Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-14 / 191. szám

1986. AUGUSZTUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szocialista vrrsenymozgalomban elért eredményei alapján immár második al­kalommal kapta meg az Aranykoszorús Kiváló Zászlóalj címet megyeszékhelyünk egyik katonai alakulata. A honvédelmi miniszter megbízásából Évin Sándor ve­zérőrnagy adta át tegnap a címmel járó zászlót az alakulat parancsnokának cs a kitüntetett századok parancsnokainak Fotó: T.K.I.. Tények a vgm-ekröl TÉNYÉK A VGM-EKROL hun MraaiW értéáéMI 1ttS-kM ■ rfm tk 1.1%-«« 15,3 milliárd Ft IrtnWINttu viussfllvi 1+3^1 mWiérd Ft JIivMm F in t»sn i < » i. i r. fmW auMITWíM, rL üuwySva STR #1,429 milliárd Ft 1M4 IMI A vgm-ek dön­tően a vállalati alaptevékenység­hez kapcsolódó meghatározott munka vállalásá­ra alakultak az 1980-as évek ele­jén, s főleg válla­lati igényeket elé­gítenek ki. A köz­vetlen anyagi il­letve eredményér­dekeltség tette vonzóvá ezt a gaz­dasági formát, amelynek létezé­se komoly vitákra készteti az embe­reket. A vállalati gazdasági munka- közösségek száma 1984-ről 1985-re 16,4 százalékkal, a tagok létszáma 20,7 százalékkal nőtt. A termelési tevékenységük­re jellemző, hogy még 1984- ben 100 forint bruttó kereset eléréséhez 229 forint árbevé­telt kellett produkálni, addig a bruttó jövedelem, 1985-ben hez 246 forintot kellett meg­termelni, Jól jellemzi a jöve­delemkiáramlás nagyságát, hogy 100 forint termelési ér­tékből 1984-ben 66 forint volt a bruttó jövedelem, 1985-ben pedig 65,20 forint, (a nép- gazdasági átlag 15—18 forint között mozog). Figyelemre méltó, hogy egy vgm-tag 1985^ben átlagosan 9,5 száza­lékkal több adóköteles nye­reséget termelt mint 1984- ben, s hogy a vgm-tagok munkájuk révén előterem­tették a jövedelemnövekedé­sük forrását és a fedezetet egyaránt. Gazdaságosabb kerékpárgyártás Még mindig nem elég nye­reséges a hazai kerékpár - gyártás, annak ellenére, hogy a Csepel Művek Kerékpár - és Konfekcióipari Gépgyár több intézkedést tett az ön­költség csökkentésére. Je­lenleg évente 260 ezer két­kerekűt készítenek — ennyi az idei terv is — de ennek csak egyharmadát, a külön­leges kivitelű bicikliket ál­lítják elő gazdaságosan. A körülbelül ugyanennyi kem­pingkerékpár gyártása nem hoz nyereséget: igaz, már veszteséget sem. A túrabi­ciklik viszont továbbra is a vállalat veszteséges cikkei közé tartoznak. A következő években az igényesebb, s egyben drágább kerékpárok előállítását fokozzák, köz­tük a BMX-típusú bicikli­két. Az igények is ezek iránt növekedtek. A sportos kivitelű, színes, terepjáró gumikkal felsze­relt BMX-típusú biciklik ta­valy jelentek meg a csepeli üzem kínálatában, akkor háromezret készítettek és adtak el belőlük belföldön. Az idén az első félévben 5300-at szállítottak a keres­kedelemnek. Főleg a szovjet és NDK-beli kocsiknál Javul az autóalkatrész-ellátás A hazai, mintegy másfél milliós autópark döntő több­sége — körülbelül egymillió gépkocsi — szovjet és NDK gyártmányú, s ezek alkatré­szeit az Autótechnikai Vál­lalat- hozza forgalomba. A vállalat vezetőitől kapott tá­jékoztatás szerint az alkat­részellátás az utóbbi évek­ben javult. Az elmúlt eszten­dőben rnintegy három és fél- milliárd forint összegű al­katrészt adtak el a javító szervizeknek és kiskereske­delmi partnereiknek, s ez mennyiségében 25 százalékos emelkedést jelent a megelő­ző évhez képest. A Szovjetunióból érkező gépkocsikhoz — Ladákhoz, Zaporozsecekhez, Moszkvi­csokhoz — a korábbiaknál jóval több alkatrészt szállí­tanak a partnerek. Általában a megrendelések 90 százalé­kát teljesítik, ami lénye­ges javulás, de a hiányzó tíz százalék is gondot okoz, s nehézséget jelent az is, hogy a szállítások nem elég­gé ütemesek. Esetenként hosszabb ideig kell várni a javításra szoruló autó tulaj­donosának arra, hogy vala­milyen fontos alkatrész meg­érkezzék. Különösen a mó­dosított típusok megváltozott alkatrészeiből és a Lada ka­rosszériából akadozik az el­látás. Az NDK-ból szárma­zó gépkocsik alkatrészellá­tása szintén javult, ám az elektromos berendezések, az újabb típusú Wartburgok egyes alkatrészei — például a fényszórótestek — csak ne­hezen szerezhetők be. • Az Autótechnika Vállalat itthon is keres gyártókat a hiányzó cikkek előállítására. Jelenleg mintegy 120 féle al­katrészt gyártanak hazai vál­lalatok, szövetkezetek és magánkisiparosok. A válla­lat további alkatrészek elő­állítására is keres vállalko­zókat, ennék azonban korlá­tái vannak, mert számos al­katrész hazai előállítása túl­ságosan drága, s olyan esz­közök sem mindig állnak rendelkezésre, amelyekkel kifogástalan minőség bizto­sítható. A hiányok pótlásában se­gítséget jelenthetnek a fel­újított alkatrészek is. Az Autótechnikának mintegy 30 vállalkozóval van szer­ződéses kapcsolata használt alkatrészek felújítására. Ezek minőségéért az új al­katrészekkel azonos garan­ciát vállalnak. A vállalat vezetőinek véleménye sze­rint intézményesen kellene gondoskodni a mái használ­hatatlan autók bontásáról, s a még felújítható alkatré­szek hasznosításáról. A javuló alkatrészellátás mellett területenként is egyenletesebbé vált a for­galmazás. Az Autótechnika új típusú együttműködési formákat hozott létre vál­lalatokkal, autósboltokkal és szervizekkel. Az ország kü­lönböző részein nyolc olyan közös raktárt létesítettek, amelyekből nagyobb tételek­ben szállítják partnereiknek áz alkatrészeiket. I Mintegy 40 vállalati és szö­vetkezeti üzlettel olyan szo­ros együttműködést létesítet­tek, amelynek keretében az adott boltok vevőkörének igényei szerint — lehetősé­geikhez mérten — biztositják az alkatrészellátást. Hasonló együttműködést alakítottak ki az ország 30 javító válla­latával és szövetkezetével is. Az Autótechnikai Vállalat arra törekszik, hogy külföl­di gyártó partnereivel kielé­gítő megegyezésre jusson. A vállalat vezetői szerint biz­tatóak a kilátások: a tárgya­lások reményt nyújtanak ar­ra, hogy a szovjet és az NDK-beli gépkocsik alkat­részellátása • a jövőben to­vább javul. Küszöbön a napraforgó betakarítása fl martfűi gyárban a hét végétől fogadják az új termést Kampány előtti beszélgetés a gazdasági igazgatóval Az utóbbi években — el­sősorban jövedelmezősége ré­vén — felzárkózott a búza és a kukorica mögé a szántó­földi növénytermesztésben a napraforgó. Megyénkben is jelentősen megnőtt az előző tervidőszakban a növény ve­tésterülete, az 1980 évi 38 ezer hektárral szemben ta­valy már 41 ezer 400 hektá­ron termesztették a nagyüze­— A hazai mezőgazdaság­ban és élelmiszeriparban milyen helyet foglal el ma a napraforgó-termesztés és feldolgozás? — érdeklődtem Budapesten Kollár Lajostól, a Növényolajipari és Mosó­szergyártó Vállalat kereske­delmi igazgatójától. — Országosan is a terve­zettnél nagyobb területről kerül ezen a nyárutón beta­karításra a napraforgó, és jó terméssel biztat. Az ere­deti vetéstervekben megha­tározott 340 ezer hektár he­lyett 390 ezer hektáron ér­tek be az ipari feldogozás- ra, a vetőmagvak és a ma- dáreleségnek szánt hibridek. Mintegy 750—780 ezer tonna összes napraforgóterméssel számolunk. Ebből megköze­lítőleg 700 ezer tonnát fog kitenni a nagy olajtartalmú termés, nyolc-tízezer tonnát a vetőmag. A többi az iregi és egyéb madáreleségnek va­lót termő területekről Ikerül majd le. Ez utóbbit soknak tartjuk... — A gazdaságok jövedel­mezősége miatt termesztik mind nagyobb területen a — Ha a szabvány lehetővé teszi... — A szabvány azonban azt is előírja, hogy élelmiszer­ipari feldolgozáshoz legalább 45 százalék olajtartalmúnak kell lennie a termésnek. Márpedig az idén az időjá­rás nem kedvezett a napra­forgómagok bélképződésé­nek, nem tudjuk hogyan ala­kul majd az olajtartalom. Ha a nyolc százalékon belüli mennyiségű, de gyenge olaj­tartalmú iregi tételek vegyí­tése miatt az előirt 45 szá­zaléknál jobban „felhígul” a gyárakba szállított naprafor­gómennyiség olajtartalma, azt nem tudják teljes érté­kű áron átvenni a vállalat gyárai. — Ha már a vegyítésnél tartunk: a most még,, javá­ban tartó repcekampány ele­jén Szolnok megyében is gondok voltak a másik ola­jos növény kétféle termésé­nek összekeverésével. — Néhány termelőnél, ter- mal tetéssz ervező nél össze­keverték az erukasavat öt mek. Idén tavasszal ismét nagyobb területen, 49 és félezer hektáron került föld­be a nagy olajtartalmú és a madáreleségnek termesztett hibridek magja. Napok kér­dése, és a tartósan száraz, meleg időjárás miatt a szo­kásosnál kissé korábban érett napraforgó betakarításával megkezdődik a nagyüzemek­ben az őszi kampány. jó exportárualapnak tekint­hető madáréi eséget. — Az rendben is van, csakhogy a külpiaci értéke­sítési lehetőségek végesek, és azokat lényegesen meghala­dó iregi termés várható. Márpedig ha nem exportál­ható, akkor fel kell dolgoz­ni. Csakhogy ezeknek a hib­rideknek rosszabb az olaj- kihozataluk és a héjukból a feldolgozás során nem nyer­hető első osztályú dara. Ez nem azt jelenti, hogy nem veszi át az ipar az exporton felüli mennyiséget, csak előbb természetesen a nagy olajtartalmú hibridekre kö­tött szerződési kötelezettsé­geinknek teszünk eleget. Jö­vőre, a feldolgozási kam­pány végén tudunk csak fog­lalkozni az iregi felvásárlá­sával, feldolgozásával, és ter­mészetesen az érvényes ire­gi árjegyzék szerint vesszük át. A sajtón keresztül is sze­retnénk kérni a gazdaságo­kat, ne keverjék a nagy olaj- tartlmú tételek közé a ma- dáreleséget Még a szabvány által megengedett nyolcszá­zalékos arányban se! százalék alatti mennyiségben és a 45 százalék feletti mennyiségben tartalmazó té­teleket. Márpedig a két szél­ső érték közötti savtartalmú repcemag sem belföldön, sem exportra nem értékesít­hető. Uigyanis csak öt száza­lék alatt alkalmas élelmi­szeripari célokra, és