Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 18. IHeti vHághiradó ) Bukarestben kétnapos ülést tartott a Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszteri tanácsa. A képen: a Várkonyi Pé­ter vezette magyar küldöttség HÉTFŐ: A reykjavíki Gorba­csov— Reagan találkozó érté­kelése a világsajtóban a kez­deti csalódottság után vala­melyest kedvezőbbre fordul, s a szovjet—amerikai párbe­széd folytatásának Ígérete mellett az kap hangsúlyt, hogy az SDI kivételével kö­zeledett a felek álláspontja a fegyverzetkorlátozási kér­désekben — Shultz amerikai külügyminiszter Brüsszelben tájékoztatta a NATO állan­dó tanácsát, amelynek ülésén őt külügyminiszter is részt vett — Varsóban tárgyal NylkolaJ Rlzskov, a Szovjet­unió Minisztertanácsinak el­nöke — II. Erzsébet angol királynő megkezdte egyhe­tes kínai látogatását. KEDD: Mihail Gorbacsov a moszkvai televízióban szólt Reykjavikról: a találkozást hasznosnak nevezte, de bí­rálta Reagan magatartását az űrfegyverkezés, a rakétael­hárító rendszerek dolgában — Londonban Thatcher asz- szonyt Viktor Karpov, a genfi szovjet küldöttségveze­tő tájékoztatta a ReyHJavík- ban történtekről — Budapes­ten tárgyalt Hans-Dierlch Genscher nyugatnémet al- kancellár és külügyminiszter, aki rövid időre bekapcsoló­dott Richard von Weizsäcker szövetségi elnök hivatalos lá­togatásának programjába — Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök indonéziai vil­lámlátogatás után Ausztrá­liába érkezett. SZERDA: Közleményt adtak ki a Varsói Szerződés Tagál­lamai Külügyminiszteri Bi­zottságának bukaresti ülésé­ről, amelynek értelmében a hét szocialista ország Reyk­javik után is szükségesnek tarja a párbeszéd folytatá­sát — Argentína államfőjé­vel, Raul Alfonsinnal tárgyalt Moszkvában Mihail Gorba­csov — Megkezdték hat szov­jet ezred kivonását Afganisz­tánból — Kínai—szovjet meg­állapodás arról, hogy '1987 februárjában felújítják a két ország közti határtárgyaláso­kat. CSÜTÖRTÖK: Mir Hoszeln Muszavi iráni minisztereit nők tárgyalásai Budapesten — Izraelben ellentétek tá­madtak a pártok között a Samtr-kormány megalakulá­sa körül, ugyanakkor meg­döbbenést keltett az a véres merénylet, amely a jeruzsá- leml Siratófalnál történt, be­vonuló katonák, hozzátarto­zóik, valamint turisták életé­re törtek a kézigránátos tá­madók — Eduard Sevard- nadze Bukarestben folytatott kétoldalú tárgyalásokat és sajtóértekezletet tartott. PÉNTEK: Izraeli megtorló katonai akciók palesztin me­nekülttáborok ellen Libanon­ban — A Szocialista Interna- cionálé Tanácsa egyértelmű­en elítélte az USA-t az űr­fegyverkezéshez való ragasz­kodás miatt — Shultz ameri­kai külügyminiszter a föld­rengés és polgárháború súj­totta Salvadorban. Mit jelent a szovjet—kínai határtárgyalások felújítása? Immár a kilencedik „for­duló” ért véget a szovjet— kínai államközi kapcsolatok normalizálását cézó tárgya­lássorozatban : felváltva Pe- kingben és Moszkvában ta­lálkoznak a külügyminiszter- heyettesek vezette küldöttsé­gek, egyszer ősszel, egyszer tavasszal. A mostani tárgya­lások befejeztéről kiadott közleménynek volt egy mon­data, amely világszerte fel­tűnést keltett. Ebben beje­lentették, hogy jövő febru­árban Moszkvában felújít­ják a két ország közötti ha­tártárgyalásokat, amelyek 1964-től 1978-ig bizonyos rendszerességgel, de végül is eredménytelenül zajlottak le. A nyolcéves szünetet Peking- nek az afgán kérdésben el­foglalt álláspontja magyaráz­ta. Ha tehát most e tárgya­lássorozat felújításáról dön­töttek, akkor ez azt is jelzi, hogy Kína bizonyos mérté­kig elismeri az afgán kérdés rendezésére tett szovjet erő­feszítéseket. A pekingi beje­lentés a tárgyalások újrakez­déséről különben egybeesett az első szovjet egységek ha­zaindulásával Afganisztán­ból. A szovjet—kínai közös ha­tár mintegy 7500 kilométer hosszú. Az Usszuri és az Amur folyók térségét, vala­mint a kínai Hszin-csiang és Kazahsztán határvidékét il­letően voltak-vannak viták a két ország között. Emlékeze­tes, hogy Gorbacsov főtitkár idén, július 28-án bejelen­tette: a Szovjetunió kész el­ismerni, hogy a határ az Amurnak és az Usszurinak a sodorvonalán, nem pedig a /kínai parton húzódik. Így új helyzet áll elő a folyók kis szigeteinek hovatartozása te­kintetében. Reykjavik visszhangja mi­lyen irányban módosíthatja a szovjet—amerikai párbe­szédet? Nem csoda, hogy ezen a héten minte másról sem esett szó a világsajtó címoldalain, mint a reykjavíki találkozó­ról. Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy a „mini­csúcs” utjáni első reagálá­sok mindenekelőtt a csaló­dottságot tükrözték. A sö- tétenlátók azt mondták, hogy „szakítás” történt azon a „fe­kete vasárnapon”, ami egye­nesen „tragédia” ... A vissz­hangok időrendben második csoportja egyrészt már arra figyelmeztetett, hogy mind szovjet, mind amerikai rész­ről a párbeszéd folytatását helyezték kilátásba, másrészt elkezdte az okok elemzését: miért nem sikerült megegye­zésre jutniok a szovjet és amerikai vezetőknek? A nyugati táborban is világo­san látták, hogy az SDI, az űrfegyverkezés, a „csillaghá­borús program” miatt ma­radt el a lehetséges meg­egyezés. Abban már eltértek a vélemények Nyugaton, hogy Reagan csak nem tu­dott vagy nem is akart en­gedni, vagy egyáltalán nem volt felkészülve: hogyan fo­gadja a Gorbacsov által elő­terjesztett, óriási horderejű „csomagtervet”. Úgyszólván minden egyes nap elmúltával új és új ele­mek jelentkeztek az izlandi fővárosban történtek ismé­telt átgondolásában: a hír­magyarázók megjegyezték, hogy ekkora szovjet enged­ményeket még nem láttak. Ehhez csak annyit fűztek, hogy az amerikai űrfegyver­kezési programnak pusztán laboratóriumi kísérleti keret­ben való végrehajtását és a rakétaelhárításról szóló, úgy­nevezett ABM-szerződés 10 évvel való meghosszabbítá­sát a washingtoni „héják” nyilván nem fogadhatták el. Azt Londonban és Párizsban nyugtázhatták elismeréssel, hogy a Szovjetunió most már eltekint a szovjet—amerikai hadászati mérleg felállítása­kor a brit és a francia atom­ütőerő számbavételétől. Általában megfigyelhető volt, hogy a nyugat-európai NATO-országok igyekeznek nyomást kifejteni Washing­tonra a fegyverzetkorlátozási tárgyalások folytatására és rugalmasabb magatartást várnak el. Kohl nyugatné­met kancellár a jövő hét ele­jén az USA-ba utazik, s bon­ni értesülések szerint megkí­sérli latba vetni befolyását Reagan elnöknél. Thatcher asszony és Mitterrand fran­cia államfő Londonban egyeztette nézeteit. Bukarestben a Varsói Szer­ződés tagállamainak külügy­minisztereit Eduard Sevard- nadze tájékoztatta a reykja­víki találkozó eredményeiről. A külügyminiszteri bizottság sajnálkozását fejezte ki azért, hogy az amerikai fél állás­pontja miatt az izlantdi fővá­rosban nem sikerült megál­lapodásra jutni, de kifejezte a Varsói Szerződés országai­nak eltökéltségét a párbeszéd folytatására. A Reykjavíkban tett szovjet javaslatok meg­valósítása lehetővé tenné, hogy rövid időn belül gyöke­res fordulat történjen a nem­zetközi életben, áttörést ér­jenek el a leszerelésért ví­vott (harc minden területén. Sevardnadze, aki a külügy­miniszteri bizottság ülése után Bukarestben kétoldalú tárgyalásokat is folytatott, egy sajtóértekezleten a le­szerelés szempontjából „tör­ténelmi eseménynek ” minő­sítette Gorbacsov és Reagan reykjavíki találkozóját. Bi­zakodóan nyilatkozott a no­vember 4-én Bécsben kez­dődő „helsinki utókonferen­cia” esélyeiről is. Nem érdektelen idézni a NATO főtitkárának, az angol Lord Carringtonnak a véle­ményét: szerinte a Szovjet­unió változatlanul nyitott a jövőbeli eszmecserék előtt. A lényeget abban látja a NA­TO első embere, hogy a reykjavíki javaslatok tovább­ra is a tárgyalóasztalon van­nak. A tárgyalások pedig folytatódnak ... Ronald Reagan, akin a reykjavíki megállapodás el­maradása múlott, most már újra arról beszél, hogy a két fél álláspontja igen közel ke­rült egymáshoz, s még azt is elismerte, hogy a Szovjet­unió minden eddiginél radi­kálisabb javaslatokat tett a leszerelés problémakörében. De ... A Fehér Házban és a Pentagonban változatlanul azt hangoztatják, hogy az USA biztonsági érdekei vé­gett nem hagyhatnak fel az űrfegyverkezési programmal! Pálfy József Moszkvában tárgyalt a héten Raul Alfonsin argentin elnök. A képen: a dél-amerikai politikus és Andrej Gromiko szovjet államfő a fogadáson elvonul a díszszázad előtt Elutazott hazánkból az iráni miniszterelnök Félidejéhez érkezett Béke­világkongresszus Félidejéhez érkezett a kop­penhágai béke-világkongresz- szus. A sokszínű, változatos programokat kínáló találkozó tegnap új formában folytatta a munkát: egész napon át fórum-keretek között folyt a vita arról, hogyan lehet a különböző békemozgalmak­ban résztvevőket konkrét akciókra összefogni. A nyolc fórum résztvevői megvitatták a nukleáris, ve­gyi és más tömegpusztító fegyver csökkentésének és felszámolásának módozatait, a fegyverkísérletek betiltásá­ért teendő erőfeszítések konkrét formáit, a katonai költségvetések csökkentésé­nek lehetőségeit, a világűr militarizálásának kérdését, atomfegyvermentes övezetek létesítését, az európai bizton­ság bonyolult témakörét, a regionális konfliktusoknak a világ békéjét fenyegető hatá­sát — ezen belül az iráni— iraki konfliktust, Afrika déli részének helyzetét és az Af­ganisztán körüli kérdéseket, mely utóbbival kapcsolatban néhány zavarkeltésre irá­nyuló kísérlet is történt. Magyarországon tartja ülését a Palme-bizottság Budapesten tartja soron következő ülését — a ma­gyar kormány meghívására — a Palme-bizottság októ­ber 24. és 26. között. A neves politikusokból ál­ló’bizottság tagjai a hazánk­ban tartandó ülésen minde­nekelőtt az európai biztonság és a nukleáris kísérletek té­makörében folytatnak eszme­cserét. Izraeli kormányalakítás Hájim Herzog izraeli ál­lamelnök tegnap kormány­alakítási megbízást adott Ji- chak Samirnak, a Likud- tömb vezérének. Ezzel, hosz- szas huzavona után, megnyílt az út az úgynevezett rotáció lebonyolításához. Ez a lépés példátlan az állam történe­tében: az eddigi kormányfő, a munkapárti Simon Peresz, helyet cserél külügyminisz­terével és jobboldali vetély- társával a kormányzati man­dátum hátralevő második fe­lére. A helycseréről akkor ha­tároztak, amikor a két évvel ezelőtt megtartott izraeli ál­talános választások döntet­len eredményt hoztak. (Folytatás az 1. oldalról) függőséget a forradalom győ­zelme után nyomban csök­kenteni igyekeztek és meg­alapozott tervezéssel, a nép áldozatvállalásával sikerült áthidalni a nehézségeket. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének árpolitikájáról kijelentette: a tagállamok­nak saját érdekeiket és nem másokét kell képviselniük. A kőolaj árának csökkenése az Egyesült Államok irreális el­várása — mondta és megje­gyezte, hogy az olajár elkez­dett emelkedni s várhatóan nemsokára reális szintet fog elérni. Ugyancsak kérdésre vála­szolva elismerően szólt a vendég a magyarországi ori­entalisztikai és iranisztikai kutatásokról, amelyekbe a Magyar Tudományos Akadé­mián tett látogatásakor nyert bepillantást. Ezzel kapcso­latban kijelentette: az a be­nyomása, hogy a két fél e téren is lerakta az együtt­működés alapjait. — Ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok nem tud megállapodni a nukleáris fegyverek felszámolásában, akkor ez Reagan elnök hibá­ja lesz — jelentette ki teg­nap Athénben Andreasz Pa­pandreu. A görög kormányfő azután mondta ezt, hogy fo­gadta Vlagyimir Szuszlovot, a szovjet külügyminisztéri­um osztályvezetőjét, aki tá­jékoztatta őt a reykjavíki ta­lálkozóról. A Reykjavik utáni szám­vetés jegyében zajlott leteg­Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság mi­niszterelnöke hivatalos láto­gatása befejeztével tegnap hazautazott Budapestről. Az iráni kormányfőt Lá­zár György, Hetényi István, Kapolyi László, Bányász Re­zső és Nagy Gábor búcsúz­tatta az iráni és magyar nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren, • ahol csapatzászlóval felsorako­zott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Az eseményen jelen volt Kázmér Zsigmond. Mir Hoszein Muszavi fo­gadta a díszszázad parancs­nokának jelentését, majd a magyar és az iráni Himnusz elhangzása után Lázár György társaságában ellépett a felsorakozott katonák sor­fala előtt. A vendégek és vendéglátóik ezt követően kölcsönösen elköszöntek egy­mástól. Az iráni miniszter- elnök és kísérete beszállt a különrepülőgépbe, amely rö­viddel ezután a magasba emelkedett. nap Bonnban az NSZK és Franciaország külügyminisz­terének eszmecseréje. Hans- Dietrich Genscher és Jean- Bernard Raimond közös saj­tóértekezleten szólította fel az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót: folytassák tár­gyalásaikat a leszerelés ösz- szes témakörében. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a reykjavíki találkozó kielégí­tette várakozásait. Budapesti látogatásának befejező napján Mir Hoszein Mu­szavi iráni kormányfő és vendéglátója, Lázár György a Par­lamentben emlékeztetőt írt alá (Telefotó — KS) Tájékoztatás, vélemények Reykjavik! számvetés BERLIN Erich Honecikar, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke tegnap Kínéba, Mongóliába és Égzak-Koreába teendő láto­gatásira indult. Mindhárom országban a párt- és állami vezetek meghívására tesz hivatalos, baráti látogatást. BONN / A leszerelésre és a Kelet— nyugati enyhülést elősegítő „új párbeszédre” szólít fel a Szocialista Intennacionálé Tanácsának határozata, ame­lyet tegnap háromnapos ta­nácskozás végeztével hoztak nyilvánosságra Bonnban. ANKARA Tuugut özal török rni- niszteréLnök tegnap ismertet­te új kormányának névso­rát. Az eddigi ikabinet szer­dán éppen azért mondott le, hogy lehetővé tegye a mi­niszterelnök számára a kor­mány átalakítását. HANNOVER Az NSZK-heli Hannover vásárközpontjában tegnap megnyüt a magyar gazdasá­gi hét rendezvénysorozata. Alsó-Sizászország fővárosá­nak világhírű vásárában 54 magyar termelő és külke­reskedelmi vállalat mutatja be mintegy 1000 termékét, 3000 négyzetméternyi kiál­lítási területen a Hungexpo szervezésében. KUNDUZ Tegnap az észak-afganisz­táni Kunduz helyőrségből el­indult a második szovjet ez­red, amely a szerdán meg­kezdett csapatcsökkentés ke­retében visszatér a Szovjet­unióba. A mintegy 2500 ka­tona ünnepélyes búcsúztatá­sán részt vett Muhammad Nadzsdbullah, az Afganisztá­ni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára. BUKAREST A Szovjetunió és Románia síkraszáll a kelet—nyugati párbeszéd folytatásáért, re­ményét fejezi ki, hogy az Egyesült Államok konstruk­tívan, reálisan és felelősen közelít a szovjet javaslatok­hoz. Ezt hangsúlyozza egye­bek között az a közlemény, amelyet Eduard Sevardnad­ze romániai látogatásáról tet­tek közzé Bukarestben. Az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyiminisztere a Varsód Szerződés tagállamai Külügy­miniszteri Bizottságának ülé­se után, október 15-én és 16-án tett hivatalos baráti látogatást Romániában. BRÜSSZEL Csütörtökön késő este Baiudouin belga király fo­gadta Wilfried Martens mi­niszterelnököt és közölte ve­le: nem fogadja el kormánya kedden benyújtott lemondá­sát. A kormány így eredeti koalíciós összetételében he­lyén marad. BAGDAD Hat halottja és 64 sebesült­je van a Bagdadot csütörtö­kön ért iráni rakétatáma­dásnak. A sebesültek jelen­tős részié az iraki fővárosban élő egyiptomi és Szudáni ál­lampolgárságú munkások kö­zül ikerült ki. Az iráni tá­madás hírét az iraki katonai parancsnokság is megerősí­tette. Augusztus óta ez volt a harmadik iráni támadás Bagdad ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents