Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-04 / 208. szám
1986. SZEPTEMBER 4. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Gombákkal a tüskök ellen Javítják a termőképességet a Jászárokszállási Kossuth Tsz-ben Másfél évtizeddel ezelőtt 450 hektáron telepített cellulóz nyárt a jászárokszállási Kossuth Tsz. A gyérítést 8 éve, majd a vágásra éreítt fák végkitermelését tavaly kezdték meg. A kitermelt fák papírnyár (12—18 centiméter átmérőjű) részét jugoszláv exportra szállítják, a rostfát Magyarországon faforgácslap gyártására használják, a rönköt pedig a saját faipari részlegük hasznosítja, a hűtőgépgyári gépek, berendezése csomagolásához. szállításához, A kitermelt területek újrahasznosítása a földben maradt tuskók miatt jelentős munkával és költséggel jár. Eltávolításukat tuskófúró géppel kezdik majd a maradék gyökereket ki kellene szántani, sőt a terepet gyökérfésűvel megtakarítani a gyökér- és tuskómaradvá- nyoktól. A szövetkezet e módszer helyett 3 éve gombákra „bízza” a fáradságos és költséges munkát. A földben maradt tuskó- kat laskagomba-csírával oltják be, így a tuskó 2 év alatt teljesen elkorhad, a maradványok pedig segítik az amúgy is gyenge termőképességű területen a humuszképződést. A tuskók két évig termik a gombát, amelynek értékesítésével gyakorlatilag megtérül az oltásra fordított kiadás is. A szövetkezetben eddig mintegy 1000 tuskót oltottak be és a kedvező eredmények hatására a következő években is ezt a módszert alkalmazzák. Parlamenti bizottság előtt A település- fejlesztés helyzete Az Országgyűlés Településfejlesztési és Környezet- védelmi Bizottsága tegnap Straub F. Brúnó elnökletével a Kiskunhalasi Állami Gazdaság oktatási központjában részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke is. Az ülés első napirendi pontjaként a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének tapasztalatait tekintették át a bizottság tagjai. Az előadók rámutattak: a hozzájárulás bevezetését nehezítette, hogy a tanácsok nem mindig jelölték meg helyesen a lakosságot leginkább érintő közérdekű célokat. Nem sikerült mindenütt egyértelművé tenni, hogy nem újabb adókötelezettségről, hanem megszavazható vagy elvethető hozzájárulásról van szó. Ennek ellenére az ország 3079 települése közül 2740-ben szavazták meg a TEHO-t. Az előkészítő munka néhány településen még tart A bizottság a második napirendi pontként az ország elmaradott településeinek fejlesztésével, kapcsolatos feladatokról tárgyal. Ilj ötvöz# anyag Salgótarjánból A Salgótarjáni Ötvözetgyárban megkezdték kal- ciumaluminát szintetikus salak gyártását, amely az acélgyártás során megduzzaszt- ja, ezzel a felszínre kényszeríti a zárványokat, javítva az acél mechanikus tulajdonságait. A salgótarjáni gyárban kifejlesztett anyagot sikerrel tették próbára a Csepeli Vasműben, a Dunai Vasműben és a Lenin Kohászati Művekben, ahol a szintetikus salak kiválóan helyettesítette az importból származó kalciumszilíciumot. A szintetikus salak vállalati szabadalom; voltaképpen egy másik ötvöző anyag mellékterméke, amit őrölnek és osztályoznak. Szürkemarha, juh és mangalica Biotechnika és az őshonos állatok Állattenyésztési kióllítás Üllőn Ott túl a rácson egy nemeagörény, az Ocsal Vörös Október Tsz kisállat-bemutatójáról. Ugyanonnan — bal oldali képünk — egy autoszeksz-texan húsgalamb család A héten Budapesten ülésezik az Állattenyésztők Európai Szövetségének 37. tudományos ülésszaka. A rangos eseményhez kapcsolódva az állattenyésztési termelési rendszerek és vállalatok, termelőeszközöket forgalmazó és gyártó cégek bemutatót rendeztek Üllőn, a Dóra-majorban. Azon