Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 9. iHeti világhíradó I VASÁRNAP: Az atom- és hidrogén bomba elleni harc kérdéseiről világkonferencia kezdődött Hirosimában. — Asszad szfrial elnök és Husszein jordániai király megbeszéléseket folytatott Damaszkuszban. — Dániel Ortega nicaraguai elnök béke- és barátsági szerző­dés aláírását javasolta az Egyesült Államoknak. HÉTFŐ: Bush amerikai alel- nők Kairóban megbeszélé­seket folytatott Mubarak egyiptomi államfővel. — Irán elvetette az iraki bé­kejavaslatokat. KEDD: A nemzetközösség tagállamai — Angliát le­számítva — szankciókat ha­tároztak el a fajüldöző dél-afrikai rezsim ellen. — A libanoni muzulmán veze­tők elutasították Amin Dzsemajel államfő békekez­deményezéseit. — A kőolaj exportáló országok szerve­zete (OPEC) az olajkiter­melés csökkentéséről ho­zott határozatot. — Bettino Craxi előterjesztette az új olasz kormány programját. SZERDA: Hirosimában és földünk számos más pont­ján megemlékeztek a japán várost ért atomtámadás 41. évfordulójáról. — India, Tanzánia, Argentina, Svéd­ország, Görögország és Me­xikó vezetői csúcsértekezle­tet tartottak a mexikói Ix- tapában. — Reagan ameri­kai elnök ismét megerősí­tette, hogy az Egyesült Ál­lamok érvénytelennek te­kinti a SAI-T—II szerződést. CSÜTÖRTÖK: Reagan ameri­kai elnök ismét hangoztat­ta, hogy az ürfegyverkezési program „nem lehet alku tárgya” a Szovjetunióval folytatandó leszerelési tár­gyalásokon. — Amerikai szakértők utaztak Moszk­vába a szeptemberben ese­dékes szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó, illetve a genfi tárgyalások úiabb fordulója előkészité- sóre. — A Mexikóban ta­nácskozó hatok bejelentet­ték, hogy vállalnák eev atommoratórium ellenőrzé­sét,” ha a nagyhatalmak meg tudnának állanodnl egv ilyen szerződés aláírá­sában. PÉNTEK: Khomeini a.iatol- lah. iráni vallási vezető élesen bírálta Marokkót, Jordániát és Egyiptomot. Van-e lehetőség a nukleá­ris kísérletek és a hadásza­ti fegyverek számának csök­kentésére, a hirosimai fel­hívás után? Szerdán helyi idő szerint 8 óra 15 perckor Hirosima főterén, az egykori iparka­mara kupolás épületének romjai előtt több tízezer em­ber a földre feküdt. Így em­lékeztek meg a 41 évvel ez­előtti atombomba-támadás­ról abban a városban, ame­lyet a Földön először ért nukleáris csapás. Hirosima újabb békenyilatkozatátoan a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítésére, a tartós béke biztosítására szólítot­ták fel az összes atomhatal­mat. A dokumentum méltat­ta a Szovjetunió által egy éve életbe léptetett egyoldalú atomkísérleti moratóriumot. Követelte a nukleáris fegy­verkísérletek haladéktalan megszüntetését, és teljes tá­mogatásáról biztosította Mi­hail Gorbacsov javaslatát, egy szovjet—amerikai csúcs- találkozó Hirosimában való megtartására. Némi optimizmusra ad okot, hogy a múlt hét végén •befejeződött genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon, ame­lyek a nukleáris fegyverkí­sérletekről folytak, bizonyos fokú — ha nem is konkrét — előrehaladás mutatkozott. Moszkva és Washington kö­zött azonban változatlanul jelentősek a nézetkülönbsé­gek a kísérletek eltiltását il­letően, és az Egyesült Álla­mok egyelőre csak az ellen­őrzés kérdésének megvitatá­sára volt hajlandó. Feltétle­nül pozitív eredménynek számít, hogy a két ország küldöttsége megállapodott a tárgyalások folytatásában. Ugyanakkor