Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

1986. SZEPTEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Rendelet-tervezet a házadóról (Folytatás az 1. oldalról) lathoz kapcsolódva Németh Kálmán (Győr-Sopron me­gye) felvetette: az egyes te­lepüléseken gyakran hoznak létre az állampolgárok jelen­tős anyagi áldozattal víz-, szennyvíz-, telefontársuláso­kat. Valószínűleg kedvező visszhangra találna, ha eze­ket a terheket levonnák a házak adójából. Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szat- már megye) annak az aggá­lyának adott hangot, hogy az egyébként is létszámhiány­nyal küszködő tanácsi appa­rátus bírja-e majd a tör­vényerejű rendelet végrehaj­tását. Bölcsey György (Budapest) a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság titkára java­solta, hogy az engedély nél­kül épített ingatlanok nagy­ságuktól függetlenül legye­nek adókötelesek. Nagy End- réné (Heves megye) vélemé­nye szerint a kettő — azaz városi és községi — telepü­léskategória helyett legalább háromra lenne szükség. Hangsúlyozta: a nagyobb alapterületű, értékesebb csa­ládi házat építő fiatalok óriási terheket vállalnak, s később, a ház elkészülte után magas adót kell fizetniük. Világosnak, könnyen érthe­tőnek és tömörnek vélte a rendelet-tervezetet Tál lóssy Frigyes (Budapest). Vitat­kozva képviselőtársával, Szabó Kálmánnal, javasolta: hagyják meg a tervezet ere­deti szövegét, azaz az állam­tól vásárolt lakások tulajdo­nosai élvezzenek 10 évig adó- mentességet. A vitában felszólalt még Horváth Ferenc (Somogy megye); Tulok András (Veszprém megye) és Séra János (Komárom megye). A képviselők észrevételei­re válaszolva Békési László kiemelte: nincs szükség utó­lagos társadalmi vitára, de a törvényerejű rendelet vég­rehajtásakor fontos a lakos­ság széles körű tájékoztatá­sa. Az új szabályozással 15— 20 ezer családnak számotte­vően növekednek a terhei, 1 600 000 család viszont men­tesül az adófizetés alól. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tanácsok a helyi sa­játosságokra tekintettel 90 százalékkal csökkenthetik, illetve 40 százalékkal fel­emelhetik az alapadót. Az ülésen — amely Bognár József zárszavával ért véget — a két testület elfogadta a házadóról szóló törvényerejű rendelet-tervezetet. Magyar—lengyel barátsági gyűlés Jászboldog házán Tegnap, a déli órákban Szolnokra érkezett Wojciech Salapski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykö­vetségének első titkára, a Lengyel Kulturális és Tájé­koztató Központ helyettes igazgatója, Jerzy Królikow- ski, a PA Interpress buda­pesti tudósítója kíséretében. A vendégeket Tóth Lajos, a Hazafias Népfront > megyei titkárhelyettese fogadta és kísérte tovább Jászboldog- házára. A település életéről Matók István tanácselnök tájékoztatta a vendégeket, akik ezt követően a helyszí­nen ismerkedtek a Hűtőgép­gyár radiátor gyáregységé­ben és az Aranykalász Tsz- ben folyó termelőmunkával. Az esti órákban a tanács­háza nagytermében barátsá­gi gyűlésen találkozott a köz­ség lakóival W. Salapski, és az érdeklődőket Lengyelor­szág jelenlegi helyzetéről, a magyar—lengyel kapcsola­tokról tájékoztatta. A barát­sági gyűlés színhelyén kiál­lítás nyílt Lengyel bélyegek képekben címmel. A rendez­vény kulturális műsorral zá­rult. II fegyveres erők napja alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) ság a szeptember 26-án, pénteken zajló esti rendez­vény: e napra a budapesti Petőfi Csarnok-beli Csillag- fény-disco költözik a tisza- ligeti sportcsarnokba; este hattól éjjel egyig [tartanak majd