Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-27 / 253. szám

... SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Köznevelési aktíva Szolnokon ■HB Az Iskola, a család, a munkahely és a közművelődési Intézmények szerepe a fiatalok formálásában A hagyományoktól eltérően, újsze­rű köznevelési aktívaülést tartottak szombaton a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola Szolnoki Tago­zatán. A tanácskozásra a pedagógu­sokon kívül meghívták az ifjúsági mozgalom, a szakszervezet, a sport­szervek, közművelődési intézmények, a termelőüzemek, a fegyveres testü­letek vezetőit, képviselőit, valamint orvosokat, pártmunkásokat, a szülői munkaközösségek vezetőit is, vagyis mindazokat, akiknek szerepük van az iskolai illetve iskolán kívüli neve­lésben. A köznevelés időszerű kérdé­seiről az idén, július másodikén a megyei pártbizottság ülésén folyt eszmecsere, s a szombati tanácsko­zásnak éppen az volt a célja, hogy az ott elhangzott megállapításokat, feladatokat továbbgondolják, kiegé­szítsék, sorra vegyék azokat a teen­dőket, amelyek segítségével hatéko­nyabbá, ; színvonalasabbá válhat a köznevelés. Az aktíva elnöksége, ürmössy Ildikó vitaindítóját tartja Lakáskezelési mukák salát vállalkozáskan A szolnoki IKV fejlesztési terveiről szóló írásunk a 3. oldalon. A szerkesztőség postájából Olvasóink leveleiből, észrevételeiből ké­szült válogatásunk a 4. oldalon. Itt a HB—21-es Pénteken bemutatkozott Szolnokon az új segédmotoros vitorlázó repülő­gép. Az erről szóló beszámolónk az 5. oldalon. Bolthálézat-feileszlésre, környezetvédelmi beruházásokra Lakossági kötvényt bocsát ki a Tisza Cipőgyár és a Vegyiművek A közeli napokban két Szalmák megyei iparvállalat is kihasználja az éveik óta lé­tező jogi lehetőségiét: a Ma­gyar Nemzeti Bank Szolnok Megyei Igazgatóságéinak be­vonásával a Martfűd Tisza Cipőgyár 60 millió forint, a Tisziaimenti Vegyiművek pe­dig 30 millió fordát értékben ibocsáit ki kötvényt a gazdál­kodási feladatok megoldásá­nak megkönnyítése érdeké­ben. Mindkét kötvényből 10 ezer. illetve 50 ezer forintos címletekben maigáin szemé­lyiek vásórolhaltnak, az .éven­kénti kamat 11 százalék. A Tisza Cipőgyár a kötvé­nyek eladása sorén össze­gyűlt pénzt saját kiskeres­kedelmi hálózatéinak bőví­tésiére fordítja. A kötvények 1986. november 3-tól vásá­rolhatók meg a Magyar Nemzeti Bank budapesti fő­pénztárában, Szolnok megyei igazgatóságán és a megyei (jászberényi, karcagi, kun­szentmártoni és tiszafüredi) bankfiókoknál. Lejárati ide­jük hat év, a kölcsönt tör­leszteni — a két év „türteHimi idő” uítán — 1989 végén kez­di meg a vállalat, az első esztendőben a kötvény név­érték 30 százalékának visz- Biáafizetése vállik esedékes­sé, 1990-ben és 1991-ben a névérték 25—25 százalékát, az utolsó esztendőben, 1992- iben 20 százalékát kapják vissza a hitelezők. Kötvénybe fektetett pénzűik esedékes kamatait természetesen már 1987 és 1988 végén is felve­hetik a kötvénytulajdonosok, a következő négy esztendő­iben a már visszakapott tör­lesztő részletekkel csökken­tett összes kamata illeti meg őket. Tehát egy 10 ezer fo­rint névértékű „Tisza”-köt­vény a 6 esztendő alatt 4750 forintot kamatozik. A Ti számén ti Vegyiművek a kötvénye eladása során nyert összeget a vállalati kör­nyezetvédelmi beruházások megvalósítására szánt pénz­források kiegészítéséire hasz­nálja majdi. A TVM „Kör­nyezetvédelmi kötvényét” 1986. november 5-től ugyan­ott léhet megvásárolni, mint a martfűi „Tisza” -(kötvényt. A vegyipari vállalat kötvé­nyének lejárati ideje öt év. A kötvényekbe fektetett pénzt a tulajdonosoknak az utolsó két esztendőben fize­tik