Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-07 / 185. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 7. Kommentár Akik egyedül maradtak... A Dél-afrikai Köztársaságban és az apartheid-rezsim ellen világszerte folyó csatározások harcterein egyaránt erősödik a tüzelés, napról napra mélyül a krízis. Mind. a külső, mind a belső történések egyértelműen azt mutatják, hogy nemcsak a rezsim urainak lesz egyre nehezebb fenn tartamok a változatlanság immár egyetlen szigetét a változó világban, de legfőbb támogatóik is nehéz helyzetbe kerültek. I A két legfőbb külföldi támogató neve és lakcíme: Ronald Reagan, Washington, Fehér Ház és Margaret .Thatcher, London, Downing Street 10. Mindkettőjükről elmondható, hogy pretoriai (politikájukkal a saját közegükben is elszigetelődtek. Ami Reagant illeti, a közelmúltban a képviselőház hozott komoly szankciókat követelő határozatot, most pedig a törvényihozás felsőháza, a szenátus nagyhatalmú külügyi bizottsága tett hasonló, bár visszafogottabb lépést. Ezzel együtt azért e testület indítványa is kimeríti a pretória-ellenes büntető- szankciók fogalmát. Ügy tűnik, némi hátrálásra kényszerült a Fehér Ház. Ennek (tulajdonítják Crocker afrikai ügynökkel foglalkozó államtitkár brüsszeli útját, annak első látványos jeleként, hogy Washington hajlandó egyeztetni intézkedéseit a •már korábban szankciókat akaró Közös Piac koraősz.i terveivel. Szintén a szankciók mellett döntött a még •mindig jelentős politikai erőt képviselő brit nemzet- közösség. Ennek londoni minicsúcsán az összesen hét résztvevő közül hat fordult szembe a hetedikkel, Thatcher asszonnyal, aki a koncentrált nyomás hatására valamelyest elmozdulni látszik korábbi, teljes mozdulatlanságot megtestesítő álláspontjáról. Ha az angol kormányfő nem teszi meg ezt a minimális engedményt, az a nemzetközösség széthullásával fenyegetett volna. De a csúcs résztvevői még így is kifejezésre juttatták azt, amit a Guardian így fogalmazott meg: „Mrs. Thatcher egyedül maradt”. És nála is sokkal jobban egyedül maradtak az apartheid-ország urai, akik — micsoda kép- ,mutatás! — először ezt kérdezték: miért tették ezt velünk? Aztán elkezdtek fenyegetőzni... Harmat Endre SILT-II Reagan levele az amerikai kongresszushoz Az amerikai kongresszushoz intézett levelében Reagan elnök ismét kijelentette, hogy kormánya hatályon kívül levőnek tekinti a hadászati fegyverek számát korlátozó SALT—II szerződést. Mint emlékezetes, Reagan ezt még május végén közölte, s egyúttal arra is utalt, hogy amerikai részről várhatóan még ebben az évben túllépnek a korlátozó rendelkezéseken, a szerződésben engedélyezettnél több hadászati bombázót alakítanak át úgy, hogy azok képesek legyenek manőverező robotrepülőgépek indítására. A kongresszus mindkét házában most folyik a katonai költségvetés vitájának záró szakasza, s mind a szenátusban, mind a képviselőházban több olyan javaslatot is beterjesztettek már, amely a kormányt a SALT—II előírásainak megtartására kívánja kötelezni. Reagan most a •törvényhozók megnyerését célzó levelében megismétli a SALT—II ellen felhozott vádjait, s ismét azt hangoztatja, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államoknál nagyobb ütemben fejlesztette hadászati nukleáris erőit, egyes vonatkozásokban pedig megsértette a SALT—II előírásait. Reagan azonban a törvényhozás megnyugtatását is szükségesnek tartotta. Levelében kijelentette, hogy az amerikai fél „nukleáris fegyverzetének korlátozásával együtt leszerel majd elavult eszközöket”. Hiányzott az üzemanyagból Hajszálon múlt a Columbia katasztrófája Már a Challenger katasztrófája előtt is csupán hajszálon múlt a nagyobb szerencsétlenség az amerikai űrprogramban. A katasztrófa kivizsgálására alakult bizottság most közzétett pótlólagos jegyzőkönyveiből derült ki, hogy január 6-án a Columbia űrrepülőgépet csaknem elindították