres erőik napján meglkaptálk az élenjáró polgári védelmi pa­rancsnokság címet... A kitüntetés értékét növeld, hogy a -kunszentmártoni áfész polgári védellmi állo- mányánialk közied -nyolcvan száizalélka nő, és a „második műszak” medllett is becsület­tel teljesítik polgári védelmi kötelezettségűket. Közülük került -ki a pv-törzsparancs- noik: Pintér Mártonné. Sze­rinte elsősorban azért ered­ményes náluk a polgári vé­delmi munka, mert szakmá­ba vágóan válogatták össze számúikra különösebb nehéz­ségiét. Az élelmisaerbalti eb érusíták például nagyszerű­en helytállnak az ellátó raj­ban, a karbantartók pedi-g a helyreállító rajiban. Utóvég­re gyakorlat teszi a mestert. rangja van még a polgári vé­delmi rajparancsnoknak is, már csak azért is, mert ese­tenként a gazdasági vezetői poszton álló is lehet az ő be­osztottja. Nem llebecsülve az elméle­ti ismereteket, a szövetkezet polgári védelmi állományá­nál inkább a gyakorlati vég­rehajtásra törekszünk. Arra, hogy adott esetben mindenki begyakoroltán végezze men- tő-mentesítő, vagy helyreál­lítási munkáját. Nállunk a jó nem elfogadható, — csak a kiváló. Azt tartjuk, hogy ha valamilyen feladatot az arra a célra előírt nyolc óra he­lyett négy óra alatt kifogás­talanul begyakorlunk, akkor felesleges a többi időt is rá­fordítani. Viszont, ha kevés­nek bizonyul az előirányzott Idő, akkor megtoldjuk né­hány órával... addig csi­náljuk, amíg hibamentessé nem válik a feladat elvégzé­se. Külön gondot fordítunk a parancsnoki állományra. Megválunk azoktól, akik ké­pesek ugyan hivatásuk be­töltésére, de nem szívesen végzik a polgári védellmi munkát. Azt ugyanis ered­ményesen csak szívvel-lélek- kel lehet végezni. Esetenként még azok körében is cseré­hez folyamodunk, akikre ez jellemző. Néha ugyanis kide­rül, hogy egy-egy derekasan helytálló emberünk más pa­rancsnoki poszton még job­ban megállja a helyét, mert az a beosztás közelebb áll ér­deklődési köréhez. így ő is, meg a polgári védelmi szer­vezet is jobban jár. Vélemé­nyem szerint ügy kell kivá­logatni az embereket, hogy értsék és szeressék is munká­jukat. Csak ez vezethet si­kerhez minden vonatkozás­ban. — Csupán egyetlen kérdés ezek után: Milyen a jó pa­rancsnok? — Hivatását teljesítő em­bernek kell lennie. Polgári védelmi filmhónap A mlejgyeá polgári védelmi parancsnokság éis a mozi- uzarru véilüialiat gazdasági egységeknek és oktatási in­tézményeknek november 3 és december 3 között poíigári védelmi filmhónapot rendez. A rendezvénysorozat megyed megnyitója november 3-án 17 órakor lesz Mezőtúron, a Szabadság F llimszínhá zban. Bujdosó Imre alezredes meg- nyiitó szavai után bemutatják a 35 éves a polgári védelem című filmet. Azt követően Kalmár Gyöngy tart előadást katasztrófa helyzetekről. A polgári védelmi filimhó- nap során bemutatják a 35 éves a polgári védelem, Az apokalipszis lovagjai, a Mér­gezés esetén, a Láthatatlan halál című 35 milliméteres normál filmek mellett A la­kosság kitelepítése; a ®ya- koriataziik a lakosság; a Min­denki egészségéért és aiz Or­vos nélkül című 16 millimé­teres keskenyfílmeket. A nnozdk mellett a körzeti vándor filimszíniház mező­gazdasági üzemekben, tanin­tézetekben. üzemekben ki­helyezett vetítéseket tart. Dr. Kádár Györgynek a megyei KÖJÁL település- és környezetegészségügyi osz­tálya vezetőjének szobájában gyakran cseng a telefon. A vendég dllyienkor, a magya­rázatokat, szakmai tanácso­kat hallva könnyen megálla­píthatja, ihogy nagyon elfog­lalt emberrel van