Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-05 / 183. szám

1986. AUGUSZTUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tiizelöanvag-ellátás Elegendő mennyiség, szűkösebb választék Szeptember 30-ig érvényesek az utalványok Az idei tüzelőutalványo­kat — az azokon feltünte­tett határidőtől függetlenül, — szeptember 30-ig folyama­tosan beváltják az állami és szövetkezeti telepek. Mint azt Szilágyi Zoltántól, a Ke­let-magyarországi Tüzép Vállalat kereskedelmi igaz­gatóhelyettesétől megtudtuk, jelenleg is megfelelő meny- nyiségű tüzelőanyag áll a fo­gyasztók rendelkezésére a vállalat és a velük üzleti kapcsolatban álló áfészek te­lepein, tüzelőanyag hiányá­tól később se kell tartani. Azonban a kínálat választé­ka — sem most, sem a ké­sőbbiekben — feltehetően nem mindenkor felel meg az igényeknek. Az éves kereten belül ugyanis a brikett részaránya megnövekedett. Az olcsóbb szeneknél magasabb fűtőér­téke, minimális hamutartal­ma, kedvező égési tulajdon­ságai mellett az se mellékes, hogy hosszabb ideig tárolha­tó károsodás nélkül. Fontos tudni, hogy a hazai szenek­kel ellentétben a brikettet felülről kell meggyújtani, így az égés folyamatossá vá­lik, megszűnik a kellemetlen mellékhatás. A brikettel tör­A Dunai Vasmű az első félévben eredményesen telje­sítette dollár elszámolású exportját, így lehetősége nyí­lott arra, hogy a második fél­évben terven felül 6 és fél­millió dollár összegű expor­tot vállaljon. A többletex­portot főként hengerelt áru teszi ki, ezért az acélgyár­tóktól 40 ezer tonnával több terméket várnak, a hengeré­szeknek pedig tartaniok kell a havi 115 ezer tonnás hen- gerelési szintet. Fontos fel­ténő fűtéssel javítani lehet a tüzelőberendezések hatásfo­kát is. Azért szorgalmazza a Tü­zép az utalványok folyama­tos beváltását, mert sem az állami, sem az áfész-telepe- ken nem lehet számítani tel­jes körű választékra, sem előszámlázásra. Most és majd szeptember 30-án is csak a telepen rendelkezésre álló készletből lehet vásárolni. Akik arra várnak, hogy majd csak érkezik olyan szénféle, amit venni akarnak, kicsúsz­nak a határidőből, és a be­váltatlan utalványok ellen­értékének visszatérítése igen körülményes. Ezért hívja fel a vállalat azoknak a vásár­lóknak a figyelmét, akik az utalvány beváltásával ma­gánfuvarosokat bíztak meg, hogy megbízásukat módosít­sák a készletek figyelembe­vételével történő beszerzés­re. Sajnos, csak azt teszik le­hetővé a vállalat rendelke­zésére álló árualapok, hogy a mennyiségi igényeket ma­radéktalanul kielégítsék, de az mindenképpen megnyug­tató, hogy tüzelőanyag-hiány­tól tartani nem kell. adat még a hulladékfelhasz­nálás mértékének javítása, valamint megfelelő arány kialakítása a Siemens-Martin és a konverteres acélgyártás között. A kohászati kombinát hu­szonöt nyugati, közel-keleti és tengeren túli országba szállítja termékeit, s meg­emelt terve alapján az ex­portból származó árbevétele több mint 3 milliárd forint lesz az idén. Kádár János interjúja a Time-ban Kádár János, az MSZMP főtitkára interjút adott az amerikai Time magazinnak. Az interjút a Time e héten megjelent száma közölte. Kitüntetés Az Elnöki Tanács dr. Kar­dos (Pándi) Pál Kossuth- és József Attila-díjas kritikus­nak, irodalomtörténésznek, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem egyetemi tanárának oktató-nevelő, tudományos és kritikusi munkássága elis­meréseként 60. születésnapja alkalmából a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést tegnap Vajda György műve­lődési miniszterhelyettes ad­ta át. Felmentések, kinevezések A Minisztertanács dr. Ma- róti Jánost és Páder Jánost, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyette­seit érdemeik elismerése mellett, nyugállományba vo­nulásukra tekintettel, dr. Aján Tamást és Schmitt Páll az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyette­seit érdemeik elismerése mellett tisztségük alól fel­mentette. A Minisztertanács egyide­jűleg dr. Pongrácz Antalt az Állami Ifjúsági és Sporthi­vatal általános elnökhelyet­tesévé, dr. Aján Tamást, Ti­bor Tamást és dr. Varga- Sabján Lászlót az Állami If­júsági és Sporthivatal el­nökhelyettesévé kinevezte. Eredményes hat hónap Többlet export a Dunai Vasműből A számok szakembere a KISZ-röl Vállalkozásokkal gyarapíthatják bevételeiket az