Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. SZEPTEMBER 16. Magyar párt- és állami küldöttség Szíriában A rigai t9 Iái kozó Kétszáznyolcvan tagú amerikai delegáció érkezett Rigába, hogy a szovjet ven­déglátókkal megvitassa a kétoldalú kapcsolatok idő­szerű kérdéseit. Ennek a nem akármilyen jelentőségű kap­csolatnak manapság bizony a szokásosnál is több idősze­rű kérdése van. A beszélge­tők Rigában aligha szűköl­ködnek témában. Bár a reprezentatív talál­kozó csak tegnap kezdődött, nemcsak fontossága és érde­kessége, de — bizonyos ér­telemben — jelkép-jellege is figyelmet érdemel. A külpo­litika régi igazsága, hogy van­nak események, amelyeknek puszta ténye is kihat a dol­gok alakulására, vagy éppen érzékelteti, tükrözi azok ala­kulásának irányát. A rigai találkozó nemcsak jellegénél, de előzményeinél, egész tör­téneténél fogva jellegzetesen ilyen esemény. Olyannyira ilyen, hogy — talán, de csak talán — némi túlzással azt mondhatnánk: létrejötte ele­ve némi reményt ad a leg­fontosabbra. Arra, hogy min­denféle disszonáns hang (és disszonáns hozzáállás) elle­nére „a karaván halad”. Akik csak valamennyire is nyomon követik a sokéves fagy után lassan-nehezen meginduló párbeszédet, jól tudják, hogy a minap még úgy tűnt, a dialógus megtor­pan és e szomorú fejlemény egyik következményeként a rigai kísérlet is elmarad (az amerikai küldöttség utazását látványosan el is halasztot­ták). Amikor a közeledés amúgy is csikorogva induló, de mégiscsak induló gépeze­tébe bekerült az úgynevezett Daniloff-ügy homokszeme, voltak a túlparton, akik azt remélték és voltak ezen a parton, akik attól féltek, hogy a napsugaras nyárutón gyors politikai lehűlés követ­kezik. Veszélybe került a menetrend, amelynek része a rigai tanácskozás is. Csütörtökön újabb szov­jet—amerikai tárgyalás kez­dődik Genfben, aztán New Yorkban találkozik a szov­jet és az amerikai külügymi­niszter, mindez egy-egy lé­pésnek bizonyulhat a máso­dik Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó felé vezető ú)ton. A tét nem kisebb volt, mint az, sikerül-e az ellen- drukkereknek a Daniloff-ügy ürügyén megtorpedózniok mindezt? A válasz Rigában — és hi­tünk szerint nemcsak ott — egyelőre pozitívnak bizo­nyult. Harmat Endre (Folytatás az 1. oldalról) Széphelyi Zoltán nagykövet Damaszkusz, ban csati akozott. A magyar államfőt ezután magas rangú szíriai szemé­lyiségek üdvözölték: Albdel Halim Hadd am és Zuheir Ma­sa nka olelnökök, Albdul-Rauf Kásaem miniszterelnök, Musztafa Tlász hadügymi­niszter és Faruk as-Saraa külügyminiszter, a magyar küldöttség állandó kísérője. Az Elnöki Tanács elnökét szíriai ütegek 21 díszlövése köszöntötte. A szíriai Mártí­rok iskolájának növendékei, a magyar kolónia úttörői vi­rágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek és vendéglátók­nak egyaránt. Losonczi Pál Hafez Asszad elnök kíséretében fogadta a tiszteletére kivonult szíriai díszegység tisztelgését, majd felcsendült a magyar és a A délutáni rövid pihenő után zsúfolt program követ­kezett: Losonca Pál megko­szorúzta a Mártírok temető­jének emlékművét, sor kerül t az első tárgyalásokra Háfez Asszad államfővel, aki este díszvacsorát adott a vendé­gek tiszteletére. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. Hófez Asszad köszöntője Háfez Asszad pohárköszön­tőjében emlékeztetett arra, hogy magyar államfő első al­kalommal látogat Szíriáiba majd kijelentette: a látogatás igen fontos esemény a két ország közötti baráti kapcso­latok történetében. Az elnök nagyra értékelte Magyarország és a többi szocialista ország elvi állás­pontját, a támogatást, amely­ben Szíriának az agresszió és a megszállás ellen, a térség­beli igazságos béke érdeké­ben folyó harcát részesítik. Bírálta azokat az erőket, amelyek megfosztották a tér­séget a békétől és uralmi tö­rekvéseikkel jelenleg is akadályozzák a béke létre­jöttét a térségben. Háfez Asszad rámutatott, hogy Iz­rael az imperializmus támo­gatásával arab területeket tart megszállva, az Egyesült Államok stratégiai szövet­ségre lépett Izraellel és meg­állapodást kötött vele a csil- laghálborús programban való részvételéről — hangsúlyoz­ta. A szíriai elnök bírálta az amerikai politikát, amely mindezzel párhuzamosan kü- lönalkukba próbálja bele­vonni az arab rendszereket. ,,Mi, Szíriában emellett köteleztük el magunkat, olyan békéért küzdünk, amely az ENSZ védnöksége szíriai himnusz. A szíriai ál­lamfő bemutatta az Elnöki Tanács elnökének a fogadá­sára megjelent szíriai szemé­lyiségeket — köztük a kor­mány több tagját —, a dip­lomáciai missziók vezetőit, és a damaszkuszi magyar koló­nia képviselőit. Rövid, barátságos eszme­cserére máris sor került Lo­sonc zi Pál és Háfez Asszad között, a repülőtér díszes, faburkolatú, virágokkal dí­szített kormányvárójában, ahol a vendégek és vendég­látók rövid pihenőt tartottak. A negyedórás beszélgetés után Losonczi Pál és felesé­ge a piros sapkás testőrök sorfala között lépett a vára­kozó gépkocsikhoz majd az újonnan épült vendégházba, a Tinrin (Október) palotába hajtatott, ök a palota első vendégei. Losonczi Pál fele­sége délután Damaszkusz ne­vezetességeivel ismerkedett. alatt, az összes érintett fél részvételével, beleértve Biz­tonsági Tanács állandó tag­jait is, az ENSZ-határozatok alapján összeülő nemzetközi konferencia révén valósul meg oly módon, hogy Izrael kivonul az összes megszállt területről és a Palesztinái arab nép visszanyeri elide­geníthetetlen nemzed joga­it, beleértve az önrendelke­zés, a visszatérés és a hazá­ja földjén való államalapí­tás jogát”, hangsúlyozta Há­fez Asszad. A szíriai államfő kifejtet­te hogy a különállóikra való törekvés — az igazságos bé­kéhez vezető út helyett — a közel-keleti robbanásveszé­lyes helyzet állandósulását, a nemzetközi béke és bizton­ság veszélyeztetését vonja írnaga után. Emlékeztetett arra, hogy Szíria, valahány­szor módjában állt, segített a túszok megmentésében. Leszögezte azonban azt is, hogy a népeknek jogukban áll szembeszállni a hazáju­kat megszálló agresszorok- kaL Ezen az alapon támogat­ja Szíria a libanoni népi el­lenállást és a palesztin el­lenállást, amely a megszállt területeken küzd népe jogai­nak visszaszerzéséért. Losonczi Pál válasza Losonczi Pál válaszában megköszönte Háfez Asszad- nak a meghívást és kifejez­te háláját a meleg fogadta­tásért, a vendégszeretetért, amelyben a vezetése alatt Szíriába érkezett küldöttsé­get részesítették. Tolmácsol­ta az MSZMP Központi Bi­zottsága. az Elnöki Tanács, a kormány és a magyar nép szívélyes üdvözletét a szíriai népnek és vezetőinek, s ki­jelentette: .Elismeréssel tekintünk eredményeikre, amelyeket az Aralb Űjjászületés Szocialista Pártja és személy Szerint Háfez Asszad elnök úr ve­zetésével a szíriai nép az országépítő munkában, hazá­ja védelmében és külpoliti­kai törekvéseiben elért”. „A reakciós erők politiká­jának következményeként a világ számos térségében, így a Közel-Keleten. Közép- Amerikában és Dél-Afriká- ban is kiéleződtek a regio­nális konfliktusok” — mon­dotta a továbbiakban a ma­gyar államfő. „Különös ag­godalmat