dolga, olyannal, akinek idejét nem illik sókéiig rabolni. Osztály- vezetői tiszte mellett egyéb­ként ő a „ház” igazgatóhe­lyettese is. 1969 óta — akkor kapcso­lódott be először a polgári védelimi munkába — bőven van tennivalója a testületben is. Több mint ágy évtizede a megyei polgári védelmi pa­rancsnokság törzslkiegészáitő éllHomiányánaik egészségügyi főelőadója. Tevékenységét megérdemelten ismerték el, a Széilgállati Érdemérem 10, il­Az ipari katasztrófák a külső természeti tényezők — többek között az elemi csa­pások, természeti katasztró­fák, az épületek tervezési, kivitelezési hibái, az üzemel­tetési előírások és a techno-* lógiai folyamatok megsérté­se — következményeként ke­letkezhetnek. Például a lakó­épületek üzemeltetésének elemzése azt mutatta, hogy békeidőszakban a legnagyobb mérvű tönkremenetelt a kö­vetkezők okozzák: a kutatá­sok gyenge minősége és ter­vezési hibák 7,5 százalék; az építési munkák rossz minő­ségi kivitelezése 15 százálék; az üzemeltetési előírások megsértése 64 százalék; egyéb okok 3,5 százalék arányban. Föld alatt végzett munká­nál (mélyművelésű bányák, ércbányák, alagutak, metrók, gyűjtőcsatornák) az üzemel­tetési előírások és a techno­lógiai folyamatok megsérté­sével kapcsolatban számos országban többször is előfor­dultak gáz" (metán) és szén­por-robbanások, bányatüzek, hirtelen szén- és gázkitöré­sek, áradások, vízbetörés, az iszap és az iszapos altalaj be­törése, a boltozat beszakadá­sa, az épületek beomlása, to­vábbá villamos áramütés, keszonbetegség. A legtöbb ál­dozat a gázrobbanás és a szénpor robbanása esetén ta­pasztalható. Az áldozatok számát tekintve a bányatü­zek a második hetlyen állnak. A nagyobb üzemi kataszt­rófákhoz — melyek követ­kezményeinek' elhárításába bevonják a polgári védelmi mentő osztagokat — tartoz­nak az ipari objektumokon, építési területen, valamint a vasúti, légi, közúti csővezeté­kes és vízi közlekedésben be­következett katasztrófák és balesetek, melyek következ­tében tűz keletkezett, leom­lottak a lakó- és középületek, a légkör elgázosodásának, a folyók és egyéb vízmedencék erős hatású mérgező anya­gokkal való szennyezésének veszélye állt fenn, kőolajter­mékek és agresszív (mérge­ző) folyadékok folytak ki a föld és a víz felületére, és egyéb olyan következmé­nyekkel kell ott számolni, melyek fenyegették a lakos­ságot és a környezetet. A népgazdasági objektu­mokon leggyakoribb ipari katasztrófa, melyeket az épü­letek, létesítmények, termelő berendezések, anyagi értékek és az emberek pusztulása kí­sér, a következők: a robba­nások, tüzek, áradások, a lé­tesítmények deformációja, le­omlás, az energiarendszerek és a közművek tönkremene­tele, káros anyagok elfolyá- sa, és a környezet szennyezé­se. Ezek leginkább egymást kölcsönösen kiegészítő és erő­sítő kombinált tényezőként jelennek meg. letve 15 év után járó fokoza­tával. Nem véletlen, hogy ennek a tisztségnek betöltésénél rá esett a választás. Rátermett­sége mellett betudható ez annak, hogy szakvizsgát köz­egészség- és járványügyi te­rületen tett. Egészségügyi szervezési szakvizsgája is van. Mind lennek nagy hasz­nát vette a polgári védelmi munkában is, hiszem lénye­gében azonos jellegű felada­tok megoldása vár rá miind- két területen. A polgári egészségügy szervezési mód­szereinek és a megye adott­ságainak ismerete, ültetve ezen ismeretek megszerzési módjának birtoklása sokat jelentett számára a polgári védelmi munkában. Mond­hatni úgy ás. hogy a jó elő- iskoilát csupán polgári