Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
Ára: 2.20 Fl SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVII. évf. 204. BZ., 1086. au*. 30.. «»«bat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Stecklitlnii letzerntéti kMlermtcia Megbízható biztonsági rendszer A TARTALOMBÓL: „Elkötelezetten, felelősséggel” Virágok és vallomások Javítóvizsgára kötelezve Nemzetközi körkép II Verseghytöl a Yale egyetemig A lengyel kormányfő magyarországi látogatása Versengő Az utóbbi néhány év döntő változása, hogy kialakult, létezik, és működik az építési piac, összhangban a népgazdaság-irányítás törekvéseivel. Legfontosabb jellemzőit a szereplők alkotják: a megrendelők és a vállalkozók, és ezek újszerű kapcsolata, mert köztük az egyezség feltételeit már nem írják elő központi szabályok, hanem a kínálat és a kereslet szabályozza megállapodásukat. Az építési piac működésének látható jele a verseny. Erre kényszerülnek azok a vállalatok, amelyek szabad kapacitásaikra nem könnyen találnak vevőt. Olyat már sehogyan sem, amelyik fut utánuk, mert mindenhol csökkent a fizetőképes megrendelők száma, s egy-egy szakmában, például a mélyépítésben, egyformán sújt minden vállalkozót a gond, hol szerezzen munkát saját embereinek. A szerkezetépítők is többen vannak, mint amennyinek biztonsággal jut megrendelés, és ha nem képesek a megváltozott piaci igényekhez igazítani kapacitásukat, akkor ezzel a nehezebb megélhetés bizonytalan útját is választják. Minderről a szorult helyzetről kevés tapasztalattal rendelkeznek azok, akiknek munkájára még mindig nagy a kereslet. A szakiparosok ma is jó árat kérhetnek tudásukért. Az építési piac kialakulása után több évtizedes gyakorlattól vehettek búcsút az építési folyamat résztvevői. Tavaly a versenytárgyalásokon kötött munkaszerződések értéke elérte a 24 milliárd forintot, az előző évinek a dupláját. Nem pusztán azért, mert rendelet kötelezi az állami pénzekből építőket a pályázat kiírására, hanem mert maguk is rájöttek, hasznos dolog több jelentkező ajánlatából kiválasztani az igényüknek legjobban megfelelőt. Tavaly 741 létesítmény építésére hirdettek meg versenyfelhívást, ezek 84 százalékában versenyeztették a beérkezett ajánlatokat, és további 70 százalékuknál a megrendelő ki tudta választani a számára, illetve az építmény használói számára legelőnyösebb pályaműveket. A számok azonban nem takarhatják el a mögöttük meghúzódó lényeget: azt az óriási erőfeszítést, amivel egy szakma új pályára áll. Mert az építőknek már nem elég, ha csak szakmájukat ismerik, tudniuk kell pontosan árat kalkulálni, hogy másokéval licitálhassanak; fővállalkozóként megszervezni számos alvállalkozó munkáját, gondoskodni anyagról, engedélyről és néha még a kulcsról is, amivel készre zárják a házat. Az adatok jelzik, hogy szélesedik a versenyzők és a versenyeztetők köre és az a tendencia, hogy a piaci hatások és szabályok mindenkire érvényesek lesznek. Hamar elérte például az építőanyag-gyártók korábban kényelmesnek hitt állásait is. Amint a túlkínálat lesz az uralkodó, a kivitelezésben és a háttériparban is, ugyanezek a hatások lesznek várhatók. Mert nem központi előírásra javul'majd a minőség, hanem az építők közvetlen anyagi érdeke diktálja a kifogástalan munkát. Sz. K. Szergej Ahromejev marsall a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke és a honvédelmi miniszter első helyettese tegnap Stockholmban felszólalt az európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferencia plenáris ülésén. Megállapította, hogy a megbízható biztonsági rendszer létrehozásában nagy szerepe van a stockholmi konferenciának is, s ezért a szovjet fél azzal a szilárd meggyőződéssel érkezett erre a nemzetközi fórumra, hogy elősegítse a kölcsönös megértés, az érdekek kölcsönösen elfogadható egyensúlyának elérését. Emlékeztetett arra, hogy a napokban megállapodtak: bejelentik az európai területre történő csapatátdobáA Szolnoki Cukorgyárban finiséhez érkeztek az előkészítő munkák, szeptember 18-án kezdődik a nagyüzem hetvenharmadik kampánya Január 2-án fogtak hozzá a szükséges karbantartásokhoz, felújításokhoz. Az idén valamivel jobb helyzetben volt a gyár, mint az előző években, mivel hosszú idő óta tavaly sikerült először 70 millió forintos nyereséget elérniük. Ez az eredmény — azontúl, hogy a dolgozók vastagabb borítékot vihettek haza — lehetővé tette azt is. hogy 20 millióval többet — összesen 110 millió forintot — fordíthattak a gépek karbantartására, felújítására mint az elmúlt években. Ezenkívül 10 millió forintért tij rakodógépeket vásároltak, az elhasználódott gépkocsi- parkjukat felújították, és a technológia korszerűsítésére is jutott 30 millió forint. Ebből az összegből új állókeve- rőket vásároltak, amelyek segítségével nagyban csökkenthető a feldolgozás során jelentkező melaszcukor veszteség. így évenként 600—700 sokat, s ez fontos láncszem az európai biztonság szavatolására hivatott megállapodások rendszerében. Az ellenőrzésről szólva Ahromejev kijelentette: a szovjet kormány elfogadhatónak tartja a helyszíni felügyelet alkalmazását azzal a feltétellel, hogy az nem okoz kárt egyetlen ország biztonságának sem. A Szovjetunió konkrét elképzelése, hogy a stockholmi