a. különleges szórako­zást ígérő filmvetítések, le­mezlovas-műsorok és más zenei produkciók. A hétvégén ismét a sporté a főszerep: a labdajátékok középdöntői után — 28-án —, vasárnap délelőtt az út­törők, a középiskolásak és a dolgozók legjobb csapatai küzdenek az elsőségért. A Tiszailigetben ugyanakkor haditechnikai és polgári vé­delmi kiállítás nyílik katonai alakulatok, az MHSZ, a munkásőrség, a polgári vé­delem és a megyei tűaoltópa- rancsnokság közreműködésé­vel. A XXIV. tiszaligeti na­pokat menetdal-bemutató, úttörő zenészeik műsora vala­mint a Killián György Re­pülő Műszaki Főiskola SE ejtőernyőseinek légi attrak­ciója zárja. Kisújszálláson szeptember 19-én, pénteken este fél hét­kor fáklyás és lampionos fel­vonulással kezdődnek a li­geti napok. Az ünnepélyes megnyitó, s az ifjúsági poli­tikai nagygyűlés este fél nyolckor kezdődik, A ren­dezvénysorozat első napja a ligeti s zínpadon a Ni nő együttes koncertjével feje­ződik majd be. Másnap, szombaton a munkásőrség megalakulásá­nak közelgő 30. évfordulójá­nak alkalmából a munkásőr­ség tevékenységét (bemutató kiállítás és video filmvetítés lesz a sporttelepen, majd ha­ditechnikai, MHSZ, polgári védelmi, rendőrségi és tűzol­tó — bemutatók. Hőlégbal- lonosok, műrepülők, ejtőer­nyősök, sárkányrepülők és helikopterek parádéját majd a járőr- és nyomozókutya- bemutatón az ember hűséges négylábú segítőtársának „tu­dományát” csodálhatják meg az érdeklődők. A szombati nap strand­fürdőben medencebállal, vi- deo-discoval, tűzijátékkal végződik. Vasárnap — minden kor­osztály számára — futó. ko­cogó délelőttöt szerveznek a ligeti napok rendezői. Ez- ütán kezdődik az olimpiai ötpróba a családi váltófutás­sal. A start helye a városi tanács épülete előtt lesz. Dél­előtt grungfocival, majd a sportversenyek döntőivel folytatódik a rendezvényso­rozat. A tavasbemutatót — amely délelőtt tizenegy óra­kor kezdődik — megtekint­hetik a reggel óta tevékeny­kedő úttörők és kisdobosok, akik a horgász- és főzőver­senyre nevezhetnek be majd. Délután tekeverseny vala­mint sakk szimultán a prog­ram, amely a MÁV Művelő­dési házában lesz megtartva. A kisújszállási ligeti ~ na­pok utolsó eseményeként, hétfőn — várhatóan a legif­jabb korosztály örömére — az Állami Bábszínház János vitéz című előadását láthat­ják az érdeklődők. Bővültek az áfészek ellátási feladatai Most a veszteség felszámolása volt a cél A MESZŰV elnökének nyilatkozata a Zöldért megszűnéséről Budapest és az ország öt megyéje után Szolnokon is megszűnt önálló vállalatként működni a helyi Zöldért. Te­vékenységi körét, termelőeszközeit szeptember elsejétől négy megyei áfész — a szolnoki, a jászberényi, a tiszafü­redi és a kunszentmártoni — vette át. A „gazdacsere” előzményeiről, az átszervezéstől várt változásokról Gazdag Sándor, a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok Megyei Szö­vetségének elnöke nyilatkozott a Néplapnak. — Nem az első eset az or­szágban, egy Zöldért Válla­lat megszüntetése. Van vala­milyen közös oka e gazdál­kodó szervezetek gyakori válságba kerülésének? Szerepe megváltozott — Igen, és nem véletlenül. Azok a Zöldértek maradtak és maradnak továbbra is talpon, amelyek képesek ön­állóan gazdálkodni, amelyek nem szűkítették le tevékeny­ségüket a zöldség- és gyü­mölcskereskedelemre. Ered­ményeket azok érnek el, amelyek sikeresen és szoro­san kapcsolódtak be a for­galmazott termékek termel­tetésébe, illetve azok ahol ipari tevékenységet folytat­nak. A békéscsabai vállalat például a szűkén értelmezett szakmai profiltól tulajdon­képpen idegen csípős