Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-29 / 203. szám
1986. AUGUSZTUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A HNF megyei bizottsága előtt A képviselők, a tanácstagok, ■ ■■ ■ ■ r r r ■ ara az elöljáróságok munkája Tegnap délelőtt Szolnokon, ülést tartott a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottsága. A résztvevőket, közöttük a megejelent országgyűlési képviselőket, pótképviselőket dr. Krasz- nai Géza, a HNF megyei bizottságának elnöke köszöntötte, majd az előzetes írásbeli jelentéshez — amely a képviselők, a pótképviselők, a tanácstagok, a póttanácsta- gok és az elöljáróságok munkájával foglalkozott — Tóth Lajos, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy a megkérdezett képviselők, pótképviselők a népfrontnak, és az aktivistáinak mind a jelölési, mind a választási szakaszában betöltött szerepét pozitívan értékelték. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a programbeszédeik tartásakor erőteljes visszafogásra ösztönözték őket: mondván, ígérni nem kell. Ilymódon a beszédek sablonosak, egyhangúak voltak. Aki viszont eltért ettől, nem mindig dicsérő szót kapott. A képviselők közül szóvá tették azt is, hogy akad közülük, aki több település lakóit képviseli, de a területe minden falugyűlésére tavaly képtelen volt eljutni, mivel A Minisztertanács a közelmúltban hozott határozatot a tűzvédelem javítására. A Szolnok Megyei Tűzoltó Parancsnokságon tegnap megrendezett tanácskozáson e határozat végrehajtásának feladatairól tárgyaltak. Az értekezleten, melyen a megyei tanács osztályvezetői; a megyei tanács irányítása és felügyelete alá* tartozó intézmények, valamint a jelentősebb megyei gazdálkodó szervek vezetői és a területi tűzoltó parancsnokok vettek részt. Hódosi Mihály tűzoltó százados, megyei parancsnokhelyettes köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Bozsó Pétert, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát, majd Szabó András tűzoltó alezredes, megyei parancsnok beszélt a tűzvédelem helyzetéről, feladatairól. — Az elmúlt öt év alatt hazánkban csaknem 4800 tűzeset okozott kárt, amelynek értéke meghaladta a 2,6 milliárd forintot, és nyolcszáz- nyolcvanegyen veszítették életüket tűz következtében — idézte a statisztika szomorú adatait. Ezt követően többet is közülük ugyanarra a napra szerveztek. Jobb egyeztetéssel a területileg illetékes népfront bizottságok ezen a jövőben bizonyára tudnak változtani. Megyénkben a 15 képviselőn kívül 12 pótképviselőt is választott a lakosság. Az ő szerepük, megítélésük változó: akadnak közöttük megkeseredett, elbizonytalanodott emberek, míg mások tevékenyen részt vesznek lakóhelyük, környezetük közéletében. Ami a tanácstagokat illeti, a megye 1 ezer 735 tanácstagja között 1250 új. Felkészítésüket tavaly őszszel illetve az idén tavasszal a megyei tanács illetékes osztályai elvégezték. Jónak mondható, hogy a 620 póttanácstag 80 százalékának van valamilyen társadalmi megbízatása. Sokan közülük különböző tanácsi bizottságokban tevékenykednek, párt- és népfront feladatokat vállalnak, de nem kevesen munkálkodnak a KISZ, a Vöröskereszt, a népi ellenőrök, az MHSZ, a szakszervezet aktivistái között is. Az elöljáróságok eddigi megyei tevékenységéről kedvező a tapasztalat. A 21 elöljáróságon 195-en dolgoznak. Igaz, akadtak, ahol kezdetben ezt az önállóságot arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben a kiemelkedően nagy kárral járó tűzesetek száma növekedett jelentősen. 1984-től napjainkig ugyanis 30 olyan tűz keletkezett, ahol a kárérték meghaladta az 5 millió forintot. Ezután Szabó András arról beszélt, hogy a fejlett gazdaságok mind nagyobb mértékben használnak tűzés robbanásveszélyes anyagokat, energiahordozókat, technológiai berendezéseket. Növekszik tehát, az úgynevezett potenciális veszély- helyzet. Másfelől viszont a védekezés szubjektív tényezői is kedvezőtlenül alakultak. A tűzvédelem területén is tapasztalható az általános fegyelem fellazulása — állapította meg a Minisztertanács határozatának előzményeire utalva. — A jövőben — és ekkor már a feladatokról szólt — szigorítanunk kell a megelőző és a hatósági tevékenységünket, még gkkor is, ha ezért a tűzoltóságot merevnek és bürokratikusnak fogják tartani. Ezeket a jelzőket inkább vállalnunk kell, túlzottan felértékelték, de jelenleg már elmondható, hogy ezek a választott testületek nemcsak képviselik a településük érdekeit, hanem szervezik is az ott lakók életét. A vitában kilencen kértek szót. A javaslatok közül elvetették azt, hogy a képviselők bizonyos pénzügyi alapot kapjanak, mivel az ország jelenlegi gazdasági helyzete ezt nem teszi lehetővé. Hangsúlyozták, hogy a legutóbbi választások óta pezsgőbb lett a tanácstagi, képviselői munka, ugyanakkor szinte valamennyi felszólaló elmondta: a pótképviselők és a póttanácstagok jogi megítélése mind ez ideig tisztázatlan, megoldatlan, ami megnehezíti a helyzetet. Az ülésen elhangzott beszámolóval, javaslatokkal kapcsolatban a népfront megyei bizottsága megbízta az elnökséget, hogy ajánlásait, javaslatait — az alkotmány- jogi bizottság közreműködésével — december 31-ig egy állásfoglalásban fogalmazza meg. Ezt követően Sándor László megyei titkár rövid tájékoztatót tartott az előző bizottsági ülés óta végzett munkáról. mintsem hogy utólag, a nagy tüzek okainak vizsgálatakor derüljön fény arra, hogy mit lehetett volna szigorúbb hatósági munkával megelőzni. A Minisztertanács részletesen meghatározza azokat a tennivalókat, amelyeket a tűzvédelem javítása érdekében kell végrehajtani. Egyebek között — a figyelemfelkeltés fontosságára utalva mondta — szükséges a tűzvédelmi helyzet általános felülvizsgálata, az esetleges mulasztásbk, fegyelmezetlenségek, hiányosságok megszüntetése. Az év második felében a megyei parancsnokság célvizsgálatokat, illetve ellenőrzéseket tart. Ennek során feltárják, hogy a tűzvédelmi jogszabályokban. valamint a vállalati belső szabályzatokban megfogalmazott követelmények mennyire jutnak érvényre. Végül hangsúlyozta az intézmények, vállalatok vezetőinek felelősségét, majd a tűzvédelem helyzetét javító minisztertanácsi feladatokban való együttműködésüket kérve fejezte be beszédét. Sz. Gy. Szeptember 1—töl Változik egyes energiahordozók termelői ára Az Országos Anyag- és Árhivatal közleményt adott ki egyes energiahordozók termelői árának változtatásáról. Ebben rámutat, hogy hazánkban 1986. május 1-jei hatállyal csökkentek a kőolaj és egyes kőolajfeldolgozási termékek termelői árai 11-től 26 százalékig terjedő mértékben. A világpiacon bekövetkezett újabb árcsökkenéshez igazodva szeptember 1-től ebben a termékkörben — árképzési elveinket változatlanul alkalmazva — újabb termelői árleszállításra kerül sor. Egyidejűleg szükségessé válik a szén, a tűzifa és a villamosenergia termelői árának — a fogyasztói ár változatlan hagyása melletti — emelése. Egyes energiahordozók termelői árának ismételt leszállításával árképzési elveinket következetesen alkalmazzuk, de .ugyanakkor igazodunk a magyar gazdaság sajátosságaihoz is. Fentieknek megfelelően az egyes kőolajfeldolgozási termékek termelői árai szeptember 1-i hatállyal a következőképpen alakulnak: Az ipari felhasználású fűtőolaj és a gudron termelői ára 25,9 százalékkal, az RT petróleumé (kerozin) 25 százalékkal, a vegyipari benziné 16,8 százalékkal, a