Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-04 / 208. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. SZEPTEMBER 4. IA tudomány világa I Még csak a kezdetnél tartunk II biokertészet lehetőségei A Magyar Tudományos Akadémia ez évi közgyűléséhez kapcsolódva tudományos ülést tartottak a szaktudósok, amelyen a biotechnológiai eljárások hazai alkalmazásának a lehetőségeit, erediményeit vitatták meg. Az esemény fontosságát a közvélemény kevésbé érzékeli a kívánatosnál. A laikusok túlnyomó többsége a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert emberklóA vegyszerek haszna és kára Az emberiség egészének tekintélyes hányada nemhogy nem kielégítően táplálkozik, hanem éhezik. Ezért a mezőgazdasági növények védelmét világszerte egyre nagyobb érdeklődés kíséri. Az egyik leginkább agigasz- tó tény: a káros!tők, élősködők évről évre a mezőgazdasági össztermelés egyhar- madát elpusztítják. Nem volna hiábavaló e hatalmas tömegű élelmiszert megmenteni az emberiség számára. A terméseredmények növelésének és a termés megvédésének az utóbbi évtizedben elsősorban követett útja a vegyszerhasználat. A történelmének csaknem minden korábbi időszakában élelmiszerbehozatalra szoruló Nyugat-Európa az utóbbi években már élelmiszer felesleggel küszködik, ez nem csekély részt a kemikáÖrdögi ellentmondás Az utóbbi években egyrészt a kemikáliák folyamatos drágulása, másrészt a veszélyekre egyre szervezettebben figyelmeztető környezetvédő mozgalmak sokoldalú hatása miatt terjed a vegyszerek használatát tiltó, de legalábbis erőteljesen mérséklő bio- vagy alternatív gazdálkodás. E módszernek azonban egyelőre „nagyobb a füstje, mint a lángja”. Az alternatív módon művelt termőterület-bővülése ellenére — egy országban sem nagyobb az összes termőterület fél százalékánál. A biogazdálkodásnak Magyarországon is vannak hívei, ha kevesebben is, mint a M. M. Technikatörténeti érdekességek Puffing Biiiy nokra vagy ki ónemberekre gondol, ha biotechnológiáról hall. Pedig áz ugyanazon sejtekből, mesterséges körülmények között, egymással mindenben tökéletesen megegyező élőlények létrehozása a mesék birodalmába tartozik, a biotechnológia viszont az emberiség jelenlegi legfontosabb gondjai közül néhányra kíván megoldást találni. a többi között a mezőigazdaságiban és az élelmiszer-termelésben. liák egyre bőségesebb fel- használásának az eredménye. A probléma az, hogy a termésnövekedést biztosító vegyszeres gazdálkodás a legkevésbé sem elhanyagolható károkat is okoz. Lássuk csupán a figyelmeztető tények közül a leginkább aggasztó hazait: Magyarországon a (sok esetben helytelen) műtrágyázás és a (sok gazdaságban túlzó) permetezés következtében — a szennyvízelvezetés és a vízrendezés megoldatlanságával együtt — ma már másfél ezer településen nincs — helyi forrásból — egészséges ivóvíz. Az elnitrátosodott talajvíz tisztításának költségei pedig nagyok; egy köbméter víz nitrátalanítása átlagosan csaknem annyiba kerül, mint maga a vízdíj. nyugat-európai országokban. A módszer hazai terjedésének jele, hogy a közelmúltban Budapesten, a Köztársaság téren megnyílt az első „Biokertészek szakboltja”. E néhány négyzetméteres üzlet Debrecenből származó kertészmérnök alapítója és tulajdonosa bizonyos értelemben missziót vállal. Véleménye szerint a biogazdálkodásnak Magyar- országon egyelőre és alighanem még jó sok ideig csak a saját fogyasztásra termelő kiskert tulajdonosok körében van tere. Igazát illetékesek is megerősítik. Ez az irányzat — mutatnak rá a tények alapján — elsősorban ..a többi a gép dolga Intelligens fényképezőgépek Képünkön: » Minolta cég- beszélő fényképezőgépe Bár a mozdony felfedezését általában Stephenson 1829. évben szerkesztett „Rocket” mozdonyától számítják, mégis előtte többen készítettek sínpályán mozgó, vontatásra alkalmas gépeket. Az egyiket 165 évvel ezelőtt 1821-ben William Hedley angol feltaláló szerkesztette meg. A „Puffing Billy” nevű mozdony bányákban