Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 30. ü£TFO: Nürnbergijén meg­kezdődött az SPD kongregz- szusa — Bécsben összeült az ,atomenergia ügynökség rend­kívüli konferenciája — Ka­merunban tárgyalt Peresz izraeli miniszterelnök, az af­rikai ország ismét felvette a diplomáciai kapcsolatokat Iz­raellel. KEDD: Amerikai fenyegetés Libia ellen, a líbiai partok előtt amerikai—egyiptomi hadgyakorlat folyik — Hara- réban megnyílt az el nem kötelezettek csúcstalálkozó­ját előkészítő tanácskozás — Dzsemajel libanoni elnök üzenetet küldött Mihail Gor- bacsovnak — Személyi válto­zások a román kormányban. .SZERDA: Külügyminiszter­helyettesek vezetésével szov­jet-amerikai konzultáció Wa­shingtonban az úgynevezett regionális vitakérdésekről — A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszter-he­lyettesei Moszkvában tanács­koztak — Elvi megállapodás Stockholmban a katonai moz­dulatok előzetes bejelentési kötelezettségéről. CSÜTÖRTÖK: Az SPD ismét Willy Brandtot választotta meg elnökének — Bolíviában kivételes állapotot rendeltek el a szakszervezetek által meghirdetett általános sztrájk hírére — Véres rendőrterror Dél-Afrikában, különösen So- wetóban. FENTEK: Nagyszabású had­gyakorlatot kezdett a NATO Nyugat- és Eszak-Európában — Amerikai flottacsoportosí­tás a Földközi-tengeren — Véget ért az SPD kongresz- szusa — Befejezte munkáját a bécsi atomkonferencia — Voroncov szovjet külügymi­niszter-helyettes a Közel-Ke­let országaiban tárgyal. A bolíviai fővárosban sokezren tüntettek a kormány gazda­ságpolitikája, valamint az ellen, hogy fegyveres amerikai csapatok vesznek részt a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben Miért fenyegetőzik az USA újabb, Líbia elleni légitáma­dásokkal? Az nem újdonság, hogy Washingtonban időről időre azzal vádolják Libiát, és sze­mély szerint Kadhafi ezre­dest: támogatja a különböző terrorcsoportokat, legyenek azok palesztinok, vagy — észak-írek ... Ez év tavaszán amerikai harci repülőgépek bombatámadásokat intéztek líbiai célpontok ellen. A nyílt agressziót azzal indokolták, hogy kevéssel azelőtt Nyugat- Berlinben egy diszkóban ter­roristák bombamerényletet hajtottak végre, s a CIA bi­zonyítékokkal rendelkezik: lí­biaiak szervezték meg az amerikai áldozatokat is kö­vetelő merényletet. (A bizo­nyítékokat a CIA azóta sem hozta nyilvánosságra.) A Líbia elleni amerikai tá­madás politikai következmé­nye az lett, hogy Moszkvá­ban szolidaritási nyilatkoza­tok hangzottak el, szovjet se­gítséget helyeztek kilátásba a károk helyreállítására, s ilyen körülmények között lehetet­lenné vált a már újra terve­lelősségre vonó nagy, nem­zetközi perrel kapcsolódott össze, hanem a német mun­kásmozgalomnak is egyik fel­legvára volt, az SPD, a Nyu­gatnémet Szociáldemokrata Párt kongresszust tartott. A küldöttek tiszteletreméltó egységet tanúsítottak a veze­tőség újraválasztásakor, az új kancellár jelölt, Johannes Rau megerősítésében, és a párt programjának elfogadá­sában. Rau kijelentette, hogy az abszolút többség elnyerésé­ért küzd a párt a jövő év elején esedékes Bundestag- választásokon. Ez persze, nagyfokú derűlátást jelzett, hiszen még Willy Brandt pártelnök is úgy nyilatko­zott előbb, hogy 43 százalék elérése már nagy eredmény lenne... Az új kancellárje­lölt viszont nyíltan megmond­ta, hogy más pártoktól sze­retne elhódítani választókat: a „zöldektől” éppúgy, mint a kereszténypártoktól. A kör­nyezetvédőknek tetszik pél­dául, hogy az atomenergiáról való lemondást hirdette meg, az pedig az SPD belszárnyá- nak és a „zöldeknek” régi Több országot érintő körűt ja