Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-27 / 253. szám
1986. OKTÓBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki IKV Lakáskezelési munkák ter,,,ll,dl saját vállalkozásban Építőipari kisgépek beszerzésével javítják a piaci helyzetüket A Szolnoki Ingatlankezelő Vállalatnak 1990-ig százharminchét millió százötvemhat- ezer forint ólil rendtelkezósé- ne fejlesztésekre. Ebből több mint százhúsz omöt millió saját forrásba! származik, a többi állami támogatás. A VII. öté vies fejlesztési terv kidolgozásaikor fő szempontjuk volt, hogy a vállalat kezelési feladatait lehetőleg minden területen saját vállalkozásban tudja teljesíteni. Munkagépeket, építőipari kisgépeket alkarnak venni, mert így függetleníteni tudY ják magukat az építőipari piac Ikiállemietüen hatásaitól. A kezelési feladatok hatékonyabb, gazdaságosabb teljesítése érdekében a szállítóeszköz-állomány jelentős bővítését tervezik. Gépek, berendezésiek, felszerelések — gépjárművek, munkagépek, műhelyfelszerelések — beszerzésére közel harminchat milliót költenek. A távhőszolgáltatással kapcsolatos fejlesztésekre több mint hatvankét milliót számnak. Tervezik, hogy URH-hálózatot építenek ki. így megbízható, zavartalan kapcsolatot tudnak teremteni a munkát végző dolgozók, irányítók és a kiszolgáló egységek között, jobban tudják biztosítani a termelés folyamatosságát. Űjabb számítógépeket vesznek majd,, hogy tovább fejlesszék a nyilvántartási, in- fonmáoiós, adatfeldolgozó tevékenységet. A munkakörülmények javítása érdekében egy szociális blokk létesité- sét tervezik. Hogy a piaci hatásoktól függetleníteni tudják magukat, a gépeik karbantartására egy javító bázist akarnak kialakítani. A Szolnoki Városi Tanács az IKV elsődleges tevékenységeként határozta meg az állami bérlakások és ingatlanok kezelését és fenntartását. A vállalat 'kiegészítő feladatai közé tartozik az épületfenntartás és -korszerűsítést valamint a lakás- és kommunális építés. Szdlgál- tatásii jellegű tevékenységüket pedig építéstervezéssel szeretnék bővíteni. Képünkön az IKV Ady Endre úti tömbfűtőműve. Áruböség a gyümölcsfronton Őszi szemlélődés a vásárcsarnokban Mngfelentek a facsemeték — Növekszik a vlrágklnálat Jól tükrözi az őszi időszakot a szolnoki vásárcsarnokban az őstermelők zöldség- gyümölcskínáRata, bár a megszokottnál kevesebb a petre- 'zselyem. a sárgarépa, a burgonya és a gomba. Az árubő- séget a téli tárolásé termékek — főiként gyümölcsök — akciós árusításának megszervezése jól szolgálta. A virágkínálat is növekszik, egyre többféle krdzan- témt és koszorút hoznak az árusok, közeleg a halottak napja. A piacon jelenlévő őstermelőik és kereskedők várható töves- és vágottvi- rág felhozatala több tízezer darab lesz, tájékozódásunk szerint előbbi 8—15, utóbbi pedig 5—25 forint közötti egységáron. (Nem tévedés, a tévesek kisfejű, szimpla fajták!) Persze az esetlégesi hideg időjárás jelentősen befolyásolhatja még a felhozatalt és az árakat. A kistermelőiktől mintegy 4500 koszorú várható (40—250 Ft,), a Temetkezési Vállalat pavilonja 800-at kínál (44—284 Ft.). Az Ideál Kereslkedellmi Vállalat mozgóárusa az alkalomhoz illően jól kiegészíGyümölcsfa-csemetékből már most bőséges a kínálat a Rá- kóczifalvi Rákóczi Tsz árusítóhelyén ti a piac kínálatát többféle gyertyával, mécsessel. Megjelentek a gyümölcsfacsemeték ás a csarnokiban. A fcislkert-tulajdonosok mintegy húszféle (alma, cseresznye, körte, kajszi és őszibarack, szilva, mandula, meggy és bogyós), ezen béliül1 több fajta gyümölcsoditvány között válogathatnak a Rákóczi Tsz lierákatánál, amely előre láthatólag november közepéig kínálja áruit a vásárcsarnok területén. Még egy jó hír: a hét végén egy pék kisiparos megnyitotta árudáját a csarnokban, ahol ezentúl vasárnap is friss ceglédi kenyeret, többféle péksüteményt kínál. — re — ötletadóknak Fogadóórák az Ipari Minisztériumban Győrött Véget ért az FMKT országos vetélkedő A fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsainak első országos versenye eredményhirdetéssel ért végeit szombaton Győrött, a KISZ KB Ifjúmunkás Tanácsa rendezésében. A döntőn 11 csapat — az elődöntők legjobbjai — vett részt. Az első helyezésit a fővárosi IV—XV. Kerületi Ingatlankezelő Vállalat csapata nyerte el. a második helyre a 22- es Számú Allámi Építőipari Vállalat (Budapest) csapata került. A harmadik helyezést holtversenyben a Kecskeméti