Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-13 / 190. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 13: 25 éves a környezetvédelmi bírság Nem a büntetés—a megelőzés a cél Negyedszázada hirdették ki azt a kormányrendeletet, amely lehetővé tette, hogy a 'vízügyi hatóság szennyvíz- bírsággal sújtsa a vizeket károsan szennyező üzemeket. Kerek tíz éven át csak. ezt, a folyókat, patakokat, tavakat, és a talajvíz tisztaságát védő bírságot fizették azok az ipari vállalatok, amelyek szennyezték az életet jelentő vizet Az elmúlt másfél évtizedben vezették be a csatornabírságot, a légszennyezési A környezetvédelmi bírságnak összegszerűen megszabott felső határa nincs, egyes bírságfajtáknál a nyolc számjegyű bírság sem kelt feltűnést. És jónéhány olyan vállalat van, amely több bírságfajtában is „érdekelt”, mivel határérték felett szeny- nyezi a vizet, a levegőt, s esetleg még a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelkezéseket is megszegi. Jogos a kérdés, hogy mi a hatása a környezetvédelmi bírságnak? Tíz esztendős például a levegő szennyezését büntető bírság; és 600 ezer tonna évente hazánkban a levegőbe jutó szilárd szennyezés. „Élen jár” ebben a kohászat, a vegyipar, és a villamos- energia-termelés. A VI. ötéves terv során jelentős erőfeszítések történtek a légszennyezést csökkentő környezetvédelmi beruházások érdekében, és a költségek egy részét a légszennyezési bírságból befolyt összeg fedezi. Jelentős változás például a széntüzelésű erőművekben az elektrofil- ter alkalmazása, melynek eredményeként 100 ezer tonnával csökken a szilárd szennyezés. Borsodban a beruházás előtti évi 40 ezer tonnáról 2500 tonnára csökkent a szilárd légszennyező anyagok tömege. A váci cementgyár korszerűsítésénél szintén elektrofiltert alkalmaznak, és várható a beruMíg a természetvédelmi bírság alig érinti a vállalatokat, addig a zaj- és rezgésbírság elsősorban az ipar „asztala”. Ennek a legifjabb bírságot, a veszélyeshulladék-. a természetvédelmi, valamint a zaj- és a rezgés- bírságot. Legnagyobb „tekintélye” a „bírságcsalád” legidősebb tagjának van: a szennyvízbírság összege az első évi alig kettőszázezer forintról 1984-re 900 millió forintra nőtt. (Ez abból is adódik, hogy mivel sok helyütt a kiszabott türelmi idő már régen lejárt, egyre magasabb a bírságtétel). házás támogatása, amelyet részben a környezetvédelmi bírság összegéből fedeznek. Az új levegőtisztaság-védelmi jogszabály 1987. január 1-től lép hatályba. Lényege egyrészt a szigorítás és a progresszivitás, ami azt jelenti, hogy a jelenleginek többszörösére nőhet a bírság az évek folyamán. A másik fontos jellemzője az új jogszabálynak: ösztönzi a vállalatokat a környezetvédő .beruházásra azáltal, hogy lehetővé teszi a bírság egy részének visszatérítését. A környezetet veszélyes hulladékokkal károsító vállalatokat, szövetkezeteket (ebben a témában a mezőgazdaság „vetélytársa” az iparnak) gyakorlatilag 1983 óta sújtják bírsággal, amelynek nagyságrendje meggondolásra készteti az érintett gazdasági egységeket. Már az első évben 142 millió forintot tett ki a bírság összege, melyet a nagyvállalatoktól, például a Lenin Kohászati Művektől, a Borsodi Hőerőműtől és a Salgótarjáni Kohászati Üzemektől hajtottak be. A bejelentés elmulasztását is büntetik, és nem veszi tekintetbe a jogszabály a vállalat helyzetét. a progresszív bírság félévenként kiszabható, illetve ismételhető. Az érintett vállalatok környezetvédő beruházásai bizonyítják, hogy ez a viszonylag fiatal bírság eredményesen ösztönöz. bírságnak kiszabása bonyolultabb előzményekkel jár, mint társaié, hiszen csak pontos műszeres mérés alapján állapítható meg, hogy a megengedett határértéket túllépte a zaj, illetve rezgés szintje. Attól is függ a bírság, hogy az ártalom hány lakószobát érint. Gyakorlatilag másfél év tapasztalatairól beszélhetünk, de már érződik a bírság hatása, keresik a megoldást az érintett vállalatok. — Nem öncél a bírság, — hangsúlyozta dr. Szilágyi Péter, az Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatal jogásza beszélgetésünk során. — Az a lényeg, hogy javuljon a helyzet. A VII. ötéves terv irányelveit megszabó népgazdasági tervtörvény alapján a környezetvédelem a költségvetés önálló fejezete. Azt is megköveteli a törvény, hogy a környezetvédelem érdekeit érvényre kell juttatni, a termelés szempontjait figyelembe véve. Ez feltételezi a jogi és közgazdasági szabályozás összhangját. Gyakorlatilag azt, hogy a termelés ne járjon a környezet károsításával, sem a környezet óvása ne menjen a termelés rovására. Legyenek érdekeltek Vagyis nem a büntetés a cél, hanem az, hogy kialakuljon az aktív és megelőző környezetvédelem; a jogi és gazdasági szabályozók erre ösztönözzék az ipart, tegyék érdekeltté az ipari ártalmak megszüntetésében. Ezeknek a célkitűzéseknek eléréséhez szükség van arra, hogy korszerűsítsék a környezetvédelmi bírság rendszerét. Az állam a környezeti elemek védelmére vonatkozó kötelezettségek megállapítása és a bírságolás mellett eddig is nyújtott anyagi segítséget a vállalatoknak a környezetvédelmi beruházásokhoz; a bírságokból befolyt összegek bővítik a támogatásra szánt pénzügyi alapokat. A jövőben is folytatják ezt a környezetvédelmi politikát. Ennek eredményességét, sikerességét azon lehet majd lemérni, hogy jobban kibontakozik-e a vállalatok környezetvédelmi érzékenysége, érdekeltsége, mint ahogy az elmúlt negyedszázadban történt. J. E. A levegő mér tisztább A rezgést is mérik [ÁFÉSZ Pályázati felhívás! A Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ pályázatot az alábbi egység szerződéses üzemeltetésére 1986. október hó 1. napjától kezdődően: 147. számú Italbolt, Szajol, Károlyi M. u. 32. A versenytárgyalás ideje: 1986. szeptember 17. (szerda), délelőtt 9 óra A versenytárgyalás helye: Szolnok, Marx park 8. III. emelet, tanácsterem. Pályázatokat 1986. szeptember 8-ig lehet benyújtani írásban. Tájékoztató adatokat a szövetkezet központjában vehetnek át az érdeklődők (Szolnok, Marx park 8. III. emelet, Közgazdasági Ősz Félia hentesárak csomagolására A Papíripari Vállalat csomagolóanyag-gyárában új fóliát fejlesztettek ki, amelyet elsősorban a húsiparnak ajánlanak. Az átlátszó, hegeszthető, jól záródó, gőznek és gázoknak ellenálló csomagolóanyag egészségügyi engedélyezése most folyik. Ha ez befejeződik, megkezdődhet a nagyüzemi gyártás. Az új terméket elsősorban a tőkés exportra induló sonkaszállítmányok csomagolására ajánlják a gyártók. A különleges csomagolóanyag előállítására egy NSZK-beli gépet béreltek. A nagy teljesítményű, modern berendezésen gyártják a már ismert, a vákuumcsomagoláshoz szükséges fóliát is, amelyet az úgynevezett félszáraz húsáru — kolbász, szalámi — csomagolásához használnak. A mostani, továbbfejlesztett változat azonban jobb minőségű a korábbiaknál, az így csomagolt áru hosszabb ideig tárolható, és kevésbé szárad ki. Ugyancsak a különleges fóliagyártó berendezésen állítják elő az egyszer használatos orvosi fecskendők csomagolására alkalmas terméküket. A vérnyomása rendben Alaposan meglepődik ma az, aki évekkel korábban járt a tiszafüredi strandon: a városban a megye legelegánsabb, legkonfortosabb fürdőhelyére talál. Nyilvánvaló, hogy a városiasodás láza nem kerülte el a medencék környékét sem: az egykori falusi szabványstrandból a nyári pihenés kellemes „színtere” lett. A ragyogó tisztaság, a leheveredésre hívogató tágasság, a zavarba ejtően áttetsző víz akkor is nagy kísértés lenne a kánikulában, ha mindössze egy jóízű megmártózásra venné igénybe a fürdőző. Ám a város patriótái nem elégedtek meg azzal, hogy csak hűsö- lést biztosítsanak az ide látogatónak; ha már víz —akkor gyógyítson is! Rente Ferenc, a városi tanács elnöke elmondta, hogy valójában a termálvíz sugallta a gyógyító munkát. Rendszeres látogatók újságolták örömmel, hogy a reumatikus, izületi fájdalmaik szűntek egy-egy fürdőzés után. „Jó ez a víz”! — adták egymásnak tovább a szakvéleményt az idősebb környékbeliek. Ha jó, akkor bűn lenne nem kihasználni — határozták el a tanács vezetői, és a Víz- és Csatorna Vállalat partner volt abban, hogy fiziotherápiás rendelő létesüljön a strand területén. A karcagi kórház az egészségügy oldaláról támogatta meg a kezdeményezést — hogyne tette volna, hiszen ezzel kórházi ágy szabadul fel! — aztán elkezdődött az építkezés. Jelenleg úgy 7 millió forintot költöttek rá a város intézményei, és ami ebből létesült, nem kevés. Ha Rente Ferenc nem intett volna lépten nyomon, hogy le ne írjam azt a definíciót, miszerint ez „kórház a medence szélén”, magam szemrebbenés nélkül annak titulálnám. A sátortetővel fedett melegvizű medence mellett ugyanis egy pompás nappali szanatórium fogadja a gyógyulni vágyót. A korszerű gyógyászati eszközök mellett van tornaterme, gyógytornásza, végeznek masszázst, ám ami a legfontosabb; gyógyító munkában jártas szakembert szereztek dr. Beranek László személyében, akit Bükfürdőről csábítottak ide, s aki jelenleg szakdolgozatban foglalja rendszerbe a gyógyító tapasztalatokat. Az érdeklődés? Napi 90— 100 beteg a környékről, akik beutalóval érkeznek, és műtét utáni panaszaiktól, csonttörés után jelentkező bántal- maiktói szabadulnak itt meg. Tévedés ne essék: a tiszafüredi strand vize nem gyógyvíz. Legalábbis egyelőre nem az. Ezt a minősítést az összegzett tapasztalatok alapján az Országos Közegészségügyi Intézet adja, ám pillanatnyilag ott tart az elismerésben, hogy gyógyvízi hasznosításúnak ítélte. Hazánk gyógyvizekben annyira gazdag, hogy ma már csínján bánnak e titulus odaítélésével, mivel ennek fejlesztést illető vonzata is van. Egy gyógyvíz körül üdülőkörzet létesítését kell szorgalmazni, szállodával, kellő idegenforgalommal, no és persze, az anyagi javak koncentrálásával. Tiszafüred vize tehát sorban áll az elismerésért ám a városban nem tétlenül várják, hogy a gyógyultan távozó betegek sora végül meggyőzően voksoljon a földben lévő kincs hasznossága mellett. Építenek, bővítenék tehát, mindig any- nyit, amennyire éppen pénz kerül. Közben pedig az itt megfordultak ingyenes reklámja újabb és újabb híveket toboroz a füredi termálvíznek. • ■' mj Jk A parányi tornateremben kerékpárom! is lehet A gyógymedence patikatisztaságát a rendszeres karbantartásnak is köszönhetik (Fotó: T. K. L.) Az ember pedig eltöprenghet azon, hogy a térniészet rulettgolyóját is a vaks'zeren- cse irányítja... A Tiszasüly határában lévő Kolopfürdő gyógyító kincséből Európa- hírű zarándokhelyet teremthetne egy, a füredihez hasonló urbanizációs földindulás. Ott — kezdetleges manufaktúrával termelik ki a varázslatos hatású gyógyisza- pot. Tiszafüreden korszerű nappali kórház létesült, — a gyógyvíz minősítés elnyerésének reményében. Csodák akkor születnek, amikor az ilyen nagyszerű lehetőségek éppen találkoznak! — palágyi —------------------------------------V