alapszervezetek Szabó Anikó■ a tiszaföldvá- ri Lenin Tsz számviteli osz­tályvezetője még nem mele­gedett meg igazából új he­lyén, hisz csak néhány hete a tsz dolgozója. — Eddig én ellenőriztem, ezután engem fognak — mondja derűsen a Pénzügy­minisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatósága Szolnok Megyei Igazgatóságának „egykori” ellenőre. De most nem a régi és az új munkahely összeha­sonlítása kedvéért kerestem fiöl a csinos menyasszonyt — merthogy karikagyűlű jelzi az ujján, rövidesen bekötik a fejét — hanem a KISZ XI. kongresszusán kapott tiszt­sége, a KISZ Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottsági tagsága okán. A tizenhét ta­gú testületnek ő az egyetlen Szolnok megyei tagja, és máris beszámolhat az első ülésen hallottakról. Kezdjük talán a KISZ Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottságának á&ogó, kissé elnagyolt jel­lemzésével, feladataival, hi­szen nem sokat hallottunk eddig a testület munkájáról. — A KISZ Központi Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottsága olyanfajta társadalmi lenőrző szerv a mozgalom­ban, mint a népi ellenőrzés. Átfogó gazdasági vizsgálato­kat végez, időről időre átte­kinti egy-egy megyei »KISZ- bizottság gazdálkodását- el­lenőrzi a KISZ vállalatai — az Express, az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat az Ifjúsági Rendező Iroda, az Ifjúsági Turisztikai Kölcsön­ző, az Alkotó Ifjúság Egye­sülés pénzügyeit, — előter­jeszti a Központi Bizottság éves költségvetési tervét, va­lamint vizsgálja a KISZ új ötleteinek fogadtatását az alapszervezetekben. — Mennyire személyre szó­lóak az ellenőrző bizottság tagjainak feladatai? — A KISZ törekvése, hogy az alapszervezetek mindin­kább önálló gazdálkodó szervvé váljanak, azaz a tag­díjakon kívül más bevételre is szert tegyenek. Ez egy új­fajta KISZ-es vállalkozás lesz, az alapszervezetek, a bizottságok munkát vállal­hatnak saját bevételeik gya­rapítására. E vállalkozásokat szabályozó rendsletgyűjte- mény hamarosan eljut az alapszerv^aetekhez, meg­vizsgáljuk. milyen a fogadta­tása. Egyelőre ebben a stáb­ban kaptam feladatokat. — A számok embere — hiszen Szabó Anikó pénz­ügyi és számviteli főiskolát végzett — hogyan kamatoz­tathatja tudását, az ellenőr­zési igazgatóságon szerzett tapasztalatait? — Amikor egy-egy megye KISZ-bizottságának átfogó ellenőrzését végezzük- bizony otthonosan kell mozognom a számok tengerében. Azután, a KISZ-bizottságok gazdál­kodási rendszerének új ügy­rendje körvonalazódik, egy­szerűsítenünk kell a mun­kát. Természetesen elmon­dom tapasztalataimat, kíván­csiak is a véleményemre, a megyékben megbecsült szak­emberként fogadják a Köz­ponti Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottság tagjait. — Szolnok megyének, a KISZ megyei bizottságának mi haszna származhat abból, hogy Szolnok megyei illető­ségű fiatal is tagja a Köz­ponti Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottságnak? — Messzebbről kell kezde­nem. Eddig is jó kapcsolatot alakítottunk ki a KISZ me­gyei bizottságának gazdasági felelősével, bár nem voltam tagja a megyei pénzügyi el­lenőrző bizottságnak. Mostan­tól még szorosabb a kapcso­latunk, hiszen közvetlenebb az együttműködésem a me­gyei pénzügyi ellenőrző bi­zottsággal, ráadásul én let­tem a Központi Bizottság me» gyei instruktora. — És számodra mit jelent a Központi Pénzügyi Ellenőr­ző Bizottsági tagság? — Mindenképpen szélesebb látókört, országos kitekintést, amely természetesen nemcsak az ifjúsági szövetség gazdál­kodására érvényes, hanem politikájára- politizálási kész­ségére is. — E — A településfejlesztési hozzájárulásra Karcagon és Berekfürdőben is igent mondtak Karcagon legtöbben a központi orvosi rendelő építése mellett kardoskodtak Köztudomású, hogy Kar­cag azon városaink közé tar­tozott, ahol először nem sza­vazták meg a településfej­lesztési hozzájjánüást. Igaz, az már az elmúlt évben vi­lágossá vált- hogy mind Berekífürdőben a vízműtelep bővítése, a fedett tanuszoda létesítése, és a központi orvo­sirendelő építése közül a leg­többen a rendelő mellett kar­doskodtak. Nem is a célmeg­határozásával adódott baj, hanem sokkal inkább az ösz- szeggel: a fizetésre kötelezhe­tők sokallták az évenkénti ezer forintot. Ezt igazolja az is, hogy a szükséges ötven- egynéhány százaléktól jóval elmaradt az igennel voksolók aránya. Okulva a nem éppen szív­derítő tapasztalatokból, a szervezést az idén tovább folytatták a tanácsnál. A vá­rosban célként meghagyták az új orvosi rendelő építé­sét. Annak a 33,2 százalék­nak- aki korábban már ezt elfogadta, levélben köszönték a támogatást. Egyúttal érte­sítették őket arról is, hogy az új elképzelések szerint keve­sebbet, csak évi 600 forintot kell fizetniük nekik is, meg a többi érdekelt lakónak is. (Sőt arra is felhívták a fi­gyelmüket, hogy a csatorna­mű-társulásban érintettek 30 százalék kedvezményben ré­szesülnek. (Nem szaporítjuk a szót, végül is az új szerve­zés eredményeképpen — amelyből kivették a részüket a tanácstagok, a tanácsi dol­gozók, a népfront aktívái, a munkahelyi vezetők — a la­kosság többsége igent mon­dott. Vállalták, hogy a fize­tőképesek öt évig, évenként 600 forint településfejlesztési hozzájárulással segítik a vá­rosban létesítendő- központi orvosi rendelő építését. Berekfürdőben viszont alapvetően változott a cél. A „fürdőváros” lakóitól a meg­ismételt szervezéskor már nem a karcagi elképzelések, hanem a helyi célok megva­lósításához kértek segítséget. Az ott élők — megkérdezésük után — három terv között választhattak: az egyik gyer­mek* és felnőtt körzeti orvosi rendelő építése, a másik gáz­cseretelep létesítése, a har­madik általános temetőren­dezés volt. Sportnyelven fo­galmazva holtverseny alakult ki, hiszen mind a gázcserete­lep, mind az orvosi rendelő létesítése mellett szinte azo­nos arányban adták a nevü­ket a berekfürdőiek. Mivel a szavazásra jogosultak több­ségének ez volt a véleménye, nagyon valószínű, hogy elő­ször majd a gázcseretelep ké­szül el, hiszen ennek a költ­ségei jóval kevesebbe kerül­nek az orvosi létesítménynél1. A fizetendő összeg itt is öt esztendő keresztül évenként évi 600 forint lesz. A tanulságokat elemezve egy bizonyos: a karcagi tele­pülésfejlesztési hozzájárulás először sikertelen, majd ered­ményes szervezése ékes bi­zonyítéka annak- hogy a la­kosság zöme által elfogadott cél — itt jelen esetben az orvosi rendelőkről, gázcsere­telepéről van szó — még ön­magában sem jelent biztosi- v tékot az ötven százalék felet- *V • ti igenre. Ehhez az ezer fo­rint helyett 600-ban kellett megállapítani az évenkénti fizetendő összeget Méglpe- dig végtelenül egyszerű pró­zai ok miatt: úgy tűnik je­lenleg ennyit bír el az ott élők pénztárcája. Ügy is fo­galmazhatnánk : teherbíró ké­pessége. D. Sz. M. Nyereséges vállalat Hulladékból is energia BHG Űj feladatok, új üzem Egy új, 1600 négyzetméter alapterületű gyártócsarnok­kal bővítik a Beloiannisz Híradástechnikai Vállalat ta­tabányai gyárát. Építését egyrészt az 1100 dolgozót foglalkoztató gyár fő termé­ke, a telefonközpontokhoz használatos jelfogók gyártá­si körülményeinek javítása érdekében határozták el, másrészt ebben a csarnok­ban gyártják majd a trafó­kat, amelyeket eddig egy kooperációs partner készített a BHG számára. Az új csarnok a jövő év végére készül el. Harminchárommillió fo­rintos beruházás keretében nagyobb teljesítményűre cserélik Szentgotthárdon a Nyugat-magyarországi Fa­gazdasági Kombinát bútor­alkatrész üzemének hőköz­pontját. Az új kazánok, amellett, hogy elegendő energiát termelnek egy gőz­fűtésű hőprés üzemeltetésé­hez, lehetővé teszik a bútor- alkatrész-gyártás során ke­letkező hulladékanyagok fel- használását is. Az 1982-ben telepített, s azóta is folya­matosan korszerűsített üzem egyébként éppen a tűzifa minőségű, olcsó alapanyag­ból állítja elő — a legfejlet-' tebb technológia alkalmazá­sával — értékes termékeit: bútordíszítő profillécekel, ajtóbetéteket, falburkoló elemeket. Az aligha több, mint két­száz dolgozót foglalkoztató üzem az idén már 26 millió forint nyereséget hoz a vál­lalatnak. A termelés értéke az év első felében 20 millió forinttal haladta meg a ter­vezettet, s az év végéig eléri a 170 millió forintot. Tegnap délután az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központban népi-iparművé­szeti kiállítás és vásár nyílt. A Szolnoki Nyár ’86 rendezvénysorozat eseményeként ezúttal a mezőtúri Fazekas Népművészeti, valamint a Fonalnemesítő és Szőnyegszö­vő Háziipari Szövetkezet, illetve a Bútoripari Szövetkezet mutatkozott be Fotó: H. L.

Next

/
Thumbnails
Contents