Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-14 / 191. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 14. Óvatosság és védekezés A rovarcsípések és veszélyei Szinte alig akad ember, aki életében ne szisszent volna már fel egy-egy csípéstől, ne nézte volna meg aggódva a csípés helyén keletkező duzzanatot, és ne vakarózott volna a kellemetlen viszkeFegyverük a fullánk A veszélyes csípésre képes rovarok közül a méhek, a darazsak és a lódarazsak a legfontosabbak. Közülük is csak a „dolgozó nőstények” rendelkeznek fullánkkal, méregzacskóval, és a zacskót méreggel ellátó ménegterme- lő miriggyel. Ez a fullánk voltaképpen védőfegyver a rokon rovarokkal szemben, de a szúrás elvétve bizony az embert is éri. A méreg- zacskóban fehérjéhez kötött mérgen (toxinon) kívül még több más hatóanyagot (hisz- tamint, hyalurionidazet, le- citinazet, és egy úgynevezett „lassan ható anyagot”) is találtak. Több laboratóriumban tö- mkSgesen vonták ki a méreg - zacskókból a toxikus anyaÉrzékenység és Egyetlen csípés a bőrön heves fájdalmat, rövid ideig tartó elfehéredés után duzzanatot eredményez, s ez órákig, de legfeljebb egy-két napig áll fenn. A. csípés helyén a fájdalom megszűnése után viszketésérzet támad. A felsorolt tünetek mindenféle beavatkozás nélkül megszűnnek, de csökkenthetjük a fájdalmat és a kellemetlenségeket, ha a fullánkot kihúzzuk, a szúrás helye felett a bőrt akár szipkával, akár szájjal megszívjuk. A fájdalmat mentolszeszes dörzsöléssel vagy borogatással enyhíthetjük. Egy méhcsípés rendszerint ártatlan és veszélytelen dolog. Kivételt képez, ha a méh, a darázs vagy a lódarázs a szájba jut, és a nyelv tövén vagy a gége környékén szúrja meg az embert. Az ott lévő lágy szövetek csakúgy, mint testünk más lágy szövetei, gyorsan, szinte percek alatt megduzzadnak. Ha a duzzadás a hangróst elzárja, légzésképtelenség, fulladás következhet be. Éppen ezért, ha valaki méhcsípés veszélyének van kitéve, mintás miatt. Különösen a mezőgazdaságban dolgozó falusiakat éri gyakran méh-, darázs-, hangya-, pók- vagy szúnyogcsípés, de a szabadságát vízparton töltő városlakó sem kerülheti ezt el. got, és kimutatták, hogy hatását elsősorban a hajszálereikre, az idegrendszerre és a vörös vérsejtekre fejti ki. A hajszálerek átjárhatósága minden valószínűség szerint a hisztamin hatására fokozódik, ezért keletkezik a csípés helyén kisebb-nagyobb duzzanat és pír. Az idegrendszeri hatás ritka esetiben akár súlyos eszméletlenséggel is társulhat, de az esetleges eszméletvesztés mégsem az idegrendszerre, hanem sokkal inkább a vérkeringésre gyakorolt hatás következménye. A zuhanó vérnyomás miatt ugyanis az agy kevés vért kap, s ez verejtékezéshez, szédüléshez, ájuláshoz vezethet. túlérzékenység dig csak csukott szájjal járjon. Ha pedig mégis megesett volna, hogy a gége körüli területen érte szúrás, akkor azonnal siessen orvoshoz, hogy annak segítségével a fulladásveszélyt elkerülje. Egyetlen méhcsípés is okozhat életveszélyt, éspedig ugyanolyan mértékűt, mint több száz, ha valaki a méh- csípéssel szemben túlérzé- kennyé vált. Azt hinné az ember, hogy ez rendkívül ritkaság. A valóságban azonban nem egészen így van, hiszen világszerte meglehetősen sokan halnak meg a méhméreggel szemben kialakult túlérzékenység miatt. Azokban az esetekben, amikor túlérzékenység fejlődik ki, lényegében ugyanaz történik, mintha valaki védőoltást kap, azzal a különbséggel, hogy most nem védőanyagok, hanem ártalmas „ellenanyagok” keletkeznek a szervezetben. A méhcsípés esetén ugyanis nemcsak méreganyagok, hanem a méh testéből származó fehérjék is kerülnek a szervezetbe. Ezek a fehérjék a nyirokszövetek sejtjeiben „el„Azonnal viszem” Házi robotok munkában gászai, és a kezdetleges látHáromszor nagyobb a Napnál Születő csillag A világ nagy, irányítható rádiótávcsöveit használó csillagászok úgy vélik, hogy rábukkantak egy éppen születő csillagra. Kicsiny, meleg, sötét felhőt fedeztek fel, amely gyors összeomlásban van. A csillagok mindig olyan gáz- és porfelhőkben születnek, amelyeknek belső térségei a belső gravitáció hatására összeomlanak. Amint ez a kollapszus' előrehalad, a felhő fokozatosan darabokra szakad szét, ezek a töredékek azután egymástól függetlenül tovább zsugorodnak, egészen addig, amíg belső hőmérsékletük a nukleáris reakciók megkezdéséhez szükséges értéket el nem éri. A csillag tulajdonképpen akkor születik meg, amikor a nukleáris folyamatok révén termelődő energia fel nem tartóztatja a korábbi összeroskadást. Az effelsbergi (NSZK) obszervatórium csillagászai az Orion gázfelhőit vizsgálták, és találtak egy sötét felhőt, amelynek hőmérséklete 220 Kelvin-fok — jóval több. mint a szokásos hőmérséklet. Ezt a gázt tehát valami fűti, talán a kollapszus okozta kompresszió, összesa.jtolódás. A különös objektum szokatlanul kicsi, mindössze hússzor nagyobb Naprendszerünknél. Az orvos első kérdése a legtöbb beteghez, van-e láza? Ennek eldöntésére évszázados eszköz az olcsó, könnyen kezelhető egyszerű higanyos lázmérő. Előnyei mellett kevésbé ismertek hátrányai, amelyek korlátozzák felhasználási körét: aránylag nagyméretű, nagy a tömege, ezért a beállási ideje több perc, sok hőt von el a mérendő területről, így meghamisítja a mérési eredményt (a hónaljárokban azért kell 10 percig tartani a higanyos lázmérőt, hogy a hideg hőmérő által elvont hőmennyiséget a szervezet pótolni tudja; ehhez keli a hosszú idő, mert maga az eszköz 2—3 perc alatt már beállna); alakjánál fogva csak bizonyos testüregek (hónaljárok, végbél, szájüreg) hőmérsékletének meghatározására alkalmas, pedig újabban az orvost más testtájak hőfoka is érdekli (bőrfelszín, gyomor, légcső, véna stb.) Hátránya továbbá, hogy törékeny, s a törött hőmérőből kikerülő higany mérgező. A magára hagyott beteg „manipulálhat” a hőmérővel, és meghamisíthatja a mérési eredményt, ha betegebbnek vagy egészségesebbnek akar látszani, mint valójában. Szinte az összes felsorolt hátrányt előnnyé változtatták az elektronikus hőmérők, amelyek vagy termoelemet, lenanyag" termelését válthatják ki. Az érzékennyé váláshoz -körülbelül két hétre van szükség, ez idő alatt az ellenanyagok termelése elér egy bizonyos fokot. És ha ezután ismételt szúrás éri az érzékennyé vált embert, akkor ez az egyetlen méhcsípés nem fájdalmat, bőrduzzanatot és viszketést, hanem súlyos. akár halálos kimenetelű szövődményeket is okozhat.. Ez a szövődmény az úgynevezett vérkeringési sokk. Régi tapasztalat, hogy az allergiás túlérzékenységet az allergiát kiváltó anyag kis adagjaival, akár több milliószoros hígítással kezdve, majd fokozatosan többet adva, meg lehet szüntetni. A kutatók éppen ezért méh bői, darázsból és lódarázsból (tehát nem a méregzacskóból, hanem a rovar testéből) kivonatokat készítettek, és ezt növekvő adagokban fecskendezték be a tVérzékenyeknek. Az esetek 80 százalékában ezzel a módszerrel sikerült is a túlérzékenységet megszüntetni. A túlérzéke- nyek 20 százalékánál azonban nem sikerült eredményt elérni. Tíz után orvoshoz Leszámítva tehát a nagyon ritka túlérzékenységet, a tömeges rovarcsípés elkerülése egyáltalán nem nehéz. A felesleges virtuskodást sajnos sok ember drágán fizeti meg. Olyan ember ugyanis nincsen, aki több száz méhesí- péstöl ne szenvedne súlyos mérgezést. A darázsfészkeket, még inkább a lódarazsak földbe vájt kel tető helyeit bottal felpiszkálni, és utána futásnak eredni — értelmetlen virtuskodás. Különösen a falusi gyerekeket, de még inkább a nyári szabadságukat falun töltő városiakat kell figyelmeztetni arra. hogy ilyen csínyre ne vállalkozzanak. Akit egyszerre tíznél több méh csípett meg, forduljon sürgősen orvoshoz, ötvennél több méhcsípés után pedig gyorsan kórházba kell jutni, ahol a méhméreg okozta vérkeringési sokk kivédésének megvannak a feltételei. vagy újabban félvezetőt használnak hőérzékelőként. Az igen kis méretű hőérzékelő elem lehetővé teszi azt is, hogy beépítsék vékony injekciós tű belsejébe, és igya hőérzékelő beszúrható például az izmok