vissza, 1990. november 5. után az alaptőke első fe­lének, 1991 végén pedig a bemtmaradó részinek vissza­fizetése lesz esedékes. A már fedVett törlesztő részletekkel csökkentett tőke után járó évi kamatot természetesen ebben az esetiben is minden esztendő végén felvehetik a kötvények tulajdonosai. Egy 10 eizer forint névértékű „Környezetvédelmi kötvény” az öt esztendő alatt összesen 4950 forintot kamatozik. A Tisza Cipőgyár és a TVM kötvénye újdonságot is hoz a kötvénypiacra: alki az alaptőkét, és a kamatokat csak a „futamidő” végén — e ihat, illetve az öt esztendő letelte után — egy összegben veszi fel, azt az alaptőke és a kötvény névéntéfcének évi 11 százalékkal számolt ka­matos kamatai illetik meg. így egy 10 ezer forintos „Ti­sza-kötvény a hatodik év végén 18 ezer 704 forintot, egy ugyanennyiért vásárolt ...Környezetvédelmi köt­vény” pedig az öt esztendő eltelte .után 16 ezer 850 fo­rintot ér majd. Hazánkba látogat Gustáv Husák Lapzárta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárának meghívására a közeli napokban baráti munkalá­togatásra hazánkba érkezik Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Befejeződött a Palme- bizottság tanácskozása Az aktivaülésen részt vett és felszólalt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, továbbá Mohácsi Ot­tó, a megyei tanács dlnöke, Fábián Péter, a megyei párt- bizottság titkára és Ürmös­sy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese, aki a meg­nyitót követően vitaindító előadást tartott. Tájékoztatta a résztvevőket az utóbbi évek számos olyan intézkedéséről, a megyei tanács határoza­tairól, amelyek a köznevelés, közoktatás hosszabb, illetve középtávú fejlesztését szol­gálják, majd elemezte az ed­dig elért eredményeket, számba vette a megoldásra váró gondokat, tennivalókat. — A megye nevelési-okta­tási intézményei — jelentősen eltérő feltételeik ellenére is — összességében megfelelően teljesítik feladataikat — szö­gezte le. A pedagógusok dön­tő többsége hivatástudattal, szorgalommal, kitartóan vég­zi napi teendőit. Sőt számos példa igazolja, hogy sokan még ennél is többet vállal­nak, hiszen az utóbbi évek­ben fellendült az alkotói- kí­sérletezői kedv. A megye jó néhány iskolájában jelentős tudományos munka bontako­zott ki. Mindezt tovább erő­síti az új oktatási törvény életbe lépése, a közoktatás fejlesztési programja. S min­den bizonnyal segíti majd a januártól létesülő megyei ne­velési-oktatási tudományos a'ap is, amellyel pályázat útján az intézményeket, mun­kaközösségeket, tudós peda­gógusokat támogatják. A közoktatás tartalmi megújulásában jelentős lépés az iskolai önállóság, az egyé­ni arculat megteremtése. Át­rendeződik az iskola egész te­vékenységrendszere, a nevelő­munka hagyományos, értékes formái, módszerei beleolvad­nak a közvetlen környezet igényeihez, céljaihoz igazodó sajátos nevelési rendszerbe. Sürgető feladatok ezek hiszen az utóbbi években az isko­lák oktatásban elért sikerei megelőzték a nevelési ered­ményeket. Számos tantárgyi nevelési tennivalók sem a ta­nítási órákon, sem az órán és iskolán kívüli nevelés so­rán nem kaptak megfellelő teret. Ennek következtében bizonyos fokig gyengültek az iskolákban a nevelés pozí­ciói, elsősorban az erkölcsi, a munkára, a közösségi élet­re, egészséges életmódra és az esztétikai nevelésben. — Mindez azonban nem­csak az Iskola rovására írha­tó — hangsúlyozta Ürmössy Ildikó. — Majd az iskolák és az iskolán kívüli intézmé­nyek kapcsolatáról szólva el­mondta, hogy az utóbbi idő­ben a nevelőmunkában köz­reműködő társszervek egyre tudatosabban vesznek - részt az ifjúság formálásában. So­kat javult az együttműködés az iskolák és a közművelő­dési intézmények között. Egy­re inkább megvalósul a tárgyi feltételek közös, koncentrált hasznosítása. A tanulók ott­honosan mozognak a műve­lődési házakban, az ailkotó- közösségek 65—70 százaléka diák. Nőtt a néptánc és a számítástechnika iránt érdek­lődők száma. A kívánatosnál kevesebb viszont a nyelvtan- folyamokra jelentkezők ará­nya, s visszaesett a színját­szás is. Jól segítik az iskolák mun­káját a könyvtárak. Az olva­sók 50—80 százaléka iskcp- láskorú, s szinte mindenütt hagyománnyá váltak a könyvtári rendhagyó iroda­lom órák. A múzeumi kiállí­tások, tárlatok látogatóinak 40 százaléka tanuló, a honis­mereti táborokban résztvevők köre azonban szűkült. Ez azt bizonyítja, hogy az iskolától, de a múzeumoktól is nagyobb erőfeszítést igényel a széle­sebb körű, eredményesebb együttműködés kibontakoz­tatása. V gyancsak javítható még az iskolák és a mozik, vala­mint a Szigligeti Színház kö­zötti kapcsolat. Az utóbbi időben csökkent a szervezett mozilátogatások száma, s a korábbiaknál ritkábban ke­rül sor az adott film megné­zése után elemző beszélgetés­re. vitára. Visszaszorult .az iskolákban a budapesti szín­házlátogatások száma is. s csökkent a színészek által tartott rendhagyó irodalom órák aránya. Tudatosabbá, többcélúvá vált viszont az iskolák és az üzemek együttműködése. A munkahelyek egyre eredmé­nyesebben kapcsolódnak be a nevelésbe, a pályairányítás­ba. Segítik, támogatják a gyermekeiket egyedül nevelő anyákat, a hátrányos helyze­Tegnap befejeződött Buda­pesten a Palme-bizottság ta­nácskozása. A háromnapos ülésen a neves politikusokból álló testület az európai biz­tonságról és a nukleáris kí­sérletekről folytatott eszme­cserét. A tanácskozáson két doku­mentumot fogadtak el: átte­kintést az európai bizton­ságért 1982 óta tett erőfeszí­tésekről, valamint ajánláso­kat a testület véleménye sze­rint szükséges további fel­adatokról. (Folytatás a 3. oldalon) Végig jó iram, mindkét oldalon sok gólhelyzettel tarkított, kiegyenlített és sport­szerű játék jellemezte a Szolnoki MÁV MTE—Keszthely NB Il-es bajnoki labdarúgó­mérkőzést. A helyzetek kihasználásában a szolnokiak jobbak voltak, és megérde­melten nyertek 2:0-ra. Képünkön a fehérmezcs Hegedűs lő a keszthelyi kapura, mögötte László (Tudósításunk a 7. oldalon) — Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter meghivására tegnap hazánkba érkezett Hans Gus- tafsson Svédország lakás­ügyi és településfejlesztési minisztere. A két miniszter tárgyalá­sai során megvizsgálja a két­oldalú műszaki és tudomá­nyos együttműködés tovább­fejlesztésének lehetőségeit. — Tegnap Sátoraljaújhe­lyen kihirdették az Édes anyanyelvűnk verseny közép­iskolai döntőjének eredmé­nyét. A győztesek között van Kis Györgyi, a Mezőtúri Ke­reskedelmi Szakmunkáskép­ző Intézet tanulója. BIlMzó VB—MBtütfoiás Gáspár aranyérmes Komáromi „csak” oziistfit kapott A kötöttfogás a mii foglár sunk — ezzel nyiugitatták egy­mást a szurkolók a BS-tben a bdrilázó-viiliágibajnolkság szabadfogású versenyei után. A remény nem volt alapta­lan. Hegedűs Csaba szövet­ségi kapitány paklijaiban volt néihány adu. S ha nem ds sikerült minden úgy aho­gyan szerettük volna azért szégyenkezni valónk sincs. A 100 kilósok mezőnyében Sás­pár Tamás világbajnok lett. Egy másik esélyesünk, Ko­máromi Tibor a bíróik „jóvol­tából” második, míg KiLauz László (130 kg) bronzérmes lett. A világbajnokságon egyéb­ként a Szovjetunió verseny­zői szerepeltek a legjobban, öt arany, két ezüst és egy bronz éremmel a nemhiva- tallos pontversenyben az első helyen állnak.

Next

/
Thumbnails
Contents