ébreszt, hogy az évtizedek óta megoldatlan közel-keleti válság, az ame­rikai támogatást élvező Iz­rael területszerző politikája súlyosan fenyegeti az arab országok függetlenségét és szuverenitását, a térség né­peinek békéjét. Meggyőző­désünk, hogy a közel-keleti válság tartós, átfogó és igaz­ságos rendezésének elenged­hetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli kivonása az 1967-ben megszállt öszes arab terület­ről. A rendezés keretében garantálni kell a palesztin nép törvényes jogait, bele­értve önrendelkezési és ál­lamalapítási jogát, s szava­tolná a térség valamennyi ál­lamának békéjét és biztonsá­gát. A Szovjetunió közel-ke­leti rendezési javaslataival és az arab államok fezi ter­vével összhangban úgy vél­jük, hogy a közel-keleti vál­ság rendezését az ENSZ égi­sze alatt, valamennyi érde­kelt fél, köztük a palesztin nép törvényes képviselője, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet részvételével ösz- szehívandó nemzetközi bé­kekonferencia keretében le­het és kell elérni”. A kétoldalú kapcsolatokról szólva az Elnöki Tanács el­nöke elégedetten nyugtázta a magyar—szíriad együttmű­ködés eredményes fejlődését és megállapította: céljaink, törekvéseink nagyfokú egy­beesése, álláspontjaink azo­nossága, vagy hasonlósága a világpolitika alapvető kér­déseinek megítélésében a jövőben is szilárd alapot je­lent az egyenlőség és a köl­csönös tisztelet elvein nyug­vó magyar—szíriai kapcso­latok kiegyensúlyozott fej­lesztésére” — s hozzáfűzte, hogy ezen a téren még sok a kihasználatlan lehetőség. A pártközi kapcsolatok to­vábbá fejlesztése, a politikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos, kulturális együttmű­ködés elmélyítését lehetővé tevő feltételek gazdagítása és teljes mértékű kihaszná­lása országaink közös érde­ke — mondotta pohárköszön- tőjében Losonczi Pál. Díszvacsora, pohárköszöntök Pravda-cikk Nemzetközi értekezlet a közel-keleti helyzet rendezésére Bármennyire bonyolult is a közel-keleti helyzet, bár­milyen nagyok is az arab fronton belüli nézeteltéré­sek, a politikai barométer nem a különalkuk híveinek kedvez, hanem azoknak, akik az elhúzódó válság átfogó rendezését s e célból teljes képviseletű nemzetközi ér­tekezlet összehívását kíván­ják — írja a Pravda tegnapi számában Pavel Gyem- csenko. A térség problémáit átte­kintő és elemző cikkében rá­mutat: a Közel-Keleten a vál­ság olyannyira elmérgese­dett, hogy nincs hozzá ha­sonló a regionális feszültsé­gek között sem hosszadal­masságát, sem az egész nem­zetközi helyzetre gyakorolt kedvezőtlen hatását tekint­ve. Az utóbbi időben talán az a benyomás alakulhatott ki, hogy olyan önálló, egy­mástól elszigetelt tűzfészkek jöttek létre, mint amilyen Líbia, Libanon, az iráni—ira­ki háború, a palesztin góc, a megszállt területek problé­mája. Ez azonban csak a lát­szat, mert nem nehéz észre­venni, hogy minden egyes válsággóc létrejöttében és fennmaradtában szerepet ját­szik Washington, s hogy mindegyikük a legközvetle­nebb kapcsolatban van az arab—izraeli konfliktussal, amely a közel-keleti feszült­ség tengelyének tekinthető. Szankciók a terrorizmus ós Dél-Bfrika ellen Dz EGK külügyminiszteri értekezletén Tegnap délután megnyílt a belga fővárosban a közös pia­ci tagországok külügyminisz­tereinek tanácskozása. A kétnapos ülés napirendjén a terrorizmus, a Dél-Afrika el­leni szankciók, valamint a Közös Piac és Törökország viszonyának témája szerepel. A terrorizmust illetően bi­zonyosnak látszik az egyetér­tés abban, hogy intenzívebbé teszik a