Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-18 / 220. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. SZEPTEMBER 18. IA tudomány világa I Bolygónk höháztartása Ózon a légkörben Régóta ismert, hogy a légkörnek 15—50 km-es magasságban elhelyezkedő rétegei ózont tartalmaznak. Ezt az ózonban gazdag réteget ozo- noszférának nevezik. Az ózon az oxigén háromatomos módosulata, s rendes körülmények között nem fordul elő, mert bomlékony. A légköri oxigéngáz javarésze a két oxigénatom összekapcsolódásával létrejött oxigénmolekulákból áll. Az ózon úgy Az ózonrétegnek a földi élet és az éghajlat szempontjából kétféle szerepe van: kiszűri a Nap ibolyántúli sugárzásának azt a rövidebb hullámhosszú — nagyobb energiájú — részét, amely roncsolóan hathat az élő szervezetek sejtjeire, s visz- szaveri a Föld felszínéről kisugárzott hő nagy részét, tehát ezzel fontos szerepe van bolygónk hőháztartásában. Az ózonrétegben bekövetkező változások feltehetőleg közvetlenül befolyásolnák a földi élet és az éghajat sorsát. A fluor-klór-metánok a legegyszerűbb szénhidrogének, a metánnak olyan származékai, amelyekben a hidrogénatomokat fluor- és klóratomok helyettesítik. A difluór-diklór-metánt, kereskedelmi nevén a Freon—12-t jó ötven évvel ezelőtt a hűtőgépekhez kezdték gyártani az amerikai Du Pont cégnél. Forráspontja mínusz 20 C-fok, ezért hűtőfolyadéknak kiválóan alkalmas, ráadásul nem gyúlékony, nem mérgező, nem bomlékony, s a fémfelületeket sem támadja meg. A második világháború óta tömegesen gyártott kézi tűzoltókészülékek hajtógázául Ennek a levegőbe került roppant mennyiségű freon- nak a sorsán gondolkodott el 1974-ben a kaliforniai egyetem két kutatója. Abból indultak ki, hogy a freonok valóban teljesen közömbösek, vízben nem oldódnak és semmiféle olyan biológiai és vegyi folyamatról nem tudunk, amelyben lebomlaná- nak, legalábbis a légkör alsó részében. Így idővel feljutnak az ozonszférába, s ott a Nap rövidebb hullám- hoszsú ultraibolya sugárzásának hatására viszonylag gyorsan elbomlanak, ami azt jelenti, hogy egy klóratom kiszakad a molekulából. Egyetlen szabad klóratom viszont rövid idő alatt sok ezer ózonmolekulát bonthat fel. Ha a freon bizonyos hakeletkezik, hogy a napfény rövidebb hullámhosszú ultraibolya sugárzásának hatására az oxigénmolekulák egy része oxigénatomokra hasad, majd az oxigénatomok újabb oxigénmolekulákkal ütközve ózonná alakulnak. A nagyobb hullámhosszú ultraibolya sugárzás hatására ellenkező irányú folyamat is végbemegy: az ózonmolekulák oxigénatomakra és molekulákra bomlanak. szintén tömegesen alkalmazták. A freonnak és rokon ve- gyületeinek felhasználásában az idézett elő gyökeres változást, hogy 1974-ben sikerült kidolgozni az olcsó, biztonságos kisnyomás'ú szelepek tömeges gyártásának technológiáját, s ezzel lehetővé vált, hogy az aeroszolos csomagolástechnikát tömegesen elterjesszék. A legjobb virő- gáznak a Freon—11 és a Freon—12 keveréke bizonyult, mert az ezzel töltött 150—200 kilopascal nyomású palackokban a nyomás még akkor sem emelkedik veszélyesen, ha a palack például a tűző napon 40—50 fokra melegedik fel. Az aeroszolos csomagolást először hajlakkhoz használták olyan sikerrel, hogy hamarosan a legnépszerűbb csomagolási formává vált nemcsak a kozmetikai cikkeknél, hanem a háztartásokban használt tisztítószereknél, festékeknél és