eredménytele­nül végződött a másik genfi megbeszélés, amelyet a két ország képviselői a SALT— II. szerződésről folytattak. Az Egyesült Államok válto­zatlanul tartja magát ahhoz az állásponthoz — ezt egyéb­ként Reagan amerikai elnök e heti nyilatkozatában ismét megerősítette —, hogy a ha­dászati fegyverek számát korlátozó szerződés előírá­sait amerikai részről nem tartják be a jövőben. Az 1979-ben aláírt megállapo­dást az Egyesült Államok kongreszusa sohasem ratifi­kálta, de a két kormány hall­gatólagosan megállapodott, hogy a jegyzőkönyvekben foglaltakat betartja. A rossz hír után jónak szá­mít, hogy hétfőtől Moszkvá­ban tárgyal az Egyesült Ál­lamoknak az a szakértői de­legációja, amely arra hiva­tott, hogy előkészítse a lesze­relési tárgyalások felújítását és konkrét javaslatokat te­gyen a szeptemberben sorra kerülő szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszél lések programjára. A két or­szág diplomáciájának veze­tője egy újabb amerikai csúcstalálkozó lehetőségeit fogja megvizsgálni. Hogyan alakul a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság kapcsolata Mihail Gor­bacsov vlagyivosztoki beszé­de után? Mihail Gorbacsov Vlagyi­vosztokban átfogóan elemez­te a távol-keleti helyzetet. Konkrét javaslatokat tett — többek között — a Kínához fűződő viszony teljes norma­lizálására. A Szovjetunió kész Kínával akár a legfel­sőbb szinten is tárgyalni a határ menti övezetek részará­nyos csapatcsökkentéséről és más kérdésekről. Ezt már iMihail Kapica külügymi­niszter-helyettes mondta azon a sajtóértekezleten, amelyen elemezte Gorbacsov főtitkár vlagyivosztoki be­szédét. Kína mindeddig há­rom előfeltételhez kötötte a kapcsolatok telijes rendezé­sét: a Szovjetunió vonja ki csapatait Afganisztániból, csökkentse a Mongóliában és a közös határ mentén lévő fegyveres erőinek számát, valamint ne támogassa Viet­nam délkelet-ázsiai politiká­ját. Mihail Gorbacsov jelezte, hogy a Szovjetunió kész' ki­vonni csapatait Mongóliából és hat ezreddel csökkenti Af­ganisztánban lévő fegyveres erőinek létszámát. Ide kíván­kozik, hogy Vietnam már két évvel ezelőtt menetren­det dolgozott ki Kambodzsá­ban állomásozó önkéntesei­nek visszavonására. Októ­berben a szovjet—kínai kon­zultáció keretében Peking- ben katonai és diplomáciai szakértők tanácskoznak majd a vlagyivosztoki javaslatok gyakorlati részéről. Pekingi bejelentés szerint a vlagyivosztoki beszéd több figyelemreméltó megállapí­tást tartalmaz. A kínai kül­ügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy bizonyos szinten egy idő óta már fo­lyik párbeszéd Kína és a Szovjetunió képviselői kö­zött. Végül is hajlandó-e Nagy- Britannia és az Egyesült Ál­lamok a Dél-Afrika-ellenes szankciókra? A héten Angliában mini­csúcsértekezletet tartottak a nemzetközösségi tagállamok képviselői. Zambia, Zimbab­we, Kanada, Ausztrália, In­dia, a bahamai közösség és természetesen Anglia állam- és kormányfői a Dél-Afrika ellen hozandó szankciókról tárgyaltak. Először fordult elő, hogy a kiadott záróközle­ményben a résztvevő felek kijelentették: csak abban «ér­tenek egyet, hogy nincs egyetértés Nagy-Britannia és a többi, 49 tagállamot képvi­selő politikusok között A nemzetközösség képviselői — Thatcher brit miniszterelnök határozott nemtetszése elle­nére — magukévá tették a ta­valyi csúcsértekezleten elfo­gadott Dél-Afrika ellleni szankciókra vonatkozó nyolc­pontos ajánlásokat