szalá­mi gyártásával foglalkozik igen sikeresen. Azok, akik csak a hagyományos módon akartak, tudtak élni, bajba kerültek és nem véletlenül. Amikor igen sok kis téesz és kis áfész volt például Szolnok megyében is, termé­szetesen szükség volt egy olyan szervezetre, amelyik a megtermelt zöldséget és gyü­mölcsöt összegyűjti és eljut­tatja a lakossághoz, a fel­dolgozó üzemekhez, export­ra készít elő árut, készletez a téli hónapokra. Ám a zöld­ség- és gyümölcstermeléssel foglalkozó, sok alapanyagot termelő nagyobb téeszek és konzervgyárak már maguk­tól is egymásra találtak, a nagyobb áfészek — jobb anyagi lehetőségeik és kiter­jedtebb termeltetői kapcso­lataik során — képesekké váltak a nagybani zöldség­kereskedelemre. Ráadásul — mert egy sor területen a nagyüzemek lemondtak a munkaigényes kultúrákról — a szakmában mind nagyobb teret nyertek a kistermelők Közel hetven termékkel a piacon A Szolnok Megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat je­lenleg napi 40 tonna sertés- és 20 tonna marhahúst dol­goz fel, ebből csaknem hetven féle terméket állít elő. Húskészítményei nemcsak megyeszerte kedveltek, kere­settek, hanem a fővárosban is. Az üzemben egyre több korszerű gép segíti, könnyíti a dolgozók munkáját — mint például az automata zsírcsomagoló — de a gyártás során nagy szükség van az emberi erőre, szakértelemre is. Képeinken a feldolgozás egy-egy mozzanatát mutatjuk be A sertésvágóban és a kiskereskedők. Szóval a Zöldért kiszorult a zöldség­gyümölcskereskedelemből. Ennek már csak azért is így kellett lennie, mert a zöld­ségtermelés költségeinek nö­vekedése miatt egyre elvisel­hetetlenebb volt a közvetítő kereskedelem bekapcsolása. Az áfészek például a piaci árból minél többet igyekez­nek visszajuttatni tagjaiknak a szakcsoportokban termelők­nek. Nincs miit adni a köz­vetítő kereskedelemnek! A Zöldért végül egyetlen terü­leten őrizte meg főszerepét: a burgonya, a hagyma és az alma téli tárolásában. — A felvázolt folyamat évek óta tart, nem lehetett volna korábban megkezdeni az átszervezést? — Gazdálkodási problé­mái korábban is voltak a Szolnok megyei vállalatnak, nagy pénzügyi nehézségei azonban tulajdonképpen csak tavaly támadtak: több mint tízmillió forintos veszteség­gel zárta az évet. A Szövosz vezetősége ez év tavaszán — abban bízva, hogy 1985 csak egy kivételesen rosszul sike­rült év volt — a vállalat ön­állóságának megőrzése és pénzügyi megsegítése mellett döntött. Az idei félévkor azonban ismét egy közel tíz­milliós veszteséget mutatott a mérleg. Ojabb erősítő, pénzügyi injekciózásnak már nem volt értelme, hisz sem­mi garancia nem volt arra, hogy a Zöldért javítani tudja eredményességét. — Végül a vállalat négy kirendeltségének négy áfész- be történő beolvasztása mel­lett döntöttek. A fogyasztási szövetkezetek kötelezettsé­get vállaltak a Zöldért ellá­tási feladatainak megoldásá­ra. Képesek lesznek ugyan­azt a feladatot, ugyanazokkal az eszközökkel nyereségesen megoldani? ön nemrégiben még áfész-elnök volt, örült volna, ha valamelyik Zöldért kirendeltséget átveheti? Saját érdek is volt — Biztos, hogy jelentős terhet, felelősséget vállaltak az áfészek, a Zöldért tevé­kenységét azonban át kellett vállalniuk. Saját érdekük volt, ezt követelte a megye 200 ezer áfész-tagjával szem­ben vállalt ellátási kötele­zettségük. Tételezzük fel, hogy a feladatait átvevő utód nélkül szűnik meg a Zöldért. Az űrt — talán nem 1986. szeptember elsejétől, nem „egyik napról a másik­ra” — de az áfészeknek úgy­is be kellett volna tölteni, fel kellett volna például ké­szülniük a korábbinál több burgonya téli tárolására, ha a tagok ellátását biztosítani akarják. Ezt a tevékenysé­get a vállalat tárolóit átvé­ve könnyebben és gyorsab­ban végezhetik el a szövet­kezetek. Ráadásul az éssze­rűség is a mostani megoldást diktálta: a szolnoki, a jász­berényi, a tiszafüredi és kunszentmártoni áfészek körzetükben már évek óta kezükben tartják a zöldség- gyümölcsforgalmazás jelen­tős részét, megfelelő, a szak­mát jól ismerő kereskedelmi apparátusuk van... És, hogy ugyanazokkal az eszközök­kel lehet-e jobb eredménye­ket elérni? Csak a Zöldért­nél alkalmazottakkal bizto­san nem, az új körülmények között megfelelő hatékony­ságot biztositó módszereket az áfészeknek meg kell ta­lálniuk. Ez létérdekük, hi­szen saját nyereségüket, tag- társuk érdekei t tették kocká­ra a nyert előnyökért. A szö­vetkezeteknél ezt ^tudják, igen alaposan átgondolták például azokat a feltételeket, amelyek szerint a téli táro­lási szerződéseket megkötöt­ték a nagy fogyasztókkal, máris csökkentették az „örö­költ ’ adminisztrációs lét­számot. Kötelezettség et vállaltak — Az áfésAek előnyeiről beszélt... Felsorakoztatna néhányat? — Például kedvező felté­telekkel jutottak a tevékeny­ségi körük bővítésére lehető­séget adó termelési eszkö­zökhöz. De van más is: az egyes térségekben koncent­rálható a zöldség- gyümölcs­forgalmazás és ez lehetőséget ad az eszközök gazdaságo­sabb kihasználására, meg­szűntek a párhuzamos tevé­kenységek ; bővülhetnek a szövetkezetek export áru­alapjai, ésszerűsíthető a szál­lítás szervezése. Ezeket az előnyöket az áfészek felis­merték, ezért is vállalkoztak az egyes Zöldért kirendeltsé­gek átvételére. ■— A fogyasztók érzékelni fogják az átszervezés hatá­sait? — A fogyasztási szövetke­zetek vállalták a lakossági és közületi ellátás színvona­lának megőrzését, ezt köte­lességünk meg is tartani. Persze, az ellátás javítására, a zöldség- gyümölcskereske­delem ellentmondásainak megszüntetésére lenne szük­ség. Ezeket a gondokat a mostani átszervezés egyma­gában nem oldhatja meg, közvetlen célja nem is ez volt. A legsürgetőbb feladat­nak most azt tartottuk, hogy a Zöldért valószínűleg min­den évben újra termelődő veszteségeit úgy szüntessük meg, hogy az ellátás se szen­vedjen csorbát. Én azonban hiszem, hogy a zöldség- gyü­mölcsforgalmazás új, megyei szervezetében az előbb emlí­tett feladatok megoldására is kedvezőbbek lesznek a fel­tételek. V. Sz. J. I Paksi Itemerimű új blokkjában Megindították a lánereakciát A feldolgozóban napi tíz mázsa krinolint töltenek (Fotó: Korányi Éva) Tegnap reggel a Paksi Atomerőmű 3. számú reakto­rában megindították az úgy­nevezett önfenntartó láncre­akciót, az energiatermelés céljait szolgáló irányított maghasadást. Ennek teljesít­ményszintje egyelőre olyan alacsony, hogy a reaktorban fejlődő hő még nem is mér­hető, a folyamat intenzitása csak a további próbákhoz szükséges mértékű. Ezzel a kitűzött határidőt megelőzve a 3. blokk üzembe helyezési munkáiban új szakasz kez­dődött, amelynek során a reaktor üzemanyagtölteté­nek, szabályozó és védelmi rendszerének tulajdonságait ellenőrzik a Paksi Atomerő­mű Vállalat szakemberei. A tervek szerint még eb­ben a hónapban sor kerül az új blokk első párhuzamos kapcsolására, és attól kezd­ve ez az egység is részt vesz a villamosenergia-termelés- ben. Az erőmű rendszerein eddig elvégzett próbák és el­lenőrzések a berendezések jó minőségéről, a szerelési és üzembe helyezési munkák magas színvonaláról tanús­kodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents