Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-02 / 181. szám
1986. AUGUSZTUS 2. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Vezetői tanácskozás Tatabányán Intézkedések a széntermelés növelésére Az év hátralevő időszakában az eddiginél jóval több szenet kell termelni Tatabányán, hogy a vállalat kollektívája maradéktalanul teljesíthesse idei egymillió 750 000 tonnás széntermelési tervét. Erre hívta fel a figyelmet Fekete Lajos vezérigazgató a vállalat üzemvezetőinek, termelésirányítóinak 'pénteki, tanácskozásán. Elmondta, hogy az eddigi intézkedések hatására hó- napról-hónapra fokozatosan javul a bányászok teljesítménye, s így július végére sikerült pótolni az év első hónapjaiban felgyülemlett adósságot, teljesítették az időarányos mennyiségi tervet. Kiemelkedő eredményt értek el a brikettgyár dolgozói, akik felajánlották, hogy az idén 50 000 tonna brikettet készítenek terven felül, s ebből már 46 000 tonnát teljesítettek. A teljesítmények javulásában különösen nagy szerepet játszott az a korábbi három- műszakos termelés helyett április elsejétől bevezetett négynegyedes munkarend. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy jól döntöttek, amikor megváltoztatták a 90 éves gyakorlatot. Ennek hatására sokat javult a munkafegyelem, a munkaidő kihasználása, a munkahelyek fninősége és állapota. A másik intézkedés olyan" érdekeltségi rendszer bevezetése volt, amely jobban ösztönöz az ésszerűbb gazdálkodásra. Jelentősen növelték az üzemek önállóságát és felelősségét, s ennek eredményeként néhány üzem már az eddig eltelt rövid idő alatt is számottevően növelte bevételét és nyereségét. Az év hátralevő időszakában különösen nagy feladat hárul a szénmedence dolgozóira, az időarányos terv értelmében öt hónap alatt jó-> val nagyobb mennyiségű szenet kell felszínre hozniuk, mint az elmúlt hét hónapban. R Minisztertanács Stromfeld Aurél Dijat alapított A Minisztertanács a honvédelem, az állam és 'közbiztonság érdekében kiemelkedő alkotómunka elismerésére díjat alapított, amelyet Stromfeld Aurélról a, Tanácsköztársaság egykori kimagasló katonai vezetőjéről, a Vörös Hadsereg vezérkari főnökéről neveztek el. A most alapított díj a fegyveres erők és fegyveres testületek azon tagjainak és polgári alkalmazottainak, valamint azoknak a testületen kívüli *Mgjj?oélyeknek 5§öofná- nyozhato, akik kiemelkedő tudományos, műszaki vagy szervező tevékenységet végezitek a honvédelem, valamint az állam és közbiztonság fejlesztése érdekében. Stromfeld Aurél díjjal ismerhetik el azok tevékenységét is, akik egész életútjuk során kimagasló eredményességgel, odaadó kötelességtudattal szolgálták a honvédelem, valamint az állam és 'közbiztonság ügyét. A dijat évente — bizottság javaslata alapján — a fegyveres erők napja alkalmából a honvédelmi miniszter adományozza. óiomőr/ö malom Angliából Környezetvédelmi beruházások Szászberken A legszigorúbb előírásoknak is megfelel az üzem Korszerű szenny víztisztító a szászberki akku mulátorüzemben Fotó: T. Z. Sokan úgy tartják, hogy az emberiség legégetőbb gondja a béke vagy a háború kérdése. A további sorrendről azonban már megoszlanak a vélemények, de a környezet- szennyezést mindenesetre a legfontosabbak közé sorolják. Hiszen már régen túl vagyunk a riasztó jelzések első döbbenetén, s egyre többen értik meg, hogy az ember és a természet harmonikus kapcsolata nélkül nem beszélhetünk a jövőről sem. 