Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. SZEPTEMBER 8. [A szerkesztőség postájából I Tanulságos cipöcsere Garázdák pusztítottak Az öcsödi áruházban nem­rég egy pár félcipőt vásárol­tam a férjemnek. A cipő ára 520 forint volt. Otthon, a próbánál derült ki, hogy a kért 42-es méretű he'yett 41-est adtak. Máskor is vá­sároltam már próba nélkül cipőt, de nem okozott semmi gondot. Visszavittem az üz­letbe, azonban ebből a fa­zonból nem volt másik. Vá­lasztani sem tudtam helyet­te, mert mindegyik többe ke­rült, ráadásul magas sarok­kal. Férjem egész nap álló munkát végez, nem mindegy milyen cipő van a lábán. Ezt közöltem az eladóval, és azt is, hogy az ára sem megfele­lő, hiszen nem fizethetek rá a tévedésükre. Erre mérge­sen azt a választ kaptam, hogy „ez a cipő pedig 42-es". Elvesztettem türelmemet, s Erősen mozgássérült va­gyok, és csak speciális fo­nott székkel tudok közleked­ni. A régi már használhatat­lanná vált. Problémámról tudomást szerzett a Szolnok Megyei Mozgássérültek Egyesülete, és levélben meg­keresték a Tószegi Kosárfo­nó Kisszövetkezet, ahol azonnal elvállalták a mun­kát. A szövetkezet elnöke és felesége személyesen jött el hozzám az ügyben, méretet vettek és egy hét múlva ajándékba megkaptam a Egyik karcagi olvasónk le­veléből: A karcagi Elektro- szol Kisvállalatnál javítot­ták XJránus televíziónkat ez év május 29-től július 25-ig. Közben többször hazahozták, majd visszavitték, mert csak egy-két óra hosszat műkö­dött. Július 25-én azonban végleg viszsakértük a készü­léket, s egy maszek szerelő­vel megcsináltattuk. Azóta működik. Az a baj, hogy a hátsó borítót, amely barna volt, a vállalat fehérre cse­rélte, s ez nem illeszthető a készülékre (csak erőszakkal), mert nyomja a képcsövet. A belátom, kicsit emeltebb hangon mondtam, hogy is­merem a számozást, mert a öipőgyárban dolgozom. Az ügyben az üzletvezető távol­létében a helyetteséhez for­dultam, aki megkérdezte, hogy mit adhat helyette, — vásároljam le az összeget. A cipő árát kértem vissza, mert cipőre van szüksége a fér­jemnek, nem akármi másra. Mondanom se kell, mit hall­gattam ezek után: ne nézzem őket hülyének stb., de végül is nagy nehezen visszakap­tam a pénzt. Nem értem, miért kell a vétlen vásárló­nak ezt a tortúrát végigcsi­nálni? Miért nem lehet a ke­reskedelemben egyszerűb­ben, kulturáltabban intézni az ilyen ügyeket? Csikai .Andrásné Öcsöd gyönyörű széket. De inkább fotelnek nevezném, ami köz­lekedésem és munkámat egyaránt megkönnyíti. Ugyanis 18 éve a helyi házi­ipari szövetkezet bedolgozó­ja vagyok. Külön köszönetét szeretnék mondani a kiváló munkáért Szilágyi Lajosnak, aki a speciális széket készí­tette. Neki és minden köz­reműködőnek további mun­kájukhoz jó egészséget kívá­nok. Szikszai Eszter Törökszentmiklós borítót visszavittük a válla­lathoz, de nem tudták, hogy kinek adhatták véletlenül a miénket. Most van egy mű­ködő tévénk, de balesetve­szélyes, mert nincs hátsó bo­rítója. Jóllehet, hozzánk ha­sonlóan méltatlankodik va­laki, akinek ugyanez a prob­lémája. Feltehető, hogy egy későbbi gyártmányú Uránus tv tulajdonosával cserélték el, aki ugyanebben az idő­pontban javíttatta itt a ké­szülékét. Szeretnénk, ha e felhívás alapján sikerülne a csere. (Cím a szerkesztőség­ben.) Tíz évvel ezelőtt alakult meg Szolnokon a vízügyi vállala­tok nyugdíjasainak klubja. Minden kedden délután a szolnoki Tiszaligetben tartják összejöveteleiket. Színes, vál­tozatos programjukban szerepel orvosi előadás, találkozás