rovarirtó vagy fertőtlenítőszerek körében is. Ez azzal járt, hogy csak az Egyesült Államokban egy év alatt három milliárd szórópalackot adtak el. Ennyi palacból félmillió tonnánál több freon kerül a levegőbe. tárértéket átlépve feldúsul az ózonszfér ában, ez azzal a következménnyel járhat, hogy az ózon lebomlásának sebessége jóval meghaladja a természetes mértéket, vagyis az ózon mennyisége attól kezdve állandóan csökken. Ezeket a feltevéseket, de főként a belőlük levont mennyiségi következtetéseket már akkor is sok szakember vitatta. A széles körű vizsgálatok repülőgépeken, léggömbökön, rakétákon és mesterséges holdakon elhelyezett ultraibolya-spektrofotométerek és más műszerek segítségével 1976 táján indultak meg. A riadalom azonban akkora volt, hogy az Egyesült Államokban 1977- ben betiltották a freonok szórópalackokban való használatát. Az USA Tudományos Akadémiája először 1979-ben foglalt állást: az akkor rendelkezésre álló mérési és kísérleti adatok alapján úgy számították, hogy amennyiben a légkörbe jutó fluor-klór-metánok mennyisége az 1977. évi szinten marad, a légkör ózontartalma évi 18,6 százalékkal fog csökkenni. Három esztendővel későbbi jelentések a csökkenés ütemét már csak évi 5—9 százalékosra becsülték, a legújabb, 1984-ben közzétett jelentés szerint pedig ez az érték évi 2—4 százalékos lesz. Mindezek hatására a freonok ipari gyártása, amely 1975 és 1980 között világszerte csökkent, ismét növekedni kezdett. A jövő kérdései Ezek után két kérdés vetődik fel. Az első az: hogyan lehetséges, hogy az előrejelzések néhány év alatt ennyire kedvezően változtak? A második, ebből következő kérdés: vajon az ezek után is várható kedvezőtlen következmények valóban csekélyek lesznek-e? Az első kérdésre könnyű felelni: a becsült értékek csökkenése abból adódik, hogy az elmúlt években sikerült számos, a légkörben végbemenő fotokémiai reakció sebességét pontosabban meghatározni. A második kérdésre egyelőre nincs válasz. Ha a légkör egészének ózontöménysége többé-ke- vésbé állandó maradna is, az nem jelentene tökéletes változatlanságot. Az ózont elbontó reakciók ugyanis főleg a sztratoszférában mennek végbe, az ózon képződésével járók pedig inkább a troposzféra alsó részében. A végeredmény az, hogy az ózon aránya 40 km-es magasságban akár 20 százalékkal is csökkenhet, 10 km-es magasságban viszont több mint 21 százalékkal is nőhet. Az amerikai akadémiai jelentést összeállító tudósok szerint ez növeli az ózon töménységét, legalábbis a légkör alsó részében, ami fenyegetheti a levegő minőségét a Föld felszínén. Máris vannak feltevések, amelyek szerint az erdők pusztulásáért nem kizárólag a savas esők a felelősek, hanem abban az ózonnal kapcsolatos fotokémiai folyamatoknak is szerepük van. Az ózonrétegnek ez a „hullámzása” befolyásolhatja a légköri áramlási folyamatokat, kihathat az időjárásra, az éghajlatra és Földünk hőháztartására. M. I. Az ózonréteg szerepe A freon hatása az ózonra íz Iprftógépgyár felvételre keres minősített és minősítéssel nem rendelkező hegesztőket jászberényi munkahelyre. áS? Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a vállalat üzem- gazdasági osztályán. Cint: Aprítógépgyár, 5101 Jászberény, Sportpálya út 1. (9666) Akkumulátor-töltés az úttest alól Az egyesült államokbelii Santa Barbarában valószínűleg már a közeljövőben útjára indul az a tíz villany- meghajtású kísérleti busz, amelyeknek az akkumulátorait az úttestbe beépített elektromágnesekkel töltik fel. Az ener giaf elvé tel az úttest alatt húzódó villany- vezetékből úgynevezett induktív csatlakozással megy végbe a következőképpen: a vezetékbe váltakozó áramot juttatnak, amely így váltakozó elektromágneses teret kelt maga körül. A buszokba beépített gyűjtőrendszer (kollektor) egy 4 cm széles légrésen keresztül veszi fel az energiát, s tölti fel vele az akkumulátorait. A tervek szerint a buszok egy 7 km-es útszakasz első 3 km-ét a vezetékes úttesten, a fennmaradó 4 km-t pedig a már feltöltött ■ akkumulátoraikkal teszik majd meg. Lökéshullámok az ember szolgálatában A mindennapi életben gyakran találkozunk lökéshullámokkal. A villámlást követő mennydörgés, a taps hangja, a karikás ostor csat- tamása vagy a szuperszonikus repülőgép által kiváltott hangrobbanás ugyanazon okra, a lökéshullámra, az ebben koncentrált energia hangenergiává történő átalakulására vezethető vissza. A lökéshullámokkal való foglalkozás az elmúlt időiben közvetlen jelentőséget nyert mind a technika különböző területein, mind pedig a tudományos életben. A segítségével koncentrált hatalmas energiák jól felhasználhatók a rakétatechnikában és a termonukleáris reakciók megindításánál egyaránt, de közvetlen tudományos jelentőségük is van, például a nagy pontosságú spektroszkópiás vizsgálatokban. Felhasználásukkal több millió fokos hőmérséklet állítható élő. A lökéshullámok létrejöttét úgy tudjuk szemléletesen elképzelni, hogy egy viszonylag nagy sebességgel haladó autósort idézünk magunk elé,, amelyben a gépkocsik meghatározott és azonos távolságban, egyforma sebességgel haladnak egymás után. Ha a sor elején haladó jármű vezetője valami miatt hirtelen megállni kényszerül, az utána következő gépkocsi vezetője csak bizonyos késéssel tudja követni őt a fékezésben. Hasonlóképpen késedelmesen fékez a harmadik kocsi, és a késedelem a hátrább lévő kocsiknál fokozódik. Lesz egy olyan kocsi, amely már nem tud időben megállni, ezért belerohan az előtte levőbe. Könnyű belátni, hogy minden ezt követő kocsi bele fog rohanni az őt megelőzőbe, s a kocsik összefutnak. A sorban haladó kocsik hullámszerűen torlódnak össze és halmozódnak fel egy frontban, amelynek helyzetét az első összeütközés helye határozza meg. A sorozatos összeütközések során a kocsik mozgási energiája a tor- lósási front mentén koncentrálódva alákul át: hőenergia, hanigenergia és egyéb energiák jöhetnek létre. Hasonló jelenség játszódik le a tenger hullámzásánál, a villámlásnál vagy a hangsebességet átlépő repülőgépeknél. A lökéshullámok szerepet kaptak a laboratóriumi alapkutatásokban csakúgy, mint az alkalmazott kutatásban. Sok hasznos adatot szolgáltatnak azok a kísérletek például, amelyek lehetővé teszik az egyes gázok, gőzök gerjesztett atomjainak vizsgálatát, élettartamuk meghatározását. Ily módon egyes asztrofizikai kísérleteket földi viszonyok között is el lehet végezni, köztük olyanokat, amelyeket eddig csak megfigyelhettünk. A technikában érdekes terület a fémek robbantásos álakítása, amelynél szintén a lökéshullámok játsszák a főszerepet. Képünkön robbantásos fémátalakítás után kiemelik a vízből a kezelt tárgyat, a víz a lökéshullám médiumának a szerepét tölti be. Kihalt óriásmadár Körülbelül nyolc méter