konferencia minden részvevője az európai földrész határain belül a saját területén évi egy-két alkalommal engedélyezné a helyszíni felügyeletet. A stockholmi szovjet nagy- követségen ma sajtóértekezletet tartottak, amelyen Ahromejev marsall válaszolt az újságírók kérdéseire. tonna cukorral többet termei a gyár úgv, hogy közben a feldolgozott cukorrépa mennyisége nem változik. A tervek már készen állnak, jövőre a technológiai folyamatok további korszerűsítésével szeretnék a veszteségeket még jobban csökkenteni. s ezáltal évenként körülbelül 2700 tonnával több cukrot termelni. A szolnoki gyár idei terveiben 500 ezer tonna cukorrépa feldolgozása szerepel, de mint az előzetes felmérések mutatják, 470—475 ezer tonna körüli lesz. Ez a csökkenés egyértelműen a mostoha időjárás — az aszály — számlájára írható. Ennek ellenére a gyáriak úgy számolnak, hogy a kampány végeztével 55—56 ezer tonna cukrot adhatnak át a kereskedelemnek. A gyár kollektívája nemcsak az üzemen belüli dolgokra figyel oda, hanem legalább olyan fontosnak tartja a mezőgazdasági nagyüzemekkel való kapcsolattartást is, a jó alapanyagellátás érdekében. Hiszen a Szolnoki Cukorgyár öt — Pest, Csong- rád, Bács-Kiskun, Békés és Székesfehérvárott Munkás nagygyűlés A békéért és a leszerelésért folytatott harc szak- szervezeti akciónapja alkalmából a béke hétvége nyitó eseményeként munkás nagygyűlést rendeztek tegnap Székesfehérvárott, a Videoton Elektronikai Vállalat oktatási- és továbbképzési központjának sport- csarnokában. A fórumon jelen volt Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára is. A munkás nagygyűlésen, Baranyai Tibor, a Szak- szervezeteik Országos Tanácsának főtitkára mondott 'beszédet. Többek között arról beszélt, hogy a magyar dolgozók állama ahhoz a világ- rendszerhez tartozik, amelytől idegen a háború, a vérontás, viszont szövetséges vele a munka, a béke. Szolnok — megyében 45 gazdasággal áll kapcsolatban. Ezekben az üzemekben az idén 12 ezer 8í7 hektáron termelnek cukorrépát. A szeptember 18-i indulásnak ma már nincs akadálya, hiszen nagyrészt befejeződtek a karbantartások, felújítások, csupán apróbb munkálatok vannak még hátra. Szeptember 4-én megkezdik a kampányban segédkező, ötszáz ideiglenes dolgozó — főleg nyugdíjasok — felvételét is. A napokban a gyár vezetői a szállító vállalatok — a Volán és a MÁV — képviselőivel egyeztetik a feladatokat, s szeptember 15-én megkezdik a répa átvételét. Majd a következő két napon próbaüzemet tartanak, amikor minden berendezést üzembe helyeznek, az esetleges hibákat kijavítják, és 18-án már teljes kapacitással termel majd1 a gyár. Ha az őszi esős időjárás nem akadályozza a növény felszedését és átvételét — a gyár vezetői úgy számolnak — december 20- ra végeznek a cukorrépa feldolgozásával. Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látoTegnap ülést tartott a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, valamint a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A törvény korszerűsítését a megalkotása óta a gazdasági életbe bekövetkezett változások — a vállalatirányítási rendszer korszerűsítése, a tevékenységi kör szabadabb meghatározása, új üzemeltetési formák bevezetése — és a magasabb szintű jogszabályok korábbi módosítása tette szükségessé. Az új jogszabály a belkereskedelem alapvető feladatául az elosztási jellegű ellátási tevékenység helyett a kereslethez igazodó árukínálat kialakítását, a kereskedelmi, a vendéglátási és az idegenforgalmi szolgáltatások bővítését határozza meg, és egyben elő kívánja segíteni a kereskedői foglalkozás jobb elismerését is. A lakosság ellátásának és vásárlási lehetőségeinek javítása érdekében a kistelepüléseken, illetve a megfelelően el nem látott területeken lehetségessé válik a magánkereskedés és a kisipari tevékenység együttes gyakorlágatásna hazánkba érkezik Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. sa. Az új szabályozás a ma- gánkereákedés kereteit is kiszélesítette. A jövőben a jogszabály által meghatározott körben, az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem tevékenységét kiegészítve, vendéglátási, kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatás is végezhető. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott egyes szövetkezeti jogszabályok módosításáról. Ennek célja az érdekképviselet érdemi munkáját is meghatározó vezetési-döntési rendszer fejlesztése és a választott szövetkezeti testületek irányító szerepének fokozottabb érvényre juttatása. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggésben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről. Ezen intézményrendszerben bekövetkezett változások szeptember 1-én lépnek hatályba, s végrehajtásuk folyamatosan történik. A továbbiakban a testület kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg, valamint más időszerű ügyekről tárgyalt. A Fegyvernekl Vörös Csilla* Tsz-ben megkezdték a silónak való kukorica betakarítását. Ebben az évben 256 hektáron termeltek télire valót az állatoknak (Fotó: Tarpai) Kampány előtt a Szolnoki Cukorgyár Szeptember közepén kezdődik a munka öt megye 45 gazdaságából érkezik a répa Ülést tartott az Elnöki Tanács Változások a felsőoktatási intézményrendszerben