közé, ahol helyi elváltozások hőtani hatását lehet vizsgálni. De ilyen tűvel akár a koponyaüregbe is be lehet hatolni, és ott például a likvor-űr hőmérsékletét is meg lehet mérni. Ilyen kis méretű hőmérőkkel sikerült megállapítani, hogy a peteérés időszakában a női méhben magasabb hőmérséklet uralkodik. A kis méretű hőérzékelővel felszerelt hőmérőkkel sikerült a bőrfelület hőmérsékletét is megmérni. Ez higanyos hőmérővel nem lehetséges. Az elektronikus hőmérők- alkalmazásával egy sor új megállapítás született. Érdekes tény például, hogy a nők bőrhőmérséklete közel 1 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint a férfiaké, jóllehet a hónalj vagv végbél-hőmér- sékletük nagyjából azonos. Fogyatkozó dohányosok Egy 1984. évi adatfelvétel szerint a felnőtt osztrákoknak már csak a 27 százaléka dohányzik. A dohányosok arányának az utóbbi években bekövetkezett folyamatos csökkenése megegyezik a nemzetközi irányzattal. Azok közül, akik dohányoznak, az egészségügyi minisztérium felmérése szerint 59 százalék elégedetlen önmagával: ebből 26 százalék le szeretne szokni róla. de ehhez eddig még nem voLt meg a kellő akaratereje, 31 százalék csökkenteni szándékozik eddigi dohányzásának mértékét. míg 1 százalék legalább könnyebb cigarettafajtára szeretne váltani. Iz agy vérellátása és a koffein A koffeint élénkítőszerként ismerik, ezért azt várhatnánk, hogy fokozza az agy vérellátását, holott ennek épp az ellenkezője következik be. Egy amerikai pszichiáter szerint az egy-két csésze kávéban lévő koffein számottevően csökkenti az agy vérellátását, anélkül, hogy hatna a kedélyállapotra. A kávénak az agyi vérellátást csökkentő hatásáról eddig is tudtak, ezért a migrénes rohamokat kávé itatásával is igyekeztek mérsékelni. De az amerikai pszichiáter kísérlete az első. amely emberen vizsgálta a szájon keresztül a szervezetbe bekerülő kis adagú koffein hatását. A kutató kilenc önként vállalkozó egészséges emberrel 250 mg koffeint tartalmazó tablettát nyeletett le — ennyi koffein van egy-egy csésze frissen főzött kávéban —, hétnek pedig 500 mg-t tartalmazó tablettát adott. Harminc perc múlva mindkét csoportban 20—25 százalékos agyi véráramláscsökkenést tapasztalt. Ellenben nem csökkent az agy vérellátása az ellenőrzési (kontroll) csoportban — ennek nyolc tagja hatóanyag nélküli tablettát nyelt le. (A kísérleti személyek természetesen nem tudták, hogy tablettájukban van-e vagy nincs koffein.) A koffeinnek az agyi vérellátást csökkentő hatása az egészséges ember szempontjából nem hátrányos, az azonban tisztázandó, hogy az agyi erek betegségeiben, igy az agyérélmeszesedésben szenvedőket vagy azokat nem károsítja-e, akik agyvérzés után lábadoznak. Az elektronikus hőmérők egyik fajtája a félvezető hőmérő. A félvezetők erősen hőmérsékletfüggő alkatrészek, kézenfekvő tehát, hogy felhasználják őket hőmérsékletmérő áramkörök hőérzékelő elemeként. Szóba jöhetnek erre a célra félvezető diódák, vagy tranzisztorok. Természetesen itt különleges kialakítású félvezetőkre van szükség, főleg azért, hogy a hőérzékeny elem beépíthető legyein a kisméretű és célszerűen kialakított hőérzékélőbe. A ma ismert hőérzékelőket a legkorszerűbb integrált áramkörökkel valósítják meg. Képünkön: egy japán cég elektronikus hőmérője látható, amely a testhőmérsékletet két tizedes pontossággal méri. Az integrált áramkörök alkalmazásával készített hőmérő a hónaljárokban történő elhelyezés után két percen belül jelzi a hőmérsékletet, 34 foktól 43 fokig. Két ezüstkamrás töltéssel több mint kétszáz órám át működőképes. „Azonnal viszem” — mondja monoton gépi hangon egy furcsa szerkezet, s máris gazdája ágyához gurul, „kezében” a telefonnal. A tudományos-fantasztikus filmbe illő jelenet nagyon is valóságos: napjaink személyi robotjai elvégzik a lakásban adódó apró-cseprő teendőket — mindazoknál, akik meg tudják fizetni az engedelmes gépi szolgák ma még meglehetősen borsos árát. A robottechnika e legifjabb gyermekei cseppet sem gyermetegek: a gépi testbe épített parányi számítógép, a mikroprocesszor irányításával mozognak, beszélnek, elkerülik az akadályokat, érzékelik a fényt és a hőt, ráadásul megértenek, sőt végre is hajtanak bizonyos utasításokat, parancsokat. S hogy milyeneket és miképpen, azt érzékelőik, logkai áramköreik, programozásuk és kimeneti eszközeik döntik el. Sokak szerint a személyi robot nem más, mint a holnap személyi számítógépe — csak a végberendezései, a termináljai változnak: nemcsak írnak-olvasnak, megjelenítenek, rögzítenek, és telefonvonalra csatlakoznak, hanem előbb-utóbb* megcsinálnak bármi mást is, ami programozható, és aminek végzésére célszerű végrehajtó eszközöket: kerekeket, lábakat, fúvókákat, szelepeket lehet készíteni. A személyi robotok napjainkban játékszerek, mondják mások, lelkes magánszemélyek és néhány vállalkozó szellemű üzletember kísérleteinek kiforratlan ereményei. Elődeiknek az ipari robotok tekintendők, melyeknek két nagy csoportja ismert, az autógyárak anyagmozgató giSokaknak kedvelt tömény itala a whisky tulajdonképpen egyfajta gabonapálinka, amelyet a sok évszázados hagyományok szerint kialakult technológiával állítanak elő. Őshazája Skócia, Írország. Árpából, rozsból és más gabonafélékből készítik erjesztéssel, lepárlással. Az eredetit fatüzelésű kisüstön főzték. Virágra, s kissé borra emlékeztető, gyengén füstös aromájának eredete az alapanyagként használt csíráztatott és tőzegtűz felett szárított gabona. Skóciában törvény írja elő, hogy a whiskyt legalább három évig kell érlelni. Az érlelés általában elszenesített belső felületű tölgyfahordóban történik. Egyes fajtákat viszont hársfából készült hordókban étiéinek. A különleges fajták 10—15 évig is nemesednek. Az ital szesztartalma 40— 43 fok. Színe, zamata. minősége függ még egyebek melványfeldolgozó képességű, finomabb felépítésű szerelőautomaták. Két közös vonás köti ezeket a még gyerekcipőben botladozó személyi robotokhoz. Az egyik: minden korszerű robotnak alapvető tulajdonsága, hogy megfelelő, előre tervezett hatásokra önműködően képes változtatni saját viselkedésén. Minthogy azonban erre jelenleg csakis számítógép segítségével lehet alkalmas, ezért valamilyen formában számítógép vezérli. A másik: ellentétben a számítógépekkel, a robotgépek rendeltetése mindig az. hogy ne csak adatokkal manipuláljon, hanem a fizikai külvilágot is kezeljék: mozogjanak benne, lássák, hallják, tapintsák sőt módosítsák is, ha kell. A programozásban a robot testén elhelyezett billentyűzet segít: a tulajdonos —, ha csak egy kicsit járatos a számítástechnikában — a legkülönfélébb programokat agyalhatja ki „szolgája” számára. S hogy a kevésbé járatos felhasználók is boldoguljanak: a gyártó cégek programcsomagokat. mágnesszalagos kazettákat mellékelnek robotjaikhoz. Ezekkel már gyerekjáték a programozás: be kell csúsztatni a megfelelő nyílásba a kazettát, s a robot máris végzi mindazt, amire készítői szánták. Képünkön: a Wabot—2 zenélő személyi robot látható, amelyet Japánban a Was ed a Egyetem Műszaki Karán fejlesztettek ki. A robot orgonán játszik, kéz- és lábmozgását természetesen számítógép irányítja. A homlokán elhelyezett érzékelővel kottát is tud olvasni, egy oldalt fél perc alatt. lett a „háziasítástól”, ugyanis szokás az egyes fajták egymással való keverése. A skót whiskyt kezdetben aqua vitae-nek, az élet vizének nevezték. Két egyforma whisky nincs. Ám csupán Skóciában mintegy negyvenféle ismeretes. Legnemesebb a malátából készült skót whisky. A pörkölt árpából és malátakásából készülő ital már közel sem olyan aromadús. Amerikában a whiskynek egy kukoricából készült változata terjedt el, amelyhez némi árpát és rozst is adagolnak a gyártás során. Egyes gyárak a whisky készítéséhez fekete borsot használnak fel, amelynek csipős erős íze a whisky „füstös” ízével jól harmonizál. A végtermék minősége szempontjából sokan nagy jelentőséget tulajdonítanak a gyártás során felhasznált víz összetételének is. M. K. A skótok „életvize”