lehetett a szárnyfesztávolsága annak a kihalt óriásmadárnak, amelynek csontmaradványait nemrégiben találták meg argentin tudósók Buenos Airestől nyugatra. A becslések szerint a megkövült csontok 5—6 millió évesek. Az órdásmadár festhosz- sza — a csőrtől a faroktólA gőzhajózás kezdeti idejében a fejlődés nagy akadálya volt, hogy a gőzgéppel a hajó középen elhelyezett lapátkerekeit hajtották, meg. A tengeri hajózásban a magas hullámok a lapátkerekes hajót erősen próbára tették: csak bukdácsolt a hullámok hátán, hol egyik, hol másik kereke emelkedett a víz fölé. Ez az „üres fogás” persze csökkentette a hajó sebességét és rongálta a gépezetét. A haditengerészetben 'alkalmazott lapát- kerekes gőzhajóknak továbbá az is nagy hátrányuk volt, hogy a nagy lapátkereket az ellenség könnyen megrongálhatta. Ezeken a hajókon segített a hajócsavar (propeller) fellakig — három méter, test- magassága pedig két méter lehetett. Valószínűleg csak Siklórepüléssel repült, s nem szárnycsapásokkal. Az eddig ismert legnagyobb madár szárnyfesztávolsága 4,8 m volt. A ko.idorkeselyűnék, a legnagyobb élő madárnak három méter a szárnyfesztá- voüsága. találása. Ez ugyanis mélyen a víz alá került elhelyezésre. tehát védett helyen és mintegy „becsavarodd k” a vízbe, forgó csavar szárnyai mozgatják a hajót. Elég régi találmány, eredetét pontosan nem ismerjük s feltalálójának a cseh-osztrák származású Joseph Resselt, Ausztria állami erdőgazdaságának igazgatóját tartjuk. Találmányát 160 évvel ezelőtt 1826-ban az osztrák „Civetta” gőzhajóra szerelték fél és próbálták ki. Ekkor azonban egy gőz elvezető cső a hajón eltörött és ezért az osztrák—magyar hatóságok minden további kísérletezést beszüntettek. K. A. I vándorló vese A vesén egyre gyakrabban végeznek olyan beavatkozásit, amelyben — műtét nélkül — a bőrön át vezetnék be tűi vagy műszert a vesébe. Ehhez az eljáráshoz ponitosar tudni kell, hogy a vese éppen hol „tartózkodik”. Régóta ismert ugyanis, hogy e vesék változtatják helyüket de ennek mikéntjét és mértékét még nem vizsgáltál módszeresen. Az Arizona Egyetem kutatói számítógépes tomográfia röntgeneztek betegeket, hasra,, hátra és mindkét oldalukra fektetve őket. Az ígj kapott képeket összevetettél egymással és bebizonyoso doitt, hogy a vesék nemcsal elölről hátrafelé, hanem i fej és a láb irányába is elmozdulnak. A legnagyóbl elmozdulás, amit a kutatói mértek, 10 cm-es volt,, s legtöbb elmozdulás azonhai ennél jóval kisebb. A ves< megcélozandó pontja, a beavatkozás helye egyébkén más módon — ultrahangé: vizsgálattal és egyideji röntgeneziéssel — is megállapítható. Illatcsapda Brit kutatók fölfedezték hogy a rovarokat vonzó ne mi feromonok és táplálékai illata táguló csigavonalba] terjed. A rovar a szűküli csigavonal egyik szélétől ; másik felé mozogva a szű külő csigavonal középponti irányában találja meg a illat forrását. Olyan illái csapdát készítettek tehát i rovarkártevők ellen, amel éppen ilyen csiga vonalaikba bocsátja ki a csalogató illái anyagot, ^s ezzel minden ed digi illatcsapdánál hatásé Babban vonzza a rovart. J csapdában azután ragadó felület ejti foglyul a kár tevőt. Az új berendezést tömegesen már szabadföldöl is kipróbálták az almarno- ilyok, a gyümölcslégy és as oűlvallégy ellen. Ressel hajócsavarja a bécsi Technisches Museumban 1 Technikatörténeti érdekességek 1 A hajócsavar ■