és azokon felül további szigorú bünte­tőintézkedéseket határoztak el. Angliának, csakúgy mint az Egyesült Államoknak ko­moly gazdasági érdekei fű­ződnek a Dél-Afrikával fenn­tartott kereskedelmi kapcso­latokhoz. Ezért is gyenge lá­bakon áll az az érvelésük, hogy az esetleges Pretoria- ellenes szankciók elsősorban a dél-afrikai feketéket és a szomszédos országokat hoz­zák nehéz helyzetbe. A fejle­ményeket figyelembe véve azonban előbb-utóbb elkerül­hetetlennek látszik, hogy a nyugati nagyhatalmak is csatlakozzanak a Dél-Afrika- ellenes szankciókhoz. Annál is inkább, mert Nagy-Britan­nia már most is rákénysze­rült kisebb jelentőségű kor­látozó intézkedések bejelen­tésére. G. Fehér Péter Irak—Irán Khomeini nem hajlik az Irakkal való megbékélésre Rádióbeszédében éles han­gon támadta Marokkó, Jor­dánia és Egyiptom vezetőit Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője. II. Hasszán marokkói és Husszein jordá­niai uralkodót. valamint Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt „az iszlám árulói­nak” nevezte és felszólította az arab, illetve a muzulmán országokat, büntessék meg II. Hasszán királyt azért, mert tárgyalt Simon Peresz izraeli miniszterelnökkel. Irán legfőbb vallási veze­tője a mekkai zarándoklatra készülőkhöz intézett beszédé­ben kizárta az Irakkal való megbékélést. - Felszólította az arab országokat, ne támogas­sák Irakot Irán elleni hábo­rújában. Pokolgép robbant tegnap a libanoni főváros nyugati negye­dében. A képen; folynak a mentési munkálatok (Telefotó — KS) Kádár János interjúja a Time-ban Élénk nemzetközi visszhang Uj Űrrepülőgép kétmilliárd dollárért Külön tanácskozáson vitat­ták meg a Fehér Házban az amerikai Országos Űrhajózá­si és Űrkutatási Hivatal (NASA) javaslatát arról, hogy a januárban felrobbant Challenger helyébe építse­nek új űrrepülőgépet. Félhi­vatalos közlések szerint Rea­gan elnök hajlandó a javas­lat elfogadására, de egyelőre nem tudják, honnan vegyék az ehhez szükséges, körülbe­lül kétmilliárd dollárt. Dél-afrikai fejlemények Háromszázötven szakszervezeti vezető fogságban A dél-afrikai hatóságok tegnap Sowetóban feltartóz­tatták Winnie Mandelát, a bebörtönzött Nelson Mande- lánaikj az AJjrikai Nemzeti Kongresszus vezetőjének fe­leségét és Helen Suzmant, az ellenzéki Haladó Szövetségi Párt parlamenti képviselőjét. A két ismert ellenzéki sze­mélyiséget, s az őket kísérő újságírókat később elenged­ték — közölték szemtanúk. A fajüldöző dél-afrikai rendszer a rendkívüli állapot adta lehetőségeket Selhasz­nálva mintegy ezer szakszer­vezeti aktivistát, közöttük 350 ismert vezetőt tart fog­ságban — közölték a dél-af- rikai szakszervezetek hely­zetét vizsgáló független szer­vezetek. Június 12. óta 2730 szakszervezeti aktivistát vettek őrizetbe hosszabb rö- videbb időre. Zimbabwe gazdasági szank­ciókat jelentett be a Dél-af­rikai Köztársaság ellen. Ro­bert Mugabe Hararéban tar­tott sajtókonferenciáján teg­nap közölte, hogy a két or­szág között gazdasági hábo- dúl, és országa alkalmazni fogja Pretoriával szemben a londoni „mini-csúcson” elfo­gadott gazdasági megszorítá­sokat. A nemzetközi gazdasági együttműködés erősítését, a kelet—nyugati együttműkö­désben jelentkező akadályok felszámolását szorgalmazta Kádár János a Time ameri­kai magazinnak adott inter­jújában — emelik ki ismer­tetéseikben a nagy nemzet­közi hírügynökségek. Az AFP francia hírügy­nökség