túl, hogy a tudományos ülésszakon csaknem félszáz magyar szakembert is felkértek előadások tartására, a tegnap megnyílt és vasárnapig megtekinthető üllői bemutató is jó alkalmat biztosít a konferenciára hazánkba érkezett csaknem ezer tudósítónak, kutatónak és szakembernek, állattenyésztésünk eredményeinek megismeréséhez. A kiállítás kiemelkedő része az az élőállat-bemutató, amelyen szarvasmarhából húsz, sertésből tizenegy és juhból 30 féle fajtakonstrukciót láthatnak a szakemberek és az érdeklődők. Szakmailag kétségkívül az a pavilon tarthat számot legnagyobb érdeklődésre, ahol a legkorszerűbb biotechnikai eljárással születő, az embrióátültetésből származó állatokat mutatják be. Az új tudományos kutatási eredmény, az embrióátültetés lehetővé teszi a gazdasági állatok hatékonyabb szaporítását, az átörökítő képesség jobb kihasználását, a gyors és teljes fajtaváltást. Mint érdekesség viszont azok a fészerek vonzzák a legtöbb látogatót, ahol őshonos állatainkat, többek között cigája- és racka juhokat, magyar szürkemarhákat és mangalicasertéseket állítottak ki. Ezen a bemutatón magyar szürkemarháival második díjat nyert a Középtiszai Állami Gazdaság. Más Szolnok megyei kiállítókkal is találkozhatnak az üllői bemutatóra érkezők. Az Alcsiszigeti Szarvasmarhatenyésztő Gazdasági Társaság bemutatja, hogy milyen korszerű fejőházban oktatja a legkorszerűbb fejési technológiát az üzemi tanfolyamok résztvevőinek. Fejlesztő tevékenységének eredményeit — többek között a mobil juhfejő berendezését — mutatja be az Agrocoop Állat- tenyésztési és Takarmánytermesztési Rendszer; a vele együtt kiállító gesztorgazdaság, a Zagyvarékasi Béke Tsz pedig a lúdtartás vertikumát és a mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek hasznosítását. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság egy olyan energiatakarékos takarmányozási módszert népszerűsít — bemutatva a CCM, azaz a nedves kukorica-tárolás és etetés technológiáját, géprendszerét — amelynek a tudományos ülésszak is több előadást szentelt. Nem minden jószág élhet meg természetesen egy országos bemutatót: mi szem szájnak ingere — legalábbis a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termékei közül — mind ott látható a cég Üllőn kiállított négy hűtővitrinében. (Kép és szöveg: Temesközy F.) Kuriózumszámba mennek ma már őshonos állataink. A magyar szürkemarba és borja, valamint a hortobágyi racka fehér juhok a Városföldi Állami Gazdaság, a szőke mangalica pedig az Állattenyésztő Közös Vállalat tulajdona Háromszáz pályázó, százmilliós exporttöbblet Ha van mit támogatni, a pénz nem fogyhat el Beszélgetés az exportpályázati rendszer tapasztala fairól Egy évvel ezelőtt, a VII. ötéves terv irányelveinek kidolgozása idején született meg annak az exportfejlesztési pályázatnak a gondolata, amely azóta elég erősen megmozgatta gazdaságunkat, s amely hosszabb távon segítheti külkereskedelmi egyensúlyunk stabilizálását. A pályázat meghirdetése óta eltelt hozzávetőleg háromnegyed év. Mi mindent hozott, milyen eredménnyel járt eddig az „akció”, s mik az első tapasztalatok? Ezek— Milyen alapvető szándék vezette a kormányzatot, amikor a külkereskedelmi aktívum elérése, illetve növelés érdekében pályázatot írt ki ? — Az új középtávú terv kidolgozásakor már határozott és egyöntetű volt a vélemény: a beruházási lehetőségeket tovább korlátozva, a lemaradásunk kritikussá válhat, ezért a beruházások ösztönzése és támogatása szinte létkérdéssé vált. Már „csak” az élénkítés eszközeit keltett megkeresnünk, azt eldöntenünk, hogy a lehetséges utak közül merre induljunk. — Beszélne arról is, hogy miként