során Belgrádban is tárgyalt Daniel Ortega nicaraguai államfő (balra), aki a képen Sinin Hasani jugoszláv elnök társaságában látható gárháborút választotta, mert ezt kevésbé kockázatosnak tartja, mint azt, hogy tár­gyaljon a fekete többséggel, engedményeket tegyen, az USA és a Nyugat-Európa által ellenőrzötten. ..” Minden jel valóban arra vall, hogy a dél-afrikai rendőrség fentről kapja az utasítást: lőni mindenre és mindenkire, aki színes bő­rű, és aki szembeszegül a hatósági intézkedésekkel. A héten például 21 halottja volt — még a hivatalos közlés szerint is — Sowetó- ban, Johannesburg feketék lakta negyedében a rendőr- terrornak. A színes bőrűek az ellen tiltakoztak, hogy láthatóan provokatív cél­zattal felemelték a hatósá­gok a lakásbérleti díjakat. A tüntetőkre aztán könnygáz- gránátokkal éppúgy rátá­madtak a rendőrök, mint gumi- és éles lövedékekkel. Az újabb terrorhullám hí­re ismét felháborodást kel­tett még a nyugati világban is. S ha mégsem „az öngyil­kosságot” választaná Botha és a dél-afrikai vezetés? A forgatókönyvet — mondjuk a brit nemzetközösséghez közelálló körökben — így képzelik el: 1. A dél-afrikai kormány szabadon engedi HAVANNA Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság magyar tagozatának elnöke csütör­tökön megkezdte tárgyalá­sait Jósé Ramón Fernandez miniszterelnök -helyettes­sel, a kubai tagozat elnöké­vel. A megbeszélések témá­ja az 1986—1990-es ötéves tervidőszak feladatainak végrehajtása és az 1987-es magyar—kubai árucserefor­galom. AMMAN Kétnapos látogatásra csü­törtökön Ammanba érkezett Vlagyimir Petrovszkij, a szovjet külügyminiszter első helyettese. Látogatása alatt a közel-keleti helyzetről tárgyal jordániai tisztségvi­selőkkel. Petrovszkij előző­leg Egyiptomban. Irakban és Szíriában járt. NIZZA Magánlátogatásra Nizzá­ba érkezett csütörtökön este Amin Dzsemajel libanoni el­nök. Egyelőre nem tudni, hogy fogadják-e őt francia iHeti világhíredé zett Sevardnadze—Shultz ta­lálkozó is. A szovjet és az amerikai külügyminiszter most szep­tember 19—20-án találkozni fog. Nincs kizárva, hogy Wa­shington egyes „héjái", akik­nek a „fészke” valahol a Pentagon táján található, nemcsak Líbiát célozták meg, hanem a szovjet—amerikai tárgyalási folyamatot is. Természetesen főleg Kad­hafi imperialistaellenes ma­gatartása nem tetszik az USA vezető köreinek. S világos az a politikai cél is, hogy az úgynevezett „mérsékelt” arab államok (Egyiptom, Szaúd- Arábia, Jordánia, Marokkó) befolyását növelné, ha a „szilárdság frontja” országa­inak, Líbiának, Szíriának helyzete meggyöngülne. A „Pax Americana”, a Közel- Kelet és a Földközi-tenger térségének „amerikai béké­je”, az Izrael javát szolgáló rendezés — így gondolják Washingtonban — akkor va­lósulhat meg, ha Líbiát visz- szaszorítják, netán semlege­sítik. Mire alapozza reményeit a nyugatnémet szociáldemok­rácia? Nürnbergben, amelynek a neve nemcsak a hitlerizmus- sal, majd a háború után a náci háborús bűnösöket fe­Nürnbergben a héten tartotta kongresszusát a Német Szo­ciáldemokrata Part. A képen: Willy Brandt exkancellár és pártelnök (balra) Johannes Rau kancellárjelölttel követelése, hogy távolítsák el az NSZK területéről az „eurorakétákat” és a vegyi fegyvereket, a nyugatnémet ipar ne vegyen részt az ame­rikai „stratégiai védelmi kez­deményezésben”, azaz az űr­háborús előkészületekben. Az SPD kongresszusán ki­mondták, hogy a választások után egy párttal sem kere­sik a koalíció-alakítás lehe­tőségét: sem a „zöldekkel", sem a szabaddemokratákkal. Ez mindenesetre világos be­széd. Viszont például a „zöl­dek” azzal replikáztak, hogy — csak egy másik szociálde­mokrata kancellárjelölttel le­hetne esélye az SPD-nek kormánykoalíció alakítására, amelyben igenis helyet kell biztosítani a „zöldeknek”. A dél-afrikai vezetők való­ban az „öngyilkosságot" vá­lasztják? A szóhasználat a nyugati polgári sajtóból való, ép­pen egy nyugatnémet diplo­mata fogalmazott így: „Pieter Botha elnök a pol­Nelson Mandelát, és az ANC, az Afrikai Nemzeti Kongresszus nevű, eddig be­tiltott pártnak működési en­gedélyt ad. 2. Mandela a kü­lönböző fekete mozgalmak koalícióját teremti meg, be­leértve a 6 millió zulu ve­zetőjét, Buthelezit, valamint a szakszervezetek vezetőit. 3. Tárgyalások a kormány­nyal új alkotmányról, amely a fehérek jogait is biztosítja. 4. Népszavazás az alkot­mányról. 5. A népszavazás sikere után Mandela lesz az új állam elnöke, alelnöke pedig egy fehér, egy „afri- kaner”. A kormányban fe­keték, félvérek, hinduk, an- golajikú fehéreik és „afrika- nerek” egyformán képvise­lethez jutnak. Sajnos, a forgatókönyv ma még illúziónak tűnhet a terror láttán. Meglehet azonban, hogy az erőszak erőszakot szülvén, a sok-sok gyilkosság valóban a hajtha­tatlan fehér vezetők „ön- gyilkosságához” vezet. Pálfy József Tollhegyen Az amerikai — és álta­lában a nyugati — sajtó előszeretettel hivatkozik arra,, hogy a világnak azon a felén teljes a sajtósza­badság! Ott semmit einem hallgatnak, ott mindent megírnak! Ahhoz képest most mell­bevághat a hír, hogy — 1957-ben egy amerikai bombázó repülőgépről az USA Üj-Mexikó államá­ban, Albuquerque közelé­ben lepottyant — egy atombomba. 9 megatonnás robbanóereje, bizony ala­pos pusztítást vitt volna végbe, ha véletlenül fel­robban. Szerencsére ez nem történt meg. S mert nem lett belőle tömegkatasztrófa, a Penta­gon az esetet elhallgatta. Csak most, majd három évtized elteltével derült fény a történtekre. A hír megrázó volt. Ha nem is hatott bombaként az amerikai sajtóban, s az amerikai olvasóra. Mert azért még 29 év elteltével sem csináltak belőle igazi szenzációt, (p.) Tanácskozás Bécsben Teljes biztonságot az atomreaktorokban „Nem a bírálat, hanem a szolidaritás jellemezte ta­nácskozásunkat” — jelentet­te ki Valerij Legaszov, a szovjet küldöttség vezetője a nukleáris balesetekkel fog­lalkozó konferencia tegnapi záróülésén. A tanácskozáson, amelynek összehívását a csernobili atomreaktorban bekövetkezett szerencsétlen­ség után határozták el, csak­nem 600 szakember vett részt, 62 országból. A szak­értők öt napon át tárgyaltak a szerencsétlenség okairól, következményeiről és a ha­sonló balesetek elkerülésér nek lehetőségéről. A tanács' kozás köreiben általános volt a vélemény, hogy az atom­energia nélkülözhetetlen egyúttal annak termelése most biztonságosabb lesz, mint valaha. Hans Blix, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) vezérigazgatója a zá­róülésen hangoztatta, hogy a szerencsétlenség után „a szovjet hatóságok által tett intézkedések kiérdemelték a szakemberek közösségének tiszteletét és támogatását”. Ha felvetik a kérdést, alkal­mazzák-e az atomenergiát a jövőben, vagy sem, arról is beszélni kell: milyen kocká­zatokkal jár az emberi egész­ségre és a környezetre az energiatermelés szénből és olajból — figyelmeztetett a svéd szakember. Cél: a parlamenti többség megszerzése Befejeződött az SPD kongresszusa A parlamenti többség megszerzésének jelszavá­val tegnap délután Nürn­bergben befejezte kong­resszusát a Német Szociál­demokrata Párt. (SPD). A majd egymillió párttag kép­viseletében jelen lévő több mint négyszáz küldött előtt Johannes Rau, az SPD kan­cellárjelöltje zárszavában úgy