Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-11 / 214. szám
1986. SZEPTEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagykapu mellett kiskapu Mutatvány számlákkal, bizonylatokkal Kongresszusi küldöttválasztó gyűlés a Mészövnél Kitüntették a mozgalom legjobbjait A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa ez év november 14—15. napjára hívta össze a Szövosz X. kongresszusát. A Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége, a kongresszusi készülődés során, tegnap tartotta küldöttválasztó gyűlését a szövetség székházában. A tanácskozáson ott volt Imre István* a Szövosz elnökhelyettese, Hegyi Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, a megyei és városi tanácsok számos vezető tisztségviselője. Az áfészek, a takarék- és lakásszövetkezetek képviseletében kilencvenegy szövetkezeti küldött hallgatta meg Gazdag Sándor MeszövJelnök előterjesztését a IX. kongresszus óta eltelt időszak szövetkezeti eredményeiről, s mondott véleményt a kongresszus vitaanyagáról. lúliusban és augusztusiban a gazdaság — kis túlzással — a félévzárás bűvöletében él. Ha ezekben a hetekben egy-egy vállalatvezetőnek feltesszük a „mi újság” kérdést, akkor azzal egészen biztos, hogy az év első felének ügyes-bajos dolgait, eredményeit vagy eredménytelenségét juttatjuk eszébe, s máris adatok tengerével árasztja el a kérdezőt. Ezek egy része természetszerűleg alkalmas a reális helyzetértékelésre, vannak azonban köztük olyanok is, amelyekkel egy „jó” vállalatvezetés év közben úgy bánik, ahogy akar, s ahogy a cég pillanatnyi érdekei megkívánják. Általában két nagy adatcsoportot szoktak ilyenkor az asztalra teríteni, a kérdező elé. A termelési, valamint a pénzügyi eredmények jellemző tényeit. Tonnákat, métereket, darabszámot, illetve nyereséget, költségeket, s más sebtében kiszámolt értékeket. A termelés nagyságrendjét bemutató adatcsoport még nagyrészt alkalmas arra, hogy képet nyújtson egy-egy időszak gyártási feladatainak végrehajtásáról, a pénzügyi és számviteli adatok azonban már jóval kevésbé mérvadóak. Kérdezhetnénk: hogy lehetséges ez? Hamisak, nem helytállóak az adatok? Nos csalásról, látványos visszaélésről szó sincs, csupán pénzügyi és számviteli manőverekről, amelyekre a vállalatvezetők többsége rákényszerül. Annyiféle admi- Iniisztratív előírásnak kiéli ugyanis megfelelniük a vállalatoknak — készletezési, költséggazdálkodási és más szabályok betűinek —. hogy év közben, egyébként felesleges manőverek egész sorát hajtják végre. Egy-egy „jó” főkönyvelő úgy bánik az esztendő folyamán a költségekkel, készletekkel, akár a bűvész a kalapjából előhúzott, majd újra eltüntetett nyuszival. A legkézenfekvőbb példa most talán a raktári készletekkel végrehajtható mutatványsor. A készletgazdálkodási előírások arra inspirálják a gazdálkodó szervezeteket, hogy feleslegesen nagy tartalékokat ne halmozzanak fel, s ez érthető is: érdekük, hogy a pénzük gyorsan forogjon, nyereséget hozzon. Csakhogy, ma gazdaságunkban csupán kevés cég engedheti meg magának, hogy ilyen elvek szerint vásároljon, mivel az alapanyag-ellátás legtöbb ágazatban kiegyensúlyozatlan, bizonytalan. Ma van, holnap már nem biztos, hogy lesz. A cégek nagy része rákényszerül, hogy hosszú időre előre készletezzen, raktárra vásároljon, Most jön a bűvészmutatvány, mivel a többletként beszerzett anyagot el kell dugni. Számlák bizonylatok születnek, bevételezik és kiadják az anyagot, esetleg fel is használják — papíron! — miközben az nyugodtan porosodik a raktárban, sorsára várva. Ha előre „felhasználják” a tölbbletkészletet, az természetesen megnyomja a költségeket, így időlegesen csökken a nyereség értéke. A főkönyvelő azonban nem esik kétségbe emiatt, hiszen tudja hogy év végére úgyis „utolérik” magukat, lévén, hogy az esztendő második felében már kevesebb anyagköltség terheli a termelést, mint amennyi a tényleges felhasználás. A mérleg tehát újra helyére billen. Példát persze hozhattunk volna máshonnan is. A költséggazdálkodásnak szinte bármelyik részterületéről, vagy akár a bérek és adók útvesztőiből. A kiskapuk világából! De célunk nem az, hogy tippeket adjunk, csupán annyi, hogy megkérdezzük: mindez kinek jó?! — murányi — Köszöntés Tegnap a megyei pártbizottságon 70. születésnapja alkalmából Máté Mátyást, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét Szűcs János. a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, és átadta neki a megyei pártbizottság köszöntő levelét és ajándékát. Országos zöldfelületi konferencia Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) séges elvek és módszerek alkalmazása, ahhoz, hogy a viszonylag kevés pénzt ésszerűen, hatékonyan használják fel. A miniszterhelyettes örömmel üdvözölte a kezdeményezést, azt, hogy a konferencia ajánlást készít az elkövetkezendő feladatokról, Dr. Misley Károly a környezet- és természetvédelem időszerű feladatairól, a levegő, a víz, a talaj, a növény és az állatvilág védelmének jelentőségéről, a zajártalom csökkentésének fontosságáról szólt. Bálint Ferenc, a városi tanács elnöke a településfejlesztés és a zöldterületgazdálkodás összhangját elemezte szolnoki példák fölsorakoztatásával. A tanácskozás előadói — tanácsi felelősök, egyetemi tanszékvezetők — ezután a zöldfelület-gazdálkodás időszerű kérdéseiről fejtették ki véleményüket. A konferencia délután szekcióülésekkel folytatódott, majd a résztvevők ellátogattak a millérl szabadidőközpontba, este pedig szakembertalálkozón vettek részt. A konferencia ma szekcióülésekkel folytatja munkáját, majd a záróülésre és az ajánlások elfogadására kerül sor. Az érdeklődők délután megtekintik Szolnok parkjait, illetve Szenttamásra is ellátogatnak. Beszámolójában a Mészöv elnöke hangsúlyozta: A megye fogyasztási szövetkezeteit mindig az jellemezte, hogy munkájukat felelősségei és áldozatvállalással, a fejlődés egyensúlyi és növekedési követelményének egyaránt eleget téve végezték. Az elmúlt öt év pozitív ertedményeit és gyengeségeit összegezve sikeres ciklust zártak, amire jogosan lehetünk büszkék. Vállalásainkat a 205 ezres tagság köz- megelégedésére végeztük. Gazdag Sándor részletesen taglalta a vitaanyagot, amelyet a közelgő kongresszus ellőtt a Szövosz bocsátott a szövtetség s a szövetkezetek rendelkezésére. Ezt a közelmúltban feldolgozták a szövetkezetekben, több új gondolattal, elképzeléssel készülnek következő feladataikra. A küldöttválasztó gyűlésen kilencen kértek és kaptak szót. Szekrényes István, a kunhegyesi áfész küldötte a szövetkezetek közművelődési tevékenységéről, annak további lehetőségeiről beszélt. A takarékszövetkezeti ágazat fejlődését elemezte Vajkó Ferienc, a tiszafüredi Takarékszövetkezetből. A legnagyobb szolnoki lakásszövetkezet, a Gagarin küldötte Deák Antal többek között megemlítette, hogy a fenntartásban, a szövetkezeti lakótelep gazdagításában jó együttműködésük van a város tanácsával. Hlegyi Istvánná a megyei szervek köszöntését tolmácsolta, majd a szövetkezetek munkáját értékelte, rámutatva a további fejlődés néhány kulcskérdésére. Nagy Erika a kisújszállási Áfész küldötte a kereskedelemben dolgozók nehéz élet- és munkakörülményeit vázolta. Imre István Szövosz elnökhelyettes a kongresz- szus előtti készülődés állomásait jellemezte, s a szövetkezetek feladatairól szólt. Szentendrei Györgyné, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára a szakszervezet és a szövetség, valamint a szövetkezetek együttműködésének hasznos tényeit ismerte el. Nagy Károly, a túrke- vei Áfész küldötte a kisszövetkezetek erőfeszítéseiről beszélt. Rajki Imre a Tiszafüredi Áfész elnöke a szövetkezeti demokráciával foglalkozott. A küldöttválasztó gyűlés ezután döntött arról, hogy a Szolnok megyei szövetkezeteket harmincnyolc küldött képviseli a Szövosz X. kongresszusán. Gazdag Sándor, Bartus Pál, Sárosi Béla, Majomé Bíró Éva, Vajó Ferenc és Borbély Leventéné személyében megválasztotta a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának megyei tagjait is. A küldöttgyűlés végén Imre István, a Szövosz elnök- helyettese a mozgalomban végzett eredményes tevékenységért Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetéseket adott át. Ebben az elismerésben részesítették: Adám Istvánt (Jászapáti Áfész), Balázs Miklósáét (jászárokszállási Takarékszövetkezet), Búzás Sándort, Jászberény Városi Tanács elnökét, Csűr Istvánnét (jászapáti Áfész), Féderer Józsefnét (fegyvernek Áfész), György fi Károlyiét (jászfényszarui Takarékszövetkezet), Hegedűs Józsefnét (kunhegyesi Áfész), Hitre Sándornét (Tiszavidék Szövetkezeti Vállalat), Hajdú Józsefet (Törökszentmik- lós Petőfi Lakászsövetkezet), Kiss Bélánét (szolnoki Áfész), Kovács Gyulánét (szolnoki Áfész), Lakatos Istvánt, a Szolnok Megyei Tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettesét, Magyar Frigyesnét (szolnoki Áfész), Márkus Pétert (kőtelki Takarékszövetkezet), Mohácsi Ottónét (Mészöv), Nádi Sándort (kunszentmártoni Áfész), Novák Józsefnét (törökszentmiklósi Áfész), Nagy Istvánt (kisújszállási Áfész), öhlbaum Istvánt (törökszentmiklósi Áfész), Pálmai Dezsőiét (Gagarin Lakásszövetkezet), Somodi Imrét kunszentmártoni Áfész), Sós Gyulánét (szolnoki Áfész), Sinkó Istvánt (tiszaföldvári Áfész), Szabó Józsefet (mezőtúri Áfész), Szabó Istvánt (tiszafüredi Áfész), Szincsák Attilánét (törökszentmiklósi Áfész), Varga Ernőnét (karcagi Áfész), Vígh Dezsőt (karcagi Áfész). Ugyancsak a Szövosz elnökhelyettese adta át a MÉM miniszterének Kiváló Munkáért kitüntetését Varga Istvánnak, a szolnoki Áfész felvásárlójának. Folyékony tápanyag a földekre A technológiát az Agroker adja — Naponta 500 tonnányi a TVM-ből — Megtérülnek a befektetések Teljes nagyüzemmel, három műszakban, sőt mi több, hétvégeken,, szombaton és vasárnap is termel a míílt év augusztusában üzembe helyezett szuszpenziós műtrágyagyár a Tiszamenti Vegyiművekben. Az őszi tápanyagpótláshoz szükséges folyékony műtrágyából naponta 500—550 tonna hármas hatóanyagú terméket állítanak elő, összesen pedig 35 ezer tonnát. A nitrogént, foszfort, és káliumot tartalmazó tápanyagot a gabonabetakarítás befejezése óta folyamatosan emelkedő mennyiségben vásárolják a mezőgazda- sági tsz-ek és állami gazdaságok. Az értékes műtrágyát a termelőszövetkezetek, illetve a Volán tartálykocsijaiba tankolják és szállítják ki a felhasználási helyére. A gyár az év elején egyetlen hatóanyagot, nitrogént tartalmazó folyékony műtrágyát gyártott, mivel a tavaszi növények alá csak erre volt szükség. Ebből a fajtából csupán ezer tonna körüli mennyiséget készítettek, mivel egyelőre többre nem volt igény. A Szolnok Megyei Agroker, amely a Vegyiművek új termékének egyik legnagyobb forgalmazója, tizenöt partnergazdaságnak értékesíti a szuszpenziót. A legnagyobb felhasználók közé tartozik a Törökszentmiklósi Béke Tsz, mely eddig 7400 tonnát vásárolt. A Mezőhéki Táncsics Tsz 4200 az Öcsödi Szabadság Tsz pedig 3400 tonnát szállítottak ki eddig a gazdaságba. Ezek az üzemek az Agroker által adott technológia alapján felkészültek a folyékony tápanyag fogadására, a felhasználásig tartályparkot létesítettek, és beszerezték a kiszórásához szükséges speciális gépeket is. Legtöbb helyen erre a célra, vagyis a szuszpenzió tárolására a grabo- plast műanyagtartályokat használják. Az 50—100 köbméter űrtartalmú tárolóedények olcsóbbak a tápióbics- kei fakádaknál és szükség szerint könnyebben is mozgathatók. A folyékony műtrágyának előnyeit már megismerték a gazdaságok. Bár a termék ára 20—25 százalékkal magasabb a szilárd halmazállapotú műtrágyától, de megtérülő befektetés. A szállítás, tárolás és felhasználás során nem keletkezik veszteség, és az élőmunka igénye is kevesebb. A jövőben a jelek szerint gyarapodni fog a szuszpenziót felhasználó üzemek száma, ezért a Tiszamenti Vegyiművek is számít arra, hogy a jövőben növeli termelését. Vetélkedővel egybekötve Műszaki és iparjogvédelmi tanácskozás Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági kombinátok iparjogvédelmi és újítási szakembereinek első országos műszaki és iparjogvédelmi tanácskozása kezdődött ma Agárdon. Egyidejűleg vetélkedőt is rendeznek, amelyre tíz mezőgazdasági nagyüzem küldte el csapatát. A versenyzők négy fordulóban bizonyítják műszaki rátermettségüket, innovációs készségüket. A furnéros valamint a tömör fából készülő bútorainak új meózási rendszerét vezette be nemrég a Szolnoki Tisza Bútorgyár. Ezeket a bútoregyütteseket színárnyalat és mintázat szerint válogathatják össze, s együtt csomagolják. Így elkerülhető, hogy az ország másik végébe utazzanak színhibás bútorajtók garanciális cseréjére Fotó: T. K. L. Januártól átalakul a bankrendszer (Folytatás az 1. oldalról) val, kamatpolitikával, a kötelező tartalékolás mértékének meghatározásával, úgynevezett nyíltpiaci műveletekkel — irányítja, szabályozza a bankok tevékenységét. Január elsejétől öt kereskedelmi bank vezeti a vállalatok számláit. Ezek a bankok hitelt is adnak, gyűjtik a vállalati betéteket. Az öt, részvénytársasági formában működő pénzintézet; az Általános Hitelintézet; az Országos Kereskedelmi és Hitelbank; a Budapesti Fejlesztési és Hitelbank; a Magyar Külkereskedelmi Bank, valamint az Általános Értékforgalmi Bank. Mindegyik nyereségérdekeltségű lesz, tevékenységük bővülése eredményességüktől függ majd. A vállalatok egyenjogú partnerévé váló bankok betétgyűjtésükkel és hitelnyújtásukkal gyorsítani fogják a jövedelmek hatékonyság szerinti átcsoportosítását, saját alaptőkéjük terhére részt vehetnék vállalkozásokban, bankári szolgáltatásaikkal pedig segítik a vállalatok döntéseit. Valamennyi bank országos hatáskörű lesz és ügyfélkörük nem ágazati alapon szerveződik. Klienseik között azonban a lakosság egyelőre nem szerepelhet, mert — elsősorban a lakásépítés hitelezési feltételeiben érvényesülő szociális szempontok miatt — ma még nincs lehetőség az egységes, piaci jellegű kamatlábak alkalmazására. Várható, hogy személyi jövedelem- adó rendszerének kidolgozása után ez a megkötés enyhülni fog. Bár a vállalat számláját csak egy — kijelölt — bank vezetheti, betéteit más pénzintézetnél is elhelyezheti, és hitelt is több banktól felvehet. így a bankok között verseny alakult ki, s egy-egy nagyobb vállalkozás finanszírozásába több pénzintézet is bekapcsolódhat. A tervek szerint még 1987-ben lehetővé teszik a „szabad bankválasztást”, vagyis a vállalatok szabadon dönthetnek majd arról, hogy melyik bankot bízzák meg számlájuk vezetésével. A pénzügypolitika irányítói a kereskedelmi bankok működésétől a többi között azt várják, hogy a jó hitel- képességű, fizetőképes, Ígéretes gazdálkodást folytató, hatékony vállalatok esélyei növekednek a hitelnyújtásban. Ugyanakkor a tartósan fizetési zavarokkal küszködő, kibontakozásukat megalapozni képtelen vállalatok lehetősége a külső források igénybevételére egyre inkább csökkenni fog. A szakosított pénzintézetek — az úgynevezett kisbankok — lehetőségei nem változnak. Továbbra is széles körű betét- és hitelkapcsolatokat építhetnek ki, részt vehetnek vállalkozásokban, bankári szolgáltatásokat nyújthatnak. A kereskedelmi bankoktól az különbözteti meg ezeket a pénzintézeteket, hogy nem vezethetik ügyfeleik számláját.
