Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-28 / 202. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 28. IA tudomány világ? 3 Az emberré válás története A „hiányzó” láncszem kutatása Az emberré válás útjának legizgalmasabb szakasza az, amelyét már a múlt században is „hiányzó láncszerűnek neveztek: az állati és az emberi fejlődést összekötő élőlények megjelenése. Még mielőtt ilyen maradványokat egyáltalán találtak volna, a múlt században élt Haeckel német természettudós ezt a hiányzó láncszemet Pithe- canthropus-nak, vagyis majomembernek nevezte el. Feltételezett ugyanis egy átmeneti alakot, amely majom- és emberi jellegekkel egyaránt rendelkezett. Azután, amikor 1890-ben Jáva szigetén felfedezték a Pithecanthropus erectus-t (a felegyenesedetten járó majomembert), kiderült, hogy ez mégsem a hiányzó láncszem, mert nem igazi majomember, hiszen már elérte az emberi fejlettség szintjét, így a majomember előemberré lépett elő, amely a Homo nemzetség két faja közül az idősebb. Később hasonló maradványokat találtak Ázsia, Afrika és Európa számos helyén. A taungi bébi Századunkban a hiányzó láncszem kutatásának színtere egyre inkább Afrikára tevődött át. Először is Dél- Afrikában megtalálták a taungi bébit, egy fiatal. 5—6 éves gyermek fosszilizált arckoponyáját és agykoponya-öntvényét. E leletetnem a legszerencsésebb módon Australopithecu africanus- nak (afrikai déli majom) nevezték el, hiszen jellegeiben közelebb áll a hominidák- hoz (emberfélékhez), mint a pongidákhoz (emberszabású majmokhoz). Ennél is nagyobb jelentőségű volt, amikor 1959-ben a Leakey házaspár Kelet-Afrikábani, a tanzániai Olduvai szakadékvölgyben újabb leletre bukkant. Azóta brit, amerikai, francia és nemzetközi expedíciók több, mint egy tucat lelőhelyről 500 hominida és 200 000 gerinces állat maradványát ásták ki. Csak az Omo folyó völgyében kiásott leletek súlya meghaladja az 50 tonnát. A leletek feldolgozása és értékelése még nem fejeződött be, de már az első eredmények is több újdonságot szolgáltattak az emberré válás történetéhez. A fosszilizált csontok azt mutatják, hogy ezen a területen több hominidafaj is élt részben azonos időben. Az Australopithecusok közül mind a robustus, mind azaf- ricanus, mind pedig a faji különállóságban vitatott Homo habilis egyedeit megtalálták. Ezek alkatilag nemcsak a mai embertől, hanem egymástól is különböztek. Az Australopithecus robustus mintegy 1,5 méter magas és 40—60 kg súlyú lehetett, az agytérfogata 500—530 milliméter volt. Az Australopithecus africanus kisebb termetű, finomabb felépítésű volt: testmagassága 1,25 méter, testsúlya 20—30 kg, agytérfogata 460—600 ml között volt. A Homo habilisnak nevezett leletek pedig testméreteikben az előbbiek között lehettek, de agykapacitásuk nagyobb (500—800 ml) volt. A kelet-afrikai leleteken végzett izotópos kormeghatározások eredményei nagy vihart váltottak ki a kutatók között. Ezek ugyanis millió évekkel terjesztették ki az emberré válás történetét! Kiderült, hogy a kenyai Kerio-folyó völgyében előkerült Australopithecus afri- canustól származó állkapocs- valamint fal- és nyakszirt- csont-darabok 6 millió évesek. A Baringo-tó melletti 9,3—12,0 millió éves rétegekben találtak egy hominida zápfogat A közeli Gheme- ronnál és a Kerio-folyó mellett kiásott halántékcsont- töredékek 4 millió évesek. Az etiópi'ai Afarnál az Australopithecusok tíz egyede került elő, ezek 3 millió évesek-' Az ugyancsak etiópiai Omo-folyó völgyéből került elő a kelet-afrikai leletek zöme; 1—3 millió éves földrétegekből az Australopithecus és a Homo erectus 300 egyedének maradványait és 2 millió éves kőeszközeit találták meg. A Rudolf-tó keleti részén hasonló korú rétegekből 120 hominida maradványát ásták ki. Tanzániában három lelőhelyet tártak fel. Az első kelet-afrikai lelőhelyen, az Olduvai-szakadékban pedig 0,3—1,8 millió éves rétegekből az Australopithecusok és a Homo erectus összesen 70 maradványát ásták ki. Reprodukált koponya A fosszilis leletek agyának vizsgálata fontos kérdésekre ad választ, hiszen az agy nagysága és szerkezete megmutatja, hogy pongid vagy hominid főemlős maradványairól van-e szó, és az agy