csak 45 százalék felett készíthetők belőle például mosóaktív anyagok. Jövőre még szigo­rúbbak lesznek a követelmé­nyek, mert igényesebb kül­földi megrendelőink csak a két százalék alatti vagy csak az 50 százalék körüli eruka­savat tartalmazó magot fog­ják átvenni. De visszatérve az első kérdésre: a várható mintegy 700 ezer tonna tisz­ta, nagy olajtartalmú napra­forgótermésből két fővárosi és három vidéki gyárunkban mintegy 250 ezer tonna ola­jat gyártunk, megközelítőleg hatmilliárd forint értékben. Az olaj 65 százaléka export­ra ikerül, de az idén várható­an kevesebbért tudjuk érté­kesíteni. Tavaly 600 dolláros tonnánkénti átlagárat tud­tunk elérni, jelenleg tonnán­ként 350 dolláros áron jegy­zik Rotterdamban a napra­forgóolajat. Premizálják a többet és a jobbat — A szokásosnál korábban kezdődő betakarítás miatti korábbi átvételre, minősítés­re felkészült a feldolgozó­ipar? — Természetesen, bár a tervezettet szintén jóval meghaladó repcetermés miatt várathatott volna még ma­gára a napraforgószezon kez­dete. Átvettük a nem szer­ződött repcemennyiségeket is a termelőktől, ezért a terve­zett 85 ezer tonna helyett 95 ezer tonnát fogadtak a gyá­raink, és 13 ezer tonnát még a gazdaságokban is hagytunk bértárolásra. Viszont ha egy­szer megérett a napraforgó, azt biztonságban szeretnék tudni mielőbb a gazdaságok is, a feldolgozóipar is. Ezért Martfűn például augusztus 15-től fogadja gyárunk a napraforgót, ott és Győrben augusztus 25-étől megkezd­jük a földolgozást is. Többi gyárunkban pedig szeptem­ber első napjaiban kezdődik a kampány. Miután így egy­beesik a 'két olajosmag fel­dolgozása, az idén nem szer­ződtünk a termeltetésszerve­zőkkel felárral elismert úgy­nevezett előszállításra. Az átvétel és a minősítés a ko­rábbi gyakorlat szerint tör­ténik az idén is, és számít­hatnak a termelők az 1986- ra is meghirdetett többlet­termelési felárra, valamint az olajtartalom szerinti pre­mizálásra. Végezetül hadd kérdez­zem meg: az olajosmag ter­melési-feldolgozási vertiku­mában hol jegyzik Szolnok megyét? — Az egyik legnagyobb felvásárló és feldolgozó gyá­runk lett a martfűi. Az or­szágos repcetermésnek mint­egy a fele, a napraforgónak megközelítőleg a negyven százaléka kerül valamennyi alföldi és néhány dunántúli megyéből a Tisza-parti üzem­be. A kétféle magból várha­tóan mintegy 130 ezer tonna olaj készül Martfűn. Éppen a fölsorolt nagyságrendek miatt tesszük lehetővé, hogy Szolnok megyében elsők kö­zött kezdhessék meg a gaz­daságok az első őszi érésű növény termésének beszállí­tását. Ami a termelők, a ter­melési rendszerek és a mart­fűi gyár közötti kapcsolatot, az évek során kialakult együttműködést illeti, arról csak jót mondhatok. Számí­tunk erre a napokban kezdő­dő idei kampányban is. tr. f. Csak „tiszta” szállítmányokat Drasztikus árzuhanás a világpiacon Már az új ga­bona lisztjé­ből készül a kenyér a Haj- dú-Bihar Me­gyei Sütőipari Vállalat üze­meiben. A mérések sze­rint az új liszt sikértartalma jobb mint a tavalyi, így a kenyér belső szerkezete is szebb. Deb­recenben a Nyíl utcai péküzemben három mű­szakban mintegy 60 mázsa kenye­ret sütnek ha­gyományos módszerekkel az új lisztből. Csuth Gábor kisütő pék a kemenrénél

Next

/
Thumbnails
Contents