Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-30 / 256. szám
1986. OKTÓBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Fejlődés Rákospalotai Bútoripari kisszövetkezet jászkiséri szakcsoportja tőkés exportra termel. Különböző intarziás asztalokat, szekrényeket. Képünkön Harnos László szekrény lábazatot csiszol Fotó: Tarpai Z. Mire panaszkodik a kamasz? Országos tanácskozás a serdülök egészségügyi ellátásáról A gyerek 14 éves koráig a gyerimelkoirvosihocz tartozik. Aztán... aztán, amikor már kinőtt a gyerekkorból, de még nem felnőtt, a körzeti orvosihoz fordulhat panaszaival. Ugyanoda, ahová a felnőttek is járnak. Ez a négy év, a serdüttőkor időszaka egyébként is problémás, sérülékenyek a 14—18 évesek. A szakemberek úgy mondják: a legesendőbb korszakát éli az ember. A pszichés problémáik közismertebbek, mint a testi bajok: a béillleszkediési zarvarofc. útkeresések, komfflliktuSok a csa- láddial, az iskolával, a mun- baheUyel. Nem 'hallgathatunk azonban a testi betegségekről setm: vese- vérnyo- másiprobléma, ePhízás, szemész vagy ortopéd szakorvosért kiáltó elváltozások — íme a leggyakoribbak.. A serdülők orvosi ellátása illetve ellátatlansága cselekvésre késztette a szakemberekét. Szolnokon, a megyei' kórháziban az országban először hozitak létre serdülő belgyógyászati és mentálhigiénés részit egy egységen belül. Az ellátás három lépcsőben történik: a fekvőbeteg részben, a konzultációs rendeléseken, ah dl a testi- lelki panaszokat szakorvossal lehet megbeszélni, és az ifjúsági orvosi hálózatban. Itt jelenleg 5 orvos dolgozik Kaolinokon, védőnők segítik munkájukat. Az ifjúsági orvosi hálózat feladata, hogy a középiskolákban, szakmunkásképzőkben figyelemmel kísérjék a tanulók egészségi állapotát, kiszűrjék azokat, aikik orvosi segítségre szorulnak. A serdülőkor betegségei mögött többnyire két okot találhatunk: a helytelen életmódot, (kevés mozgás, egészségtelen táplálkozás, káros szenvedélyei?:) és a családi problémákat . (válás, szülők alkoholizmusa, túlzott elvárás a gyerekikel szemben). A testi-lelki bajok gyökerei tehát elsősorban, a családiban keresendők, a tüneteket viszont az iskolában is észlelhetjük. A serdülő ellátásban dolgozók munkáját segíthetik a pedagógusok, a gyámhatóság munkatársai,, az iskolák ifjúságvédelmi felelősei, a gyógypedagógusok, ők találkoznak ugyanis először a .„problémás” kamasszal, óik irányíthatják orvosihoz. A serdülők minél jobb orvosi ellátására hazánk minden táján keresik a megoldásit. Hogy a különböző kezdeményezéseket összefogják, hogy a s zakemberek kicserélhessék tapasztalataikat, hogy közeledjenek az egységes szemlélet és módszerek kialakításához, országos konferenciát rendeznek Szolnokon a serdülő ellátásról. A kétnapos tanácskozáson — október 31-én, november 1-én — pszichiáterek, pszichológusok, gyermekgyógyászok vesznek részt. Szívesen látják az oktatás^ a gyámhatóság dolgozóit és mindazokat, akik a felderítő és gyógyító munkában segítséget tudnak myújltani. — pé — Moduletemekböl építik Magyar malmok Indiába A Budapesti Élelmiszeripari Gépgyár komplett malmot szállított Indiába. A napi 30 tonna termény őrlését biztosító malmot Bombay közelében állították fel magyar szakemberek irányításával. A malom, valamint a hozzátartozó tartályrendszer és a .sokféle kiegészítő berendezés tervdokumentációit is magyar mérnökök készítették el. A rendkívül gyorsan telepíthető, modul- elemeikből felépíthető malom megrendelője a Konkan Roh ter Lour Ni,11 vállalat India legnagyobb malomipari cége. A próbaüzem sikeres volt, a malom jó minőségben őrölt és teljesítménye is nagyobb volt a tervezettnél. Az üzemeltetők elégedetten vették át a nagyértékű berendezést. így várható, hogy a következő években az ÉLGÉP fokozottan bekapcsolódhat az ázsiai ország malomipari rekonstrukciós programijának megvalósításába. Már mag is állapodtak egy újabb, úgynevezett állványos malom 1987. évi exportjában és felszerelésében. Amerikai szövetkezeti küldöttség a megyében Az USA szövetkezeti sízö- vetsiáglénék küldöttségei látogatott tegnap megyénkbe, a szövetség laMtoöfcánek, Frank Soillarsnak a vezetésével. Felkerestek a TESZÖV- öt, ahol Benedek Fülöp titkár tájékoztatta a vendégeket a megye termelőszövetkezeteinek tevékenységéről, délután a Tiszafölldvári Lenin Tsz-ben, Szabó Béla elnök mutatta be a gazdaságot. Ezt követően a Mező- béki Táncsics Tsz-be látogattak, ahol Marinka Zsiig- mond és Vincze László kalauzolásával a sörgyár és a paprikaszárító üzem tevékenységével ismerkedtek még. A küldöttség az Országos Sizövetíkezeti Tanács vendégéként tartózkodik hazánkban. Mindenki másképp csinálja... Fixböl vagy pluszból forinthoz forint Vélemények a takarékosságról Van aki azért csinálja így, mert otthon is ezt látta. Van aki azért, mert otthon nem ezt látta... A tévéből ismerős hirdetés járt a fejemben,'amikor az októberi, a takarékossági hónap jegyében az Országos Takarékpénztár szolnoki központjában és a Szolnok és Vidéke Takarékszövetkezet megyeszékhelyen található fiókjában megforduló emberektől arról érdeklődtem: mi a véleményük a takarékosságról? üveggyártáshoz Salgótarjánban Helyben állítják elő az oxigént Oxigénkiválasztó berendezésit helyeztek üzembe a Salgótarjáni Öblösüveggyárbain. Az amerikai Xorbox cég által szállított szerkezet a levegőből válasiztja ki az oxigént, amely egy tízköbméteres tartályból a gyári vezetékhálózaton át jut el azokhoz a munkahelyekhez, ahol a termelésben felhasználják. Az üzemnek eddig naponta százötven-kétszáz palack oxigénre volt szüksége, amit az oxigéngyáraktól vásároltak meg. Az ellátás nem volt zavartalan, s a szállítás nagyon megdrágította az oxigént. A mintegy tízmillió forintos költsóggaL -telepített új rendszer teljes biztonságot nyúj-t, és óránként ötvennyolc köbméter oxigén előállítására képes. A ráfordítások megtérülési idejét két évre becsülik. Mint ahogy, a bufalói cégnek ez az első ilyen nagy tellljesítményű .berendezése Európában, megállapodott az öblösüveggyárral, hogy a salgótarjáni berendezés referenciaüzemként fog működni. s érdeklődés esetén a szükséges tartályokat a Vegyénszer salgótarjáni gyára szállítja. — Nálunk a családban a legjobban bevált „spórolás” a munkaheyi KST — mondta Finta Lászó, hivatásos katona. — A feleségem és én is egy bizonyos összeggel beléptünk. Október, november táján egyben megkapjuk a félretett összeget. Rendszerint a felét tesszük be a takarék- könyvbe, a többiből karácsonyi, újévi ajándékokat, ezt- azt veszünk. — A nagyobb „beruházást” igénylő bútort, háztartási gépet készpénzből vagy inkább részletre vásárolják meg? — Jobban kedveljük a részletfizetést, de csak ha nagyobb dologról — például bútorról van szó. Selyem Kálmánné dr. nyugdíjast arról kérdeztem, milyen takarékbetétformát kedvel: — Szerintem az egy-két vagy több évre lekötött takarékbetétkönyveket azok váltják, akik rendelkeznek egy bizonyos, hosszabb távon is nélkülözhető pénzösszeggel. Jómagam inkább a megbontható, kétszázalékos takarék- könyvet kedvelem, hiszen bármikor előfordulhatnak váratlan kiadások, amelyek megrendíthetik az ember háztartását. Az átlagemberek — vagyis az átlagfizetésűek __ha nagyobb összeghez jutnak, azt teszik be takarékba, nem pedig a havi fixből takarékoskodnak. — Vásárol részletre? — Nagyon ritkán. Ha tehetem, elkerülöm, de ha másképpen nem megy, akkor is a maximálisan befizethető összeget „teszem le az asztalra”. Nem szeretek adós lenni, jobb minél hamarabb letudni a tartozásokat. > Nem mindenki vélekedett így. Nagy Endre, a Kunság Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője — hacsak teheti — részletre vásárol. — Azért kedvelem ezt a vásárlási formát, mert amennyiben havonta teszek eil ennyi vagy annyi forintot, akkor a félretett pénz k'öny- nyebben elúszik. Viszont ha már megvan — mondjuk egy mosógép — akkor már biztos, hogy fizetni kell a részleteket, így az ember kényszerítve van arra, hogy kigaz- dálkodja azt az összeget. Kiss Lukacs, az ATI dolgozója fél éve tagja a takarék- szövetkezetnek. — Szeret részletre vásárolni? — Igen, mert a részletre vett bútort már hamarabb használhatom. S az ember — mondjam azt — „jobb kedvvel” is fizet, ha már látja, használja a vett holmit. — A havi fizetéséből takarékoskodik vagy inkább a jutalmakból, a plusz pénzekből? — Minden hónapban befizetek egy állandó összeget a takarékbetétkönyvbe. Általában a jutalom, a nyereség egy részét is betesszük a takarékba. Az október — a takarékosság hónapja. A takarékosság azonban az év minden havában örökzöld „téma”. Hétköznapi nyelven szólva a „spórolás”, a forintok jó értelemben vett gyűjtögetése — ha van miből — egyre „divatosabb” dolog. Ezt bizonyítja, hogy a megye, s ezen belül Szolnok lakosainak betétállománya a múlt évihez viszonyítva 472 millió forinttal nőtt. Idén szűkebb hazánkban az OTP-nél. a takarékszövetkezeteknél és a postán levő betétállomány alig kevesebb 8 milliárd forintnál. S. T. A. Nagyobb nyilvánosságot a pártmunkában A nyíltság a kommunista mozgalom erejének egyik forrása. Nyíltan szembenézni a problémákkal, hevén nevezni a dolgokat, őszintén szólni kényesnek tartott kérdésekről is, — ezek a kommunista magatartás és — stílus gyakorlatban jól bevált jellemzői. A nyilvánosság a pártélet és a pártmunka demokratizmusának semmi mással nem pótolható eleme. Hatékony érvényesülése erőteljesen csökkenti a szubjektivizmus veszélyét. Ennek megfelelően a' párton belüli viszonyokat a nyíltság, s őszinteség kell, hogy jellemezze. A felmerülő kérdéseket nem kabinet-módszerekkel döntik el, hanem az alapszervezetekben a párttagok közvetlenül érvényesítik politikai akaratukat a kérdések megvitatásában és eldöntésében. A pártvezetőségekben, végrehajtó bizottságokban és pártbizottságokban pedig a testületek tagjainak nyílt, demokratikus vitája alapján, a kommunisták véleményének ismeretében, s a nyilvánosság révén mintegy a párttag ellenőrzése alatt. Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy a bürokratikus torzulások ott tudnak talajra találni, ahol hiányzik a nyilvánosság, s nem érvényesül az erre épülő ellenőrzés. A nyíltság és nyilvánosság nemcsak a párt belső életében, hanem a társadalomhoz fűződő kapcsolatában is kiemelkedő szerepet tölt be: nélkülözhetetlen eleme a párt és a tömegek kapcsolatának. A kommunisták nem félnek a nyilvánosságtól, hiszen tevékenységük nem szűk, önös érdekeket szolgál, hanem az adott munka-, vagy lakóhelyi közösségek felemelkedésével együtt a társadalom egészének érdekeiért küzdenek. Alapvető érdekük tehát, hogy céljaik és ezek érdekében végzett munkájuk országosan, és helyileg is illő nyilvánosságot kapjon, hogy az emberek megismerjék, és véleményt mondjanak róla. A pártszervezetek nem az emberek nélkül, nem a munka-, vagy lakóhelyi kollektívák „háta mögött” dolgoznak, hanem közöttük, értük, velük együtt. Munkájuk annál hatékonyabb, minél jobban megismerik azt a pártonkí- vüliek. A kellő nyilvánosság hiánya gyakran formálissá és meddővé teheti a pártmunkát. Ha a pártonkívüliek nem ismerik, nem értik eléggé a pártszervezetek állásfoglalásait, azok indítékait, és a kommunisták erőfeszítéseit, akkor aligha várható el, hogy a tömegek minden esetben követhessék őket. Amit a munkahelyeken és a lakóterületeken dolgozó emberek nem ismernek, azt támogatni sem tudják, az iránt előbb-utóbb érdektelenné válnak. Ahol a nyilvánosság éltető légköre hiányzik, ott rendszerint