tagországok bűnül­döző szerveinek együttműkö­dését, valamint a hírszerzési adatok gyors kicserélését. A Dél-Afrika elleni szank­ciókról azonban megoszlanak a vélemények. A nyáron Há­gában a Közös Piac legutób­bi csúcsértekezletén kidol­gozott javaslat szerint a tag­országoknak le kellene állí­taniuk minden új beruházást Dél-Afrikában és meg kelle­ne tiltaniuk az arany, a szén, a vasi és az acél behozatalát. Az NSZK vonakodik ezektől, mert félti igen jelentős be­ruházásait, Portugália pedig a Dél-Afrikában élő mintegy 600 ezer portugál sorsa miatt aggódik. E két ország csak a dél-afrikai szén behozata­lának embargójára akarja korlátozni a szankciókat. A többi tagország viszont raJ gaszkodik az egyhangú dön­téshez, mert ellenkező eset­ben a teljes embargónak a maguk részéről való vállalá­sával hátrányba kerülnének a Közös Piacon belül enyhébb rendszabályokat alkalmazó partnerekkel szemben, s az embargó őket érzékenyebben érintené, mint maiját Dél- Afrikát. BONN A bajor főváros egyik öt­emeletes irodaházában is­meretlen személyek tegnap hajnalban pokolgépet rob­bantottak. A robbantás tete­mes károkat okozott az épü­letben, s ereje még néhány szomszédos házban, így egy postahivatalban is bezúzta az ablakokat. A Deutschlandfunk rádió- állomás reggeli jelentése sze­rint a hatóságok a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) el­nevezésű, magát szélsőbal- oldalinak feltüntető nyugat­német terrorszervezetet gya­nítja a merénylet mögött. MOSZKVA Tegnap hazaérkezett Pe- kingből Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió minisztertaná­csának első elnökhelyettese. Talizin a kínai kormány meghívására tett hivatalos látogatást a Kínai Népköz- társaságban. fi külügyminiszteri találktzé előtt 1. II Szovjetunió híve az álláspontokat közelítő tárgyalásoknak Szeptember 19-én és 20-án Wa­shingtoniban sor kerül Sevardnad­ze szovjet és Shultz amerikai kül­ügyminiszter találkozójára. Fel­adatuk a tanácskozásukat előkészí­tő kétoldlalú és igen széles téma­körű konzultációsorozat mérlegé­nek megvonása, illetve annak tisz­tázása. hol tart a szovjet—ameri­kai viszony jelenleg és van-e esély a továbblépésre. A kétoldalú szakértői megbeszé­léseket szovjet részről hasznosnak minősítették, rámutatva arra is, hogy továbbra is fennállnak alap­vető ellentétek. „A két fel ellen­őrizte politikai óráit, itt-ott meg­tisztították a szerkezeteket, meg­történt az órák bizonyos .pontosí­tása. ám az órák szinkronba állí­tása nem sikerült” — állapította meg Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes múlt heti sajtóértekezletén. Sevardnadze ós Shultz bizonyo­san találkozni fog, az akadályokat sikerült elhárítani. Eredetileg már májusban tárgyalóasztalhoz kellett volna ülniük, de a Líbia ellen áp­rilisban végrehajtott amerikai ter- rorbomibázás miatt szovjet rész­ről a találkozót lemondták. A Lí­bia körüli, múlt hónapi amerikai flottamozdulatok miatt tartani le­hetett az események megismétlő­désétől, de szerencsére nem így történt. Az utolsó akadály az el­múlt hetekben a Daniloff-ügy volt: a titkos iratok átvételén raj­takapott amerikai tudósító esetét Nyugaton annyira felfújták, hogy félő volt: egész világot érintő, több nagyságrenddel fontosabb ügyeket fog elhomályosítani. Itt végül kompromisszumos megoldás szü­letett. Felmerül a kérdés, milyen körül­mények közepette kerül sor a wa­shingtoni találkozóra? Mihail Gor­bacsov, a Rudé Právőnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a genfi csúcs találkozó utáni amerikai kormánypolitikát elemez­ve aggasztó kép tárul elénk, ami­ből az a következtetés vonható le, hogy amerikai részről legalizálni akarják a fegyverkezési hajszát. A genfi csúcs óta égy jottányit sem közeledett a két fél a fegyverzet- csökkenitésről szóló megállapodás­hoz — állapította meg a főtitkár. Geraszámov külügyi szóvivő ko­rábban arról beszélt, hogy a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó felé tovább vezető útról a külügymi­niszteri találkozón fognak dönteni. Mihail Gorbacsov legutóbb ugyan­csak úgy fogalmazott, hogy ezen a találkozón fogják tisztázni, van-e a szovjet—amerikai párbeszédnek esélye a továbblépésre. A Szovjet­unió mindenesetre híve az újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó­nak — mondotta — ám egy ilyen csúcs aligha hoz hasznot, ha foly­tatódik a fegyverkezési hajsza, ha fokozódik a feszültségi, ha meg­szegik a meglévő szerződéseket. Amerikai részről mesterséges op­timizmust keltenek, mintha a csúcstalálkozó előkészítése teljes gőzzel folyna, hogy azután, ha szükséges, azt mondhassák, a Szov­jetunió Roütikája miatt nem szü­lettek eredmények •— mutatott rá Mihail Gorbacsov. A szovjet megnyilatkozásokban visszatérő motívum, hogy az ame­rikai fegyverkezési törekvések lé­nyegében a Szovjetunió gazdasági tönkretételét célozzák, s mint Va- lenytin Falin, az APN sajtóügy­nökség igazgatója találóan fogal­mazott: háborút kívánnak folytat­ni a fegyverek felhasználása nél­kül. Szovjet részről diplomáciai, katonai, politikai és propaganda té­ren felvették a harcot az amerikai törekvésekkel szemben: rávilágí­tanak a világ közvéleménye előtt az amerikai ibékeszólamiok tartal- matlanságára és a valódi amerikai szándékokra; részben a várhatóan fokozódó terhek miatt elkezdődött a szovjet gazdaság nagyszabású korszerűsítése; katonai részről az amerikai fegyverkezési lépések le­hetőleg minél olcsóbb, ám mégis hatékony ellentételezésére töreked­nek, jelezve, hogy nem kívánják lemásolni az Egyesült Államok hi­hetetlenül költséges fegyverkezési megoldásait. Diplomáciai síkon több nagyszabású szovjet leszere­lési javaslat született, a Szovjet­unió négyszer hosszabbította meg egyoldalú atomkísérleti moratóri­umát és egy régi nyugati kifogást felszámolva jelentékeny előrelépés történt a helyszíni ellenőrzés terén is: kölcsönös megállapodás alapján amerikai tudósok kezelte ellenőr­ző berendezések működnek a sze- mipalatyinszki kísérleti terep köze­lében, s a stockholmi konferenci­án a Szovjetunió ugyancsak kölcsö­nös alapon hozzájárult európai te­rülete esetenkénti, repülőgépről történő ellenőrzéséhez. Nagyszabású, több síkon folyta­tott küzdelem folyik tehát a két fél között egymás szándékainak semlegesítésére és saját célkitűzé­seik elérésére. A republikánus kor­mányzat hatalomraj utása után nem kívánta ott folytatni a szov­jet—amerikai kapcsolatokat, ahol elődei abbahagyták. Közel hat évre volt szükség ahhoz, hogy ön­magával dűlőre jusson és megha­tározza, milyen mérleg elérésére kíván törekedni ebben a viszony­rendszerben. Az, hogy a két fél között a nukleáris és űrfegyverek­től kezdve. Afganisztánon keresz­tül a kultúráig terjedő, igen szé­les körű konzultációsorozat volt és további tárgyalások lesznek, jelzi, hoigy az amerikai álláspont kiala­kult, s mostmár a két fél állás­pontjainak közelítése a feladat. Az eheti külügyminiszteri tanácskozás talán már ’'ál ászt ad arra a kér­désre, eredmény reményében tart­ható-e meg a szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Varadi Emil

Next

/
Thumbnails
Contents