Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-11 / 214. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. SZEPTEMBER 11. Benazir küldetése Az elmúlt hónapok egyik legvéresebb terrorcselekménye, a Pan American óriásgépének elfoglalása és a fedélzeten kitört lövöldözés az utóbbi napokban ismét Pakisztánra irányította a figyelmet. Miközben a kegyetlen akció kapcsán még mindig jónéhány kérdés megválaszolatlan, helyi megfigyelők emlékeztetnek olyan, immár a töményebb politika világába tartozó eseményekre is, amelyek szinte kiszámíthatatlan következményekhez vezethetnek a délázsiai országban. A Hakk-rendszer ellen egyre határozottabb eszközökkel fellépő ellenzéki pártok ugyanis szabályos ultimátumot adtak ki: ha az iszlamabadi kormány nem jelenti be záros határidőn belül (az eredeti követelés szerint a jövő hét végéig) új választási kiírását, akkor megindítják a beígért országos ellenállási kampányt. Ez pedig — az elmúlt időszak százezres tömeggyűlései, tiltakozó felvonulásiai ismeretében — könnyen a feszültség kirobbanásához vezethet. Ha viszont ilyen kiélezett a helyzet, miként döntött a pakisztáni vezetés Benazir Bhutto szabadon bocsátása mellett? — vetik ellen ugyanakkor mások. Tény, hogy az egykori miniszterelnök, Ali Bhutto lányának, akit lázítás vádjával tartóztattak le. most kellett volna bíróság elé kerülnie, így őrizetbe vételének megszüntetése sokakat meglepett. Egyelőre valóban nehezen dönthető el, hogy a váratlan intézkedés a pakisztáni kormány (s így közvetve Hakk tábornok-elnök) magabiztosságát sugallja-e — a hivatalos indoklás mindenesetre a politikai állapotok megnyugvására hivatkozott —, vagy épp ellenkezőleg, a még nagyobb vihar kitörésének elkerülése volt a cél. Maga Benazir változatlanul derűlátó. „Feltett szándékom valóra váltani apám „befejezetlen küldetését” — nyilatkozta ismét rámutatva az ország demokratizálásának elkerülhetetlenségére. Szólt az Egyesült Államok szerepéről is, hiszen nyilvánvaló, hogy a washingtoni támogatás, illetve annak elmaradása létfontosságú lehet a pakisztáni hatalmi harcok szempontjából. "Ügy tűnik azonban, hogy a Fehér Házban mindeddig az a vélemény, hogy Hakk nem azonos Marcosszal —. vagyis a pakisztáni állapotokat közel sem ítélik még oly kritikusnak, mint a Fülöp-szigeteken annak idején dúló válságot. Kérdés, hogy a mostani ultimátum mennyivel súlyosbítja a helyzetet, s közelebb juttatja-e a Bhuttó-lányt vállalt feladatának elvégzéséhez? Szegő Gábor Befejeződtek Lázár György NDK-beli tárgyalásai Lázár György az NDK-ban. A képen: a magyar kormányfő vendéglátójával, Willi Stoph miniszterelnökkel (Folytatás az 1. oldalról) a jövőben is tevékenyen hozzá kíván járulni az alkotó párbeszédhez, az államok közötti jó viszony ápolásához, a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, egy békésebb világ megteremtéséhez. A felek kifejezték reményüket, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztereinek küszöbön álló találkozója — a hidegháborús, militarista körök mesterkedései ellenére — megvalósul és sikeres lesz. Fontosnak ítélték meg a stockholmi konferencia eredményes befejezését és azt, hogy konstruktív légkör jellemezze az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok bécsi találkozójának munkáját. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg Willi Stoph miniszterelnököt. A berlini tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. A két miniszterelnök kíséretének tagjai a nap folyamán külön megbeszéléseket folytattak egymással. Marjai József miniszterelnök-helyettes Wolfgang Rauchfuss miniszterelnökhelyettessel, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke Kurt Blechá- val, az NDK Sajtóhivatalának elnökével találkozott. Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár Horst Tschanterrel, az NDK állami tervbizottságának elnökhelyettesével, Barity Miklós külügyminiszterhelyettes Herbert Krolikows- ki külügyminisztériumi államtitkárral folytatott eszmecserét. A kormányfői tárgyalásokat rövid városnézés követte, majd Lázár György miniszterelnököt fogadta hivatalában Erich Honec- ker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke. Erich Honecker és Lázár György találkozóján a magyar miniszterelnök átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének Szívélyes üdvözletét, amit az NDK vezetője hasonló képpen viszonzott. Az NSZEP KB főtitkára és a magyar miniszterelnök elégedetten állapították meg, hogy kapcsolataink párt- és állami szinten folyamatosan fejlődnek. A magasszintű megállapodások jó eredményeket hoztak, s mindkét nép javát, a szocializmust és a béke megőrzését szolgálják. Különösen nagyra értékelték, hogy a Szovjetunió ismételten meghosszabbította a nukleáris kísérletek egyoldalú moratóriumát. Ezt a lehetőséget ki kellene használni, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozóján megállapodás szülessen az atomkísérletek betiltásáról — mutattak rá. A találkozón részt vett Willi Stoph, valamint a két ország nagykövetei, Roska István és Karl-Heinz Lu- genheim. Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaságból, ahol hivatalos, baráti látogatást tett Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztátr- saság Minisztertanácsa elnökének meghívására. Kíséretében volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács fŰájékoztatási Hivatalának elnöke, Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár és Barity Miklós külügyminiszter-helyettes. Helmut Schmidt visszavonul Helmut Kohl nyugatnémet kancellár tegnap kijelentette, hogy az NSZK kormánya az utóbbi időben kezdemé- nyezőleg lépett fel a leszerelési tárgyalások előmozdítása céljából, s több javaslatot is előterjesztett a kelet— nyugati fegyverzetkorlátozási megbeszéléseken. A kancellár a Szövetségi Gyűlés (Bundestag) ülésszakának megnyitása alkalmából elmondott (beszédében egyúttal méltatta a parlamenti életből visszavonuló Helmut Schmidt volt kancellárnak az ország szolgálatában szerzett államférfiúi érdemeit. Schmidtnek, aki hosszú politikai pályafutás, így 37 éves képviselői tevékenység után úgy döntött, hogy az 1987. januári országos választásokat követően nem tér vissza a Bundestagba, a parlamenti képviselők nagy tapssal, állva fejezték ki elismerésüket. Schmidtet 1974 májusában választották meg kancellárnak, s hivatali ideje alatt sokat tett az enyhülési- és a nyugatnémet keleti politika kibontakoztatásáért. 1982- ben kénytelen volt - távozni, nem utolsósorban az amerikai rakétatelepítéssel kapcsolatos NATO-határozat után az SPD-ben támadt viták következtében. Jelenleg a Die Zeit című hetilap kiadója. Szovjet—amerikai kapcsolatok Nem változott a tárgyalási menetrend A Fehér Ház legújabb közlése szerint az esedékes szovjet—amerikai megbeszélésekben nincs változás, azok az előzetes terveknek megfelelően következnek. Szerdán és csütörtökön a szovjet fővárosiban az űrkutatási együttműködésről, Washingtonban a közép-európai fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről tartanak eszmecserét a két ország szakértői, s közben Genfben az atomkísérietekről is folytatódnak a kétoldalú tárgyalások. Ezt Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője közölte, hangsúlyozva, hogy a jövő hét végére tervezett külügyminiszteri találkozó tekintetében sincs változás. Kijelentette azonban: az Egyesült Államok „reméli, hogy a Daniloff-ügy megoldódik a Shultz—Sevardnadze találkozó előtt, mert ellenkező esetben nyilván ez lenne a tárgyalások fő témája. „A Daniloff-ügy azonban nem érinti az említett találkozók időpontját” — hangoztatta a szóvivő, aki szerint Washington diplomáciai csatornákon át folytatja próbálkozásait az ügy megoldására, s „egyelőre nem kíván arról beszélni, mi lenne, ha nem sikerülne megoldást találni”. Mint ismeretes, az amerikai kormány nem akarja elismerni, hogy a Moszkvában letartóztatott újságíró hírszerző tevékenységet folytatott. Jelezték, esetleg nem járulnak hozzá amerikai hivatalos személyek részvételéhez azon a találkozón, amely a két ország társadalmának vezető személyiségei között kezdődik a közeli napokban a Szovjetunióban. Ezen a tervek szerint több magas állású amerikai kormány- tisztviselő is részt kívánt venni, köztük Rozanne Rid- gway külügyi államtitkár, és Richard Perle hadügyi államtitkár. A találkozót magánjellegű társadalmi szervezet kezdeményezte. Speakes szerint keddig nem történt arról döntés, jelen lesznek-e az eszmecserén a kormánytisztviselők, a találkozó megtartásáról azonban a rendező szervezet dönt. Az amerikai szenátus határozatban sürgette a Daniloff-ügy megoldását. A szenátusi határozat utal arra, hogy a kérdés károkat okozhat a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak, veszélyeztetheti a csúcstalálkozót, és „kellő lépéseket” sürget az amerikai kormányzattól Daniloff szabadon bocsátására vonatkozó követelése alátámasztására. VARSÓ Az ezredfordulóig többszörösére nő a Szovjetunióba menő lengyel gyümölcs-, és zöldségszállítmányok meny- nyisége. Ezt irányozza elő a két ország között most létrejött megállapodás. TOKIO A japán kormány döntése az Egyesült Államok hadászati védelmi kezdeményezésének kutatásaiban való részvételről széles körű tiltakozást váltott ki a távolkeleti országban. Az ellenzéki pártok ezt a lépést az 1969-es parlamenti határozat és a japán békealkotmány semmibe vételének tekintik. A Japán Kommunista Párt szerdán nyilatkozattal szólította fel a kormányt döntése visszavonására. WASHINGTON Reagan amerikai elnök hivatalosan kérte a kongresz- szust, hogy szavazza meg az új űrrepülő megépítéséhez szükséges első 272 millió dolláros költségvetési tételt. A szerencsétlenül járt Challenger helyébe lépő űrrepülőgép elkészítésének teljes költsége mintegy 2 milliárd dollárt tesz ki. BAGDAD Egy katonai szóvivő Bagdadban bejelentette, hogy iraki katonai repülőgépek tegnap ismét bombázták az észak-iráni Tabriz város nagy olajfinomítóját. A közlés szerint huszonnégy órán belül ez volt a második támadás a létesítmény ellen. A repülőgépek sértetlenül visszatértek támaszpontjukra. Az iraki légierő egy iráni katonai tábort is bombázott Teherántól 350 kilométerre észak-nyugatra. A támadás során nagy mennyiségű lőszert és katonai berendezést megsemmisítettek, sokan megsebesültek — közölték Bagdadban. PEKING Ha az év hátralévő részében nem pusztít természeti katasztrófa, a kínai gabona- termés meghaladhatja a tavalyi 378,98 millió tonnát. Ez jó terméseredménynek számít, bár elmarad az 1984. évi 407,12 millió tonnás rekordtól. BUKAREST A román főváros vendége Andreasz Papandreu, a görög miniszterelnök a román államfő és kormányfő meghívására kétnapos baráti látogatásra érkezett Bukarestbe. Chile Ostromállapot az ostrom ellen Alig néhány nappal az 1973-as véres puccs évfordulója előtt merényletet kíséreltek meg Augusto Pinochet chilei diktátor ellen, aki az akcióra az ostromállapot bevezetésével válaszolt. Ügy tűnik, a junta vezetőjének ez az egyetlen válasza a feltétel nélküli távozását követelők ostroma ellen. A dél-amerikai ország 13 éve redkí- vüli állapotban él. 1973 és 1978 között ennek szigorított formája, az ostromállapot volt érvényben, de ezután is hathónaponként megújították a rendkívüli intézkedéseket. Pinochet, aki 1974-ben felvette a „legfőbb nemzetvezető” majd az államfői címet, szívesen tetszelgett a „nyugalom megteremtőjének” szerepében. E „nyugalom” ára az a több tízezer halott és ugyanennyi eltűnt, valamint a 170 000 emigráns volt, akiknek egy része a mai napig nem térhet haza Chilébe. 1977-ben Pinochet betiltott minden pártot, majd három évvel később „alkotmányt” adott az országnak. Bár néhány jobboldali párt ekkor már legálisan működhetett, a lényeg változatlan maradt: a kormányzást a katonai junta tartotta a kezében, Pinochet pedig 1989-ig biztosította magának a hatalmat. Az első évek gazdasági sikereivel — és katonai terrorral — fenntartott „békés” légkör 1983-ban szűnt meg Chilében. Az Allende-kormány megdöntésének 10. évfordulóján hirdették meg először a nagyrészt illegalitásban tevékenykedő ellenzéki erők az „országos tiltakozó napot”. Ez a megmozdulás azóta rendszeressé vált, a rosszabbodó gazdasági helyzet elleni tiltakozás akciói folyamatosan kiegészültek a politikai változást követelő akciókkal. Pinochet válaszul 1984 novemberében újra ostromállapotot vezetett be, egészén 1985 júniusáig, a megmozdulásokat azonban nem tudta megfékezni. Az idén érezhetően megélénkült az ellenzék junta ellenes tevékenysége. Nem csupán a különféle pártszövetségek — a baloldali Népi Demokratikus Mozgalom, (MDP) a polgári Demokratikus Szövetség (AD) — követelték a demokrácia helyreállítását, hanem minden eddiginél nyíltabban lépett fel a junta ellen a katolikus egyház, és a gazdasági csőd miatt azok a kisvállalkozók, akiket a legérzékenyebben érintenek a gazdasági változások. Szaporodtak ugyanakkor az erőszakos akciók is, amelyeknek fő irányítója a két éve alakult Manuel Rodriguez Hazafias Front nevű szélsőbaloldali szervezet lett: a csoport kezdetben rádióadók elfoglalásával, robbantásos merényletekkel, később katonatisztek, és tisztviselők elrablásával hívta fel magára a figyelmet. Az első jelentések szerint a Pinochet elleni merényletet is ők hajtották végre. Pinochet azonban foggal-körömmel ragaszkodik a hatalomhoz, és e cél érdekében ném válogat az eszközökben. Mostanában egyre többet beszél „nemzetközi kommunista összeesküvésről”: ennek bizonyítására augusztusban Chilében „felfedeztek” több olyan nagy fegyverraktárt, amelyben állítólag a Mániáéi Rodriguez Hazafias Frontnak szánt szovjet és kubai fegyvereket rejtegették. (A lőszerraktárakról szóló jelentéseket egyházi és polgári ellenzéki körök is kétségbevonták.) A sajtó szájára továbbra is lakatot tesznek, a mérsékelt! ,;Cau<to” című lapot szinte hetente elkobozzák, mert óvatos bírálatban részesítik a juntát. Pinochet nemcsak a baloldali ellenzéktől tart. Az a követelés, hogy a katonai kormányzatot polgári kormányzat váltsa fel, a jobboldalon is egyre erőteljesebben jelentkezik, Pinochet távozásának követelésével együtt. A diktátor pozícióinak gyengülése Washingtonban is aggodalmat kelt, ahol a jelek szerint azt fontolgatják, nem lenne-e jobb még azelőtt ejteni az egykori szövetségest, hogy a vele és a rendszerével való elégedetlenség egy baloldali fordulatba torkollna. A junta vezetője még erősnek érzi magát — s okkal, mert maga mögött tudhatja a hadsereg — Latin-Amerika legerősebb fegyveres erejének — a támogatását. Kijelentenie: ő nem Duvali- er, aki csak úgy elmenekül egy érte küldött repülőgépen, ha forró lesz lába alatt a talaj. Az ostromállapot bevezetésével, a várható leszámolásokkal is ezt az erőt kívánja demonstrálni. Az ellenzék megosztottsága, a hadsereg hűsége még javára billenti a mérleg nyelvét. Az ellene elkövetett merénylet azonban figyelmeztetés: terrorcselekményekkel terhes világunkban szinte csodával határos, hogy eddig még senki nem próbálkozott Pinochet megölésével 13 év alatt. Könnyen lehet, hogy a következő akciónál a merénylők nem a testőröket találják el... Göbölyös László