értékelte az ötnapos ta­nácskozást, hogy a kong­resszus megmutatta a nyu­gatnémet szociáldemokraták egységét. Villy Brandt pártelnök szintén rámuta­tott, hogy az 1987 januári választásokat előkészítő kampányban különöskép­pen szükséges ennek az egy­ségnek a fenntartása, Jo­hannes Rau támogatásával. Az SPD az októberben megtartandó rendkívüli kongresszusán terjeszti elő hivatalosan azt a program­ját, amelyhez tartani kí­vánja magát kormányra ke­rülésének esetén. A küldöt­tek az utolsó napon röviden áttekintették a pártelnökség szociálipolitikai elképzelé­seit, amelyeket azonban csak két év múlva esedé­kes újabb kongresszuson véglegesíteni. E program fontos eleme a munkanél­küliek, hatékony támogatása. A kongresszus olyan érte­lemben foglalt állást az NSZK-ba érkező ázsiai és afrikai menedékkérők prob­lémáját illetően, hogy ezt a kérdést a nyugatnémet al­kotmány elveinek csorbítása nélkül kell megoldani. Egyesült Államok - Líbia Líbia kész megvédeni magát Líbia mindaddig nem ve­szi figyelembe az amerikai hadiflotta manővereit, amíg az nem sérti meg az ország felségvizeit és légterét. —de készen áll arra, hogy meg­védje magát és nem fél az amerikai fenyegetésektől — jelentette ki Ali Triki, az ország állandó ENSZ-képvi- selője az NBC amerikai te­levíziós hálózatnak tegnap adott nyilatkozatában. A nagykövet rámutatott: az Egyesült Államok azért igyekszik újabb feszültséget teremteni a Földközi-tenger tisztségviselők. Dzsemajel szeptember végén hivatalos látogatást tesz Franciaor­szágban. HELSINKI Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár és Jaak- ko Numminen oktatásügyi államtitkár, a Finn—Magyar Kulturális Vegyesbizottság társelnökei augusztus 28-án, csütörtökön Helsinkiben alá­írták a két ország három év­re (1986—89) szóló kormány­közi kulturális, oktatási és tudományos együttműködé­si munkatervét. A dokumen­tum széleskörű és folyama­tosan bővülő közös tevé­kenységet tartalmaz a ma­gyar—finn kapcsolatok e ki­emelkedően fontos és nagy hagyományokkal rendelke­ző területein. NOUMEA Üj-Kaledónia jövőjéről kezdett tárgyalásokat teg­nap Nouméában Jacques térségében, hogy igazolni tudja agresszív politikáját, katonai akcióit, egyebek kö­zött az Izraelnek nyújtott nagyszabású katonai segélyt. Triki elutasította az or­szágával szemben támasztott vádakat és azt mondotta, hogy amennyiben az Egye­sült Államoknak valóban „bizonyítékai” lennének egy állítólagos líbiai „terrorak­ció” terveiről, módjában állna azokat nemzetközi fó­rumok elé tárni — a vádak azonban teljességgel alapta­lanok. Chirac. A francia miniszter­elnök megérkezése után elő­ször a tengerentúli terület vezetőivel, majd a Kanaka Szocialista Felszabadító Front (iFLNKS)' képviselői­vel folytatott megbeszélést. A találkozó után Jean-Marie Tjibaou, a terület független­ségét követelő FLJNKS veze­tője újságíróknak elmondta: a kormányfő „pozitívnak” minősítette a tanácskozást. MADRID A spanyol miniszterelnök nem kívánja fogadni Reagan amerikai elnök megbízott­ját, aki Líbia elleni gazdasá­gi szankciókra próbálja rá­venni a spanyol kormányt. Madridban hivatalosan kö­zölték, hogy Ronald Reagan amerikai elnök személyes megbízottjaként hétfőn a spanyol fővárosba érkezik Vernon Walters, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője. Megfigyelők utalnak arra, hogy több európai országot érintő útja során az ameri­kai megbízott arra való hi­vatkozással kéri a szövetsé­ges országok kormányait a Líbia elleni lépések megté­telére, hogy állítólag Tripo- liban washingtoni érdekeket sértő akciókat szerveznek.

Next

/
Thumbnails
Contents