születnek az ilyen távlati döntések? Milyen mechanizmus révén válik ki végül a lehetségesek közül a követendő út? — Az előkészítő szakaszban a különböző kormányzati szervek a legkülönbözőbb megoldásokat dolgozzák ki, teljesen szabadon, majd hosszas viták után alakul ki a végső, közös álláspont. Most is így történt. A cél a gazdaság élénkítése volt, ennek egyik eszközeként pedig a beruházási tevékenység gyorsítása kínálkozott. Közülük most csak kettőt említenék példaként. A feladatot megoldani segített volna például egy állami beruházási program, amelynek keretében az állam központilag indít és finanszíroz fejlesztéseket. Erre azonban most sem idő, sem elegendői pénz nem állt rendelkezésre. Nyilvánvalóvá Vált, hogy a meglévő gaz— Tapasztalataik szerint hogyan „mozdult” a gazdaság a pályázatra? Sikere volt-e az új formának a gazdálkodó szervezetek körében? — Énről különbözőek az értékelések. Voltak, akik lassúnak tartották a reagálást, sőt egyesek egyenesen kudarcról beszéltek, s arról, hogy megbukott ez a forma. Én most a saját véleményemet mondanám el. A reagálás a magyar gazdaság működési ütemét figyelembe véve, normálisnak mondható. A vállalatok nyilvánvalóan jól megrágták a döntésüket, s tulajdonképpen erre ment el az év első két hónapja. Márciusban és áprilisban viszont — részben a menetközben „megemelt” kedvezmények hatására is — ugrásszerűen megnőtt a pályázatok száma. Ekkorra Terephez alkalmazkodó Hatékony mütrágyaszóró A hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat új típusú műtrágyaszóró berendezések közös gyártásában állapodott meg az idén az NSZK-beli Amaso- nen céggel. Az új műtrágyaszóró elsősorban abban különbözik a régebbi típusúax- tól, hogy jobbak az úgynevezett menet-tulajdonságai. kel a kérdésekkel kerestük meg Neményi Lászlót, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetőjét, aki egyben a pályamunkák sorsát eldöntő tárcaközi bizottság titkárságának is a vezetője. A té- frnaköfr átfogó ismerőjeként nyilatkozhatott lapunknak, miivtel korábban aktívan részt vett — a minisz,tórium tervgazdasági főosztályán — a magyar népgazdaság fejlesztését célzó távlati stratégia kidolgozásában. dasági struktúrára kell alapozni a gazdaság élénkítését, mégpedig lehetőleg úgy, hogy a beruházások egyben az export növelését is szolgálják. Olyan megoldást kellett kidolgozni, amellyel az exportképes termékek fejlesztését szolgáló, s ezzel a konvertibilis kivitelt bővítő kezdeményezéseket támogatjuk. Ilyen beruházási politikával az ország termelési és exportszerkezetét is jó irányban tudjuk befolyásolni. És amellett, hogy hosszú távú, szerkezetátalakító exportfejlesztési programot kellett kidolgoznunk. lényeges szempont volt az is, hogy azok a cégek kerüljenek kedvezőbb helyzetbe, akik gyorsan lépnek, s már rövid távon is eredményt produkálnak. — Ezután már csak egy feladat maradt: meghatározni az ösztönzés konkrét formáját. Hogyan döntöttek a pályázati rendszer mellett? — Ez tulajdonképpen középút két szélsőség, az abszolút merev központi döntésen alapuló, és a teljesen szabad, nyitott megoldások között. A lényegét így lehetne summázni: az állam meghatározta az elnyerhető kedvezményeket és támogatási eszközöket, az elkölthető összeget, valamint a preferenciák odaítélésének mechanizmusát. Ezt követően viszont a vállalatok teljes felelősséggel, szabadon döntenek arról, hogy vállalkoznak vagy sem. Annak elbírálása azonban már újra állami feladat, hogy egy-egy pályázat beleillik-e a távlati fejlesztési elképzelésekbe. minden szférát áthatott már a mozgás, úgy az állami szektort, mint a szövetkezetit. Érdekes módon, leggyorsabban