fejlődésének és az emberi értelem kialakulásának a folyamatára is enged következtetni. A Columbia Egyetem antropológus professzora a közelmúltban 15 afrikai fosszilis hominida koponyáját vizsgálta meg. Természetesen az agy, az idegszövet nem marad meg az egyed elpusztulása után, viszont a koponyabelső öntvénye viszonylag könnyen elkészíthető a több millió éves leleteknél is. Természetesen az ilyen öntvény csak durva következtetésekre ad alkálimat, mégpedig. elsősorban az agy nagyságára, az agy részeinek, a lebenyeknek az arányaira, és bizonyos benyomatok meglétére vagy hiányára, de még ezek is sok és fontos információt szolgáltatnak. A vizsgálatok eredménye az lett, hogy az Australopithecusok. bár agyuk szerkezetében, az agy és testtömeg arányukban, bizonyos „viselkedési” formákban (eszközkészítés) emberi jellegeket mutatnak — mégsem tekinthetők a mai ember ősének. Korábban — mielőtt még ismertté váltak volna az izotópos kormeghatározás eredményei — a kutatók úgy Vélték, hogy a kelet-afrikai és a régebben feltárt dél-afrikai leletek a mai ember közvetlen evolúciós vonalába illeszthetők be. Az újabb részletes vizsgálatokból kiderült, hogy az Australopithecusok nem lehetnek közvetlen emberelődök, hanem csak egy mellékágat jelentenek. Ugyanis bizonyos jellegeik — például az arc lapossága és a fogaik — a ho- mi nádakkal ellentétes tendenciát és specializáltságot mutatnak. Az Australopithecus africanus jelenlegi ismereteink szerint több mint 5 millió éven át fennmaradt, ami szintén életmódbeli spéci alizáltságra utal. Az ilyen specializáltság viszont gátat szab a továbbfejlődésnek, és kihalásra ítéli a fajt. Több kísérlet Az Australopithecusok megtalálásának jelentősége mégis óriási, hiszen bebizonyították, hogy az emberré válás sem egyetlen, magában álló, példa nélküli folyamat a Világegyetemben, hanem a főemlősök alkalmazkodási folyamatának egy sikeres ága. amely több párhuzamos „kísérlet” után végül egyedül maradt fenn. A többiek (akár csak az Australopithecusok két ága) kihaltak, vagy éppen a sikeres Hominida-ág szorította, pusztította ki őket. M. I. A Főidről nézve áll }*S « üs Adóhálózatra van szükség ahhoz, hogy egy közepes méretű ország területét televí- ziómüsorral besugározzuk. Vannak viszont a Földünkön olyan hatalmas területek, ahol adóhálózatot csak óriás költségekkel építhetnének. Ilyen például Brazília, India. Kanada, vagy a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Hasonlóképpen nehézségeket okozna Indonézia vagy Japán több ezer szigetének ellátása tv-program- mal a hagyományos módon. Pedig ezeken a területeken igen sokan élnek. Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a szakembereket. A feladatra szinte egyedüli megoldást kínált a több mint 15 éves múltra visszatekintő űrhírközlés. Az ‘ alapgondolat: olyan műholdra helyezik a televízióadót, amely úgy kering a Föld körül, hogy mindig ugyanazon pontja felett van (a Földről nézve „áll”). Ilyen műholdról kontinensnyi területet lehet egyszerre besugározni. Már több éve működnek olyan műholdak, amelyek a földi mikrohullámú hálózatokhoz kapcsolódva nagy távolságokra juttatják el a televízióadók modulációs jelét. Ezzel a módszerrel azonban a nagy területek besugárzási nehézségein nem lehet segíteni, mert földi mikro- és adóhálózatot kell kiépíteni. Ebben a rendszerben a műhold földi állomása drága és bonyolult, nagy átmérőjű antennát igényel. Ahhoz, hogy a földi állomás; mérete csökkenthető legyen, növelni kell a műhold kisugárzott teljesítményét. Ezzel viszont rohamosan nő a műhold költsége, és az energiaellátás is problémát jelent. Egyszerűbb, olcsóbb földi állomást használva a műholdnak 50—100 watt .teljesítményt kell adnia. ha szinkron pályán kering. Ez esettben már 5 méter átmérőjű vevőantenna is elegendő egyszerűbb berendezéshez csatlakoztatva. Ezt fél- közvetlen / tv-elosztó rendszernek nevezik. Ilyen rendszer már számos országban sikeresen működik. A harmadik — és várhatóan a jövőben szélesebb körben elterjedő — műholdas műsorsugárzást Japánban valósították meg. Föld körüli pályára juttatták a Juri—2a nevű mesterséges holdat, Japán első televíziós műholdját, amelyet a központi televíziós