DUTÉP (Duna—Tiszaközi Állami Építőipari Vállalat), illetve a Székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat csapata kapta meg. A 'győzteseket külföldi utazással jutalmazták. Megalakult az Ipari Minisztérium Kutatáspoláitdkai Tanácsa mellett működő konzultatív tudományos testület, amelynek tagjai tudósok, nemzetközileg elismert ipari szakemberek. A testület feladata az. hogy minden olyan ötletet felkaroljon, amelynek magvalósítása elősegíti az iparpolitikai célkitűzések valóra váltását. Ennék érdekében november 3-tól, hétfőmként 9-itőil 10.30-ig fogadóórát tartanák, amelyre jelentkezhet bárki — gazdasági munlkaközösségék, kisiparosok és más magánszemélyek —, aki úgy ítéli meg, hogy jól hasznosítható, szabadálommal védhető vagy újításként kidóligozíható műszaki ötlete, javaslata van. A tanácsadó testület véleményezi a benyújtott javaslatokat, és ha -megvalósíthatónak tartja, véleményével együtt továbbítja a szakma szerint illetékes fóramoknak. Ezzel kapcsolatban a minisztériumban elmondták: ma az iparnak alapvető feladata, hqgy növelje a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulást, fejlessze az exportképességet és egyre magasabb színvonalom elégítse ki a hazat piac »igényeit. Ez csak Ügy lehetséges, ha minden ésszerű, jó ötlet megvalósul, egyetlen jó gondolat sem vésiz el. Sok ötlet születik magánfeltál álóknál, kisiparosoknál. kisvállalkozásokban, GMK-knáli. gyárakon belüli munkahelyeken. de sok esetben eziek nem illenek bele az adott üzem struktúrájába. profiljába, és ném esnek egybe tevékenységével. Az Ipari Minisztérium feladatának érzi a hasznosítható gondolatok, a megvalósítható szellemi értékek felkarolását. Köznevelési aktíva Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) tű családokat, az állami gondozottakat. A kapcsolatokat a-haladó munkáshagyományok, valamint a munkáshivatás megismertetésével, nagyobb becsülésével lehetne tovább szélesíteni. Sokat fejlődött a szülői munkaközösségek közreműködése a nevelőmunkában. Az iskola és az egyes családok nevelésről vallott nézetei azonban gyakran eltérnek egymástól, nem egyszer ellentmondásosak. A közelítés hatékony módszerei egyelőre még nem alakultak ki. Az iskolák feladata, hogy megismertessék a szülőkkel a nevelési törekvéseket, s megnyerjék őket a közös munkára. Évek óta eredményes együttműködés alakult ki a fegyveres testületek és az iskolák között, elsősorban a honvédelmi nevelésben. Rendszeresen tartanak órákat a diákoknak rendőrök, katonatisztek. MHSZ- és Ifjú Gárda klubokban tevékenykednek a tanulók. A megye fiataljai közüli az országos átlagnál többen választják hivatásul a katonatiszti pályát. Végül az iskolák és a sportszervezetek viszonyát elemezve a megyei tanács elnökhelyettese megállapította, hogy a számos jó kezdeményezés mellett igen sok még a kiaknázatlan lehetőség a testi nevelésben. Vita öt szekcióban az előadásról A vitaindító előadást követően ugyancsak újdonság volt. hogy az aktíva közel kétszáz résztvevője öt szekcióülésen adta közre tapasztalatait, illetve fejtette ki jobbító elgondolásait. A csoportok munkájáról a záró plenári ülésen a szekció vezetői számoltak be. A család és az iskola kapcsolatát elemző csoport vitájában több hozzászóló azt hangsúlyozta, hogy a pedagógusok és a szülők együttműködésében meghatározó, mennyire ismerik egymást, mennyire kölcsönös bizalom, őszinteség, egyenrangú partneri viszony jellemzi kapcsolatukat. A tapasztalatok azt bizonyítják, az iskolák egy részében nem veszik számba a nevelőmunka feladatainak meghatározásakor, hogy milyen családi környezetből érkeznek a diákok. Gyakran előfordul, hogy a pedagógus csak akkor keresi a szülőket, amikor már baj van, és fordítva is így igaz. Többen azt szorgalmazták, hogy az együttműködésben az iskola, a pedagógusok legyenek a kezdeményezőbbek. Az ifjúsági mozgalom* valamint a sportszervezetek képviselőinek szekciójában több javaslat is elhangzott az elmélyültebb kapcsolatok, kialakítására. A KISZ és az úttörőmozgalom törekvései számos vonatkozásban azonosak az iskoláéval. S ha sikerül ezeket érvényesíteni, az természetesen a pedagógusok munkáját már eleve segíti. Sok szó esett arról, hogy a mozgalom és a sport- szervezetek vállaljanak nagyobb szerepet a testi nevelésben, a tanulók mozgás- szegény iskolai munkája utáni szabadidős sportolási lehetőségek keresésében. Az iskola és a