a kisvállalatok és a szövetkezetek mozdultak, s megfigyeltük a vidék kezdeti nagyobb érdeklődését is. Az igazi „nagyok”, a tradicionális iparvállalatok nem siettek. Többet meditáltak, valószínűleg újabb információkra vártak, s csak az év közepén jelentkeztek. Ez egyébként érthető is, hiszen náluk nagyobb a tét. Volt még egy érdekes tapasztalat: viszonylag sok olyan pályázó is jelentkezett, amelyiknek korábban nem volt kialakult exportháttere. Számukra azért kedvező ez a rendszer, mert éppen a külpiacra jutásuk terheit és kockázatát csökkentik némiképpen a pályázati kedvezmények. A Nemzetközi Tűzmegelőzési és Tűzoltási Műszaki Bizottság végrehajtó tanácsának szeptember 4—7 közötti, Budapesten sorra kerülő üléséről adtak tájékoztatót a sajtó munkatársainak szerdán délelőtt a Budapest Szállóban. A mostani ülés témakörei— Készítene egy számszerű gyorsmérleget is a pályázat eddig eltelt nyolc hónapjáról? — Eddig mintegy 300 pályázat érkezett be hozzánk, s megalapozottságukat jelzi, hogy ezekből mindössze 25 nem volt sikeres. A pénzügyi mérleget nehezebb megvonni, hiszen ezt még csak kalkulációs módszerekkel becsülve, eléggé pontatlanul tehetjük. Annyi bizonyos, hogy a pályázathoz kapcsolódó konvertibilis exporttöbbletünk már ’86-ban is meghaladja a 100 millió dollárt. Nem lenne azonban szerencsés ezt az összeget az igénybe vett preferenciák nagyságával összevetni, mivel távlatokban, hosszú távon kell gondolkodnunk. Az első évben egy ilyen akció természetszerűleg ráfizetéses, s a befektetések csak később térülnek meg. — A pályázati rendszer céljai között az export szerkezetének formálását, átalakítását is említette. Az eddig beérkezett sikeres pályamunkák mennyiben mutatnak ebbe az irányba? Kedvező változások kezdődtek — Már most kirajzolódni látszik egy olyan ágazati súlypont, ami egybevág az elképzelésekkel. Export-stratégiánk lényege közismert: az olyan magas feldolgozottsági fokú termékek kivitelét kell növelni, amelyek kedvező feltételek mellett állíthatók elő, alacsonyak a fajlagos anyag- és energia- költségei, egyáltalán nincs, vagy csak kicsi az importigényük, s még lehetne sorolni az ismert kritériumokat. A magyar exportcikkeknek jelenleg az egyharmada sorolható ebbe a kategóriába, ezt az arányt kell javítani. Nos, a pályamunkák döntő többsége ipari termékek kivitelének támogatását kéri, s ezeknek is több mint 80 százaléka a gépipari területéről, illetve a könnyűipar az előbbiek szerint kedvező ágazataiból érkezett. A kilátások tehát jók egy pozitív irányú átrendeződéshez. — Előfordulhat-e, hogy elfogy a pályázati rendszer keretében elkölthető pénz? — Természetesen, a pályázat részleteinek kimunkálásakor a rendelkezésre álló források nagyságát is meghatározta a kormányzat. Azonban ez nem lehet abszolút korlát. Ha valamelyik elfogy, — de még vannak támogatásra érdemes célok — a keretet érdemes utántöl- teni. így történt ez nemrég az állami alapjuttatás esetében is: a vártnál nagyobb volt az érdeklődés e támogatási forma iránt, ezért újabb 160—180 millió forintot kellett átcsoportosítani erre a célra az Állami Fejlesztési Bankhoz. A preferenciák pénzügyi fedezete tehát biztosított, pénzhiány nem fogja akadályozni a pályázati rendszer további működését. L. Murányi László ről, a közösen elért eredményekről s a szervezet terveiről Varga Károly tűzoltó vezérőrnagy, a Tűzoltóság országos parancsnoka, a Műszaki Tanács alelnöke tájékoztatta az újságírókat. Mint elmondta a budapesti tanácskozásra 26 ország jelezte részvételét. Az állam és a vállalatok A „kicsik” voltak gyorsabbak A fővárosban Nemzetközi tűzmegelőzési tanácskozás kezdődik