útjára, anélkül, hogy hajtóanyagitartályaiban elegednő üzemanyag lett volna. A Columbia rajtját 31 másodperccel az indítás előtt állították le, akkor műszaki hibára hivatkozva. Mint a jegyzőkönyvből rrtost kiderül az utolsó pillanatban szinte véletlenül, a felületi hőmérsékleti adatok ellenőrzése során vette észre egy éber szakértő, hogy a hajtóanyagtartályból mintegy 9 tonna üzemanyag hiányzik. Ezt egy túlságosan fáradt és ennek következtében figyelmetlen beosztott véletlenül leengedte, s a megmaradt üzemanyag nem lett volna elegendő ahhoz, hogy a Columbia orbitális pályára jusson. Kínai vélemény Várhalé a vizi energia közös hasznosítása Kína felfigyelt Mihail Gorbacsov július ,28-án Vlagyivosztokban elmondott beszédére és úgy ítéli meg, hogy a szovjet pártvezető több olyan megállapítást tett beszédében, amelyek korábban nem hangzottak el. Kína tanulmányozza a beszédet — jelentette ki tegnapi sajtóértekezletén a kínai külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő, aki kérdésekre válaszolva első ízben kommentálta Gorbacsov vlagyi- vosztoki beszédének néhány, Kína és a világ számára egyaránt fontos érdemi megállapítását, a továbbiakban rámutatott, hogy bizonyos szinten egy idő óta már folyik a párbeszéd Kína és a Szovjetunió képviselői között. A kérdés most úgy vetődik fel, hogy a párbeszédet komoly- lyá tegyék és lényegbe vágó haladást érjenek el. Arra a szovjet javaslatra reagálva, hogy Kína és a Szovjetunió működjenek együtt a határ menti körzetekben, például az Amur folyó medencéjében,. a kínai szóvivő kijelentette, hogy ilyen irányú tárgyalások már folyamatban vannak a két fél között, s közel állnak a megállapodás-, hoz a vízi energia közös kihasználásának kérdésében. A szóvivő közölte, hogy továbbra is diplomáciai konzultáció tárgya a kínai—szovjet külügyminiszteri látogatáscsere, de semmi probléma ryncs abban a tekintetben, hogy a két külügyminiszter folytassa immár megszokott megbeszéléseit az ENSZ-köz- gyűlés ülésszaka alatt. MOSZKVA Augusztus 11-én és 12-én szakértői szintű munkaértekezletet tartanak tr szovjet fővárosban az űr- és a nukleáris fegyverzet kérdéseiről — jelentették be kedden Moszkvában. A konzultációkra a közelgő szovjet- amerikai külügyminiszteri találkozó előkészítésének keretében kerül sor. JERUZSÁLEM Az izraeli parlament tegnapra virradóra harmadik olvasásban elfogadta a faji izgatást megtiltó törvényt. A kérdésről több hónapja folyt a vita a Knesszetben. A törvény értelmében öt évig terjedő börtönnel sújthatják a fajgyűlöletet szító kiadványok szerzőit. A törvény kimondatlanul is Mejr Kaha- ne, a szélsőjobboldali Kach Párt vezére ellen irányul, aki valamennyi izraeli területen élő arab kiűzését követeli. LONDON Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA), az Írország egyesítését céljának tekintő észak-írországi terrorszervezet új „halállistát” hozod nyilvánosságra. Mostantól célpontja minden olyan személy és vállalat, aki és amely gazdasági szolgáltatást nyújt az ulsteri rendőrségnek, vagy az észak-iror- szági brit katonai egységeknek. BONN A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) augusztus 25. és 29. között Nürnbergben tartandó kongresszusán nagy teret biztositanak a nemzetközi béke és biztonság kérdéseinek — közölte Peter Glotz, az SPD országos ügyvezetője. A párt székházában rendezett sajtóértekezletén Glotz elmondta, hogy a kongresszusi vita egyik központi témája az lesz, hogyan szorgalmazza a párt az enyhülési és leszerelési politikát. DUBROVNIK A kétoldalú kérdéseknek szentelt megbeszéléssel befejeződtek tegnap Dubrovnik- ban Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet és Raif Dizda- revics jugoszláv külügyminiszter tárgyalásai, majd a nyugatnémet diplomácia vezetője elutazott Jugoszláviából. A külügyminiszterek dinamikusnak és jónak minősítették Jugoszlávia éi pz NSZK kapcsolatait, hangoztatva a kétoldalú együttműködés szélesebb, nemzetközi jelentőségét is. n szovjet atomkísérleti szünet további sorsa (Folytatás az 1. oldalról) együttműködés erősítésére bármiLyen szinten tárgyalni a kínai féllel. Japánnal kapcsolatban a külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a kapcsolatok tavaly „kikerültek a jégszekrényből”, ahová korábban nem a Szovjetunió hibájából jutottak. Mihail Gorbacsov tokiói, Nakaszone japán miniszterelnök moszkvai meghívást kapott. Még nem döntötték el, hogy melyikük utazik előbb. Kapica ezek után kifejtette, hogy a Szovjetunió kész együttműködni az Egyesült Államokkal is, mint csendesóceáni hatalommal. Leszögezte azonban, hogy a Csendesóceán „nem amerikai tó”. Idézett egy amerikai kijelentést, amely szerint az Egyesült Államok pyugati határai 5000 kilométernyire húzódnak San Franciscótól. „Ez a kitétel nyílt uralmi igény a Csendes-óceán térsége fölött, és ez az igény elfogadhatatlan” — jelentette ki. Hozzátette azonban: a Szovjetunió szeretné komolyan megvitatni az Egyesült Államokkal a csendes-óceáni térség katonai enyhülésével, a fegyverzetek és a flottatevékenység korlátozásával összefüggő kérdéseket. Kapica a továbbiakban elmondta, miután a Szovjetunió meggyőződött arról, hogy az ASEAN nem katonai hanem gazdasági, politikai, kulturális szervezet, kész vele együttműködni, s ösztönözni szeretné a szovjet— ASEAN, valamint a KGST és az ASEAN közötti kapcsolatokat. A csendes-óceáni „szovjet fenyegetésre” vonatkozó amerikai vádakkal kapcsolatban hangoztatta, hogy az Egyesült Államok hat repü- lőgéphordozóval és több támaszponttal rendelkezik a térségben, míg a Szovjetunió eggyel sem, mindössze a vietnami Cam Ranhban van kikötési lehetősége, és a Szovjetunió határain kívül nem tart atomfegyvert. Kapica kifejtette, hogy a szovjet külpolitika egyik fő célkitűzése, hogy az ázsiai térség államai is eljussanak saját helsinki megállapodásukhoz”. E célt szolgálja az is, hogy az afgán kormánnyal egyetértésben hat ezredet kivonnak Afganisztánból. — A Szovjetunió üdvözölné új atomfegyver-mentes övezetek létrehozását Délke- let-Ázsiában, és üdvözli a KNDK javaslatát a koreai (félsziget atomfegyvermentesítésére, kész megvizsgálni az ázsiai haderőcsökkentés kérdését. — jelentette ki Mihail Kapica, aki szerint a csökkentéseket a Távol-Keleten lehetne kezdeni. — A Szovjetuhió már kifejezte készségét, hogy Kínával megvitassa a határ két oldalán állomásozó csapatok arányos csökkentését és kész a gazdasági-kereskedelmi együttműködés fokozására is a térség országaival — hangoztatta végül a szovjet külügyminiszter-helyettes. Emlékünnepség Hirosimában {Folytatás az 1. oldalról) pontjában — a jelenlévők egyperces néma vigyázállás- sal, csendes imával adóztak az áldozatok emlékének, majd megszólalt a hirosimai békeharang. Az emlékünnepség központi része volt Hirosima békenyilatkozata, amelyet Araki Takesi polgármester ismertetett. Az atomtámadás sújtotta város szenvedéseire emlékezve a nyilatkozat a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítésére, a tartós béke biztosítására szóUjtott fel. Araki Ta'kesriméltatta a Szovjetunió áltaf egy éve életbe léptetett egyoldalú atomkísérleti moratóriumot, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőjének tavaly novemberi csúcs- találkozóját. Ugyanakkor sajnálkozással szólt arról, hogy a nukleáris leszerelési tárgyalásokon csak kevés haladást sikerült elérni, és közben tovább növekszik a nukleáris fegyverek arzenálja. Az amerikai űrfegyverkezési programra utalva Hirosima polgármestere különös aggodalommal szőrit arról, hogy a fegyverkezési verseny átterjed a világűrre is. I Az Araki Takesi által ismertetett nyilatkozat a továbbiakban követelte a nukleáris fegyverkísérletek haladéktalan beszüntetését, és teljes támogatásáról biztosította Mihail Gorbacsov javaslatát egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó Hirosimáiban történő megtartására. A nukleáris leszereléshez vezető első gyakorlati lépéseket Hirosimában kell megtenni '— hangoztatta a polgármester, miközben reményét fejezte ki, hogy mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió vezetője mielőbb ellátogat a városba. i Araki Takesi hangsúlyozta azt is, hogy Japánnak élen kell járnia a nukleáris fegyverek megsemmisítéséért és a világ békéjének biztosításáért vívott harcban, és ennek kapcsán a kormányt a szigetországban érvényben levő antinukleär is alapelvek betartására szólította fel. Franciaország Ü börtönöket is „privatizálják” Minél több magánvállalkozás, minél kisebb állami kiadások — ez az egyik vezérelve Jacques Chirac jobboldali kormányának, és e cél érdekében meglepő javaslatot tett Albin Chalandon igazságügyminiszter: az ország súlyos büntetés végrehajtási gondjait a magán- vállalatok oldják meg. Már az eddigi reprivatizálási tervek is sok vihart kavartak, de az igazságügyminiszter terve minden eddigin túltett. Chalandon, aki Pompidou elnök idején közlekedési miniszterként magáncégeknek adta a franciaországi autósztrádákat (ezek használati ára egyre borsosabb lesz) így érvel: a francia börtönök túlzsúfoltak — legutóbbi adatok szerint 46 414 elítéltet őriznek 32 500 férőhelyen, egyes börtönökben, mint például Montpellier-ben a túlzsúfoltság csaknem négyszeres — s nem megoldott a foglyok őrzése sem. Tavaly több börtönlázadás is kitört a rossz körülmények miatt, a biztonsági helyzet elégtelensége néhány „bravúros” szökéshez vezetett. Legalább 20 000 férőhelyet kellene tehát létrehozni, erre viszont az államkasszából nem telik: jelenleg csupán 1,7 százalékot kap az igazságügy, és lehetséges, hogy ez az arány a jövőben tovább csökken. A „főpecsétőr” ahogyan Franciaországban az igazságügyminisztert nevezik, amerikai példát szeretne követni. Az Egyesült Államokban ugyanis állítólag egészen tűrhetően működik a magánerőből épített és irányított börtönök rendszere. Ennek fényében három variációt dolgoztak ki: az első szerint egy magáncég építené meg a börtönt hitelbe, az állam útmutatása alapján, és utána átadná az államnak. Ezt nem tartják kifizetődőnek. Sokkal inkább a „kulcsra kész börtönt”: a magáncégek versenytárgyaláson nyerhetik az építés jogát, aztán saját elképzeléseiket valósíthatják meg. A későbbi irányítás azonban még mindig az államé. A harmadik változatban ellenben már nemcsak a börtön, hanem az igazgatás, a rabok őrzésének megoldása is az építő céget terhelné. A költségvetés tervezett csökkentése esetében ez utóbbi lenne a tárcának a legkényelmesebb megoldás. Természetesen kisméretű büntetőintézményekről lenne szó: egy-egy „chalandonette” ahogyan a francia sajtó máris elnevezte őket, legfeljebb 800 elítéltet fogadna be. A minisztérium máris több ajánlatot kapott. Az amerikai „tanitómesterek” közül kettő, a CCA és az NCCI azt ígéri, hogy „fele pénzből kétszer olyan jót alkot”, de ajánlatokkal jelentkeztek francia építési és biztosítási vállalatok, valamint néhány nagybank is. A francia börtönök problémája ily módon egyszerű költségvetési üggyé degradálódott. Az FKP lapja, a L’Hu- manité megjegyzi: nem túl erkölcsös dolog elítélteken meggazdagodni. Amit azonban a lap sokkal súlyosabb kérdésnek tart, az a börtönök magánigazgatása. A feldicsért amerikai példák éppen azt bizonyították be, hogy ezekben az intézményekben a „kötelező” törvények,'előírások ellenére a legteljesebb önkény uralkodik, az ököljog és a dzsungel törvénye. Mindez aligha szolgálhatja az elítéltek visszailleszkedését a társadalomba. Az AFP francia hírügynökség emlékeztet arra, hogy annak idején mekkora ellenérzést váltott ki az autósztrádák magánkézbe adása. Azóta mindenki megszokta és fizet. Chalandon újabb akciója várhatóan még inkább visszatetszést kelt, mint az autóutak.ketyegő kasszái.