New York-i keltezé­sű tudósításának bevezetőjé­ben hangsúlyozza, hogy Ká­dár János az interjúban felhívást intézett a kelet— nyugati gazdasági együttmű­ködés megerősítésére. .Mi­nél fontosabbá válik a szo­cialista és a tőkés országok gazdasági együttműködése, annál szilárdabbak lesznek politikai kapcsolataik, — szögezte le Kádár interjújá­ban”. Az ismertetés idézi azt az elvárást is, hogy fel kel­lene számolni minden vám­korlátot Magyarország és az Egyesült Államok között, és Washingtonnak biztosítéko­kat kellene adnia, hogy hosz-. szú időn át alkalmazza Ma­gyarország vonatkozásában a legnagyobb kedvezmény el­vét. Hasonlóan fogalmazott a Reuter angol hírügynökség is: „Kádár János magyar ve­zető a Time hírmagazinban megjelent interjújában kije­lentette, szeretné, ha felszá­molnának minden kereske­delmi korlátot hazája és az Egyesült Államok között, és azt, hogy Washington hosszú távra biztosítsa a legnagyobb kedvezmény elvét.” Az AP amerikai hírügynökség az interjú kiemelkedő elemé­nek azt találta, hogy Kádár János nyíltan szólt a gazda­sági gondokról is, elmondta, hogy a tudományos kutatá­sok eredményei Magyaror- szágon csak lassan kerülnek át a gyakorlati életbe. „Nem becsüljük alá gyakorlati gondjainkat” — idézi a ma­gyar vezető szavait, de ki­emeli a nyilatkozatból azt h megállapítást is, hogy a Ma­gyarországon követett politi­ka fő vonásait a gyakorlat már igazolta. A BBC brit rádióállomás rövid kommentárt szentelt az interjúnak. Hírmagyará­zója rámutatott, hogy Kádár János felhívása összhangban van a Szovjetunió politiká­jával, „beilleszkedik a ke­let—nyugati kapcsolatok megjavításának óhajába”. A nyugat-európai napila­pok közül a tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zei­tung csütörtökön közölt részletes tartalmi ismerte­tést. A nyugatnémet lap megállapítja, hogy „a nyu­gati és keleti politikusok nyilatkozatainak sorából ki­emelkedik Kádár pártvezető igen személyesnek ható for­mában folytatott beszélgeté­se az amerikai Time című lap vezető munkatársaival.” A lap részletesen ismerteti az interjúnak a magyar— szovjet kapcsolatokról szóló megállapításait, valamint a magyarországi gazdasági és belpolitikai helyzetről el­hangzott értékelést. A Le Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt lap­ja „Kádár a kelet—nyugati együttműködés megerősítését kéri” címmel számol be az interjúról. Kitér a kelet— nyugati gazdasági és politi­kai kapcsolatok összefüggé­seire, a magyar—amerikai kereskedelemre, és idézi az interjúban megfogalmazott reményt, miszerint Magyar- ország „a soron következő öt­éves terv során képes lesz el­érni az évi 3 százalékos nö­vekedést.” Vezető helyen számolt be az interjúról szerdán este a csehszlovák televízió is. Ki­emelte Kádár Jánosnak az ország fejlődéséről elhangzott szavait, és azt a kijelentését, hogy Magyarország számára meghatározóak szövetségesei­hez fűződő kapcsolatai. iTelexen I lérkezett I Pravda-cikk a szovjet—amerikai levélváltásról Reagan válaszlevele nem tartalmazott engedményeket Reagan amerikai elnök vá­laszlevelét, már amennyire a kiszivárogtatások alapján meg lehet ítélni, nem lehet a csúcstalálkozó érdekében tett építő jellegű lépésnek minősíteni — állapítja meg a Pravda tegnapi számában Vszevolod Ovcsinnyikov, a lap politikai szemleírója. A kiszivárogtatásokból ítélve a levél tartalma nem felel meg két lényeges krité­riumnak: egyfelől az egyen­lő biztonság elvének, ami több, az egyoldalú katonai fölény megszerzésére irányu­ló szándékról árulkodik; másfelől nem szolgálja a genfi csúcson elhatározott történelmi célt, mely szerint a fegyverkezési versenyt meg kell fékezni, kiterjedé­sét a világűrre meg kell aka­dályozni. Reagan elnök kijelentései valamint a nyugati sajtó ki­szivárogtatásai azt a látsza­tot keltik, mintha a Mihail Gorbacsov júniusi levelére adott válasz minden aka­dályt elhárítana az új csúcs- találkozó elől, abban az esetben ha, Moszkva is ugyanolyan kompromisszu­mos készséget mutat, mint Washington; a találkozó eb­ben az esetben eredményesen lebonyolítható. Ovcsinnyikov már írása elején leszögezi, hogy az amerikai elnök jú­liusi levelének szövegét nem hozták nyilvánosságra, írását lapcikkekre alapozza. A szovjet szemleíró megír­ja, hogy a genfi csúcstalál­kozón elért megállapodás alapján a Szovjetunió egész sor,, a fegyverzetek csökken­tésére és a csökkentési folya­mat ellenőrzésére vonatkozó javaslatot tett. Washington részéről hasonló lépések nem történtek, sőt, az ame­rikai fővárosban minden ugyanúgy folytatódott, mint Genf előtt. A helyben járás leküzdése érdekében a szov­jet fél újabb fontos lépést tett: az SZKP KB főtitkára az amerikai elnökhöz inté­zett júniusi levelében új, nagyszabású, és kompromisz- szumos javaslatokat terjesz­tett elő. A Fehér Ház nem hagyhat­ta figyelmen kívül a komp­romisszumra törekvő lépést, kénytelen volt elismerni a szovjet javaslatok komoly­ságát, sőt „esetleges forduló­pontról” beszélt a Kremllel fenntartott kapcsolatokban. Reagan válaszlevele egy teljes hónapig készült. Ame­rikai sajtójelentések szerint ebben az elnök azt ajánlotta, hogy az űrfegyvereket nem telepítik hét éven belül és az Egyesült Államok az első öt évben a kutatásokon túl az űrfegyverkezés részelemeinek kifejlesztésével és kipróbálá­sával is foglalkozni kíván. „Ha fej, akkor én nyertem, ha írás, akkor te vesztettél” — lényegében csak ez a nyílt megfogalmazás maradt ki Reagan leveléből — írja Ov­csinnyikov a Gazette című kanadai lap alapján, s ugyancsak a lap megállapí­tását kölcsönözve leszögezi: Reagan válaszlevele nem tar­talmazott engedményekét. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Vi Kim Vi köztársa­sági elnököt a Szingapúri Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. * * * Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke táviratban üd­vözölte Bettino Craxi olasz miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy ismét a kormány elnökévé nevezték ki. Róma Az olasz képviselőház teg­nap 352:227 arányban bizal­mat szavazott Bettino Craxi új kormányának, s ezzel le­zárult a hat hete tartó itá­liai kormányválság. A hábo­rú utáni 45. olasz kormány a szenátusban már szerdán este bizalmat kapott. HANOI A békeharc, a nemzetközi biztonság és együttműködés nagyszerű példájának minő­síti a Nhan Dán című viet­nami lap azokat a szovjet javaslatokat, amelyeket Mi­hail Gorbacsov vetett fel vlagyivosztoki beszédében az ázsiai és a csendes-óceáni térség helyzetének javításá­ra. WASHINGTON Az amerikai képviselőház újabb 350 millió dollár gaz­dasági és katonai segélyt sza­vazott meg a Fülöp-szigetek számára. A képviselők ötven­millió dollárral csökkentették az eredetileg kért segély ösz- szegét, az Egyesült Államok költségvetési deficitjére hi­vatkozva.

Next

/
Thumbnails
Contents