'Ezt a felelősséget ma már sokan átérzik és országosan, de megyénkben is történtek és történnek lépések a további romlás megakadályozása érdekében. Mint ahogy a Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalatának szászberki akkumulátorüzemében is, ahol sokat tettek és tesznek a környezetvédelemért, a levegő és a víz tisztaságának megóvásáért. Hiszen naponta mintegy 6 tonna ólmot dolgoznak fel, így tisztában vannak ennek a tevékenységnek veszélyeivel, hátrányaival. Az üzemben két fő termék készül, így egyrészt a mező- gazdasági gépek, tehergépjárművek indítóakkumulátorai, másrészt pedig tavaly óta kooperációban a Budapesti Akkumulátorgyár részére úgynevezett páncél pozitív lemezeket gyártanak, amelyek a nagy teljesítményű — vészvilágítókhoz, targoncákhoz használt — akkumulátorok elengedhetetlen alkatrészei. A megrendelés, az együttműködés annál is inkább figyelemreméltó, mivel hosszú ideig Magyarországon nem volt megoldott ezeknek a lemezeknek a gyártása, így importból kellett beszerezni azokat. Az indítóakkumulátorokból is tekintélyes mennyiség készül itt, hiszen az országban felhasznált mennyiség — amely 500 ezer évente — 10 százaléka Szászberekről kerül ki. Ezek az akkumulátorok hagyományosak, tehát kemény gumiedénybe szereltek. A szóban forgó típus valójában nem a legmodernebb, de óriási előnye, hogy javítható. Ellentétben azzal a modernebb típussal, amelyet ma már polipropilén edénybe szerelnek és tükörhegeszté- ses kivitelben kerülnek forgalomba. Ha ezek elromlanák, el is lehet őket dobni. Talán, ezért is növekszik évről évre az igény a hagyományos akkumulátorok iránt. A sokasodó feladatokkal egyenes arányban Szászberken nagy gondot fordítanak a környezetvédelemre is. Hiszen 1960—1985 között mintegy 55—60 milliós beruházás valósult meg, amely döntően a környezet megóvását és természetesen a termelés bővítését is szolgálta. E nagyarányú rekonstrukció során a régi, elavult technológia háromnegyed része módosult, s a régi kócerájok helyett ma már egy elfogadható méretű és légterű 900 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokban zajlik a munka. Modern elszívó és tisztítórendszer vonja ki a levegőben lévő óiompor- szemcséket. De még ezzel sincsenek megelégedve az üzemben, ezért felkérték a Szilikátipari Kutatóintézer tét, hogy dolgozzanak ki egy tervet annak érdekében, hogy az üzemcsarnok levegője még tisztább legyen. De nemcsak a levegő, hanem a víz tisztaságára is figyelnek Szászberken, hiszen tavaly szeptemberben épült meg 26 millió forintos költséggel a szennyvíztisztító. A nagyobb biztonság érdekében a szennyeződésektől megszabadított vizet nem engedik vissza a Zagyvába, hanem fölhasználják újra az udvar locsolására, s így ólompor szinte nem is kerül a levegőbe. A teljes biztonságra törekedve hamarosan újabb létesítménnyel gazdagodik, az üzem. ötmillió forintért vásároltak Angliából egy ólom- örlő malmot, melynek teljesítménye duplája a most termelő öt malomnak. Ebben a döntésben a környezetvédelmi szempontok mellett természetesen a gazdaságosság is közrejátszott, hiszen ennek a berendezésnek az üzembeállításával villamos- energia-felhasználásuk is jelentősen csökkenni fog. S ha mindez megvalósul, akkor a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelel majd a szászberki akkumulátorüzem. . Kevesebb energiával jelentős termelésnövelés ,,Három frontos támadás” a költségek ellen Törökszentmlklóson így csinálják 'Megyénkben az első középtávú tervidőszakban több mint 36 százalékkal növelték termelésüket á mezőgazdasági nagyüzemek. Ugyanezen években, azaz 1980 és 1985 között összességében hét százalékkal kevesebbet használtak fel a különböző energiaféleségekből, amelyeknek az áj* viszont^fe&ugosan meg- doplázódtak nz öt esztendő alatt. A többlettermelésből realizálható jövedelem egy részét tehát elvitték az energia-áremelkedések. A megyei átlagnál kedvezőbben alakult az energiagazdálkodás a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban. Ott ugyanis a fölhasznált energia mennyiségének 16 százalékos csökkenése mellett értek el a VI. ötéves tervben 21 százalékos termelésnövekedést. Hogy hogyan csinálják Törő,kszentmikl oson ? Szárítás nélkül és földgázzal Ha egy termelő ágazatot, a rentabilitását veszélyeztető mértékben sújt egyes termelési költségek árainak emelkedése, általában három megoldás közül választhatnak a gazdaságok. Dönthetnek úgy, hogy eleget tesznek az országos termelésfejlesztési követelményeknek, kerül amibe kerül, jelszóval figyelmen kívül hagyva az üzemi szempontokat Választhatják azt a megoldást is, hogy csak a helyi érdekeket szem előtt tartva, visszafogják a termelést, vagy akár meg is szüntetik a gazdaságtalanná vált ágazatot Nos, a törökszent- miklósiak egy harmadik, a népgazdasági és az üzemi érdekekkel egyedül összeegyeztethető megoldásra törekedtek: olyan középtávú energiaésszerűsítési programot dolgoztak ki, amelynek a megvalósítása lehetővé teszi kevesebb energiafelhasználással is a termelés szinten- tartását, lehetőség szerinti növelését. Három, a költségeit tekintve jelentős energiagazdálkodási „frontot” érintenek az állami gazdaságiak intézkedései. A termelését és jövedelmét illetően meghatározó a nagyüzem gazdálkodásában a megye legnagyobb, 180Ó kocát tartó és évente 30 ezer hízott sertést kibocsátó szakosított sertéstelep. Egyben az egyik legnagyobb energiaA sertéshústermelésnél üzemi és népgazdasági szempontból egyaránt nem kevésbé fontos tevékenysége a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságnak a vetőmag előállítása. A szenttamási kerületben lévő hibridüzemben — amelyből évente mintegy 15 ezer tonna kukorica és búza vetőmagot értékesítenek a hazai termelőknek és exportra — korábban évente 1200 tonna olajat „ettek” meg a kazánok. A kedvező támogatási lehetőségeket illetően a huszonnegyedik órában megnyert energia-racionalizálási pályázat alapján az üzemet földgáztüzelésre állították át. Ezzel már az első évben hétmillió forinttal olcsóbban tudták feldolgozni a saját szántóföldi kerületekben és a partnergazdaságokban 6200 hektáron termett búza és kukorica vetőmagot. Evés közben jön meg az étfogyasztó önelszámoló egységnek is számít az ágazat, a törzsállomány és a szaporulat évi abrakszükséglete megközelíti a tízezer tonnát. Azzal, hogy a korábbi szárazetetésről nedvesen tárolt kukoricára alapozott takarmányozási technológiára tértek át, az utóbbi négy évben csaknem nyolcmillió forint energiaköltség-csökkentést értek el. n A megtakarítás már a szántóföldön kezdődik, mert a takarmányt nem elsőnek a szárítóüzemhez, majd onnan a magtárba, később pedig a keverőbe szállítják. Közvetlenül a felhasználás színhelyére, az állattartó épületek közelében lévő, a szemestermény elhelyezésére alkalmas toronysilóknál harmadannyiba kerülő nedveskukorica tárolókba keiül a takarmány. Amelynek béltartalma értéke nem rosszabb mint a száraz abrakféleségeké, önköltsége viszont lényegesen kisebb. Évente 200 tonna fűtőolajat takarítanak meg ugyanis az állami gazdaságban a szemeskukorica szárításának elhagyásával. Közvetve népgazdasági szintű energiamegtakarítás is jelentkezik, mert a nedves etetési technológiába a meglehetősen drága szárítás, azaz húsliszt előállítása nélkül beiktathatják a különböző vágóhídi melléktermékeket, hulladékokat. vágy — tartja e közismert mondás. Nos az energiahordozó-váltást lehetővé tevő beruházás megvalósítása közben további költségcsökkentő megoldásokat kerestek a gazdaság szakvezetői. A saját kivitelezésben végzett munkák gondos megszervezésével, a külső kivitelezők jó összehangolásával úgymond két legyet ütöttek egy csapásra. Mindenekelőtt az eredetileg tervezett két év helyett egy esztendő alatt elkészültek a munkákkal, ami egy évi fűtőolajmennyiség kiváltását eredményezte, és a beruházás 3,2 év alatti megtérülési idejét 2,3 évre rövidítette. Ugyanakkor sikerült „megkímélniük” a beruházáshoz biztosított tartalékkeretet, amiből a szomszédos kerület üzemi konyháját, húsfeldolgozóját és gépműhelyét is földgázüzemre állítva tovább javíthatták a gazdaság egészének energia- gazid álkod ását A harmadik „front” a villamosenergia felhasználás, amelynek éves költsége csaknem egyharmadát teszi ki a gazdaság összes energiaköltségeinek. Az egy kilowattórára eső kiadások csökkentése érdekében a nagyüzem energetikai szakemberei kiadták a jelszót: a villamosáramot nem elég vételezni, azzal gazdálkodni kell! Nem csak az évenként átlagosan 30 százalékra tehető áremelkedés ellensúlyozása volt a céljuk, hanem az is, hogy minél kevesebb legyen az úgynevezett meddő áramfelhasználás, ami mögött nincs termelési eredmény. Emiatt ugyanis nem kevés, évente félmillió forintot közelítő büntető felárral sújtották a fjazdaságot az áramszolgáltatók. Az intézkedéseknek — a szezonális termeléshez maximálisan igazodó áramvételezési szerződéseknek, a fázisjavító 'berendezések telepítésének — az eredménye nem maradt el: a villamosáram felhasználásának ész- szerűsítése fordított 250 ezer forint fél év alatt megtérült. Ami pedig a. korábbi szolgáltatói büntetéseket illeti, most már évente százezres nagyságrendű árkedvezményt kap a gazdaság. Milliókat érő százalékok A termelés növelése és az energiafelhasználás mennyiségi csökkenése kapcsán említett százalékos adatok talán nem is érzékeltetik kellően a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban az elmúlt öt évben végrehajtott intézkedések jelentőségét. Sok kicsi sokra megy, — tudjuk jól — különösen egy olyan nagyüzemben, amely a megye agrárágazatában az egyik legnagyobb energiafogyasztónak számít A 7 ezer 135 hektáros gazdaságban ugyanis az évi 723 milliós termelési költségből a 40 milliót közelíti a folyékony, a sziDárd és a gáz- nemű energia-hordozókra a villamosáramra fordított pénz összege. Minden százaléknyi energiamegtakarítás jelentős költségmegtakarítást eredményez tehát, még akkor is, ha az 1981 évi 35 millió helyett tavaly 38 millió forint értékű energiahordozót fogyasztott el a három — asur- jáni, a szenttamási és a csorbái — növénytermesztő kerület, a hibridüzem és a bar- tapusztai sertéstelep. Ugyanezen idő alatt ugyanis 499 millióról 590 millióra nőtt az állami gazdaság termelési értéke A százmilliós többlet- termelést tehát úgy érték el .az önelszámoló egységek, ‘hogy a mennyiségében 16 százalékkal kevesebb energiával jól gazdálkodva ellensúlyozni tudták az öt év alatti csaknem 100 százalékos áremelkedéseket is. T. F. Büntetés helyett árkedvezmény A jászberényi Aprítógépgyár egyebek között a Biogal Gyógyszergyár debreceni üzeme részére úgynevezett fermentort készít. A 115 köbméteres tartályból jelenleg kettőt szállítanak Fotó: T. Z. N —