termelőüzemek együttműködésével foglalkozó szekcióban többek között a munkásideál és a munkásnő-ideál kérdéseit boncolgatták, s megállapították, hogy a fiatalok vajmi keveset tudnak a választott pályáról, s csak felszínesen látják, ismerik a munkáséletformát, hivatást. Ügy vélték ennek megváltoztatására körültekintőbben, jobban kell élni az üzemlátogatások lehetőségével. A közművelődési intézmények nevelőmunkában betöltött szerepét vizsgáló szekcióban az eddigi eredmények számba vétele után az az álláspont alakult ki, hogy elsősorban az együttműködés minőségét, tartalmát kell gazdagítani. S természetesen tovább keresni a lehetőségeket, hogy miként lehetne még jobban hasznosítani a meglévő, de „külön kézben” lévő személyi és tárgyi feltételeket. Az iskola és a fegyveres testületek szekciójában jelentős eredményekről szólhattak a résztvevők. Az időszerű feladatok között javasolták, hogy az iskolák is segítsenek abban, hogy a jövő év tavaszán méltóképpen megünnepeljük a Munkásőrség megalakulásának 30. évfordulóját. S még egy kérés az iskolához, a családokhoz: a pedagógusok, a szülőik, támogassák jobban a honvédelmi nevelést is. Majoros Károly felszólalása A szekcióvezetők beszámolója után a plenáris ülésen felszólalt Majoros Károly. — Először került sor arra, hogy ilyen széles körben beszélgessünk, vitatkozzunk közös ügyünkről, az ifjúság szocialista szellemű neveléséről — mondotta. — A vitaindító előadás, a szekcióülések azt tanúsítják, hogy azonos módon gondolkodunk a fiatalság neveléséről. Természetesen más a dolga az iskolának, más az üzemnek, az orvosnak, a katonának, de ez nem a felelősség megosztását, hanem annak közös vállalását jelenti. A nevelés centruma természetesen mindig az iskola volt és az is marad. A pedagógusok új szellemi értéket, új magatartást, új világnézetet közvetítenek, illetve formálnak. Ám nemcsak az iskola nevel, a környezet, a munkahelyek az ifjúsági mozgalmak, sport- szervezetek, intézmények, testületek csak akikor segíthetnek, ha saját területükön ugyanazokat a nevelési célokat erősítik, amelyeket a tanintézetek. Az egységes cselekvésen a jövőnk múlik, hiszen az ifjúság a jövő letéteményese; jellemétől, magatartásától, minőségétől függ a szocializmus, társadalmunk építése. Tény, hogy mindenkinek sok a mindennapos, úgynevezett saját feladata. A gyárban, üzemben termelni kell, a sportvezetőtől élsportolót várnak, az orvosnak gyógyítania, a népművelőnek a közművelődést kell szervezni. A saját munkában azonban benne kell, hogy legyen a jövő nemzedékéért érzett felelősség. Minden szervezet, gyár, vállalat, család legyen jellem- és magatartásformáló bázisa az iskolának, a fiataloknak. S múltunk ápolása is, amely az ifjúságnak történelmi lecke. A szocializmus négy évtizedes útja nem a hibák hibákra halmozása! Kötelességünk megbecsülni eredményeinket, bátran képviselni szocialista erkölcsi értékeinket, s ez ne csupán vállalt vagy kapott feladat legyen, hanem egyre szélesebb körben váljon belső meggyőződéssé is. Ezt követően a magán- és közéletben egyaránt terjedő nyelvi durvaságok és a tiszteletlenség ellen emelt szót a megyei pártbizottság első titkára, majd a munkára nevelés kérdéseit, feladatait részletezte. Emelni kell társadalmunkban a tanulás, a szakképzettség becsületét, rangját — hangsúlyozta. — A tudás önmagában azonban nem sokat ér. Értékmérője csak a teljesítmény lehet. S ebben a kérdésben nincs minden rendben még gondolkodásunkban sem. A végzett munka szerint kell osztályozni- az iskolában, díjazni, jutalmazni a gyárban, az intézményben. A munka és a fegyelem egymástól elválaszthatatlan. Nem születhet jó eredmény ott, ahol rendetlenség, fegyelmezetlenség uralkodik, s nem lehet szó igazi demokráciáról sem. A demokrácia ürügyén ugyanis nincs jogunk eltűrni a fogyatékosságokat, a nemtörődömséget. Fel kell lépni a lógókkal, a munkakerülőkkel, a silány munkát végzőkkel szemben a munkahelyeken, s - az iskolában egyaránt. Majoros Károly befejezésül az iskolatanácsoknak a nevelésben betöltött saerepé- re, felelősségére hívta fel a figyelmet, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy legyenek segítői, képviselői a köznevelés területén jelentkező közös feladatok megvalósításának. A felszólalást követően Vincze Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője zárta az aktívaülést. T. G. A tanácskozás résztvevői (Fotó: Hargitai)