képzőművészekkel, kirándulás, filmvetítés, teadélután, sak­kozás, kártyacsata és még sorolhatnánk. Az egyik felvételen a millériumi látogatást, a másikon pedig a hangulatos mátrai szalonnasütést örökítettük meg (Csikós Ferenc) Augusztus 31-én, vasárnap éjié! hajmeresztő pusztítást vittek véghez az idei nyáron kialakított szolnoki tiszai szabadstrandon. A vandálok úgy gondolták, vége a nyár­nak nem jönnek már a „po­tyázok”, hadd pusztuljon itt minden, amit létrehoztak a természet lágy ölén. A tette­sek többen lehettek, mert egy szédült ember nem ké­pes ilyen pusztításra. Az irá­nyító táblákat a betontus­kókkal együtt forgatták ki a földből, a szemétgyűjtőket a folyóba dobták, fölfeszeget­ték az öltözők lemezborítá­sát, szétszórták a mentődo­boz tartalmát, és végül el­lopták a mentőcsónakot... Természetesen az ismeret­len garázdák ellen rendőrsé­gi bejelentést tett a tanács illetékes osztálya. Dián Róbert Szolnok Együtt lehettünk a gyerekekkel A nagyvisnyói családi tá­borban tölthettünk egy felejt­hetetlen hetet nemrég (au­gusztus 26-ig) mint nevelő­szülők, gyerekeinkkel együtt. A különböző korú kicsi és nagyobb gyerekek (4-től 17 évesig) és az ugyancsak kü­lönböző korú felnőttek egy­aránt jól érezték magukat. E közösség erősítette bennünk a gyerekek iránti felelőssé­get, szeretetet. Minden kor­osztályra kiterjedő, váltiza­Augusztus 20-án lányom­mal Szolnokra utaztunk. Ha­zafelé indulás előtt a szol­noki vasútállomáson előbb a pénztárosnál], majd az in­formációban érdeklődtünk, hogy közlekedik-e ezen a na­pon Karcag felé a 19.20-as gyorsvonat. Az informátor azt mondta, igein. Ezek után megváltottuk a jegyet. Az alagsorban szolgálatot telje­sítő vasutastól viszont meg­tudtuk, hogy aznap nincs ez a járat. A pénztároshoz men­tünk, hogy visszaváltsuk a A o v ívj Kunszemmariuni gyárának Dobó Katalin Szo­cialista Brigádja Tiszaug község részére 4 kerti padot készített — társadalmi mun­kában. Ezeket a padokat a csépai GAMESZ dolgozói he­lyezik majd el a buszvárók­ba. (A társadalmi munka ér­téke körülbelül 10 ezer fo­rint.) A község lakói örülnek tos, színes volt a program, s az ellátás kifogástalan. Így őszintén mondhatjuk, hogy a barátságos, családias környe­zetből sok-sok élménnyel tapasztalattal térhettünk ha­za. A Szolnok megyei neve­lőszülők nevében ezúton kö- szönönm a gondoskodást mindazoknak, akik a családi táborozást lehetővé tették számunkra. Bolyós JLászióné Zagyvarékas jegyet, aki az információba küldött igazolásért majd a személyi igazolvány felmuta­tása után — 5 forint hiányá­val — kaptuk vissza a jegy árát. Nem számoltak rosz- szul, hanem ennyi „bünte­tést” kellett fizetnünk. Pedig az ügyben teljesen vétlenek voltunk. Miért kell ilyen kálváriát végigjárnia az utasnak, ahelyett, hogy a MÁV illetékesei pontosan tájékoztatnának? V- Cs. — Karcag a segusegneK, meri így elvi­selhetőbbé válik a buszra várás — különösen az idős, beteg emberek számára és a kisgyerekkel utazóknak —, de a padok elhelyezése mind­annyiunk kényelmét szolgál­ja. Köszönjük. 'r. I.-né Tiszaug Hozzászólás cikkeinkhez Hem tudok háromszori rakodást fizetni Mivel fűtünk a télen? cím­mel olvastam a Néplap szep­tember elsejei számában egy tájékoztatót a tüzelőellátás­ról. örültem a cikknek, mert engem is érdekel, hogy mivel fűtök a télen. Tavaly ugyanis a zölden kivágott fá­val csak füstöltem, mert a vizes fa sehogysem akart el­égni. Az idén júniustól au­gusztusig viszont nem tud­ta a fuvaros beváltani az .utalványomat, mert állító­lag nem volt a mezőtúri te­lepen fűrészelt tűzifa Saj­nos, olyan helyzetben va­gyok, hogy a fuvaros .nem •tud bejönni az udvaromba ezért a kapuból be kell hor­danom a hasábfát. Amikor ■majd tudok fogadni egy fa­vágót, újból ki kell rakat­nom a fészerből, majd a fű­részelés után ismét vissza. Nem beszélve arról, hogy a magánfűrészelő nem kis összegért dolgozik, s még embert is adni kell mellé, aki a keze alá adogatja a hasábfát. A 2490 forint nyug­díjamból sajnos nem tudok háromszori rakodást fizetni, plusz fuvardíjat is. Ezért kérdezem, hogy az itteni te­lepen miért nem tartanak fűrészelt fát? Kelemen Mária Mezőtúr * * * Olvasónk kérdésére Nyes­te Istvántól, a Kelet-magyar­országi Tüzép Szolnok me­gyei kirendeltségének veze­tőjétől kértük a választ, mely a következő: „A szóban forgó telepen az említett hónapokban is fo­lyamatosan kapható volt fű­részelt tűzifa. Tekintette1, ar­ra, hogy a tűzifát hasábbin is értékesítik, a vevő külön kérésére darabolják csak fel. így a fa mázsája 14,30 fo­rinttal kerül többe. Valószí­nű, hogy a vásárlással meg­bízott fuvarozó nem járt el kellő körültekintéssel.. Gendolattársftás Éva, óh! címmel, augusz­tus 27-i számunkban a szol­noki Éva presszó vezetőjé­nek egy vasárnap esti kiszó­lását idéztük, amikor azt mondta, hogy „záróra, fo­gyasszanak, menjen minden­ki haza, mert már unom az egészet!” Az észrevételre Lu­kács Ferenc, a Jász-Nagy­kun Vendéglátó Vállalat igazgatója válaszolt: „Az egység vezetője elis­merte a cikkben szereplő megjegyzést, elszólást. Azon­ban ezt nem a vendégeknek szánta. A felszólítás elhang­zása után — záróra, fogyasz­IA tárgyalóteremből I Valamennyi szállásadóját meglopta A 48 éves Gál Lajos be- rettyóújfalusi lakost csíkos ruhában hozták a váci fegy- házból Szolnokra, a tárgya­lásra. Gált ugyanis még 1984-ben 6 év börtönbünte­téssel sújtották sikkasztás és kétrendbeli lopás bűnténye miatt. A teljességhez hozzá­tartozik, hogy nem először, hiszen többek között 1976- ban hasonló okok miatt öt évre „vonták ki a forgalom­ból”. Hogy miért? Kedvenc idő­töltése volt az utazgatás, és az ország különböző részei­ben szívesen bérelt egy-két napra IBUSZ-szobát. Ki is fizette az árát, és a baj itt kezdődött, mivel jaj volt an­nak a szerencsétlen lakástu­lajdonosnak, amelynek ott­honába „véletlenül” vetette a sors! Néhány olyan pilla­natban, amikor csak ő tar­tózkodott otthon, minden ér­tékesebb, mozgatható dol­got b'erámolt az állandóan nála lévő két nagy táskájá­ba. Természetesen, azzal a céllal, hogy száz kilométer­rel távolabb pénzzé tegye az egészet. Nem volt finnyás, elvitte a matyó falvédőt, asz­talterítőt is, de ha ilyesmi nem akadt az útjába, össze­szedte a pipákat, iránytűt, sőt a fényképeket is. Azért legjobban az órák, az éksze­rek érdekelték, és kiváló szimattal talált rájuk a la­kás legeldugottabb helyein is. Mint utóbb kiderült. 1984. őszén Szolnokra is elvetette a vakvéletlen, ahol az Ady Endre úton béréit két napra szobát, de már a második napon továbbállt. Nem vé­letlenül, hiszen távozása után a lakás tulajdonosa ész­revette, hogy az alkalmi la­kója az ezer forintján kívül a herendi vázájától. az üvegórájától, arany pecsét- és karikagyűrűitől!, fülbeva­lóitól is megszabadította. A kár 27 ezer 500 forint. Mondhatjuk, hogy a tu­lajdonos kérhette volna az ismeretlentől a személyazo­nossági igazolványát is, de mint a bíróságon ez kiderült, azért nem tettei, mivel Sál bellépve, az IBUSZ fizetési igazolását átadva közölte: nagyon siet, és csak a táská­ját teszi le. Így az asszony­nak csak annyi ideje maradt, hogy a bejárati kulcsot át­adja. A bíróságon az enyves ke­zű tolvaj azt a mesét talál­ta ki, hogy az állomáson megismerkedett egy nővel, és a lakástulajdonos távollété­ben felvitte őt, aki meglop­ta, majd eltűnt. A történet szépséghibája annyi, hogy az ismeretlennek sem a ne­vét nem tudta, de még a kül­sejét is más- és másként ír­ta le az ismétlődő kihallga­tások során. Nem beszélve arról, hogy ez a rege sem hatott újszerűnek, mivel Gált már hasonló „tévedé­sért” összesen tízszer büntet­ték még, és szinte minden alkalommal előadta az „Is­meretlen nő meglopott” cí­mű kitalációt. Ugyanakkor az elmeszakértői vizsgálat­ból az is kitűnt, hogy tiszta tudatú, tájékozott, udvarias, a magatartása pedig, talán még kissé modoros is. Em­lékezőtehetsége átlagos, de fegyelmezetlen, sodródó élet­vezetésű, hiszen ha „meg­sértették”, fogta magát és máról holnapra otthagyta a munkahelyét. Ügyét elsőfo­kon a Szolnoki városi Bíró­ság, dr. Gombos László ta­nácsa tárgyalta, ahol a Szol­nokon elkövetett tetteiért mint többszörösen visszaesőit további két év szabadság- vesztésre ítélték. Ez az ítélet még nem jogerős, bár a szi­gorított őrizetét, továbbá a két büntetését összeadva az IBUSZ-lakások tulajdonosai­nak hosszú, hosszú eszten­dőkig nem kell tartaniuk tő­le sem Budapesten, sem Szolnokon, sem Veszprém­ben. D. Sz. M. szanak, menjen mindenki haza — az egység vezetője a helyszínen szórakozó is­merőséhez szólt, hogy unom az egészet. Az elhangzott két kijelentés között néhány perces szünet volt, amikor a vezető az üzlet gyenge for­galmát jellemezte az ismerő­sének, s neki jegyezte meg, hogy unom az egészet. A ve­zető részéről elhangzott meg­jegyzést nem lehet összekap­csolni, mert a gondolattársí­tás megváltoztatja a mondat, a kijelentés értelmét A két kijelentés egybekapcsolása félreértésre adott lehetősé­get, s ez valóban sértheti a vendégek önérzetét. Az egy­ség szerződéses rendszerben üzemel. így a vezetőjének anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy a vendégek elvárásá­nak méginkább megfeleljen. A félreérthető körülmények­re felhívtuk az egység veze­tőjének figyelmét”. Szerkesztői üzenetek M. E., Tiszajenő: A tehe­neket mellékúton kell a le­gelőre hajtani, de előfordul­hat,. hogy ehhez más utcán is át kell menni a jószágok­kal. A gazdának arra kell törekednie, hogy a ki- és behajtáskor az állatok az ut­ca fáiban, virágaiban ne te­gyenek kárt. Dézsy Lajos, Szolnok: Ész­revételeit, javaslatait kö­szönjük. Ha figyelemmel kí­séri lapunkat, a felvetett problémák egy részére már kapott is választ, a többire pedig folyamatosan visszaté­rünk. A. L., Tiszafüred: A szü­lési szabadság a gyermek halála esetén a halál napját követő nyolcadik napon szű­nik meg. A szülés utáni sza­badság azonban hat hétnél ilyenkor sem lehet kevesebb. Ha a gyermek halva születik, a szülési szabadság a halál napjától számított hat hét elteltével szűnik meg. Kun István, Mezőtúr: Fia a sorkatonai szolgálat ideje alatt is jogosult a háztáji földire. A bevonulás miatt ezt megvonni vagy a területét csökkenteni, nem lehet. M. András, Jászberény: Fegyelmi büntetésként bér- csökkentésre akkor is van le­hetőség, ha a dolgozó telje­sítménybér alapján részesül díjazásban Ebben az eset­ben a munkabérből öt szá­zaléktól húsz százalékig terjedő rész vonható le, de legfeljebb egy évig. Ezt a rendelkezést az MtV 72. § (2) bekezdése tartalmazza. (Összeállította: csankó Mlklósné) Büntetést fizettünk Kerti padok a buszvárökba Speciális fonott széket kaptam Elcserélték a tv hátsó borítóját

Next

/
Thumbnails
Contents