adásoknak Japán 'távoli vidékeire történő továbbítására használnak. Ezeket több helyen még központi antennával veszik. Japánnak nagy szüksége volt erre a rendszerre, mert 3325 szigetből áll, és a legtávolabbi pontjai 2600 kilométerre vannak egymástól. Területén 250 2000 méternél magasabb hegy található. Az Egyenlítő fölött szinkron pályán keringő műholdat úgy tervezték, hogy az ország nagy távolságú hírközlését és tv-besúg ár zását ellássa. Ennek érdekében minél nagyobb kisugárzott teljesítményre törekedtek. Néhány helyen a műhold olyan térerősséget biztosít, hogy például egy-egy háztömb közösségi vevőantennával közvetlenül veheti a műsort. Képünkön: ez az antenna egy különleges hangolóberendezés segítségével lehetővé teszi a műholdakról sugárzott adások vételét. Átmérője mintegy egy méter. A nem is távoli jövőben megszokott látvány lesz a házak tetején az ilyen antenna. Az alkohol és a háztartási balesetek Becslések szerint az Egyesült Államokban az otthoni, háztartási baleseteknek mintegy negyedrészét és a halálos kimenetelű háztartási baleseteknek mintegy felét az alkoholfogyasztás okozta, vagy legalábbis az volt neki az egyik oka. Érdemes lenne nálunk is megvizsgálni! Hogyan áll meg a repülőgép? A mai korszerű utas- és teherszállító repülőgépeken kerékféket és sugárféket alkalmaznak, egyes esetekben fékernyőket. A sugárfék a tolóerővel ellentétes irányban ébredő erőt hasznosítja, A megvalósítás módja egyszerű: a földetérés után terelőlemezekkel megfordítják a hajtómű gázsugarának az irányát, fokozatosan lezárják a fúvócsövet, s kinyitják a hajtómű oldalán lévő „ablakokat”. így a gázsugár reakcióereje nem gyorsítja, hanem lassítja — fékezi a gépet! Ám a sugárfékes és fék- ernyős repülőgépeken sem nélkülözhetik a kerékféket. Leszálláskor a 150—200 tonnás, 250—300 kilométeres óránkénti sebességgel guruló gép mozgási energiáját kell a fékeknek viszonylag rövid idő alatt elemészteniük, s közben több száz Cél- sius-fokra melegszenek fel. A nagy és nehéz utas- és teherszállító repülőgépeken 4—12 fékezhető kerék van, általában a főfutóművekben. Valójában ennél kevesebb kerék fékezésével is biztonságosan megállhat a gép; így aztán még akkor sincs semmi baj a fékezéssel, ha netán egy-két kerékköpeny kidurran (ez annak ellenére megtörténhet, hogy a repülőgépek abroncsait 150—400 le- és felszállás után kicserélik, ami csak egy-két ezer kilométer lefutásának felel meg.) A nagy hatású tárcsás fékeket csúszásgátló berendezés egészíti ki. Ez akkor lép működésbe, ha a kerék megcsúszik, ilyenkor a féknyomás rövid időre megszűnik. Amikor aztán a kerék megint gördül, ismét működik a fék. A megoldás révén a kerék mindig a megcsúszás határán marad, s így a fékhatás a lehető legnagyobb. A repülőgépek kerékfékeinek a teljesítőképességére jellemző, hogy a földön akkor is álló helyzetben tartják a gépet, amikor annak a hajtóművei a legnagyobb erővel dolgoznak (a felszállópályán való elindulást megelőző pillanatokban). Képünkön: jól láthatjuk, hogy milyen masszív és bonyolult elemekből áll egy repülőgépfutómű fékberendezése, amelyet hidraulikus munkahengerek hoznak működésbe, Amikor a restaurátorok hozzálátnak egy oklevélen lévő régi pecsét helyreállításához, tudnf szeretnék: mi a pontos összetétele, hogy azután munkájukat lehetőleg az eredeti anyagokkal végezhessék el. Ilyen anyagvizsgálatra fölöttébb alkalmas a mágneses rezonancia. A különféle anyagok magmágneses színképében a szerves vegyületek szén 13-as izotópjának jellegzetes mintái vannak. A régi és az új viasz között azonban csak csekély különbségek mutatkoznak; a 12. századi pecsétek jóformán nem különböztethetők meg az újaktól. Az eltérések valószínűleg a szénhidrogének eltérő mértékű oxidációjából adódnak. Jó kilátásai lesznek, ha tetőtérbe építhető import ablakot vásárol! A termék biztosítja a tetőtér jó kihasználását, kitűnő világosságot és tökéletes szellőzést garantál Fészek Áruházunk cseréptetőhöz alkalmas ablakokat kínál több típusban, 6950,— Ft-tól 11 500,— Ft- ig. U 2-es 78x140 cm-es U 3-as 94x160 cm-es U 5-ös 70x118 cm-es U 6-os 55x98 cm-es CÍM; FÉSZEK ÁRUHÁZ SZOLNOK, PIROSKAI CT 8. SZ. (9643) Régi pecsétek