és kohókhoz kéthengeres gőzgépével 50 tonna terhet szállított é6 8 km/óra sebességet ért el. Az egyik leghosszabb életű mozdony volt. majdnem 50 évig közlekedett az angliai Wylam Colliery városka és a Tyne folyó között és ma is működőképes állapotban került a londoni Science Museumba elhelyezésre. azokban az országokban hódíthat, ahol túltermelés mutatkozik az agrárszektorban, ahol tehát a biogazdálkodással óhatatlanul együttjáró terméscsökkenés nem okoz lényeges feszültséget az ellátásiban, A képlet tehát: sok és — bár egyenletesebb elosztásban — egyre több élelmiszerre van szüksége az emberiségnek, ezért a termőterület döntő hányadán nemigen lehetséges a kemikáliák használatának mérséklése, sőt egész földrészeken annak a bővítése a célszerű. Ugyanakkor viszont a talajba jutó egyre több vegyszer mellékhatásként olyan veszélyeket idéz fel, amelyek hovatovább az emberiséget nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is fenyegetik. Feloldhatja-e ezt az ördögi ellentmondást a biotechnológia9 ígéretes kutatások Szerte a világban, Magyarországon is több intézetben, gazdálkodó szervezetben kutatnak vegyszer- mentes módszerek után. Többek között kísérleteznek antibioti'kum-termelő gombákkal, ragadozó és hí perparazita rovarokkal, rovar- hormonokkal stb. Ezek többsége egyelőre kísérleti szakaszban van, eddig a legígéretesebb kezdeményezések, azok, amelyek a kártevőknek (de legalább egy részüknek) ellenálló és a gyomnövényeket túlnövő, tehát azokat elnyomó növényfajták kifejlesztésére irányulnak. A biológiai, biotechnológiai módszerek jelenleg még nem nyújtanak teljes körű védelmet a kártevőiktől; de a szaktudósok arra törekednek, hogy azok egyre nagyobb körben és egyre hatásosabban nyújtsanak védelmet. Az eddigi eredményeket és a továbbfejlődési lehetőségeket elemző tanácskozás ezért fontos nemcsak a szaktudományok, hanem népgazdaságunk számára is. Olcsó nyersanyag A célgyúrt és — lignittel Nyersvasat koksz nélkül is tudnak gyártani, de ehhez sok földgáz kell. Egy új francia eljárással azonban koksz és földgáz nélkül is gyártható nyersvas, mégpedig lignittdl, illetőleg faszénnel. Erről az olcsó nyersanyagot hasznosító és kis méretekben is alkalmazható eljárásról annyi szivárgott ki, hogy a faszenet vagy a csekély értékű lignitet magas hőfokon oxigénben po- rítják. Az örvénylő anyag lángra kap. s a képződő gázok egy része arra szolgál, hogy a vasércet vasszivacs- csá redukálja, a maradék gázokat pedig megtisztítják a széntől és energiahordozóként értékesítik. A vasszivacs szénnel keveredik, s nyersvassá alakul. Ebből azután a hagyományos eljárással készítenek acélt. A próbaüzem már eredményesen termel. Ezzel az eljárással működő, évi 300 000 tonna teljesítményű nyersvasgyár építését tervezik. „ön megnyomja a gombot, a többi a gép dolga!” — így reklámozzák a mai modern fényképezőgépeket a fotóipar reklámfőnökei. Hasonlóan kezdődött — csaknem száz éve — a Kodak gyár alapítójának a jelmondata is de egészen másként fejeződött be: „ön megnyomja a gombot, a többi a mi dolgunk!” Valóban, annak idején, aki az első gépekkel fényképezett, a kép kidolgozását a gyárra kellett bíznia. Magát a gombnyomást is körülményes beállítások egész sora előzte meg. A fényképezés fejlődése során az 1950-es években valósult meg a fotósok régi álma, az azonnal kész képet eflőállító fényképezőgép. Ezt követően azonban csaknem két évtized telt el, amíg a távolságbeállítást automatizálták, ami azt jelenti, hogy a fotokémia fejlődése évtizedekkel megelőzte a foto- elektronikáét. Ügy látszik azonban, hogy a fotoelektro- nika ma már nemcsak behozta a lemaradást, hanem túl is szárnyalta a fotokémiát. Ezt az magyarázza, hogy az űrkutatás melléktermékeként kifejlesztett integrált áramkörök parányi elemeit a fényképezőgépekbe is beépítették, és új fotóelektronikai megoldások születtek. Egyebek között erre alapozva fejlesztették ki a megvilágítási idő önműködő szabályozásának