vegyipari földgázé pedig 7,0 százalékkal csökken. A szóban forgó termékek lakossági (kereskedelmi) forgalomba nem kerülnek. A kőolajtermékek termelői árának csökkentésével egyidejűleg emelkedik a széntermékek termelői ára. Átlagosan 18 százalékkal emelkedik az energetikai szenek termelői ára, míg a kokszolható szeneké nem változik. A termelői áremelkedést a hazai energiabázis biztosításához szükséges ráfordítások növekedése és a termelés jövedelmezőségének fokozása indokolja. Az intézkedés hatékonyan befolyásolja a termelés szerkezetének szükséges változtatását, valamint a hazai széntermelés természeti adottságainak megfelelő, reális költségviszonyok elismerését. Az állami költségvetés a termelői áremelést a fogyasztói árkiegészítés növelésével kiegyenlíti, ezért sem a szén, sem a tűzifa, sem a biobrikett fogyasztói ára nem változik. A villamosenergia termelői ára kisebb mértékben változik, átlagosan 3,5 százalékkal emelkedik. A hőenergia termelői ára a szénbázis erőművekből való szolgáltatás esetén emelkedik, a szénhidrogén bázisú erőműveknél való szolgáltatásnál pedig csökken olymódon, hogy a hőenergia átlagára nem változik. D. Sz. Mi A Fékon kisújszállási üzemében részmunka- időben dolgozó szalagot állítottak üzembe. Jelenleg tizenkettőn dolgoznak, főleg kisgyermekes anyák. (Fotó: T. Z.) A műszaki megújulásért Bz az elm feleli konferencia, amelyet Székesfehérváron tartottak Műszaki fejlesztés, társadalmi haladás címmel, tulajdonképpen a címben szereplő két fogalom szoros összetartozását, okozati és lényegbeli összefüggését bizonyította elsősorban. Mert ki tagadhatná, hogy a termelőeszközök és technológiák sőt a termelési kultúra állandó megújítása, modernizálása elengedhetetlen szocialista céljaink, a társadalom előrehaladására vonatkozó terveink teljesítéséhez. A történelmet éljük. S minthogy az emberiség eddig is az értékteremtés változtatásával, az ennek érdekében tett forradalmi lépéseivel jutott minduntalan magasabb fokra, ma is a história kihívásának tesz eleget a műszaki fejlesztéssel. A kérdés csupán az — és ezt tette fel a székes- fehérvári tanácskozás — kikkel és miként valósítsuk meg az óriási megtakarításokkal, megbízhatóbb termékekkel kecsegtető, s végül is az emberi alkotóerőt felszabadító technikai fejlesztéseket. Nyivánvaló, Magyarország a maga ipari potenciájával nem tud vállalkozni arra, hogy csupa eget-földet rengető, kiugró műszaki teljesítménnyel írja be nevét a technika történetébe. Akkor sem, ha az erősáramú iparban, a gyógyszergyártásban, a járművek területén mérnökeink nagy hírnevet szereztek a világban. Persze azt nem lehet kimondani, hogy „ne ugorja- tok magasra”, de mégiscsak úgy tűnik, hogy hazánkban a megbízható, átlagos termékek jó színvonalával, e produktumok folyamatos megújításával lehet bekapcsolódnia a fejlődésbe. Realizmus és okos szerénység mondatta ezt az eszmecsere résztvevőivel, hiszen csak kiábrándító zuhanás várna ránk, ha csupán becsvágyból szeretnénk a magasba törni. De állapítsuk meg viszont, hogy még e „testünkre szabott’ cél eléréséért is hatalmas anyagi, szellemi befektetést kell eszközölnünk. A körülbelüli szintet, amit célként megjelölünk, az iránnyal is ki kell egészíteni. A dilemma tulajdonképpen az, hogy műszaki fejlesztés gyanánt mit is fejlesszünk: iparágakat, ágazatokat, területeket, vagy összefüggő termelési kultúrákat? Mindegyik mellett volt, aki voksoljon. Vitán felül csak az állt, hogy az irányokat a kormányzatnak kell kijelölnie, mégpedig a világtendenciák és hazai lehetőségeink, adottságainak ismeretében. Ez nagy felelősséggel járó feladat. Tartalmazza a tartós és a divat tendenciák finom megkülönböztetését, a „húzó” technikai ágazatok megragadását (mint tesszük ezt például az elektronizáció fejlesztésével) és a „betörésünkre” még-még alkalmat nyújtó „fehér foltok” feltérképezését is. (Talán ilyen a biotechnológia). Tegyük ehhez hozzá: van ilyen irányzékunk. Műszaki és tudományos fejlesztési programjaink reálisak, s újabban már a szocialista országokkal, a KSST együttműködési programokkal is egyeztettek. A megvalósítást szolgáló eszközrendszer sokrétű, differenciáit. Pályázatok az állami támogatásra,, kezdeményező innovációs irodák, és sok egyéb rugalmas forma született az ösztönzésre, serkentésre. Bár ami a pályázatokat illeti, velük kapcsolatban ellenvetés is elhangzott. Igen szellemesen mondotta valaki, hogy hát a hadsereget sem pályázat útján szerelik fel, az ipar miért ily módon juthat komolyabb támogatáshoz? A megoldást a szükség szülte: oda jut pénz, ahol a legtöbbet vállalják érte. Ám a hasonlatnál maradva az is igaz, nincs az a hadsereg, amely létszámarányosan, s ne a döntő helyekre kapná a technikát. Célzás ez arra a gyakorlatra, mely szerint bizony nálunk alaposan elaprózták, egyen- lősdi alapon széttagolták a fejlesztésre szánt állami eszközöket. S ha már a finanszírozásnál tartunk, nem felejthetjük el, az országos fejlesztéseket fele részben a vállalatoknak kell állniuk- Nálunk a nemzeti jövedelem 3 százalékát fordítják műszaki, tudományos haladásra, ám ennek azösz- szegnek a felét vállalati alapok képezik. Tehát nem is az a nagy kérdés, sok-e, vagy kevés a 3 százalék, hanem, hogy vajon a vállalatok állják-e a maguk „cehjét”! Ez viszont a mai korban követendő vállalati magatartás kérdése. Volt aki így fejezte ezt ki Székesfehérváron: ne az legyen a jó vezető, aki ügyesebben manőverezik a szabályzók között, hanem, akinél a munka értelme a fejlesztés, a műszaki kultúra szüntelen megújítása. Persze, a dolog mégsem ilyen egyszerű, mert a rokonszenvesebb vállalati magatartáshoz olyan egyetemekre is szükség van, amelyek elméletileg és gyakorlatilag magasan képzett szakembereket adnak a gyáraknak, kutatóintézményekre, amelyek kitalálják az üzemek „vágyait”, és jó eredményeket nyújtanak át számukra. Szükség van környezetre, amelyben nem tesznek kivételt a saját hibájukból lemaradókkal, s kifizetődő okosan modernizálni. És nyilván még sok mindenről hallottunk volna, amire szükség van, ha az idő nem kényszerít a tanácskozás abbahagyására. fl Konferencia azonban napi erőfeszítéseinkben. vitáinkban tovább folytatódik. Mint a tanácskozás megszervezésével is, a pártnak most az a célja, hogy mozgósítsa a műszaki értelmiséget, a gazdaságot vezető mintegy 200 ezer szakembert. Nagyobb akarással, egységesebb szemlélettel kel) feltárni a műszaki forradalom akadályait, mindazt, ami az alkotó energiákat nálunk hasztalan leköti. Mert csak ez a kettő, a technika és az ember, amelyből mint forrásból, kielégíthetjük a jogosan és szédületesen növekvő igényeinket, ha nem akarunk a csodákra, illetve a lehetetlenre várni. Komornik Ferenc Területi szántóverseny Holnap délelőtt Jászberény határában, a Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés — közismertebb nevén a KITE — és a Jászsági Állami Gazdaság közös szervezésében kerül sor arra a területi szántóversenyre, amelyen három — így Heves, Pest és Szolnok — megye termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak harmincegy traktorosa, 3 kategóriában verseng majd az elsőbbségért. A válogató verseny első három helyezettje pénzjutalomban részesül, s az első két helyezett pedig tovább jut a jövőre megrendezendő országos döntőbe. Szigorúbb ellenőrzés, sűrűbb vizsgálatok Tájékoztató a tűzvédelmi feladatokról