eluralkodik a különböző klikkek által táplált, tendenciózusan beállított féligazságokra épülő jól- értesültség. Bizonytalanság és bizalmatlanság alakul ki. S a pártszervezet nem egyszer utólagos magyarázkodásra, védekezésre kényszerül. Azt hihetnénk, hogy ha ennyi minden szól a pártszervek és pártszervezetek életében és a pártmunkában a nyíltság, a nyilvánosság mellett, akkor e területen biztos minden rendben van. Sajnos távolról sem így van! Ügy tűnik, hogy jobban meg kell tanulni a nyíltság és a nyilvánosság elvének gyakorlati érvényesítése hogyanját, mert sokakat az tesz bizonytalanná, hogy hol a határ a nyilvánosság és az oktalan kíváncsiskodás, vagy az ártalmas fecsegés között. Olykor a legjobb szándéknak is korlátot szab, hogy a pártszervezet, vagy az irányító pártszerv szinte minden anyaga _ „bizalmas”, vagy „szigorúan bizalmas” jelzővel van ellátva — sokszor teljesen feleslegesen. Másutt arra hivatkoznak, hogy a nyilvánosság zavarokat okozhat. Természetesen amikor nyilvánosságról beszélünk, nem bármiféle kíváncsiskodás minden áron való kielégítéséről, nem a párt belső életének szigorúan csak a párttagokra tartozó mozzanatairól vagy testületi állásfoglalás előtti ügyekről van szó. A fentiek némileg magyarázatot adnak arra, hogy számos pártszervben és Párt- szervezetben nem kielégítő munkájuk nyíltsága. Gyakori, hogy a párttagokhoz is csak az irányító szervek döntései jutnak el. Tehát egy tömör összefoglalás a tennivalókról. De az már a végrehajtásra is hatást gyakorló tényező, hogy megis- merik-e a döntést hozó pártvezetőség, végrehajtó bizottság vagy pártbizottság döntéseinek „háttéranyagát”, azokat a meggondolásokat, érveket, motivációkat, amelyek a döntést formálták. Azt is nem egyszer elmondják pártonkívül dolgozók, hogy személy szerint nagyon rendes embernek ismerik a helyi pártszervezet tagjait, tudják, hogy időnként értekezleteket, gyűléseket tartanak, de hogy ott mit csinálnak, nem tudják. Csak igen hiányos ismereteik vannak a pártszervezetek életéről. Nem mindig tudják, hogy a pártszervezet milyen álláspontra helyezkedett a helyileg keletkezett vitákban, konfliktusokban, gyakori, hogy pozitív hatású kezdeményezésekről, amelyek sikeresnek bizonyulnak a gyakorlatban, nem tudják, hogy a pártszervezetből, a kommunistáktól indult ki. A párttagok és a politizáló közvélemény elégtelennek tartja a döntési folymatok- ról kapott információt. Keveset tudnak az egyes döntéseket megelőző mozzanatok tartalmi kérdéseiről. Ezért az egyik terület, ahol erősíteni szükséges munkánk nyíltságát és nyilvánosságát, a döntés előkészítés. Nemcsak azzal erősíthetjük munkánk demokratikus stílusát, hogy céltudatosabb és részletesebb információt adunk, hanem még inkább azzal, ha egyre nagyobb mértékben bevonjuk a párttagokat és pártonkívülieket a döntések előkészítésébe. Ha elképzeléseinkről, terveinkről véleményt,' azok teljesebbé tételét segítő észrevételeket kérünk tőlük, s vissza is térünk javaslataik sorsára. Nagyobb nyilvánosságot kell adni az elismerésnek és a bírálatnak is. Mivel a pártszervezetek nem mindig élnek ezzel, olyan kép alakul ki a közvéleményben, mintha a pártszervezetek nem értékelnék a*jól végzett munkát, mintha az elismerés egyetlen módja a forint lenne. Másrészt a szükséges nyilvánosság hiánya nem kevesekben olyan vélemény kialakulását segíti elő, hogy a párt- szervezetek közömbösek a negatív, közéleti, gazdasági jelenségekkel szemben. Holott azokat a maguk módján és fórumain keményen bírálják és elmarasztalják. De hiába történik ez így, ha valami tévesen értelmezett pártszerűség miatt erről a közvélemény nem tud. Abból szükséges kiindulni, hogy az egész népet szolgáló pártunknak nem lehetnek titkai a nép előtt. Éhnek konzekvenciáit érvényesíteni kell, a pártmunka nyilvánosságában is. T. I.