vé­delmi jellegű ismeretekkel) beillett neki kiegészítenie. A nagyobb ipari kataszt­rófák megakadályozására ál­landó komplex szervezési és műszaki intézkedéseket kell tenni, melyek körét a megfe­lelő munkavédelmi és bizton­ságtechnikai rendelkezések­kel, valamint az energetikai berendezések, emelő-szállító berendezések, nyomástartó edények, erős hatású mérge­ző anyagokkal teli tartályok és technológiai vonalak üze­meltetési előírásaival hatá­roznak meg. Jóelőre ki kell dolgozni a lehetséges balesetek és ka­tasztrófák felszámolásának tervét. A munkásoknak és alkalmazottaknak fel keli ké­szülniük az üzemzavari hely­zetben végzendő munkára. Ezen kívül erő- és eszköztar­talékot kell képezni a menté­si és a helyreállítási munkák végrehajtására. Az ipari katasztrófánál a mentési és az üzemzavarel­hárítási munkákat haladék­talanul meg kall kezdeni. A legfontosabb, hogy a kataszt­rófa ne terjedjen tovább, ne öltsön nagyobb méreteket, és minél több emberi életet kell megmenteni! Amint azonban az üzemi katasztrófák fel­számolása során szerzett ta­pasztalatok mutatták, ez nem könnyű, és nem is mindig si­kerül. Gyakori, hogy a katasztró­fa helyszínére a város vagy a település minden irányából tódul a nép, az üzem jófor­mán megközelíthetetlenné válik, és ezért csökken a Bizonyára szialkmai múlt­ja és gaizdag gyakorlati ta­pasztalatai alapján adódott úgy, hogy polgári védielllmá gyakorlatok idején növény- és állategészségügyi,, illetve RBV-védellmi területen ő az „egészségügyi szóvivő”. Neki is része van abban, ‘hogy a szakemberekből álló törzsik! - egészítő állomány jó összekö­tő kapocsnak bizonyul a ci­vil és a polgári védelmi jel­legű feladatok megoldásá­ban,, megalapozott döntéselő- készítő javaslatokat ad a törzsnek. Dr. Kádár György is nyert a testületben szerzett tapasz­talataival. Elmondása szerint á törzskari vezetési stílus a polgári életben is követendő módszer. Ennek a módszer­nek legalább az elemeit ő is tudja hasznosítani. mentők mozgási sebessége. Néha hosszú időn át nem tudnak bejutni az eset szín­helyére, így a katasztrófa még nagyobb méreteket ötlt. Ilyen feltételek között külö­nösen fontos a közrend be­tartása, az emberek vissza­tartása, az objektumhoz ve­zető utak és átjárók szaba­don tartása a mentés számá­ra összefoglalásul elmondhat­juk, hegy az elmúlt évtized­ben a környezetvédelmen túlmenően a világ számos or­szágában tudományos meg­alapozottsággal kezdtek fog­lalkozni azzal: ne csak a kü­lönböző katasztrófák követ­kezményeinek hatékony fel­számolására tegyenek komp­lex intézkedéseket, hanem a népgazdasági objektumok ál­lóképességének fokozására is a természeti csapások és ipa­ri katasztrófák idején. A magyar polgári védelem szervezetei is rendelkeznek olyan tervrendszerrel, amely az állampolgárok védelme érdekében biztosítékot nyújt az ipari katasztrófák megelő­zésére, és a várható követ­kezmények csökkentésére. Az arra illetékesek részletesen ismerik ezek tartalmát, és az előkészített intézkedések életbe léptetésével hatéko­nyan képesek vezetni. Dr. Kovács Sándor mérnök ezredes a hadtudomány kandidátusa I a- V'i 1 Munkában a tsz tűzoltói S. B. Szakmába vágóan Ahol nftk uralják a terepet jufoat úgy végezték, hogy a a rajokat. Ezáltal a gyakor­latokon olyan feladatokat ol­danak meg, amik nem okoznak Védelmi feladatok fiz ipari katasztrófák megelőzésében Mentési munka Szolnokon, a Bálvány úti gázrobbanásnál (1976-os felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents