Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-27 / 253. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1986. OKTÓBER 27.

|A szerkesztőség postájából l

Ég az erdő!

Talán akadnak még, akik emlékeznek általános iskolai tanulmányaikból pionyér Ab- roszimov esetére, aki úttörőnyakkendőjét lobogtatva parancsolt megálljt a robogó személyvonatnak az elpattant sínszál előtt. Bizony hihetetlennek, megmosolyogni valónak tűnt az a történet. Pedig az élet hozhat hasonlókat. Október 18-án, szombaton délelőtt két hatodikos fiú — Cziffra Tamás, az újvárosi és Kisjakab Károly, a Ságvári Körúti Általános Iskola tanulói — szaladt lélekszakadva a szolnoki Zagyva-parti kiserdőből a gátra.

— Ég az erdő! — kiáltották, lihegték. A baj szerencsére nem volt nagy, mindössze az avar égett. Igaz, ha meggyullad a közelben felhalmozott rőzse, bizony egyhamar lángba borulhatott volna az erdő.

— Szaladjatok a Bástyába vödörért!

A fiúk futottak, aztán hordták szorgalmasan a vizet a Zagyvából, amíg sikerült megfékezni az avartüzet.

— Köszönjük, hogy segített, bácsi, mi nem tudtuk volna, mit kell csinálni. Tudja, ez volt életünkben az első „tett”.

Tényleg az volt, fiúk. Köszönet jár érte.

— E —

Egy tatarozás nyomai

Még a nyáron tatarozta a házunkat (Szolnok, József A. u. 8.) a helyi Építőipari Szövetkezet — írták az ott lakók — A munka azzal kezdődött, hogy a bejárati ajtóhoz emelőszerkezetet állítottak. Ezután már csak úgy tudtunk kimenni a házból, ha átmásztunk a gépen. Dicséretükre legyen mondva, hogy a tatarozást nagyon hamar befejezték, de a gép három hónapig állt még az ajtóban. A lépcsőház ablakait a munka megkezdésekor

— hogy valamit rögzítsenek

— nem kiszedték, hanem kiverték. Az üvegtörmeléket mi, a lakók söpörtük össze. Az ablaktáblákat azóta sem üvegezték be, pedig már itt a hideg.

A huzatos lépcsőház felnőttnek, gyereknek egyaránt árt, de az ajtó balesetveszélyes is, mivel az ablaktáblák lábmagasságban hiányoznak. Nem is tudjuk, hogy miért verték ki az ablakokat. Figyelemmel kísértük a munkát, így láttuk, hogy a bejáratnál nem rögzítettek semmit. Szeretnénk, ha a lépcsőház ablakait most már beüvegeznék.

Tallózás leveleinkbtl

A Killián György Repülő Műszaki Főiskola fúvós zenekara adott kellemes műsort október 15-én Törökszent- miklóson, a Hámán Kató nőklub megalakulásának tízéves évfordulóján. A közreműködőknek, a zenekar vezetőjének ezúton is köszönetét mond — a klubtagok nevében — Pálinkás Imréné.

Kaposvárról utaztam nemrég Szolnokra, a Papírgyárba, hogy a gépi berendezésekkel ismerkedjek — írta levelében Farkas Béla. — Mint „vidéki vendéget” kedvesen, barátságosan fogadtak, és megfelelő tájékoztatást kaptam abban, amiért oda utaztam, ami engem érdekelt. Elégedetten, jó érzéssel térhettem vissza Kaposvárra.

Egy héttel ezelőtt még a szabadban, a friss levegőn pihentek ebéd után a kicsinyek. Felvételünk a szolnoki Széchenyi lakótelep egyik bölcsődéjének udvarán készült (Fotó: H. L.)

Hozzászólás cikkeinkhez

Tiszaug fejlődésének újabb bizonyítéka, hogy elkészült a Rákóczi utca egy szakaszának a temetőhöz vezető útja és a Rajk László utca kövezése. Az itt lakók házanként 4000 forinttal járultak hozzá a

költségekhez __ írta többek

k

özött Tigyi Istvánná, a HNF községi elnöke.

Családias teadélutánon látta vendégül október 18-án a Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmi nőklubja a kende- resi öregek napközi otthonának tagjait — írta Mészáros Jenőné, az otthon vezetője. — Ezzel együtt csodálatos kézimunka-kiállítást is rendeztek, amiben gyönyörködhettünk, s a mintákat elsajátíthattuk. Tombolával is kedveskedtek az idős embereknek, s a hasznos nyereménynek mindenki örült. A szép versek, a citerazene hallgatásával hamar eltelt az idő. A gazdaság autóbuszával vittek és hoztak benünket. Vendégszeretetükért, kedves fogadtatásukért ezúton is köszönetét mondunk.

A 23-as BX 39—84-es rendszámú autóbuszra szálltam fel október 15-én, 17.30 órakor a szolnoki Hetényi Géza Kórháznál. Kellemes meglepetésben volt részem, mert a gépkocsivezető a Teréz nevű utasokat (ekkor volt a névnapjuk) külön is köszöntötte. S minden megálló előtt bemondta, hogy hol járunk, mi következik, örömmel utaztunk ezen a buszon — írta Veres Istvánná szolnoki olvasónk.

wS-'m 1 • H

; IBI

ríHTrrr i SK?»# Ea® I ■ I Irt í

n lámpás irányításról

Mikor lesz Jászberényben közlekedést irányító lámpa? címmel arról írtunk szeptember 22-1 lapunkban, hogy ismét felmerült annak a gondolata: legyen-e vagy sem, Jászberényben, a legforgalmasabb csomópontban, a Lenin téren elektromos forgalomirányító berendezés. A forgalomszámlálási adatok ezt nem indokolják, a megtörtént közlekedési balesetek viszont okot adnak a lámpa felszerelésére. — hangsúlyozta a cikkben Hutter Zoltán, a KM Szolnoki Közúti Igazgatóság forgalomszabályozási osztályvezetője. S azt is, hogy a forgalmi rend módosításával egyelőre növelhető a közlekedési biztonság. (Az ügyben cikkünk megjelenése óta döntés született: 1987-ben a szóban forgó helyre nem építenek jelzőlámpa-rendszert.) Ám Gecse József gépkocsivezető olvasónkban írásunk a következő gondolatokat ébresztette: „Köztudomású, hogy egyetlen forgalomirányító berendezés telepítése több millió forintba kerül. Ezek után —

és ettől függetlenül is — felmerül a kérdés: hogyan építhetnek lámparendszert olyan helyre, mint például a tisza- ligeti lejáróba, mely kihasználatlan. A Tiszaligetbe irá- nyulú forgalom az év túlnyomó részében olyan gyér, hogy lámpás irányítást nem igényel. Az esetenkénti rendezvények alkalmával pedig köztudomású, hogy csak rendőri segítséggel oldható meg a biztonságos közlekedés. A jelzőrendszert évek óta villogó sárgára állítják, s ha ritkán mégis üzembe helyezik, éppen váratlansága miatt (bár mindenki tudja, hogy nem szabad rutinból vezetni), a naponta erre közlekedőknek több zavart okóz, mint amennyi biztonságot nyújt. Ugyanakkor a város belső centrumaiban (Várko- nyi tér, Beloiannisz út—Petőfi S. u. kereszteződés, Ady E.—Keskeny J. út kereszteződés), ahol nincs jelzőlámpa, csúcsidőben rendkívül nehéz és nem biztonságos a közlekedés. A tiszaligeti jelző- rendszer kihasználatlansága egyértelmű”.

Egy sportrendezvény hiányosságai

Érdekelnek a megyei események, ezért rendszeres olvasója vagyok a Néplapnak. A múlt héten minden nap vártam azt a tudósítást, mely az olimpiai ötpróba-akció kerékpáros futamáról szól. Végre október 17-én, majdnem egy héttel az esemény után — megjelent az „értékelés”. A szolnoki helyszínről adott tudósítás nem éppen kedvderítő. Sajnos, személyes élményeim is a rendezvény hiányosságairól győztek meg.

Unokám a honvédségtől kapott szabadságot használta ki, hogy induljon a 100 km-es távon. Az indulók kevés száma is azt igazolta, hogy nem kis erőpróbát jelentett a verseny. Egy másik társával együtt elsőnek érkezett a célba, de a fogadó áldomáson senki sem várta őket. Némi bolyongás után, az egyik szobában megtalálták a szervezőket, akik tudomásul vették, hogy ők az elsők, majd folytatták a beszélgetést egymással. Azt hiszem ,a két fiatal csalódásának részletezése teljesen fölösleges.

Sok helyre elkísértem már az unokámat (Balaton-át- úszás. Fadd, tájfutás, stb.). de ilyen lehangoló, kedvet vesztő szervezéssel szerencsére még sehol nem találkoztam. Mindenütt üdvfizöl- ték az élenjárókat, az elsőre befutókat, biztatták, lelkesítették a lemaradókat, sportfelszerelést sorsoltak a nyertesek között stb. Egyszóval: sportszerűen bonyolították a versenyeket. Szomorú, hogy saját megyénk rendezése éppen az ellenkezőt példázza: a legszebb elképzelést is képes megbuktatni az emberi nemtörődömség. Jó lenne, ha az illetékesek okulnának belőle.

Házi Gábomé Tiszabő

Hogy kerül a csizma az asztalra, illetve sör mellé a csizma? Ügy, hogy a kis bolt feliratával sörre invitálnak a szolnoki Beloiannisz úton, míg az alsó, szerényebb cégtáblán csizmát kínálnak. Most melyik az igaz? Az utóbbi, de vajon meddig marad még a régi tábla? (Fotó: H. L.)

Szerkesztői üzenetek

Barna Tamásné, Kisújszállás: A .moEgásikorlátozottalk gépkocsivásárlásával és üzemeltetésével kapcsolatos kedvezmények a jövő év január 1-től megváltoznak. Az ezt szabályozó egészségügyi miniszteri rendelet a Magyar

IA tárgyalóteremből I

Kést nyomott az oldalába

Kellemes, csendes május este volt, amikor kilenc óra tájiban Tiszában családjával együtt békésen hazafelé hal- illagott az egyik helybeli lakos. A Dózsa Gyöngy úton kissé lemaradt, míg a félesége és gyermekei jó ötven méterrel előtte haladtaik, amikor hirtelen, arra lett figyelmes : a félhomályból valahonnan három alak termett mellétté.

— Adj négyszáz forintot, oszt nyugodtan mehetsz tovább! — így szólt nem éppen bizalomgerjesztőén az egyik.

— Nincs nálam pénz, ne is követeljetek — válaszolt a kissé meghökkent férfi, de az éjszakai útonálló nem tágított. Mászodsaorra cigarettát kért tőte, de ezt sem kapott, mire az ismeretlen — aki nem volt más, mint a huszonnégy éves. többszörösen büntetett tiszab őd Fátyol Dezső, József Attila út 71. számú lakos — tüstént egy nagyobb méretű kést szegezett az oldalának. A megtámadott a meggyőzés eme sajátos jellege ellenére sem vesztette el lélekjelenlétét, ami méregbe gurította a zsákmányra éhes rablót. Két társával, a szintén büntetett előéletű Bíró Zoltánnal, (Tiszabő, Orgona út 15. sz.), valamint a szintéin falubeli, fiatalkorú F. L.-lel közösen kutatni kezdték a férfi zsebeit, ö a matató kezeiket félrelökte, és ez olaj volt a tűzre, mert a túlerőben lévő jóma- danak előbb ütni kezdték áldozatukat, miután pedig a földre zuhant, rúgdosták. Ezt

észrevette a már távolabb haladó féleségle is, aki a férje segítségére sietett, de Fátyol Dezső őt is megütötte. Igaz, nem számítottak ekkora ellenállásra, és az incidens után a helyszínről pilla- inatokon belül elmenekültek. Hiába bujkáltak, rejtőzködtek), mert a személyleírásuk alapján a rendőrök két nap múlva elfogták, és letartóztatták őket.

Mint kidlerült, az útonálás, illetve a nabJiásá kísérletet azért követték el. mert a presszóban miniden náluk lévő pénzt elköltötték, majd elhatározták; Bíró lakásáról hoznak néhány forintot, hogy folytatni tudják az italozást. Szerencsétlenségére, ekkor akadt az útjukba egy békés járókelő, akit végiül is megtámadtak a vélt, könnyű pénzszerzés lehetősége miatt.

Bűntettüket elsőfokon, a Szolnoki Városi Bíróság, dr. Fodor Erzsébet tanácsa tárgyalta. Itt Fátyol Dezsőt — aki legutóbbi büntetéséből még csak az idén, január 10- én szabadult — tánstettesi minőségben, csoportosan elkövetett rablás bűntettének a kíséretében mint többszörösen és különös visszaesőt, 8 év szabadságvesztésre ítélték. Társa, Bíró Zoltán 5 év, a fiatalkorú F. L. pedig 1 év 6 hónap, a fiatalkorúak fogházában elöl te ndő szabad ságvesztést kapott. Az ítéletek — miután azokat a megyei bíróság helybenhagyta — jogerősek.

D. Sz. M.

Évek óta sikeres hangversenyt adnak egy-egy jeles nap alkalmával a mezőtúri zeneiskola tanárai. Idei hangversenyüket a zenei világnap tiszteletére rendezték október 14-én, a városi kiállítási csarnokban. Koncertjük emlékezetes marad a résztvevő zenét tanuló gyerekeknek, szüleiknek és a zeneszerető városlakóknak egyaránt (Fotó: Fejes Emma, Mezőtúr)

Közlöny 33. számában jelent meg. 1987. január 1-től megszűnnek a jelenlegi üzemanyag-utalványok, ezért azokat csak december 31-ig lehet beváltani.

Kolláth János, Karcag: Olvasónkat helyesen tájékoztatták. Ha a dolgozó tanulmányi kötelezettségének igazolatlanul nem tesz eleget, vagy tanulmányait saját hibájából abbahagyja, a tanulmányi kedvezmények időtartamára kapott átlagkeresetét köteles viszatéríteni a munkáltatónak.

Kiss Imréné, Kunszentmártoni a betegségi és szülési segélyt — termelőszövetkezeti tag esetében — a termelő- szövetkezet saját szociális alapja (tehát nem a társadalombiztosítás) terhére fizetik az arra jogosultnak. Vitás ügyben a termelőszövetkezet telephelye szerinti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége illetékes eljárni.

M. Zoltánná, Mezőtúr: Az egészségügyi gyermekotthonba való felvételre olyan testi és értelmi fogyatékos 2—18 éves korú gyermek elhelyezését lehet kérni, akik pedagógiai, gyógypedagógiai módszerekkel képezhetetlenek. A kérelmet a lakóhely szerint illetékes tanács egészségügyi osztályához kell benyújtani. Elutasítás esetén az Egészség- ügyi Minisztérium illetékes osztálya jogosult a döntés felülbírálására.

Szabó Béla, Tiszafüred: A munkaidő-beosztást a dolgozóval két héttel korábban és legalább kétheti időtartamra kell közölni. E szabály alól a kollektív szerződés kivételt tehet, de a dolgozó következő heti munkaidő-beosztását ilyen esetben is lehetőleg három nappal előbb közölni kell.

Bálint Sándor, Szolnok: A

honvédelmi hozzájárulás fizetése havonta esedékes. A fizetési kötelezettsége annak szüneteltethető, aki időközben bármilyen tényleges katonai szolgálatot teljesít, vagy betegsége következtében táppénzt, betegségi segélyt, táppénzpótló segélyt, baleseti táppénzt kap, vagy bármely okból kereső foglalkozást nem folytat. Ameny- nyiben a keresőképtelenség időtartama a három hónapot meghaladja, a fizetési kötelezettség további három hónapig szünetel.

Szilágyi István, Jászberény: a dolgozót a házastáns, az élettárs, a gyermek, valamint a saját szülő halála esetén egy munkanapra fel kell menteni a munkavégzés alól, hogy a temetésen részt vehessen. Erre az időre átlag- kereset jár.

Összeállította: csanltó Mtklóraé