Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-28 / 202. szám
1986. AUGUSZTUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 As emeletes házak építésével évről-évre nOvekszik a felvonók száma. Javításuk, karbantartásuk egyre nagyobb feladat, ezért az Ingatlankezelő Vállalat a közelmúltban modern szerszámokkal, műszerekkel felszerelt felvonószerelő részleget hozott létre Szolnokon a Szabadság úton. A 12 fővel dolgozó egység új liftek tervezését, beszerelését és régebbi típusok modernizálását is elvégzi, nemcsak az IKV kezelése alatt álló épületekben, hanem más megrendelők részére is Fotó: Korényi Éva Növekedett a lakások alapterülete Leltárhiányok és -többletek Kinek a számlájára megy a nagyvonalúság? Milyen a bizonylati fegyelem? Formailag nagy a rend. A könyvelésben, a kasszában fillérre stimmel a végeredmény. Tartalmilag már nem mindig tapasztalható ilyen precizitás. A népi ellenőrök megvizsgálták a leltározást 182 gazdálkodó egységnél. A tapasztalatok ellentmondóak. a vizsgált egységek 70 százalékánál van ugyan leltározási szabályzat, de 7—16 éve változatlan formában, s így több tétele már elavult. A megszűnt trösztök, nagyvállalatok önállósult egységei például nem igazították saját adottságaikhoz a központilag kialakított szabályokat. Jóvaírós vagy elsimítás Amíg a kasszában, a kettős könyvelésben forintnyi többletet vagy hiányt nemritkán több órás hibakeresés, oknyomozás követi, addig a leltározás nyomán mutatkozó a tíz- és százezer forintos eltéréseket már gyakorta nagyvonalúan tudomásul veszik. Az adminisztráció számszakilag legyen precíz, a tényleges anyagi értékeket azonban a raktáriban, a műhelyben, az üzletben, úgy látszik már nem védik, óvják hasonló gondossággal. Bizonyos veszteségeket (áru- r omlás, elpárolgás, mérési pontatlanság, elhullás, stb. miatt) a normák engedélyeznek. A statisztikailag kimutatott normán felüli hiányok 1984-ben elérték az 1,7 milliárd forintot. Ki és milyen mértékben felel ezért? És a hasonló nagyságrendű többletekért, amelyek többnyire a vevők, a megrendelők megkárosításából származnak? Vizsgálják-e. megisme- rik-e a kiváltó okokat? Kétes kompenzálások A „jóváírás” egyik sajátos módja az úgynevezett kompenzálás, amikor a hiányok és a többletek értékkülönbözetét (egyenlegét) jelzik csupán, minit leltáreltérést. Holott a társadalmi tulajdon megkárosításával keletkező hiányok, valamint a vásárlók vagy a rendelők megrövidítéséből származó többleltek „kompenzálása” nem éppen megengedhető aktus. Jellemző egyébként, hogy a vállalati nyereséget növelő leltári többletek okait, felelőseik akkor sem firtatják, amikor forrásai nyilvánvalóan kétesek. A személyes felelősség érvényesítése enyhén szólva nem jellemző, persze nem is könnyű feladat. A norma feletti leltárhiánynak a kereskedelemben 9, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban 2,8 százalékát térítették meg az anyagilag felelős dolgozók. A kártérítések nagyobb arányú kiszabását több körülmény is megakadályozta. Kiderült, hogy a .norma feletti hiányok 37 (Százalékánál megoldatlan yolt az eszközök biztonságos .tárolása és őrzése. 18 százalékánál pedig hiányoztak a. K. J. Mosonmagyaróváron Takarmánytermesztési tanácskozás Szántóföldi szálas- és töKiderült a vizsgálat során továbbá. hogy az előírt nyomtatványok helyett gyakran használnak — engedély nélkül — attól eltérő, házilag készített bizonylatokat. A leltározási bizonylatokat pontatlanul, hiányosan, olykor grafitceruzával töltötték ki. Az esetleges javításokat. átírásokat a leltárfelelősök aláírásukkal nem hitelesítették. A vizsgált egységek 85 százalékánál a leltárfelvétel eseményeit jegyzőkönyvileg nem vagy hiányosan rögzítették. Holott az anyagi felelősség érvényesítésének ez a legfőbb bizonylata. Néhány helyen (például a Békés Megyei Ékikemél, a Vegyieknél, az egyik dohánygyárunkban) a belső ellenőrök valamennyi lényeges eltérést kivizsgálták, az előidéző okokat is többnyire feltárták. De sajnos nem ez a jellemző. A 182 egységnél tapasztalt leltári eltéréseknek összesen még a tíz százalékát sem vizsgálták, az előidéző okoknak pedig mindössze hét százalékát tárták fel. Egyszerűbb felemelni a megengedett veszteségnormát, és utólag nyomban eltűnik a frissen kimutatott leltárhiány. így tűnt el a tapasztalt leltárhiány — a hiánykulcsok automatikus növelésével — a népi ellenőrök által megvizsgált egységek 40 százalékánál. A többi esetben pedig — néhány kivételtől eltekintve — a raktáros és más felelős személy — magyarázatát. feltételezését elfogadták s a hiányt gyakorlatilag „jóváírták”. szükséges jogi feltételek. (Nem íratták például alá a felelősségvállalási nyilatkozatot.) További 40 százaléknál viszont a vállalati munkaügyi döntőbizottságok érvénytelenítették a kártérítési határozatokat. I Ezért a vizsgált vállalatok egy részén eleve anyagi következménnyel nem járó, könnyebben érvényesíthető felelősségrevonásokat alkalmaztak. Az utóbbi három év alatt a belkereskedelemben 266 hálózati egységvezetőt váltottak le ismétlődő leltárhiányok miatt — fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül Közülük 43 más egységben ugyancsak vezetői megbízást kapott. Fegyelmi eljárás nyomán 468 figyelmeztetés, 63 megrovás, és 54 elbocsáj- tás vált jogerőssé. 1 A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ugyancsak három esztendő alatt 113 figyelmeztetésre, 21 megrovásra, 7 szigorú megrovásra, 133 esetben prémiummegvonásra került sor leltárhiány miatt. Mindössze három felelős dolgozót zártak ki a szövetkezetből, illetve bo- esájtottak el. Üntözügípek vására az Igrokernél Amikor elterjedt a hír az öntözőberendezések vételárának csökkentéséről, a múlt hét péntekétől megélénkült a forgalom a Szolnok Megyei Agroker Vállalat telepén. A kereskedelmi cég a gépek, berendezések árának hatvan százalékos mérsékléséről körlevélben értesítette a megye mező- gazdasági nagyüzemeit, és informálta arról is, hogy milyen készletek vannak raktáron, milyen a választék. A mostani kedvező árintézkedés azért született, mert tartósan aszályos az időjárás, és minden rendelkezésre álló eszközt ki kell használni a csapadék- hiány okozta károk enyhítésére. A gazdaságok élnek is a lehetőséggel, hiszen egy öntözőgép régi áráért jelenleg akár kettőt is vásárolhatnak. Az akció keretében eddig nyolc megyei gazdaság, többek között a Kengyeli Dózsa, és az Abádsza- lóki Lenin Tsz vásárolt jelentősebb tételeket, egyebek között szovjet gyártmányú Volzsanka öntözőberendezést, bolgár szivattyút, ag- regátort, öntözőcsöveket, „Tisza II” szórófejeket. A vásár mindaddig tart, amíg a vállalat raktárában van termék. A tsz-ek, és állami gazdaságok számítanak arra, hogy továbbra is száraz lesz az időjárás, ezért a megvásárolt gépeket, berendezéseket igyekeznek gyorsan munkába állítani. A Kapásnövények, másodvetések, rétek, legelők öntözése mellett — ahol lehet — a rendkívül száraz földbe kerülő őszi gabona kelesztő öntözésére is sor kerülhet a jövő évi termés megalapozása érdekében. Hasznos újítás a rönkhasító Nehéz erdei munka gépesítésére készítettek ötletes berendezést a Csepregi Győzelem Termelőszövetkezet szakemberei. A két újító — Hoós András és Pócza János — akár mezőgazdasági erőgéppel, akár stabil, legalább 4,5 kilowatt teljesítményű villanymotorral üzemeltethető rönkhasítójával, amely a kezelőktől különösebb erőfeszítést nem igényel, tetszőleges méretű hasábokra lehet aprítani a legvastagabb tüzifarönköket is. Az üzemi gyakorlatban sikerrel kipróbált gépre az Alkotó Ifjúság Egyesülés keres gyártót. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Lakásstatisztikai Évkönyv, amely részletes áttekintést ad hazánk lakás- állományának változásáról. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hatodik ötéves tervidőszakban 369 684 lakás épült az országban: Budapesten 74 407, a többi városban 159 776, a községekben 135 501. Az újonnan létrehozott otthonok 22,1 százaléka állami, 77,9 százaléka magánerőből épült. i Az új lakások átlagos alapterülete évről évre növekszik, 1981-ben 70, 1985ben már 79 négyzetméter volt az országos átlag. A fővárosban tavaly épített új otthonok átlagos alapterülete 62 négyzetméter volt. 1983-ban alakult meg Szolnokon a városi tanács Közterületfenntartó Intézménye, amelyhez a tiszali- géti kertészet és városgondnoksági iroda tartozik. 172- en mukálfepdnak az intézményben, hogy a város terei, parkjai, füves területei ápoltak, üdék legyenek. A kertészetben, 116-an dolgoznak, ebből legtöbben parkfenntartással. foglalkoznak, a mások műszaki tmk-ban, a szállítási csoportban, a termesztésben és a kereskedelmi hálózatban tevékenykednek. A város területe A, B, C, D kategóriákba sorolt. Az „A” kategória a kiemelten kezelt területeket jelenti, vagyis a város központját, tereit, a „B” a lakótelepeket, a „C” a külterületeket, s a „D” kategóriába sorolták a legelhanyagoltabb helyeit a városnak. Idén már 10,6 millió forintból gazdálkodik az intézmény, ebből fél-, egymillió forint az, amit feljesztésre kell szánniuk. Az intézmény egymillió négyzetméternyi területet gondoz. Évente 70 ezer tő virágot telepítenek a parkokba, virágtakarókba, de legalább 200 ezer tő virágnak lenne helye. Tavaly ősszel 600 ezer forint, értékű fatelepítést végeztek az intézmény munkatársai. Legnagyobb gond a fű kaszálása: 600 ezer négyzet- méternyi területen hatan kézi, nyolcán gépi kaszával végzik a fű kurtítását. Ebben a munkában segítenek a Ugyancsak emelkedik a több szobás lakások száma. A hatodik ötéves tervidőszakban az előző öt évhez viszonyítva 23,3 százalékról 33,7 százalékra növekedett a három- vagy több szobás újonnan épített lakások aránya. Az egyszobás lakások aránya lényegében változatlan — 5,6 százalék — maradt. A tavaly felépített otthonok 99,2 százalékában kialakítottak mosdóhelyiséget, a gázt a lakások 36 százalékába vezették be. Az országban épített otthonokat bekötötték a vízvezetékhálózatba, s mindenhol ég a villany. Az országban 1981. és 1985. között 4133 bérlakást korszerűsítettek. lakásszövetkezetek: az intézmény kaszáival 170 ezer négyzetméteren ők végzik ezt a munkát. A parkok gondozásában részt vállalnak a parkgondnokok is, és egy 15 tagú cipőgyári brigád gallyazást, sövénynyírást, s egyéb munkálatokat végez. Nyáron az aktuális munkákhoz nyújt segítséget a környezetvédelmi építőtábor. Tavaly és az idén is Zala megyéből 40 napig napi hat órában dolgoztak diákok városunk szépítéséért. A „B” és „C” kategóriájú területeken, vagyis a lakótelepéken, s a külterületeken a lakosság a társadalmi munkaszervezők segítségével végzi a szépítő munkát. Társadalmi munkaszerződések — több mint 100 — segítik ezt a tevékenységet. Vállalatok készítik a parkokban található padok lábait, szeméttárolókat, kandellábereket. A Mezőgéppel, Szilikátipari Vállalattal is van az intézménynek társadalmi munka- szerződése. Sajnos a lakosok közül nem mindenki kíméli a város parkjait, azok felszereléseit. Milliós károk keletkeznek rongálások, lopások miatt. Padokat visznek el, törnek, zúznak, szemetestartályok merülnek a Tiszába, Zagyvába. A „legnépszerűbb” mégis a hintalopás: tavaly több mint száz hinta tűnt el. Pótlásuk darabonként 1600 forintba került. A közterületfelügyelet megMsgtárgyalta azFMT Téma: a kistelepülések ellátása Tegnap délelőtt Szolnokon a népfront városi bizottsága tanácskozótermében ülést tartott a Fogyasztók Megyei Tanácsa. Az ülésen a résztvevők véleményezték, illetve megvitatták a kistelepülések és külterületek ellátásáról, továbbá a magánkereskedelmi és a kisipari szolgáltatások helyzetéről, feladatairól szóló előterjesztéseket. Javaslataik, észrevételeik figyelembe vételével a témával a közeljövőben a megyei ianács ülése is foglalkozik. Nemzetközi tanácskozás a bérezésről A Munkaügyi Kutatóintézet és a bécsi Társadalom- tudományi Központ közös szervezésében szeptember 13—16. között Siófokon „Bérezési rendszerek és társadalmi-gazdasági környezetük” címmel nemzetközi tanácskozást rendeznek. A konferencián a hazai szakemberek mellett 15 európai ország csaknem harminc szakértője vesz részt, és képviselteti magát a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, valamint az Európai Bér- és Munkaügyi Alapítvány is. A tanácskozás résztvevői kicserélik tapasztalataikat az európai országokban alkalmazott bérezési rendszerekről. Egyebek között megvitatják a kelet- és nyugat-európai országok bér- és fizetési rendszereinek. tendenciáit, eredményeit. Megvizsgálják, hogy a bér- és fizetési rendszerek funkciói miként tükröződnek a társadalomtudományi kutatásokban és a közvéleményben. szervezése óta a helyzet javult, a felelőtlen emberek azonban még így is sok kárt okoznak. A játszóterek fenntartása és gondozása is az intézmény munkájához tartozik. Sajnos nem elég az a két ember, aki egy műhelykocsival, CB rádióval járja a város játszóhelyeit. Szolnokon 98 játszótér található. A lakóközösségek által megépített játszóterekkel a gond az, hogy miután elkészülnek, azok, akik létrehozták, nem mindig törődnék velük, így folyamatosan tönkremennek. A műhelykocsi, amely a tereket járja hegesztőkészülékkel, asztalosipari gépekkel van ellátva, így helyben tudják javítani a hintákat, lipityóká- kat. Parképítő tevékenységet — egyelőre — nem folytat a Közterületíenntartó Intézmény, csak kisebb helyreállító munkát végeznek — külső megrendelésre. Az intézmény munkáját a városi tanács műszaki osztálya ellenőrzi. Munkájuk minden évben javuló, emelkedő tevékenységük minősége. Hiányosságok még akadnak, lehetne többet is, jobbat is. de ennek pénzügyi akadálya is van. A tavalyi megyei NEB-vizsgálat megállapítása szerint Szolnok parkjai, terei, utcái a megye legjobban ápolt területei közé tartoznak. — sta — megtakarmányok termesztése, betakarítása, tárolása és hasznosítása címmel nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött tegnap a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaságtudományi karán. A háromnapos konferencián mintegy 250 hazai és több mint 30 külföldi szakember vesz részt. A megnyitó plenáris ülésen egyebek között elmondták, hogy a szálas- és tömegtakarmányok termelése a mezőgazdasági művelés alatt álló terület egyharma- dát köti le hazánkban, s a legnagyobb mennyiségben termesztett lucerna és a silókukorica hektáronkénti termésátlagai meglehetősen alacsonyak. A szakemberek hangsúlyozták, hogy megfelelő agrotechnikával, a fajták kiválasztásával, a tápanyagellátás terén elért kutatási eredmények alkalmazásával, illetve jobb gépesítéssel lehetőség van a hozamok növelésére, a termésátlagok növelésével pedig csökkenthető a takarmánytermő terület. A VII. ötéves terv 180 ezer hektárnyi csökkenéssel számol, hogy ilymódon a felszabaduló táblákon gabonát vagy más árunövényt termeljenek. Fák, parkok, játszóterek Szépülő környezetünk gazdái A Közterületfenntartó Intézmény három éve