új elvét. A legkorszerűbb készülékekben — a kvarcórákhoz hasonlóan — kvarcoszcillátorral vezérelt leosztórendszer működik, aminek a megvilágítási automatika hihetetlen pontossága és stabilitása az eredménye. Megvalósult a dinamikus mérésvezérlés, a rendszer figyelembe veszi az exponálás közben létrejövő megvilágítási váíltozásoka 3. Az autofókuszos gépek kétségtelen előnye, hogy mindig exponálásra kész állapotban Davy 1808-ban fedezte fel az elektromos ívkisülést, ez volt az alapja a szénelektró- dos ívlámpáknak. Edison 1879-ben elkészítette a szénszálas izzólámpáját, ez teremtette meg a villanyvilágítás lehetőségét. De ehhez nemcsak az izzólámpák tömeggyártását kellett megoldani, hanem ki kellett építeni a villamos erőműveket, vezetékhálózatokat, és el kellett terjeszteni a szigetelőanyagokat, kapcsolókat;, fogyasztásmérőket is. Az izzólámpa ezután olyan fejlődésen ment át, amelyhez foghatóval csak nagyon kevés ipari tömegcikk termék büszkélkedhet. Igaz, az eredeti kiviteléből csupán az Edison-fejet őrizte meg. vannak, ezért használójuk ritkán szalasztja el a témát. A 'számtalan fotatrükkre képes, bonyolult, aránylag terjedelmes gépek inkább elriasztják mintsem vásárlásra ösztönzik az átlag amatőrt. Erre a felismerésre jutva a gyárak kisméretű gépek egész sorát hozzák forgalomba. S igen jellemző korunk másik reklámszövege: „Működése egyszerűbb, mint a magyarázata!” A gép használójának nem kell többé latolgatnia, hogy kedvezőtIzzólámpák ma igen sok változatban készülnek. Számos olyan alkalmazási terület ismeretes, amelyekben ma sincs/. helyettesítőjük. Ilyenek például a miniatűrlámpák, a törpelámpák, a járműlámpák a közlekedési jelzőlámpák stb. A ^Világszerte gyártott és felhasznált Villamos/ fényforrások háromötöde ma is izzólámpa. A fénycsövek az izzólámpák mellett a legáltalánosabban elterjedt fényforrások. A villamos fényforrásoknak ezek az új képviselői az 1930-as évek elején jelentek meg. Mind felépítésükben, mind működési elvlükben alapvetően különböznek az izzólámpától. len fényviszonyok esetében mikor kapcsolja be a beépített villanókészüléket — erre való a gép automatikája. A legújabb fotós hír: a japán Minolta cég elkészítette a világ első beszélő fényképezőgépét, amely helytelen használat esetén nemcsak fénnyel figyelmeztet, hanem „beszól” is gazdájához: ..Kérem, használjon villanófényt!” Ameny- nyiben a lencsebeállítás életlen: „Kérem, ellenőrizze a távolságot!” Amíg a hőmérsékleti sugárzó izzólámpák folytonos spektrumot adnak, addig a kisüléses fényforrások vonalas spektrumot. Az izzólámpa izztótesté- nek villamos ellenállása — így vezetőképessége is — jól meghatározott szobahőmérsékleten és üzemi hőfokon. A kisüléses fényforrások gázterének hideg-szobahőmérsékletű villamos ellenállása gyakorlatilag végtelen. vagyis vezetőképessége nulla. Ezekben a fényforrásokban a fénykeltésre szolgáló fémek, illetve vegyüle- teikből felszabaduló fémek gőzeinek atomjai gerjednek és sugároznak. E sugárzás összetétele a töltőanyag kémiai minőségétől és nyomásától függ. Főleg közvilágítási célra egyre jobban terjednek a fémgőzlámpák. Ezek is kisülésen alapulnak, amelyekben fémgőz, leggyakrabban nátrium- vagy higanygőz atomjait gerjeszti magasabb energiaszintre az elektromos feszültség. A kisülő csőben levő fémet előbb el kell párologtatni, ezért az elektródák fűthetők. Az izző kató- dokból elektronok is kilépnek, ezek megindítják a kisülést. A kisnyomású fény- gőzlámpák színképe vonalas, igen csekély folytonos háttérrel. Képünkön: a japán Shiba- ura elektromos társaság fejlesztette ki a legújabb világítótestet, a gömbalakú „neonkörtét”. Formáján kívül még abban különbözik a hagyományos fénycsövektől, hogy bekapcsolása után a fény a másodperc tört része alatt gyullad ki. Az új világítótest egyelőre négyszer drágább az ugyanolyan teljesítményű hagyományos fénycsőnél. K. A. Hedley „Puffing Billy*’ mozdonya Oömb alakú neonkörte Fényforrások
